Magyarország ipara

[phaidros]

Egyébként most hallom, hogy Dihidrogén-monoxidot fog kibocsátani, amiben már fulladtak meg emberek! /s

Jaj, már a csapból is ez folyik.

 

[phaidros]

Kőbánya pl. szerintem nem különösebben szép hely, de az az igazság, hogy az Alföldön is ok olyan hely van, hogy 50km-el odább épp ugyanolyan. Szép? Mondjuk. Különleges? Aligha.

Alig vannak hegyeink, pár dombocska mardt, de azért rondítsuk el, ahelyett, hogy építenénk egy atomerőművel, ami elfér kis helyen.

Ne rondítsuk el. Az Alföld igenis nagyon változatos és szép hely.

 

[Kopi2000]

Szerintem nem lehet. Ott volt a nagymarosi erőmű. Sötétzöld humánértelmiségi "környezetvédők" miatt meghiúsult, illetve mert az utált rendszer szimbólumává vált.

A Bős-Nagymaros ügy

A rendszerváltás óta a Bős-Nagymaros ügy lezáratlan, a politikai pártok az ügyet tabuként kezelik, szőnyeg alá söprik. Pedig érdemes lenne végre tisztázni a vitatott kérdéseket, hiszen ez az ügy hatalmas gazdasági kárt okozott a rendszerváltás idején, és a következményeket a mai napig nem...

greenfo.hu

Azzal a kerdessel, mint jelenseggel, elegge sokat foglalkoztam, mondhatni tudomanyos szinten. Roviden, az nem a kornyezetvedelemrol szolt, hanem a politikarol. Arrol, hogy a szocialismussal tele volt az emberek toke... de ezt nyiltan nem mertek kimondani es a BNV lett a minden politikaval valo egyet nem ertesuk jelkepe. A Bosi vizlepcsohoz meg kozben a szlovakok szepen eltereltek a Dunat....

 

[Kopi2000]

Ha jól értettem a nyilatkozatból, akkor kb. az üzem maximális kapacitása idején a jelenleg kiépített és meglévő képesség 80%-a lesz kihasználva és ezzel azt a szintet fogják elérni, mint amit a 80-as években is elhasznált a város. És még gondolom ehhez jön egy csatornán levezetett vízvételi lehetőség.

Kicsit más. Régóta érdekel, lehet, hogy Te tudsz segíteni benne:
Ha egy ivóvízrendszert nem használnak ki csak a kapacitás mondjuk 30%-ban, az nem tesz rosszat az ivóvíz minőségének? Vagy egyáltalán befolyásolja azt? (Tehát máshogy leírva, hogy mikor kiépítették mondjuk 10 ezer főre terveztek és több üzemre, majd üzemek bezárnak és a lélekszám mondjuk felére esik.)

Attol nem lesz rosszabb a viz minosege, ha nem termeled ki. A minosege kb. Ugyanaz marad... Mikor elkezdtek kiepiteni a hazai vezetekes vizellatast, en meg pici gyerek voltam.... De, nagyfiukent azt latom, hogy a vizigenyes iparagaknak volt sajat ipari vizbazisa kialakitva. Nem is igazan a viznyerohelyek ( kutak) kapacirasa szamit, hanem a vizkezeles kapacitasa, azt meg altalabab 10-15 eve epitettek ki, mire legalabb az elso korben megfurt kutak mar tonkrementek. A vizmennyiseget a tulhasznalat, mig a vizminoseget elsosorban az emberi tevekenyseg veszelyezteti. Pld. a sok feketen furt kut, a koncentralt allattartas es a nagyuzemi mezogazdasag. Ez utobbi foleg a felszin kozeli vizadokat veszelyezteti. Ezert, ahogy leromlik egy vizadobol szarmazo viz minosege, szepen megyunk lejebb. Csak egyszer elerunk oda, hogy kimeritsuk az osszes lehetosegunket. Aztan akkor vakarhatjuk a fejunket... Ekkor kap majd sakkot kishazank lakossaga. Es az ipari vizekrol nem is szoltam..... Egyebkent pld. Bacs-Kiskun megyeben joval tobb allat "lakik", mint ember, mar tradicionalisan, a XX. Sz. 30-as evei ota legalabb....ott pld. ez nagyonnagy vizminoseg rombolo hatotenyezo...

 

[Kopi2000]

Ha jól értettem a nyilatkozatból, akkor kb. az üzem maximális kapacitása idején a jelenleg kiépített és meglévő képesség 80%-a lesz kihasználva és ezzel azt a szintet fogják elérni, mint amit a 80-as években is elhasznált a város. És még gondolom ehhez jön egy csatornán levezetett vízvételi lehetőség.

Kicsit más. Régóta érdekel, lehet, hogy Te tudsz segíteni benne:
Ha egy ivóvízrendszert nem használnak ki csak a kapacitás mondjuk 30%-ban, az nem tesz rosszat az ivóvíz minőségének? Vagy egyáltalán befolyásolja azt? (Tehát máshogy leírva, hogy mikor kiépítették mondjuk 10 ezer főre terveztek és több üzemre, majd üzemek bezárnak és a lélekszám mondjuk felére esik.)

Mindennek van abszolút kora, így a víznek is. Amivel én eddig országszerte találkoztam, hidegíz esetében, ott a víz abszolút kora a néhányszáz éves kortól, néhányezer éves korig terjedt. (Termálnál, 40 ezer éves kor volt, amivel találkoztam. Ez a ízkor azt jelenti, mikor volt az, amikor a elszín alá beszivárgott víz esőként, leesett. Minél nagyobb ez a szám, annál védettebb a vízbázis, de annál érzékenyebb is a túltermelésre, mivel utánpótlódásuk évezredekben mérhető. Vannak a sérülékeny vízbázisok, aminek a kritériuma, több más mellett az, hogy kisebb, mint 50 év alatt eljut a csapadékvíz a vízadó rétegbe. Általában jól pótlódik után, de a minősége csapnivaló, ha éppen a elszínen szennyező tevékenység olyik. Az előzőek alapján a felszín alatti vízkészlet -emberi léptékek mellett- csak korlátozottan tud megújulni....

 

[Kopi2000]

Ha jól értettem a nyilatkozatból, akkor kb. az üzem maximális kapacitása idején a jelenleg kiépített és meglévő képesség 80%-a lesz kihasználva és ezzel azt a szintet fogják elérni, mint amit a 80-as években is elhasznált a város. És még gondolom ehhez jön egy csatornán levezetett vízvételi lehetőség.

Kicsit más. Régóta érdekel, lehet, hogy Te tudsz segíteni benne:
Ha egy ivóvízrendszert nem használnak ki csak a kapacitás mondjuk 30%-ban, az nem tesz rosszat az ivóvíz minőségének? Vagy egyáltalán befolyásolja azt? (Tehát máshogy leírva, hogy mikor kiépítették mondjuk 10 ezer főre terveztek és több üzemre, majd üzemek bezárnak és a lélekszám mondjuk felére esik.)

Visszatérve a kérdésedre... Azt is figyelembe kell venni, hogy a rendszeráltás után volt egy nagy lakosság átrendeződés... Bp. és az agglomeráció, de még a környékbeli városok lakosságszáma is felduzzadt. A legtöbb agglomerációs településen csak a korábbi kis lakosságszámra épültek ki a víz- és a csatornaművek. Több helyen ipar nélkül is ízhiány van, máshol meg a kisebb ipari ízigény is megfekteti a települések vízellátását, főleg nyáron. Sok éve, alig történtek ezeken a helyeken kapacitásnövelő fejlesztések, főleg a viziközmű cégek anyagi kivéreztetése (rezsicsöki) miatt. Most meg egyre nehezebb és költségesebb a fejlesztés, mivel egyszerre kellene fejleszteni a kutakat, decentralizálva telepítve azokat, a vízkezelést és a gerinc- meg az elosztó vezeték hálózatot, ami szűk, városi területen nagy munka. Gondolni kell a műutak felbontására, majd a helyreállításra stb... Valójában probléma van több helyen az Ipari parkok közmű ellátásával is, nem egy helyen csak arra van vízellátási és szennyíz elvezetési kapacitás, hogy meg tudják oldani a dolgozók szociális vízellátását és a kommunális szennyvizük elvezetését... Mi an akkor, ha ízigényes technológia települ ilyen helyre?, Ismerek olyan esetet, ahol trükköznek a mennyiséggel, 20 m3/nap vízigényre kértek ellátást, meg ugyanennyire szennyvíz befogadói nyilatkozatot. Aztán ennek 10 szeresét használják. Rögtön súlyosbodott a vízhiány, a szennyíztelep meg túlterhelődött.... Most ez így jól van?

 

[Kopi2000]

Ha jól értettem a nyilatkozatból, akkor kb. az üzem maximális kapacitása idején a jelenleg kiépített és meglévő képesség 80%-a lesz kihasználva és ezzel azt a szintet fogják elérni, mint amit a 80-as években is elhasznált a város. És még gondolom ehhez jön egy csatornán levezetett vízvételi lehetőség.

Kicsit más. Régóta érdekel, lehet, hogy Te tudsz segíteni benne:
Ha egy ivóvízrendszert nem használnak ki csak a kapacitás mondjuk 30%-ban, az nem tesz rosszat az ivóvíz minőségének? Vagy egyáltalán befolyásolja azt? (Tehát máshogy leírva, hogy mikor kiépítették mondjuk 10 ezer főre terveztek és több üzemre, majd üzemek bezárnak és a lélekszám mondjuk felére esik.)

Ahol én dolgozom, nem úgy merül fel a kérdés, hogy elérik a 80-as évek vízfelhasználatát, hanem úgy, hogy nincs érdemleges ipari vízvételi lehetőség, nincs érdemleges szennyíztisztító kapacitás, viszont a gyár épül, a csarnokok nőnek ki a földből,....eközben a termelés alapja nem biztosított. Ezért lóhalálban kell vizet csiholni, szennyvizet kezelni, amit utána felszíni vízfolyásba továbbítunk, meg, amikor szembesülünk azzal, hogy így is kevés lesz az ipari víz, akkor bevetjük a vízvisszaforgatásra történő tisztítást is. A plusz, előre nem tervezett költségei ennek hatalmasak, de mit tudnak tenni, nagy erőkkel építkeznek, le kell nyelni ezt a békát is....ha működő gyárat akarnak... Persze, hiába a kiemelt státusz, a hatóságok meg az ivóvízeket is féltik hosszabb távon (egyébként joggal), úgyhogy áll a bál a kulisszák mögött...a minden szép és jó sajtónyilatkozatok ellenére..

 

[Kopi2000]

Ha jól értettem a nyilatkozatból, akkor kb. az üzem maximális kapacitása idején a jelenleg kiépített és meglévő képesség 80%-a lesz kihasználva és ezzel azt a szintet fogják elérni, mint amit a 80-as években is elhasznált a város. És még gondolom ehhez jön egy csatornán levezetett vízvételi lehetőség.

Kicsit más. Régóta érdekel, lehet, hogy Te tudsz segíteni benne:
Ha egy ivóvízrendszert nem használnak ki csak a kapacitás mondjuk 30%-ban, az nem tesz rosszat az ivóvíz minőségének? Vagy egyáltalán befolyásolja azt? (Tehát máshogy leírva, hogy mikor kiépítették mondjuk 10 ezer főre terveztek és több üzemre, majd üzemek bezárnak és a lélekszám mondjuk felére esik.)

Ha, lenne meg kerdesed, tedd fel, ha van idom, megprobalom megvalaszolni....

 

[Kopi2000]

Ne rondítsuk el. Az Alföld igenis nagyon változatos és szép hely.

Az mondjuk nagyon elgondolkodtató, hogy az Alöldön, pld. a felszín alatti viztartok nyugalmi szintjei, akar evente csokkennek 0,5-1,0-t. Ez a vizek tulhasznalatara utal Jo esellyel az unokaid nar ismerni fogjak itthol is a drasztikus vizkorlatotasokat, ha minden ugyanugy fog folytatodni, mint eddig....

 

[Centquri prime]

Szerintem nem lehet. Ott volt a nagymarosi erőmű. Sötétzöld humánértelmiségi "környezetvédők" miatt meghiúsult, illetve mert az utált rendszer szimbólumává vált.

A Bős-Nagymaros ügy

A rendszerváltás óta a Bős-Nagymaros ügy lezáratlan, a politikai pártok az ügyet tabuként kezelik, szőnyeg alá söprik. Pedig érdemes lenne végre tisztázni a vitatott kérdéseket, hiszen ez az ügy hatalmas gazdasági kárt okozott a rendszerváltás idején, és a következményeket a mai napig nem...

greenfo.hu

Meg mert egy baromság, érdemi energiakivétel nyista, cserébe a természetvédelem oltárán elpusztítottuk volna a Dunakanyart, és mellé még lenulláztuk volna a környező életközösségeket.

 

[phaidros]

Ahol én dolgozom, nem úgy merül fel a kérdés, hogy elérik a 80-as évek vízfelhasználatát, hanem úgy, hogy nincs érdemleges ipari vízvételi lehetőség, nincs érdemleges szennyíztisztító kapacitás, viszont a gyár épül, a csarnokok nőnek ki a földből,....eközben a termelés alapja nem biztosított. Ezért lóhalálban kell vizet csiholni, szennyvizet kezelni, amit utána felszíni vízfolyásba továbbítunk, meg, amikor szembesülünk azzal, hogy így is kevés lesz az ipari víz, akkor bevetjük a vízvisszaforgatásra történő tisztítást is. A plusz, előre nem tervezett költségei ennek hatalmasak, de mit tudnak tenni, nagy erőkkel építkeznek, le kell nyelni ezt a békát is....ha működő gyárat akarnak... Persze, hiába a kiemelt státusz, a hatóságok meg az ivóvízeket is féltik hosszabb távon (egyébként joggal), úgyhogy áll a bál a kulisszák mögött...a minden szép és jó sajtónyilatkozatok ellenére..

Nálunk fordított a helyzet. Lényegében az összes cég bezárt, új nem nyílt, lakosság drasztikusan csökkent.
Persze, nyilván nem mindenhol ez a helyzet, jól tudom.

Ha, lenne meg kerdesed, tedd fel, ha van idom, megprobalom megvalaszolni....

Köszönöm. Ez volt, ami foglalkoztatott régebben, hogy van e negatív hatása az anyagiakon kívül a felhasználáscsökkenésnek.

Az mondjuk nagyon elgondolkodtató, hogy az Alöldön, pld. a felszín alatti viztartok nyugalmi szintjei, akar evente csokkennek 0,5-1,0-t. Ez a vizek tulhasznalatara utal Jo esellyel az unokaid nar ismerni fogjak itthol is a drasztikus vizkorlatotasokat, ha minden ugyanugy fog folytatodni, mint eddig....

Szerintem ez erre és arra is változó értéket tud mutatni. Most végeztek mintavételeket, kb. ott volt a talajvíz, ahol lennie kellett talajszerkezetileg, már ha erre a felső vizes rétegre gondolsz.
Persze, sok mindenen változtatni kellene tájhasználatilag, én nagyon támogatnám; de támogatná e a társadalom? Mint sokszor leírtam, ennek ára van.

 

[phaidros]

Attol nem lesz rosszabb a viz minosege, ha nem termeled ki. A minosege kb. Ugyanaz marad... Mikor elkezdtek kiepiteni a hazai vezetekes vizellatast, en meg pici gyerek voltam.... De, nagyfiukent azt latom, hogy a vizigenyes iparagaknak volt sajat ipari vizbazisa kialakitva. Nem is igazan a viznyerohelyek ( kutak) kapacirasa szamit, hanem a vizkezeles kapacitasa, azt meg altalabab 10-15 eve epitettek ki, mire legalabb az elso korben megfurt kutak mar tonkrementek. A vizmennyiseget a tulhasznalat, mig a vizminoseget elsosorban az emberi tevekenyseg veszelyezteti. Pld. a sok feketen furt kut, a koncentralt allattartas es a nagyuzemi mezogazdasag. Ez utobbi foleg a felszin kozeli vizadokat veszelyezteti. Ezert, ahogy leromlik egy vizadobol szarmazo viz minosege, szepen megyunk lejebb. Csak egyszer elerunk oda, hogy kimeritsuk az osszes lehetosegunket. Aztan akkor vakarhatjuk a fejunket... Ekkor kap majd sakkot kishazank lakossaga. Es az ipari vizekrol nem is szoltam..... Egyebkent pld. Bacs-Kiskun megyeben joval tobb allat "lakik", mint ember, mar tradicionalisan, a XX. Sz. 30-as evei ota legalabb....ott pld. ez nagyonnagy vizminoseg rombolo hatotenyezo...

Bocsi, hogy nem csatoltam az előző hsz.-hez, de később láttam, hogy fentebb még hozzászóltál.
Nem a vízkészletre, hanem a közműhálózatra gondolok. Mittudom én, több lehet a pangó víz, vagy ilyesmi. Az biztos, hogy ha a kapacitás kisebb részét használják fel, akkor a rendszer karbantartására, fejlesztésére is arányaiban sokkal-sokkal kevesebb összeg fog jutni.

 

[Kopi2000]

Meg mert egy baromság, érdemi energiakivétel nyista, cserébe a természetvédelem oltárán elpusztítottuk volna a Dunakanyart, és mellé még lenulláztuk volna a környező életközösségeket.

Centquri, azért a BNVV kapcsán sakkot kaptunk a Szlovákoktól, miután megépült a "C" variáns.... Az előnyökből semmi sem jutott, csak a hátrányokból, meg aztán, ha kincs lesz -a mainál jobban- a Dunavíz, azért lépéshátrányban leszünk velük szemben... Legalábbis szerintem...

 

[Kopi2000]

Nálunk fordított a helyzet. Lényegében az összes cég bezárt, új nem nyílt, lakosság drasztikusan csökkent.
Persze, nyilván nem mindenhol ez a helyzet, jól tudom.


Köszönöm. Ez volt, ami foglalkoztatott régebben, hogy van e negatív hatása az anyagiakon kívül a felhasználáscsökkenésnek.


Szerintem ez erre és arra is változó értéket tud mutatni. Most végeztek mintavételeket, kb. ott volt a talajvíz, ahol lennie kellett talajszerkezetileg, már ha erre a felső vizes rétegre gondolsz.
Persze, sok mindenen változtatni kellene tájhasználatilag, én nagyon támogatnám; de támogatná e a társadalom? Mint sokszor leírtam, ennek ára van.

Egyébként érdekelne, melyik területrészről van szó az országon belül, mivel pld. a Nyírségben is iszonyú mértéken csökken a talajíz is, annyira, hogy sokszor már a vízvisszatartásra épített tározókat (kb. 10-ből 7-et) nem is lehet emiatt eltölteni. Ha nincs baj a talajvízzel, az nem rossz manapság... Persze, ettől még lehet a rétegvizeket túltermelni és csökkenhet -elvileg- a szintjük. Persze nem mindenhol...

 

[phaidros]

Egyébként érdekelne, melyik területrészről van szó az országon belül, mivel pld. a Nyírségben is iszonyú mértéken csökken a talajíz is, annyira, hogy sokszor már a vízvisszatartásra épített tározókat (kb. 10-ből 7-et) nem is lehet emiatt eltölteni. Ha nincs baj a talajvízzel, az nem rossz manapság... Persze, ettől még lehet a rétegvizeket túltermelni és csökkenhet -elvileg- a szintjük. Persze nem mindenhol...

Személy szerint remélem, hogy semmi ilyen ipari létesítmény nem jön ide. Persze a mantrám, ennek ára van...
Egyébként hogy a régi nagy kérdésedet kicsit már kielégítsem D.-K. Mo. (De ez talajszerkezetileg és vízbázisilag egy elég sokszínű és tág fogalom.)

 

[Kopi2000]

Bocsi, hogy nem csatoltam az előző hsz.-hez, de később láttam, hogy fentebb még hozzászóltál.
Nem a vízkészletre, hanem a közműhálózatra gondolok. Mittudom én, több lehet a pangó víz, vagy ilyesmi. Az biztos, hogy ha a kapacitás kisebb részét használják fel, akkor a rendszer karbantartására, fejlesztésére is arányaiban sokkal-sokkal kevesebb összeg fog jutni.

A pangó víz ronthatja elvileg a vízminőséget, ha túlságosan kicsi a fogyasztás. A szolgáltató ezért szokott, ahol ilyen probléma van, az ágvezetékek végén lévő tűzcsapon vezeték átöblítést végezni. Ha nem áll napokig a víz a vezetékben, akkor olyan nagy gond nem kehet, mert azért is tesznek fertőtlenítőszert a vízbe, hogy a fogyasztási helyen se legyen bakteriológiailag szennyezett. Persze, ha a vezetékek régiek, lehetnek benne különböző kiválások, amik mobilizálódnak akkor, ha változik a vízsebesség a vezetékekben. Ilyenkor szokott megzavarosodni a víz, ha kinyitod a csapot. Nem tudom, érint-e ezek közül valami?

 

[Kopi2000]

Személy szerint remélem, hogy semmi ilyen ipari létesítmény nem jön ide. Persze a mantrám, ennek ára van...
Egyébként hogy a régi nagy kérdésedet kicsit már kielégítsem D.-K. Mo. (De ez talajszerkezetileg és vízbázisilag egy elég sokszínű és tág fogalom.)

Csongrád vagy Békés megye, talán a Viharsarok? Nemrég dolgoztam pld. Nagymágocson. Ismered, hol van? Orosháza mellett pár kilométerre... véletlen sem akarom kihúzni belőled azt, amit nem akarsz.... Azon a területen jó arzénesek a vizek....már, ha jól saccolok...

 

[Kopi2000]

Na igen, a NIMBY jelenség.

Mondjuk, én minden projektemben törekszem a fenntarthatóságra....Mindig tervezek olyan monitoring rendszert, amivel a felszín alatti térrész több mélységközét érintő hosszútávú hatások detektálhatóak, és előírom a vizsgálati komponenseket is... Az sajnos már más kérdés, mennyire üzemeltetik egyáltalán ezeket. Meg mi jut el ebből a lakossághoz? Ez utóbbira a válaszom a semmi, ugyanis itthon az élet semelyik területén nem divat a transzparencia....

 

[Centquri prime]

Centquri, azért a BNVV kapcsán sakkot kaptunk a Szlovákoktól, miután megépült a "C" variáns.... Az előnyökből semmi sem jutott, csak a hátrányokból, meg aztán, ha kincs lesz -a mainál jobban- a Dunavíz, azért lépéshátrányban leszünk velük szemben... Legalábbis szerintem...

Értem amit írsz, csak az előnyök meglehetősen viszonylagosak, és egyáltalán nem biztos, hogy realizálhatóak lennének, míg a hátrányok egyértelműek:
Turisztikai gyöngyszemből lett volna egy unalmas betontenger.
A kapcsolódó tervek (Pl.: Prédikálószék ledózerolása) gyakorlatilag beláthatatlan ökológiai következményekkel járt volna.
És végül felraktunk volna Budapest fölé, egy azt potenciálisan elpusztítani képes víztömeget. Persze elvben Bp védművei meg tudták volna fogni, de gyakorlatban egyáltalán nem lenne mókás kipróbálni.
Amire szükség lenne, az egy minimális szabályozás, lehetőleg még a kanyar előtt, ami a Bősi szakasz miatti mederbevágódást kompenzálná.
Persze ez az én véleményem, de ezek egyáltalán nem sötétzöld balfaszságok, hanem valós problémák.
És nem látom, hogy a kinyerhető energia miben kompenzálná a biztos hátrányokat.

 

[Pogány]

Helyi népszavazást kezdeményezett a debreceni akkumulátorgyár megépítéséről a Mi Hazánk Mozgalom - jelentette be szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Apáti István, a párt alelnöke, országgyűlési képviselője.
Forrás: https://kuruc.info/r/2/254353/