Magyarország adósságszerkezete

Mar annyit gondolkoztam rajta, hogy mi a francert kell allandoan mar eleve minusszal tervezni a koltsegvetest.
Az elsődleges egyenleget most is nullszaldósra tervezik. Ebben nincsenek benne a kamatterhek és a privatizációs bevételek.
Technikailag azért is nehéz lenne nullás költségvetést tervezni, mert a bevételi oldal függ a fogyasztástól (ÁFA, jövedéki adók stb.), foglalkoztatástól (SZJA, nyugdíj, eü járulékok/adók, ... meg fogyasztási adók), vállalatok nyereségességétől (társasági adó), amit modellezni lehet, pontosan előreáltni a 2010-es években meg nem. Az adósságszolgálat esetében a fizetendő kamatokat eleve definiálja az eurozóna és az USA kamatkörnyezete meg az, hogy mennyire mernek a befektetők kockázatosabb feltörekvő papírokba fektetni. Ehhez jön még a devizában fenntartott államadósság árfolyamkockázata, az állami vállalatok (meg önkormányzatok, kórházak, mikor mi) adósságának (működési hiányának) periodikus átvállalása.
Persze lehet azt mondani, hogy a költségvetés nem fizet ki X milliárd forint fölött, de akkor nem lesz önerő EU-s projektekre (és akkor többek között megáll a teljes akadémiai kutatóhálózat, a felsőoktatás, meg az általa finanszírozott klinikák is), vagy csak simán lenyomjuk a hiányt egy szinttel lejjebb és majd eladósodik a kórház, a MÁV (itt rutin, hogy az állam nem szereti kifizetni azt a veszteséget, amit az ingyen vagy kedvezménnyel utazók termelnek), BKV (dettó), oktatási szféra, önkormányzatok. Utóbbiakkal sikerült 20 év alatt eljátszani, hogy egy rakás feladatot sóztak rájuk, kompetenciát és forrásokat meg nem - szóval előbb a közművagyon értékesítéséből származó pénzből finanszírozták magukat, majd hitelből, majd az állam visszavette az oktatási és eü szolgáltatásokat és ugyanúgy nem képes mit kezdeni vele (mert pénzt meg nem akar rá költeni).

Szóval ilyen okai vannak a dolognak. Persze lehet azt mondani, hogy így meg úgy meg lehetne oldani, de a valóság azt mutatja, hogy nincs olyan ország, ahol ezt "megoldották" volna. Amíg a háztartások, vállalatok, pénzügyi szektor felszívja az állampapír állományt és a külföldi befektetők jó sztorit látnak benne, addig nincs gond, ha meg nem kell a kutyának se adott hozam mellett, akkor meg IMF+EU. Tök mindegy, hány százaléka a GDP-nek az államadósság.
 
ozymandias

<i>"egy kötelezettség-szegéssel megkínálnak minket, akkor vissza is lehet tartani, elég sokáig... "</i>

Sajnos ez a helyzet. Vagy meg kellene reformálni az EU-t, vagy meg kellene tőle szabadulni. Ami jelenleg van az nem előre mutató.

sirdavegd

<i>"Tök mindegy, hány százaléka a GDP-nek az államadósság."</i>

Ez így önmagában nem igaz. Egy 20%-os GDP arányos államadósság kezelése teljesen más, mint egy 200%-os államadósság kezelése.
Az adósság mérete is meghatározó nem csak az összetétele és az, hogy van-e rá piac.

<i>"Szóval ilyen okai vannak a dolognak. Persze lehet azt mondani, hogy így meg úgy meg lehetne oldani, de a valóság azt mutatja, hogy nincs olyan ország, ahol ezt "megoldották" volna. "</i>

Lehet szufficites költségvetést is tervezni, csak akkor azt vennénk észre, hogy semmire nem jut elegendő forrás.
Nagyon kevés olyan ország létezik a világon amely nem küzd forráshiánnyal.
 
na ja, de a mai bankközi kamatswap jegyzés nem úgy alakult, ahogy várták... 65 milliárd helyett 15 ment el. Többet kell kínálni.

Arról nem is beszélve, ha most mindenkit beterelnek a házépítésbe, akkor ki a fene fogja venni az állampapírokat... Sérülékenyek vagyunk, a forintot könnyű megtalálni, és az MNB 25 milliárd €-on csücsül, amiből bőven fog interveniálni, ha muszáj.

- Azért az a CSOK annyira nem nagy pénz, hogy tömegek adják el miatta az állampapírjaikat és álljanak bele ingatlanba. Főleg úgy, hogy csak most másztunk ki a deviza alapú hitelezés pöcegödréből.
- MNB eddig sem vergődött intervencióval, jelenlegi környezetben nincs az a pénz, amiből stabilizálni lehetne a forintot, ha a kínaiak belerottyantanak a ventilátorba (és igencsak zajong a gyomruk). Az a 25 milliárd euró arra elég, hogy a belföldi bankszektor devizás likviditásigényét kiszolgálja, ha a sors úgy hozná. De, tekintve, hogy a hitel-betét arány mára szépen bement 100% alá, nem érzékelek akkora kockázatokat ezen a téren. MNB-nek amúgy sincs árfolyamcélja, a forint szabadon lebeg, amíg a nyersanyagok ára a padlón van, addig különösebb inflációs nyomás sem származik egy sokkszerű gyengülésből. A fundamentumaink meg nem rosszabbak mint a szomszédságé, hogy egy pár hónapnál tovább ugráljon a piac a nyakunkon.
 
<blockquote rel="ozymandias">na ja, de a mai bankközi kamatswap jegyzés nem úgy alakult, ahogy várták... 65 milliárd helyett 15 ment el. Többet kell kínálni.

Arról nem is beszélve, ha most mindenkit beterelnek a házépítésbe, akkor ki a fene fogja venni az állampapírokat... Sérülékenyek vagyunk, a forintot könnyű megtalálni, és az MNB 25 milliárd €-on csücsül, amiből bőven fog interveniálni, ha muszáj.

- Azért az a CSOK annyira nem nagy pénz, hogy tömegek adják el miatta az állampapírjaikat és álljanak bele ingatlanba. Főleg úgy, hogy csak most másztunk ki a deviza alapú hitelezés pöcegödréből.
- MNB eddig sem vergődött intervencióval, jelenlegi környezetben nincs az a pénz, amiből stabilizálni lehetne a forintot, ha a kínaiak belerottyantanak a ventilátorba (és igencsak zajong a gyomruk). Az a 25 milliárd euró arra elég, hogy a belföldi bankszektor devizás likviditásigényét kiszolgálja, ha a sors úgy hozná. De, tekintve, hogy a hitel-betét arány mára szépen bement 100% alá, nem érzékelek akkora kockázatokat ezen a téren. MNB-nek amúgy sincs árfolyamcélja, a forint szabadon lebeg, amíg a nyersanyagok ára a padlón van, addig különösebb inflációs nyomás sem származik egy sokkszerű gyengülésből. A fundamentumaink meg nem rosszabbak mint a szomszédságé, hogy egy pár hónapnál tovább ugráljon a piac a nyakunkon.

</blockquote>
ezzel most vitatkoznom kell... A pénzügyminiszter többször említette, 325-ös EURHUF kurzust szeretne. Eddig szerintem el is engedik az árfolyamot. A gond majd akkor lesz, hogyha a kívánt cél bőven el lesz érve. Most még csak mozog a bili. Lehet kiborul, lehet nem, de már 316 környékén egyensúlyozik. Egy komolyabb gixer ezt simán meglökheti 350-ig is akár... (bár ne így legyen)

- Nem kellett interveniálni, persze, nulla közeli alapkamatnál mindent vesznek a világban, ami kicsit több, mint 0 (lásd magyar állampapír). Ez a hosszú ideg tartó "easy money" állapot nemsokára megszűnik, vagy már meg is szűnt. Nem volt mi miatt közbelépni. A gyenge forint segítette az exportot. Az külker többlet brutális.

- Itt nem az infláció veszélye fog mindent bekenni szarral, hanem a globális helyzet és a hírek. Elég csak annyi, hogy a tisztelt Draghi úr valamit nem úgy mond, ahogy kellene...

- Nem Mo. lesz direktben kipécézve, hanem a komplett feltörekvő piac. Egy elhúzódó katonai szembenállás, migráncs válság + SHFT állapot, aztán a CDS felár elindul. Ahogy elnézem, keményen risk off módba váltottak a piacon.
 
<blockquote rel="sirdavegd"><blockquote rel="ozymandias">na ja, de a mai bankközi kamatswap jegyzés nem úgy alakult, ahogy várták... 65 milliárd helyett 15 ment el. Többet kell kínálni.

Arról nem is beszélve, ha most mindenkit beterelnek a házépítésbe, akkor ki a fene fogja venni az állampapírokat... Sérülékenyek vagyunk, a forintot könnyű megtalálni, és az MNB 25 milliárd €-on csücsül, amiből bőven fog interveniálni, ha muszáj.

- Azért az a CSOK annyira nem nagy pénz, hogy tömegek adják el miatta az állampapírjaikat és álljanak bele ingatlanba. Főleg úgy, hogy csak most másztunk ki a deviza alapú hitelezés pöcegödréből.
- MNB eddig sem vergődött intervencióval, jelenlegi környezetben nincs az a pénz, amiből stabilizálni lehetne a forintot, ha a kínaiak belerottyantanak a ventilátorba (és igencsak zajong a gyomruk). Az a 25 milliárd euró arra elég, hogy a belföldi bankszektor devizás likviditásigényét kiszolgálja, ha a sors úgy hozná. De, tekintve, hogy a hitel-betét arány mára szépen bement 100% alá, nem érzékelek akkora kockázatokat ezen a téren. MNB-nek amúgy sincs árfolyamcélja, a forint szabadon lebeg, amíg a nyersanyagok ára a padlón van, addig különösebb inflációs nyomás sem származik egy sokkszerű gyengülésből. A fundamentumaink meg nem rosszabbak mint a szomszédságé, hogy egy pár hónapnál tovább ugráljon a piac a nyakunkon.

</blockquote>
ezzel most vitatkoznom kell... A pénzügyminiszter többször említette, 325-ös EURHUF kurzust szeretne. Eddig szerintem el is engedik az árfolyamot. A gond majd akkor lesz, hogyha a kívánt cél bőven el lesz érve. Most még csak mozog a bili. Lehet kiborul, lehet nem, de már 316 környékén egyensúlyozik. Egy komolyabb gixer ezt simán meglökheti 350-ig is akár... (bár ne így legyen)

- Nem kellett interveniálni, persze, nulla közeli alapkamatnál mindent vesznek a világban, ami kicsit több, mint 0 (lásd magyar állampapír). Ez a hosszú ideg tartó "easy money" állapot nemsokára megszűnik, vagy már meg is szűnt. Nem volt mi miatt közbelépni. A gyenge forint segítette az exportot. Az külker többlet brutális.

- Itt nem az infláció veszélye fog mindent bekenni szarral, hanem a globális helyzet és a hírek. Elég csak annyi, hogy a tisztelt Draghi úr valamit nem úgy mond, ahogy kellene...

- Nem Mo. lesz direktben kipécézve, hanem a komplett feltörekvő piac. Egy elhúzódó katonai szembenállás, migráncs válság + SHFT állapot, aztán a CDS felár elindul. Ahogy elnézem, keményen risk off módba váltottak a piacon. </blockquote>

- A lakossági devizahiteleket kitakarították.
- A vállalati devizahitelek egy részét átforgatták NHP-ba, más részét piaci alapon forintosították, mert a forint kamatot is alacsonyra nyomták.
- Az államadósság deviza arányát érdemben csökkentették.
- Az forint állampapírokból külföldiek kezében lévő állományt számottevően csökkentették, elsősorban a lakossági állampapír vásárlások ösztönzésével. A lakossági állampapír állomány megtöbbszöröződött.
- A bankokat (eddig korlátozott eredménnyel) a forint állampapír piac felé tereli az MNB.
- A bankrendszer külföldi forrásait jelentősen csökkentették.
- A bankrendszer hitel/betét mutatója számottevően esett és 100 % alatt van.
- Közben a folyó fizetési mérlegünk durván pozitív 2009 óta. Döntögeti a rekordokat.
- Az állam eladósodottsága - ha nem is túl nagy mértékben, de - csökkent. A vállalatok GDP arányos eladósodottsága már nagyobb mértékben csökkent. A lakosság GDP arányos eladósodottsága pedig kifejezetten sokat esett.
- Az államháztartási hiány alacsony.
- Közben a nagy forintosítás ellenére maradt a magas devizatartalék. Nem 25 milliárd EUR, hanem 33.
- A bankrendszer is óriási likviditási tartalékon ücsörög.
- Az inflációt mesterségesen is leszorították (pl: rezsicsöki, ÁFA csökkentés), miközben a nyersanyag árak csökkenése eleve lenyomta.

Fentieket pont azért csinálták és pont azt teszi lehetővé, hogy az MNB-nek és az államnak ne kelljen kapkodnia. Drasztikusan csökkent a sérülékenységünk az elszabaduló forint árfolyammal szemben. Csökkent a külföldi forrásokra való ráutaltságunk úgy az állampapír piacon, mint a bankszektor forrásai terén. Az alacsonyra szorított inflációban, mélybe lökött kamatszintben, alacsony költségvetési hiányban bőven van tartalék.

Az MNB jelentős a mozgástere. Nincs rákényszerítve intervencióra. Ha globális válság jön, akkor nincs is értelme, mert a devizapiacon akkora pénzek forognak, hogy az MNB nehezen és csak minimális ideig tud ellenállni. Játszhat az árfolyam elengedésével anélkül, hogy akár a lakosság, akár a vállalatok, akár az állam nyakára tenné a kést a devizahiteleken keresztül. Játszhat a kamat emelésével anélkül, hogy az adóssághegyeken keresztül megölné az adósokat. De tarthatja alacsonyan is, hogy a bankokat az állampapírokba terelje. Az ÁKK nagyobb mértékben játszhat a kamatszinttel, mint korábban. Akár szándékosan engedheti kivonulni a külföldieket a forint állampapír piacról (most azt teszi, sőt szorítja ki őket), amíg a lakossági és banki kereslet többlet ezt lehetővé teszi.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy válság ne lenne kellemetlen. A GDP visszaesik, a forint gyengül, a kamatok emelkednek. Azonban ezt ma sokkal jobban bírjuk, mint korábban és jobban, mint mások. Ma már messze nem Magyarország a legjobb célpont egy spekulációs támadáshoz.

Közben pedig pedig amíg még tart az olcsó pénz időszaka, addig maximálisan kihasználjuk a kamat csökkentési mozgásteret.

Kuszaszem, Varga, Barcza és pénzügyi-monetáris vezetés elég jól nyomja, még akkor is, ha divat őket fikázni.
 
Laiki: Nagyon jól irod. Hàla Istennek, hogy nincs az euro még bevezetve nàlunk, igy azért van valamennyi mozgàsterünk.
 
Ezek mind szép és jó dolgok, nem is vitatom. Ennyire nem kezdtem el összeírni. Jól kihasználtul az "easy money" időszakot.

Szar ügy lenne, ha ez a most beinduló pályát letörné egy nagy gixer... Próbálják a kkv-t beindítani, ez is jó (van néhány momentum, ami mondjul bassza a csőröm)

Az export kitettségünk nagy, ezen belül az autógyártás jelentős. A prémium márkák már szenvednek. Idén átlag 10-12%-ot estek a tőzsdén. Ez a hazai beszállítói láncot is érintheti...
 
na ja, de a mai bankközi kamatswap jegyzés nem úgy alakult, ahogy várták... 65 milliárd helyett 15 ment el. Többet kell kínálni.

Arról nem is beszélve, ha most mindenkit beterelnek a házépítésbe, akkor ki a fene fogja venni az állampapírokat... Sérülékenyek vagyunk, a forintot könnyű megtalálni, és az MNB 25 milliárd €-on csücsül, amiből bőven fog interveniálni, ha muszáj.

Nem szabad interveniálni semmilyen árfolyamesésnél sem. Az oroszok esete is ezt bizonyítja, meg a "korszerűbb", harmadik generációs válságelméletek is.
 
ezzel most vitatkoznom kell... A pénzügyminiszter többször említette, 325-ös EURHUF kurzust szeretne. Eddig szerintem el is engedik az árfolyamot. A gond majd akkor lesz, hogyha a kívánt cél bőven el lesz érve. Most még csak mozog a bili. Lehet kiborul, lehet nem, de már 316 környékén egyensúlyozik. Egy komolyabb gixer ezt simán meglökheti 350-ig is akár... (bár ne így legyen)

- Nem kellett interveniálni, persze, nulla közeli alapkamatnál mindent vesznek a világban, ami kicsit több, mint 0 (lásd magyar állampapír). Ez a hosszú ideg tartó "easy money" állapot nemsokára megszűnik, vagy már meg is szűnt. Nem volt mi miatt közbelépni. A gyenge forint segítette az exportot. Az külker többlet brutális.

- Itt nem az infláció veszélye fog mindent bekenni szarral, hanem a globális helyzet és a hírek. Elég csak annyi, hogy a tisztelt Draghi úr valamit nem úgy mond, ahogy kellene...

- Nem Mo. lesz direktben kipécézve, hanem a komplett feltörekvő piac. Egy elhúzódó katonai szembenállás, migráncs válság + SHFT állapot, aztán a CDS felár elindul. Ahogy elnézem, keményen risk off módba váltottak a piacon.

Lehet, hogy a PM azt szeretne, de az MNB dönt. És szvsz inkább menjen el az árfolyam, minthogy annak védelme miatt kimenjen pár milliárd euró, vélhetően eredmény nélkül.

Ha csak kisebb bizonytalanság van, akkor úgyis vissza fog állni az árfolyam, ha meg nagy gubanc, az egész 25 mrd sem érne semmit.

Semmi tragédia nem lenne a 350-ből, de a ciklus végére akár a 400-ig is elmehetnénk, ha ez nem sokkszerűen történik.

Szvsz az olajárak elszállása esetén sem szabadna az MNB-nek beavatkozni.
 
<blockquote rel="ozymandias">na ja, de a mai bankközi kamatswap jegyzés nem úgy alakult, ahogy várták... 65 milliárd helyett 15 ment el. Többet kell kínálni.

Arról nem is beszélve, ha most mindenkit beterelnek a házépítésbe, akkor ki a fene fogja venni az állampapírokat... Sérülékenyek vagyunk, a forintot könnyű megtalálni, és az MNB 25 milliárd €-on csücsül, amiből bőven fog interveniálni, ha muszáj.

Nem szabad interveniálni semmilyen árfolyamesésnél sem. Az oroszok esete is ezt bizonyítja, meg a "korszerűbb", harmadik generációs válságelméletek is.</blockquote>

Egyetértek. Az intervenció csak olaj a tűzre. Akkora a devizapiaci forgalom, hogy úgyse tud tartósan szembe menni a jegybank. Ha viszont elkezd interveniálni, akkor a spekulánsok csak vérszemet kapnak és még jobban támadnak.
 
Ezek mind szép és jó dolgok, nem is vitatom. Ennyire nem kezdtem el összeírni. Jól kihasználtul az "easy money" időszakot.

Szar ügy lenne, ha ez a most beinduló pályát letörné egy nagy gixer... Próbálják a kkv-t beindítani, ez is jó (van néhány momentum, ami mondjul bassza a csőröm)

Az export kitettségünk nagy, ezen belül az autógyártás jelentős. A prémium márkák már szenvednek. Idén átlag 10-12%-ot estek a tőzsdén. Ez a hazai beszállítói láncot is érintheti...

Ha beüt a nagy gixer, akkor mindenképpen szívni fogunk. Legfeljebb nem akkorát mint egyesek, vagy nem akkorát, mint akkor szívtunk volna, ha nem csökkentjük a sérülékenységünket.

Ha megfigyeled, akkor az utóbbi időben az export kitettség ellen is próbálnak tenni és belső keresletet élénkíteni. Lásd például CSOK. Egyszer már bejött.

Sajnos annyi a fedezetlen likviditás, nyomtatott pénz, felfújt eszközár buborék, csak irreálisan alacsony kamat mellett tartható hiteltörlesztés, problémás, de szőnyeg alá söpört hitel, túladósodott állam, vagy lakosság, vagy vállalati szektor és statisztika kozmetikázás a világban, hogy előbb-utóbb biztosan jön az a gixer. Egyre inkább úgy tűnik, hogy inkább előbb, mint utóbb.
 
Megszabadultunk a 2008-as hitelektől:
http://www.origo.hu/gazdasag/20160406-tortenelmi-bejelentest-tett-varga-mihaly.html
 
Megszabadultunk a 2008-as hitelektől:
http://www.origo.hu/gazdasag/20160406-tortenelmi-bejelentest-tett-varga-mihaly.html

Magyarországot nyugodtan lehetne AAA-ba sorolni, még soha nem fordult elő, hogy ne fizesse vissza az államadósságot. Még 56-ban is ragaszkodott a fizetéshez a magyar vezetés, pedig a nyugati országok gondolkodtak azon, hogy elengedik az adósságot.
 
Sőt, még a Rákosi rendszer is fizette a Horthy rendszer adósságait :-)
Nálunk megbízhatóbb adós nem tudom, hogy létezik-e...
A hitelminősítő cégek tevékenysége egy vicc kategória. Tudományosan próbálják igazolni a 100%-osan politikai döntéseket arról, hogy ép melyik országot szívassák széjjel.
 
Sőt, még a Rákosi rendszer is fizette a Horthy rendszer adósságait :-)
Nálunk megbízhatóbb adós nem tudom, hogy létezik-e...
A hitelminősítő cégek tevékenysége egy vicc kategória. Tudományosan próbálják igazolni a 100%-osan politikai döntéseket arról, hogy ép melyik országot szívassák széjjel.

+1

Olvastam egy 2013-as cikket, abban az évben fizettük vissza az utolsó törlesztőrészletet egy 1924-es hitelre, amit meg az I. vhs jóvátételre vett fel Horthy!

origo.hu/gazdasag/gazdasag-plusz/20131017-a-magyar-adossag-tortenete-komolyabb-allami-hitelfelvetelek.html

Ha jól értelmezem, akkor az utolsó hitelt amit nem fizettünk vissza az 1525-ból való, a Fuggerek adták, Mohács után viszont nem volt kitől kérjék vissza a pénzt.
Ehhez képest Németország már jópárszor nem fizetett és mégis sokkal jobb besorolásban van, mint Magyarország.
 
Ez egy nagyon érdekes cikk!
untitled_1-20160122a.png



Avagy hogyan adósodott el a magyar állam a komcsi korszakban. :mad:
 
Ez egy nagyon érdekes cikk!
untitled_1-20160122a.png



Avagy hogyan adósodott el a magyar állam a komcsi korszakban. :mad:
Impexek.
 
  • Dühítő
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0 and Nber