Magyarország ipara

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

K

Kopi2000

Guest
A gond itt is az lehet, mint Komáromnál is: mély rétegvíz (ott tatai) kerül felhasználásra, ami sokkal lassabban pótlódik, kiemeljük és tisztítva de kiengedjük a felszínre, és lefolyik a tengerbe.

Aztán meg a tisztítás is lehet problémás, a hollandoknál pl. a 3M (az nem emberevő kínai ázsiai vaember cég azért) szépen elszennyezte a talajt a helyieknek:
Egyebkent az elelmiszer, meg az uditoital ipar detto ilyen. A masfel literes PET palackos asvanyvizedre jut kb. 2 dl ipari, vegyszeres szennyviz. Jo ezzel is tisztaba kerulni...
 

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
11 899
32 549
113
AZ RO vizkezelesnel keletkezo koncentratum az mindenkeppen hulladekviz, azt nem lehet felhasznalni, hiszen ott sos viz keletkezik, ami nem jo a technologiaba. Azaz a sos vizet el kell dobni.
A hulladekvizeket vissza lehet forgatni, elvileg, de itt ritkan mondjak el azt, hogy a teljes mennyiseg visszaforgatasa soran szosem lehet 100 %-ot visszaforgatni. Ha 50 % megvan, azzal en mar elegedett lennek, de alapjaban veve a beruhazok megprobalnak elmenni a falig, visszaforgatas es szennyviztisztitas nelkul. Ugyanis, nincsen kedvuk draga beruhazast igenylo technologiakba penzt fektetni, aminek az uzeme is draga. Amoge bujnak, hogy kiemelt beruhazasi projektkent mentesulhetnek a kornyezetvedelmi eloirasok betartasa alol....
Nem vagyok kémiában járatos. Milyen só keletkezik? Nem lehet hasznosítani más területen? Tudom, nagyban már nem lehet, de mint télen sózára nem lehet használni? Vagy -mivel gondolom ez a vízben levő só, ezért takarmányozási célra (nyalósó)? De tényleg csak így tök laikusként kérdem.
 
K

Kopi2000

Guest
Nem vagyok kémiában járatos. Milyen só keletkezik? Nem lehet hasznosítani más területen? Tudom, nagyban már nem lehet, de mint télen sózára nem lehet használni? Vagy -mivel gondolom ez a vízben levő só, ezért takarmányozási célra (nyalósó)? De tényleg csak így tök laikusként kérdem.
Ezek a sók vízoldható sók, amik tartalmaznak fémeket is... A probléma az, ha én szeretnék sótalanítani, be kellene párolnom a vizeket.... Hát ennek azért van energia igénye.... Biztosan nem lenne versenyképes árú az így előállított só... Viszont az ipar úgy működik, hogy a főtermék előállítására koncentrál. Ha meg keletkeznek nehezen hasznosítható anyagok, azokat a határérték közelében elengedi... Azaz a nem szennyező üzem (ami teresíti a kibocsátási határértékeket) is szennyez.... Itt lényeges a kibocsájtás volumene, nem mindegy, hogy 10 m3 szennyvizem jut a környezetbe vagy 1000 m3. A környezetvédelmi normák betartásán az államnak kell őrködnie, de a kiemelt projektek esetében, behunyja a szemét...
Nyilvánvalóan a társadalom ma még nem tudja beárazni a kockázatait annak, hogy mit jelent ez a számára úgy, hogy lényegesen fel kell, hogy értékelődjön a víznek, mint erőforrásnak az értéke. Ma az állam 1 m3 rétegvizet 14,5 Ft/m3 áron ad felhasználásra a magánvvállalkozóknak az állami tulajdonú vízkészletekből. (MO-n a felszíni és a felszín alatti víz állami tulajdon.)
 

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
11 899
32 549
113
Ezek a sók vízoldható sók, amik tartalmaznak fémeket is... A probléma az, ha én szeretnék sótalanítani, be kellene párolnom a vizeket.... Hát ennek azért van energia igénye.... Biztosan nem lenne versenyképes árú az így előállított só... Viszont az ipar úgy működik, hogy a főtermék előállítására koncentrál. Ha meg keletkeznek nehezen hasznosítható anyagok, azokat a határérték közelében elengedi... Azaz a nem szennyező üzem (ami teresíti a kibocsátási határértékeket) is szennyez.... Itt lényeges a kibocsájtás volumene, nem mindegy, hogy 10 m3 szennyvizem jut a környezetbe vagy 1000 m3. A környezetvédelmi normák betartásán az államnak kell őrködnie, de a kiemelt projektek esetében, behunyja a szemét...
Nyilvánvalóan a társadalom ma még nem tudja beárazni a kockázatait annak, hogy mit jelent ez a számára úgy, hogy lényegesen fel kell, hogy értékelődjön a víznek, mint erőforrásnak az értéke. Ma az állam 1 m3 rétegvizet 14,5 Ft/m3 áron ad felhasználásra a magánvvállalkozóknak az állami tulajdonú vízkészletekből. (MO-n a felszíni és a felszín alatti víz állami tulajdon.)
Köszi!
 
  • Tetszik
Reactions: DTheo
K

Kopi2000

Guest
Ezek a sók vízoldható sók, amik tartalmaznak fémeket is... A probléma az, ha én szeretnék sótalanítani, be kellene párolnom a vizeket.... Hát ennek azért van energia igénye.... Biztosan nem lenne versenyképes árú az így előállított só... Viszont az ipar úgy működik, hogy a főtermék előállítására koncentrál. Ha meg keletkeznek nehezen hasznosítható anyagok, azokat a határérték közelében elengedi... Azaz a nem szennyező üzem (ami teresíti a kibocsátási határértékeket) is szennyez.... Itt lényeges a kibocsájtás volumene, nem mindegy, hogy 10 m3 szennyvizem jut a környezetbe vagy 1000 m3. A környezetvédelmi normák betartásán az államnak kell őrködnie, de a kiemelt projektek esetében, behunyja a szemét...
Nyilvánvalóan a társadalom ma még nem tudja beárazni a kockázatait annak, hogy mit jelent ez a számára úgy, hogy lényegesen fel kell, hogy értékelődjön a víznek, mint erőforrásnak az értéke. Ma az állam 1 m3 rétegvizet 14,5 Ft/m3 áron ad felhasználásra a magánvvállalkozóknak az állami tulajdonú vízkészletekből. (MO-n a felszíni és a felszín alatti víz állami tulajdon.)
A 14,5 ft-os viz ar az fogyasztasra osztonoz es nem takarekossagra, viztakarekos modszerek bevezetesere... Nem tukrozodik az arban a viznek, mint az elet forrasanak az erteke, illetve az a bizonytalansag sem, amit minden teruleten okozhat az eghajlatvaltozas miatti szarazsag...
 
  • Tetszik
Reactions: tonyo and Wilson
W

Wilson

Guest
A 14,5 ft-os viz ar az fogyasztasra osztonoz es nem takarekossagra, viztakarekos modszerek bevezetesere... Nem tukrozodik az arban a viznek, mint az elet forrasanak az erteke, illetve az a bizonytalansag sem, amit minden teruleten okozhat az eghajlatvaltozas miatti szarazsag...
A helyi debreceni ellenzék (DK,LMP) elkezdett mozgolódni ami nekem megütötte a fülemet az az, hogy azt mondják, hogy a CATL Debrecenben létrehozandó gyárának a vízfogyasztása 1000 m3/óra lesz azt nem tudom, hogy ezt az adatot honnan vették de ez egy bődületes szám mivel ez szerintük kb 400 000 háztartás óránkénti fogyasztásával egyenlő, létezik, hogy ekkora lenne ennek az akkugyárnak a víz felhasználása?
 
K

Kopi2000

Guest
A helyi debreceni ellenzék (DK,LMP) elkezdett mozgolódni ami nekem megütötte a fülemet az az, hogy azt mondják, hogy a CATL Debrecenben létrehozandó gyárának a vízfogyasztása 1000 m3/óra lesz azt nem tudom, hogy ezt az adatot honnan vették de ez egy bődületes szám mivel ez szerintük kb 400 000 háztartás óránkénti fogyasztásával egyenlő, létezik, hogy ekkora lenne ennek az akkugyárnak a víz felhasználása?
Nem tudnek mondani erre semmit, mert nem ismerem a tervezett beruhazas beltartalmat. Azert az 1000 m3/ ora igen nagy szam...
Amirol irtam, az netto 1000 m3/ nap, brutto kb. 1250 m3/ nap, de az csak egy nehanyszor 10 e m2-es kisuzem ehhez a debreceni csodahoz kepest...
 
  • Tetszik
Reactions: tonyo and Wilson

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 549
16 555
113
A helyi debreceni ellenzék (DK,LMP) elkezdett mozgolódni ami nekem megütötte a fülemet az az, hogy azt mondják, hogy a CATL Debrecenben létrehozandó gyárának a vízfogyasztása 1000 m3/óra lesz azt nem tudom, hogy ezt az adatot honnan vették de ez egy bődületes szám mivel ez szerintük kb 400 000 háztartás óránkénti fogyasztásával egyenlő, létezik, hogy ekkora lenne ennek az akkugyárnak a víz felhasználása?
A Tesla Berlini Giga gyára éves fogyasztása;
1 423 000 000m3
÷12= 118 583 m3 havonta
÷30= 3953 m3 naponta
÷24= 165 m3/óra ha 3műszakkal számolunk. 247 m3/óra 2 műszakra (16óra).

Azt hiszem a 1000 m3/óra Igen sok!

 
W

Wilson

Guest
A Tesla Berlini Giga gyára éves fogyasztása;
1 423 000 000m3
÷12= 118 583 m3 havonta
÷30= 3953 m3 naponta
÷24= 165 m3/óra ha 3műszakkal számolunk. 247 m3/óra 2 műszakra (16óra).

Azt hiszem a 1000 m3/óra Igen sok!

Köszönöm, elolvasva az âltalad linkelt cikket, talâltam benne érdekes részleteket pl azt ,hogy az akkumulátorgyárnál megoldották a Tesla mérnökei, hogy az már ne jelentsen többlet vízfogyasztást az előzőekben kalkuláltnál, és ezt főként a Tesla saját akkumulátor kialakításának volt köszönhető, tehát a kínai gyártó akkumulátorgyárának ettől még eltérő lehet a viz felhasználása, ehhez még az is hozzájön,hogy a kínai cég tervezett debreceni gyára kétszer akkora kapacitású lesz mint a Tesla németországi akkugyára.
 
  • Tetszik
Reactions: tonyo and DTheo

Lupus80

Well-Known Member
2020. december 20.
278
749
93
A helyi debreceni ellenzék (DK,LMP) elkezdett mozgolódni ami nekem megütötte a fülemet az az, hogy azt mondják, hogy a CATL Debrecenben létrehozandó gyárának a vízfogyasztása 1000 m3/óra lesz azt nem tudom, hogy ezt az adatot honnan vették de ez egy bődületes szám mivel ez szerintük kb 400 000 háztartás óránkénti fogyasztásával egyenlő, létezik, hogy ekkora lenne ennek az akkugyárnak a víz felhasználása?
Recirkulációs vízmű lesz a megoldás
Ami kell pluszban a veszteségekre azt Pótvíznek hívják (párolgás, leiszapolás, stb)
Ha nem tévedek már a kivitelező is megvan rá (ua. Iváncsán).
 

Ranger

Well-Known Member
2021. szeptember 20.
1 524
3 096
113
Egy ipari parkról lévén szó, simán kell nekik egy sajá víztisztító, ami nagyrészt csak őket látja el és vészhelyzetben a lakosságot is. Ezen kívül meg cégprofil alapján mindegyiknek saját ülepítő vagy speciális víztisztító attól függően, hogy mit kezd a cégen belűl a vízzel.
Na most ez májusi>>>>



Reméljük full üzemben majd jobban megy mind a három gyárban….
 
W

Wilson

Guest

Debreceni akkumulátorgyár-vita: a polgármester visszavonulna, ha a kormány elvenné a várostól a gyárat....​

2022. augusztus 18. – 15:29

Közel másfél órás vitát váltott ki a debreceni közgyűlés csütörtöki ülésén a kínai CATL akkumulátorgyár ügye. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a héten több ellenzéki képviselő is tiltakozott a gyár debreceni beruházása ellen, amelyet augusztus 12-én Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára jelentett be.

Az ellenzékiek többek között a város vízellátását féltik az akkumulátorgyár vízigénye és a kilencezer fős létszáma miatt, az LMP egy helyi népszavazás lehetőségét is belengette az ügyben (bár eddig még nem fogalmazták meg kérdésüket). A városvezetés ezeket az aggályokat már egy keddi közleményben cáfolta, de a téma a közgyűlésen is előjött.

Papp László polgármester a kilencezres munkavállalói létszámról azt mondta a vitában: ezt elérni hosszú folyamat lesz, a gyár több egységben fog megvalósulni, tehát 2024-ben még nem lesz kész. További területeket nem fognak bevonni az akkumulátorgyárhoz, ígérte a polgármester, és a BMW-vel szemben itt nem is termőterületeket minősítenek át a gyárépítés miatt.

Több ellenzéki képviselő a közgyűlésen is firtatta a vízellátás ügyét. Jánki József, a DK önkormányzati képviselője a jövőbeni vízellátási helyzetről érdeklődött, arról, hogy mi lesz 15 év múlva az aszályosabb időszakban. A Momentum önkormányzati képviselője, Szabó Bence pedig azt kérdezte: mekkora vízmennyiséget használ majd fel a gyár naponta.
A polgármester utóbbi kérdésre válaszolva egy korábbi, többek közt a Momentum által is elfogadott közgyűlési döntést idézett fel, amelyben kikötötték, hogy óránként legfeljebb 1080 köbméter vizet lehet használni az egész ipari parkban, és ehhez a CATL-nek is igazodnia kell.

Szerinte a gyár azért sem veszélyezteti Debrecen vízellátását, mert az üzemnek szigorú magyar és uniós környezetvédelmi jogszabályoknak kell majd megfelelnie, mint ahogy az történt a CATL németországi, jelenleg tesztüzemben működő gyárában is. A vízfelhasználással kapcsolatos aggályok miatt a közgyűlésen egy diagramot is bemutattak, amely szerint a város napi vízfelhasználása jelenleg napi 40 ezer köbméter, szemben azzal, hogy a 80-as években még napi 90 ezer köbméter volt, a napi ipari vízfelhasználás nem éri el a 10 ezer köbmétert.

A polgármester érvelésének egyik eleme az volt, hogy bár jelenleg aszály van, 2020-ban volt olyan nyár, hogy szinte mindennap esett. Szerinte a feladat annyi, hogy nem szabad elvezetni a vizet a városból, hanem ott kell tárolni és később felhasználni azt. Hogy a város környékén kiszáradt tavakat feltölteni hivatott a Civaqua-program a CATL miatt nem indult volna el, azt ostobaságnak nevezte.

Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum Egyesület Debrecen képviselője viszont szkeptikusabb volt: azt kérdezte, mi lesz, ha a kínai cégnek az óránkénti 1080 köbméternél jóval több vízre lesz szüksége, illetve ha a magyar kormány – a gödi példához hasonlóan – különleges gazdasági övezetté nyilvánítja a beruházást, amelynek értelmében elkerülhet a gyár a várostól.

A kínai fél extra vízigényével kapcsolatos aggályokat a polgármester elhárította. A kormány Gondola által felvetett esetleges lépésére pedig úgy felelt: „ez legrosszabb rémálmában sem merült fel eddig”, de amennyiben ez megtörténne – mint fogalmazott –,

„abban a pillanatban fejezném be a politikai pályafutásomat”.
Hozzátette, nem tart a kormány ezen lépésétől, sőt „zéró esélyt” lát erre, amely pontnál a kormánnyal való eddigi jó együttműködésüket hangsúlyozta.
Gondola Zsolt Zoárd egy másik kérdésére, miszerint érkeznek-e külföldi munkavállalók, az uniós szabad munkaerő-áramlásra hivatkozva igennel felelt Papp László, de azt mondta: főként a debrecenieket és az ide költözőket szeretnék foglalkoztatni. Madarasi István (MSZP) kérdésére kifejtette: képzéseket is fognak igazítani a CATL-hez, akárcsak a BMW-hez, ezek az alakítások már most megkezdődtek, mind a középiskolai, mind az egyetemi képzéseknél.

A gödi helyzet a vitában más szempontból is felvetődött. Az ellenzéki politikusok többször emlegették a gödi Samsung-gyár esetét is. A fővárosi agglomerációban lévő város kútjaiban ugyanis májusban lítiumot találtak. A városvezetés szerint itt ilyen aggály sincs: a gyár kijelölt területe ugyanis három kilométerre van a legközelebbi lakóhelytől.

Papp László azt ugyanakkor elismerte, hogy még nem ismert minden részlet a beruházással kapcsolatban, különösen a műszaki paramétereket illetően, de amint információk lesznek, tájékoztatni fogják a lakosságot és a közgyűlést is, ahogyan azt a BMW-gyár kapcsán is tették. Emellett a képviselőknek ígéretet tett a további egyeztetésekre, arra, hogy konzultációt szervez a Debreceni Vízmű igazgatójával, akivel előzetesen ő is egyeztetett a város vízfelhasználásáról.

 
  • Tetszik
Reactions: Kopi2000

Bálint

Well-Known Member
2020. augusztus 31.
10 314
34 989
113

Előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást kötött a 4iG Nyrt., a Magyar Állam képviseletében a Corvinus Zrt., valamint a Vodafone Europe BV a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. százszázalékos részvénycsomagjának adásvételéről – tájékoztatott közleményben a 4iG. A tranzakció értéke 715 milliárd forint.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113

Előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást kötött a 4iG Nyrt., a Magyar Állam képviseletében a Corvinus Zrt., valamint a Vodafone Europe BV a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. százszázalékos részvénycsomagjának adásvételéről – tájékoztatott közleményben a 4iG. A tranzakció értéke 715 milliárd forint.
Én is most láttam csak, de ez azért eléggé brutál.
Ezzel nem csak mobilcéget vesznek, de a régi UPC felszíni vezetékes hálózatát is megszereznék.
Ugyebár korábban megszerezték a Digi magyar érdekeltségeit is.
Nem tudom, hogy ennek lesz-e versenyhivatali vizsgálata, de nehezen hiszem... :cool:
Valószínüleg emiatt kellett bele az állam is.
 

Irsai Olivér

Well-Known Member
2019. június 7.
1 832
6 191
113
Én is most láttam csak, de ez azért eléggé brutál.
Ezzel nem csak mobilcéget vesznek, de a régi UPC felszíni vezetékes hálózatát is megszereznék.
Ugyebár korábban megszerezték a Digi magyar érdekeltségeit is.
Nem tudom, hogy ennek lesz-e versenyhivatali vizsgálata, de nehezen hiszem... :cool:
Valószínüleg emiatt kellett bele az állam is.
Hát pedig az AH-nak volt egy 25%-os részesedése a Telenorban, ami ugye most a Yettel Magyarország. Az AH-t ezenközben betolták a 4iG-be (“értékesítették”), tehát a 4iG tulaj lesz a Vodafone-ban (ezáltal a UPC-ben) és a Yettelben is és 100%-osan az övék a DIGI.
Ha valami versenyhivatali vizsgálatért kiált, akkor az ez.
 

Matróz Kommandó

Well-Known Member
2017. március 21.
1 101
3 815
113
Hát pedig az AH-nak volt egy 25%-os részesedése a Telenorban, ami ugye most a Yettel Magyarország. Az AH-t ezenközben betolták a 4iG-be (“értékesítették”), tehát a 4iG tulaj lesz a Vodafone-ban (ezáltal a UPC-ben) és a Yettelben is és 100%-osan az övék a DIGI.
Ha valami versenyhivatali vizsgálatért kiált, akkor az ez.
Az államé lesz, neki pedig lehet több cégben is tulajdonrésze (legyen is)
 

Irsai Olivér

Well-Known Member
2019. június 7.
1 832
6 191
113
Az államé lesz, neki pedig lehet több cégben is tulajdonrésze (legyen is)


(Mondjuk az én olvasatomban nem (sem) ördögtől való, hogy az állam (vagy annak egy speciális iparági alapítványa) tulajdonos legyen bizonyos cégekben; van olyan konstrukció, amikor jól tud ez működni.)

De mi most a 4iG-ről beszélünk, mint magáncégről (még akkor is, ha a fő részvényes a 4iGCom private equity fund, amiről csak sejthetjük mit takar (ebben van most a közelmúltig a KZF által kezelt vagyon meg még egy kis plusz), de az RM is részvényes benne 25%-ban). Érdekes amúgy, hogy a német RM-en felül vannak még jelentős hányaddal török és brazil befektetési alapok is.

[40-41 oldal az ownership structure, sok más egyéb info mellett ebben a jelentésben.]