@Vogon folytassuk itt.
a topográfiai térképek ma már nem túl nagy értékek persze fontosak de könyen hozzáférhetőek.
ahogy a városok utcaszerkezetei is gps ek világába nyilvánosságra hozza ék n kívűl mindenki még a legeldugodtabb utcákat közöket is...
a talajszerkezettani térképek hogy hol milyen a talaj szerkezete összetétele viszont a mai napig nagy kics.
na azt rátéve a többi térképre tudod hogy hol is kell menni teszem azt felázott talajn stb... vagy hol érdemes védőállásokat kialakítani mert olyan a talaj szerkezete...
ezek magyarországon pl anno részletesen fel lett mérve.
a mai napig frissűl és bővül ez az adatbázis hála a környezetvédelemnek egyéb talajszondáknak de legfőképp a mezőgazdaságnak.
a hazai rendszer előnye hogy zömében civilek végzik ezt a munkát civilek pénzéből... (a honvédség csak a járulékos haszokat huzza az információból.) de a mezőgazdász fizet érte hogy tudja a szántója szerkezetét ahogy a környezetvéelmisek is hogy szenyezőanyagok egyebekkel.) de a honvédségnek eze kötelezően beszolgáltatandó anyagok... így a honvédség pl tudja ha tudni akarja egy 1000 ha s területről hogy nagy esőzések után merre tervezze meg az útvonalát a terepen hol olyan a talaj szerkezete ahol a legkisebb esélyel akadhatnak el a járművek... úgy ahogy azt is tudja hogy melyi terület milye müvelésbe van vagy a művelés melyik fázisában szántva van e vagy már nől rajta valami kukorica repce búza stb így tudja milyen rejtéssel számolhat takarással vagy mennyire tűzveszélyes stb...
a geosznak nem csak annyi a feladta hogy felnyitja az atlaszt vagy tudja melyik térképet melyik polcon keresse...
ez is egy ipar a geologiai/geokémiai laborok a földtani kutató intézetek stb... mind mind hasznos információval szolgál hiába civil ipari...
ahogy a jegyzők is amikor földetmérnek.
a topográfiai térképek ma már nem túl nagy értékek persze fontosak de könyen hozzáférhetőek.
ahogy a városok utcaszerkezetei is gps ek világába nyilvánosságra hozza ék n kívűl mindenki még a legeldugodtabb utcákat közöket is...
a talajszerkezettani térképek hogy hol milyen a talaj szerkezete összetétele viszont a mai napig nagy kics.
na azt rátéve a többi térképre tudod hogy hol is kell menni teszem azt felázott talajn stb... vagy hol érdemes védőállásokat kialakítani mert olyan a talaj szerkezete...
ezek magyarországon pl anno részletesen fel lett mérve.
a mai napig frissűl és bővül ez az adatbázis hála a környezetvédelemnek egyéb talajszondáknak de legfőképp a mezőgazdaságnak.
a hazai rendszer előnye hogy zömében civilek végzik ezt a munkát civilek pénzéből... (a honvédség csak a járulékos haszokat huzza az információból.) de a mezőgazdász fizet érte hogy tudja a szántója szerkezetét ahogy a környezetvéelmisek is hogy szenyezőanyagok egyebekkel.) de a honvédségnek eze kötelezően beszolgáltatandó anyagok... így a honvédség pl tudja ha tudni akarja egy 1000 ha s területről hogy nagy esőzések után merre tervezze meg az útvonalát a terepen hol olyan a talaj szerkezete ahol a legkisebb esélyel akadhatnak el a járművek... úgy ahogy azt is tudja hogy melyi terület milye müvelésbe van vagy a művelés melyik fázisában szántva van e vagy már nől rajta valami kukorica repce búza stb így tudja milyen rejtéssel számolhat takarással vagy mennyire tűzveszélyes stb...
a geosznak nem csak annyi a feladta hogy felnyitja az atlaszt vagy tudja melyik térképet melyik polcon keresse...
ez is egy ipar a geologiai/geokémiai laborok a földtani kutató intézetek stb... mind mind hasznos információval szolgál hiába civil ipari...
ahogy a jegyzők is amikor földetmérnek.