Magyarország ipara

[Veér Ispán]

Főleg ha 80-90%-ban debreceni tisztított szennyvíz felhasználásával történik.

Legalább a Hajdú -bihar megyei termőföldek 1%-át érinti a beruházás???

Mivel Debrecenhez építenek egy Tisza csatornát, így valószínűleg több termőföldet tudnak majd öntözni mint korábban. A víz így nem folyik el Szerbiába, hanem hasznosul.

Csak az a gond, hogy minden ilyen csak 1%-os beruházás megy, miközben a sok barnamező rohad. Most néztem, hogy Budakalász mellett megint pár zöldmezőre gyárcsarnokok épülnek, a mezők, láp le lesz aszfaltozva, raktárcsarnokozva, közben Szentendrén 5 km-el odébb a város határában ott áll és rohad üresen valami régi ipartelep romja...

Ugyanez Fótnál, Dunakesznél, stb..., hogy csak az általam gyakran látogatott környékeket mondjam.

 

[Törölt tag 1711]

Csak az a gond, hogy minden ilyen csak 1%-os beruházás megy, miközben a sok barnamező rohad. Most néztem, hogy Budakalász mellett megint pár zöldmezőre gyárcsarnokok épülnek, a mezők, láp le lesz aszfaltozva, raktárcsarnokozva, közben Szentendrén 5 km-el odébb a város határában ott áll és rohad üresen valami régi ipartelep romja...

Ugyanez Fótnál, Dunakesznél, stb..., hogy csak az általam gyakran látogatott környékeket mondjam.

Az elkúrt rendszerváltásnak hála mai napig zavaros, rendezetlen jó néhány terület tulajdonosi viszonya.
Pl. Apai nagyapám után is örököltem egy 800nm-es szőlő 1/4-edének 1/8-adát...
Innentől kezdve ha bárki bármire hivatalosan hasznosítani akarná azt a területet (azon kívül, hogy feketén műveli oszt jól van) fel kellene kutatnia az összes tulajdonost és megegyezni vele...
De ott van Tatabánya vasútállomása amit 1 db üzlet tulajdonosa miatt nem lehet átépíteni 28(!) éve, mivel nem hajlandó bezárni és eladni...
Úgyhogy lehet ott van az a lepukkant iparterület, de ha a tulajdonos(ok) nem is akarják hasznosítani.

 

[phaidros]

És sokszor mennyivel többe kerül egy barnamezős beruházás, mint a nulláról, tiszta lappal indulni.
Az egy dolog, hogy milyen a tulajdonosi kör; de például ki tudja, hogy mi került a talajba (pl. ismerős mesélte, hogy anno, mikor a festőrészlegen dolgoztak, csak úgy ki kellett öntögetniük a festékeket és mindenféle vegyianyagot); ki tudja, hogy hol milyen vezeték fut és milyen költség a meglévő épületek lebontása. (Én a napokban kértem árajánlatot törmelék felpakolására, crk. 140 ezer egy kocsinyi anyag elvitele, ami egy kisebb méretű parasztház törmelékénél is közelít a millióhoz.) Vagy, hogy mást ne mondjak, mennyi plusz idő a bontás, még zöldmezősnél meg géppel lehumuszolják, oszt' csá'.
Én sem örülök neki, nagyon nem, de a másik oldalról meg valamelyest megértem.

 

[pöcshuszár]

Éltető Andrea, az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa készített egy tanulmányt a hazai akkugyárak körüli témáról. Érdekes olvasmány igazán tanulságos meglátásokkal.

Ajánlom mindenki figyelmébe a "6. Vízigény" című pontot. Van benne egy ilyen gondolat:
"A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság szakvéleménye szerint a CATL vízgazdálkodását át kellene tervezni, mert pár éven belül komoly terhet ró a város vízgazdálkodására. Az iratot aláíró igazgatót a belügyminiszter felmentette."

"Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint pedig: „a kormány elvárja, sőt megköveteli, hogy Magyarországon a lehető legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartása mellett lehessen csak megvalósítani minden beruházást, így az akkumulátorberuházásokat is. A hatóságoknak eszerint kell eljárniuk, ez mindannyiunk érdeke. A hazai környezetvédelmi előírások pedig számos esetben szigorúbbak, mint az uniós előírások, például a vízfelhasználásra, a vízminőségre, a talajminőségre és a talaj védelemre, a károsanyag-kibocsátásra, a levegőminőségre vonatkozóan is”.


Ezt a képet némileg árnyalja a hazánkban a már működő akkumulátorgyárak kapcsán (is) eddig kialakult gyakorlat:

1. Az üzemeket „nemzetgazdasági szempontból jelentős kiemelt beruházásnak” minősítik (ezt többször az önkormányzatok „maguk kérik”). Ezeken felül két különleges gazdasági övezet is létrejött már akkumulátorgyárak körül (Samsung- Göd, SK-Iváncsa és környéke). Ezekre a kiemelt beruházásokra és övezetekre gyorsított, egyszerűsített eljárások, enyhébb szabályozások vonatkoznak (pl. környezethasználati tanulmány nem volt szükséges a Samsung bővítésénél, a komáromi SK első fázisánál, a sóskúti elektrolitgyárnál és Iváncsán az SK beruházás kezdetén.), és az önkormányzatoknak nincs beleszólásuk a döntésekbe. Az ilyen, kiemelt beruházások lehetőségét a 2006/LIII. törvény teremtette meg, az eljárások gyorsítása, határidők rövidítése céljából, konkrét
feltételekkel (pl. legalább ezer dolgozó, legalább 5 md ft költség).
2006 és 2009 között esetben élt a kormány a kiemelt minősítéssel, 2010 után azonban az ilyen beruházások száma közel kétezer lett. A törvényt több, mint ötvenszer módosították, ma már elég 90 millió forint teljes költségigény és 15 új munkahely (Siket, 2022).

2. Nincs előzetes társadalmi konzultáció és tájékoztatás, a döntések nem átláthatóak. A beruházási engedélyeket nagyon gyorsan megadják a civil tiltakozás ellenére is, és az építkezés hamar megkezdődik. A szakemberekkel egyre kevésbé ellátott hatóságokat szorítja az idő, a rendelkezésükre álló információ hiába nem teljes, az engedélyeket határidőre meg kell adni.
„A Biztonsági Jelentés a Rendelet adta lehetőséggel összhangban „csökkentett tartalommal” készült. Ennek oka, hogy a technológiai és az építészeti tervezési folyamat a Biztonsági jelentés elemzési munkáival párhuzamosan zajlott – és jelenleg is folyamatban van. Emiatt nem volt minden adat végleges és hozzáférhető formában felhasználható a Biztonsági jelentésben. Ebből eredően nem álltak rendelkezésre teljeskörűen tervezési adatok az épületekről (méretek, tűzszakaszok, nyílások/átjárók, tűzoltó rendszer, szellőzés stb.)” (CATL 1. ütem Biztonsági Jelentése)

3. Problémák esetén a gyárak és a hatóságok időnként titkosítják vagy késleltetik az információkat, a vizsgálatok nem mindig elég alaposak. Munkahelyi baleseteknél hírzárlat van. A gyárakat szabályszegéseknél kis pénzösszegekkel büntetik, mert ehhez adott a törvényi háttér. Például a 259/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról mellékletben közli az egyes maximálisan kiszabható 1-3 millió forintos büntetési tételeket.

4. Egyes ipari parkok, gyárak építését és a közművek kiépítését általában ugyanazok a cégek végzik (építés: pl. Market Építő Zrt, vízvezetékek: Mészáros-csoport, villamos vezetékek: Tiborcz cégei). A területet, logisztikát általában a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt biztosítja."

Észrevetted, hogy a 4 tételből 3 és fél, általános rendszerkritika, amely a hvg-n jelent meg?

 

[Veér Ispán]

És sokszor mennyivel többe kerül egy barnamezős beruházás, mint a nulláról, tiszta lappal indulni.

És mennyibe kerül majd az unokáinknak? Az externáliákat is bele kéne ám árazni... Erre való lenne az állam. Erre kellene ésszel használni a kibaszott EU pályázatokat, stb...

Avagy ahol még nincs festék kiöntögetve csak úgy, nosza, azt is kúrjuk telibe, hisz van még elég zöld, ahogy egy megrögzött városlakó ismerős mondta...

Beszélnek itt stratégiai nyugalomról, stb. én meg rendkívül ideges vagyok ilyen dolgoktól, amik stratégiaiabbak a nemzetnek annál is, hogy miféle zászlót lenget az épp aktuális hűbérunknak a szél, mert azok jönnek-mennek, de a föld a talpunk alatt az ami marad, és nem tiszteli a nagy többség, se a népből, se a vezetésből. (és a mezőgazdászok se, számos példát láttam, hogy még annyira se tiszteli, mint az átlag, pedig abból él)

 

[phaidros]

És mennyibe kerül majd az unokáinknak? Az externáliákat is bele kéne ám árazni... Erre való lenne az állam. Erre kellene ésszel használni a kibaszott EU pályázatokat, stb...

Avagy ahol még nincs festék kiöntögetve csak úgy, nosza, azt is kúrjuk telibe, hisz van még elég zöld, ahogy egy megrögzött városlakó ismerős mondta...

Beszélnek itt stratégiai nyugalomról, stb. én meg rendkívül ideges vagyok ilyen dolgoktól, amik stratégiaiabbak a nemzetnek annál is, hogy miféle zászlót lenget az épp aktuális hűbérunknak a szél, mert azok jönnek-mennek, de a föld a talpunk alatt az ami marad, és nem tiszteli a nagy többség, se a népből, se a vezetésből. (és a mezőgazdászok se, számos példát láttam, hogy még annyira se tiszteli, mint az átlag, pedig abból él)

Teljesen igazad van. Nem helyeseltem, hanem az okát írtam le.
(Mi sem nulláról csinálunk amit csinálunk, éppen ezért látom azt, hogy mi az árnyoldala és ára a barnamezős beruházásoknak, vagy átépítéseknek.)

 

[Szittya]

Teljesen igazad van. Nem helyeseltem, hanem az okát írtam le.
(Mi sem nulláról csinálunk amit csinálunk, éppen ezért látom azt, hogy mi az árnyoldala és ára a barnamezős beruházásoknak, vagy átépítéseknek.)

a barnamez a cégnek drágább de az államnak olcsobb.
ha ugyan az a projekt zöldmezőbe valósul meg a mai technológiákkal olcsobban kivitelezhető. szendvicspael olcsó gyors munkát enged kevés emberrel és eszközigénnyel.

de ez esetben a létre nem jövő barnamezős helyét el kell bontani. ami költséges.

tehát állami szemmel a barnamezőt úgy kell számolni hogy a zöldmező plussz a lehetséges barnamezős alternatíva elbontása. így máris olcsobbá vállik az államnak a barnamező mint a zöld. mindemelett a lakosággnak is javítja a morálját hogy nem kell nézegetniük egy elhagyott ipari objektumot ami csak pusztúl és rosszabb esetben a bűn tanyája drogosok csövesek telephelye.

és ott az adó külömbség ami az államnak plussz bevételnövekedés barnamező esetén.

 

[Blitz97]

Észrevetted, hogy a 4 tételből 3 és fél, általános rendszerkritika, amely a hvg-n jelent meg?

A rendszerkritika teljes mértékben releváns a téma szempontjából. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetén a természet- és környezetvédelem a legeslegutolsó szempont. Ahogy mondtam, az állami természetvédelmet, vízügyet az utóbbi 13 évben gondosan leépítették. Előtte volt egy modern szakképzett apparátus a feladatra, most meg van olyan kormányhivatal, ahol 7-8 ember dolgozik az egész főosztályon. (Nem vicc, nemzeti parki ismerős mesélte…)

 

[phaidros]

a barnamez a cégnek drágább de az államnak olcsobb.
ha ugyan az a projekt zöldmezőbe valósul meg a mai technológiákkal olcsobban kivitelezhető. szendvicspael olcsó gyors munkát enged kevés emberrel és eszközigénnyel.

de ez esetben a létre nem jövő barnamezős helyét el kell bontani. ami költséges.

tehát állami szemmel a barnamezőt úgy kell számolni hogy a zöldmező plussz a lehetséges barnamezős alternatíva elbontása. így máris olcsobbá vállik az államnak a barnamező mint a zöld. mindemelett a lakosággnak is javítja a morálját hogy nem kell nézegetniük egy elhagyott ipari objektumot ami csak pusztúl és rosszabb esetben a bűn tanyája drogosok csövesek telephelye.

és ott az adó külömbség ami az államnak plussz bevételnövekedés barnamező esetén.

Neked is igazad van, de még mindig az áll, hogy én egy befektető szempontjából néztem. Az meg általában nem maga ellensége, hogy ha olcsóbban meg tudja oldani, akkor is a drágább utat válassza. Az államnak meg elég kevés eszköze van, hogy kényszerítse a vállalkozókat a barnamezős beruházásokra, illetve mint írva volt fentebb ennek lehet tulajdonosi problémája is -de ha ettől el is tekintünk, akkor is már egy elég jelentős beruházásnak kell lennie, hogy egy barnamezős beruházás során egy nagyobb elhagyott gyártelepet -ami az előző korokra jellemző volt- hasznosítani tudjon. Tehát maximum azzal tud operálni, hogy a termőföld átminősítését nagyon megdrágítja, hogy abba az irányba terelje a beruházókat, de ebben az esetbe a kisebb beferuházókat, vagy azokat a területeket, ahol nincsenek elhagyatott ipari létesítmények nem biztos, hogy jó helyzetbe hozza. (Magyarán megszívatja.)

Vagy vegyük például, ha a MÁV-tól akar megszerezni valaki egy darab földet, vagy ilyesmit ... mint láttam, elég hosszú, időrabló folyamat és ott tart, hogy elvesztett mondjuk egy-másfél-két évet és még akkor kezdheti nem nulláról, mínuszból.
Nem tudom, hogy ez is mennyire lenne vállalkozásfejlesztő hatású.

Még ha egyébként teljesen értem és egyet is értek azzal, hogy elsősorban a lepusztult területeket kellene újrahasznosítani de ezt több oldalról lehet nézni.

 

[Szittya]

Neked is igazad van, de még mindig az áll, hogy én egy befektető szempontjából néztem. Az meg általában nem maga ellensége, hogy ha olcsóbban meg tudja oldani, akkor is a drágább utat válassza. Az államnak meg elég kevés eszköze van, hogy kényszerítse a vállalkozókat a barnamezős beruházásokra, illetve mint írva volt fentebb ennek lehet tulajdonosi problémája is -de ha ettől el is tekintünk, akkor is már egy elég jelentős beruházásnak kell lennie, hogy egy barnamezős beruházás során egy nagyobb elhagyott gyártelepet -ami az előző korokra jellemző volt- hasznosítani tudjon. Tehát maximum azzal tud operálni, hogy a termőföld átminősítését nagyon megdrágítja, hogy abba az irányba terelje a beruházókat, de ebben az esetbe a kisebb beferuházókat, vagy azokat a területeket, ahol nincsenek elhagyatott ipari létesítmények nem biztos, hogy jó helyzetbe hozza. (Magyarán megszívatja.)

Vagy vegyük például, ha a MÁV-tól akar megszerezni valaki egy darab földet, vagy ilyesmit ... mint láttam, elég hosszú, időrabló folyamat és ott tart, hogy elvesztett mondjuk egy-másfél-két évet és még akkor kezdheti nem nulláról, mínuszból.
Nem tudom, hogy ez is mennyire lenne vállalkozásfejlesztő hatású.

Még ha egyébként teljesen értem és egyet is értek azzal, hogy elsősorban a lepusztult területeket kellene újrahasznosítani de ezt több oldalról lehet nézni.

a barnamezőnek a legnagyobb előnye a köművesítés és az úthálózatok megléte esetleg vaúti rácsatlakozás.
ezek kompenzálnak az eladó/bérbeadó tekintetébe (mivel erre nem kell beruházni vagy a kiépítés helyett csak felújítást korszerűsítést végezni olcsobb) ezért engedni is tud

a másik előnye hogy mind unios mind országos mind önkormányzati támogatások járhatnak hozzá. (pl a bontás költségének egy részét átcsoportosítják felújításra vagy az önkormányzat elvégzi azt (külső felújítások általába zömében.)

ezek speciális nagy üzemeknek nem a legjobbak de sok kkv nek jó választás lehet (amég van választék meg fogja találni ki ki az igényeinek megfelelő épületrészt.) a környékünkön most nagyon fut a régi ruszki laktanya e szempontból... ez gazdaságilag megéri a kkv tulajdonosának mert kb egy helyen van egy csomo vállalkozás ami üzleti kapcsolatokat is jelent logisztikai könyebbséget és a kuncsaftokat is bevonza.
a barnamezős területek elhelyezkedése általába jobb mint a zöldmezősőké. a zőldmező a városok szélein létesül ipariparkokba. a barnamező meg már körbe van építve kvázi a város részévé vált terület...

Nagy lehetőség van a barnamezőbe kkv-k szempontjából. főleg ha adott önkormányzat is hajlandó belefektetni és kulturális vagy oktatási intézményeket létesít vagy tart fent ezekbe.

 

[phaidros]

a barnamezőnek a legnagyobb előnye a köművesítés és az úthálózatok megléte esetleg vaúti rácsatlakozás.

Na erre mondta egy idős ismerős, hogy nem értette, a zöldmezős beruházásokat, még nem vett meg egy TSZ telepet.
Vagy nem volt semmi terv a közművesítésről; vagy ha volt is, minek, mert úgy sem ott volt; de egy tuti biztos volt, legalább már mind elavult és cserére szorult.
A közművesítések kuka, max a becsatlakozási lehetőségek érnek valamit.
Úthálózat vagy nem megfelelő a mai terhelésnek, vagy eleve rossz állapotú, vagy ha még ez nem is gond, az se biztos, hogy a célnak megfelel.
Vasúti csatlakozás a legalacsonyabb arányban van, szóval nem tudom, hogy ez mennyire érdekli az átlag magyar kkv-s befektetőt.

Én azt gondolom, hogy elsősorban hosszútávon olcsóbb egy normális modern tervszerű kiépítés, mint a régi rendszerekkel kendácsolni, amivel úgyis mindig baj lesz és a vállalkozót is könnyebben találsz új kiépítésre, mint barkácsszakkörözni.

Meg gondolj bele, a hazai barnamezős építésre szóba jöhető komplexumok már több mint 40 évesek, és évtizedek óta valószínűleg nagyobb karbantartás sem történt.

a másik előnye hogy mind unios mind országos mind önkormányzati támogatások járhatnak hozzá. (pl a bontás költségének egy részét átcsoportosítják felújításra vagy az önkormányzat elvégzi azt (külső felújítások általába zömében.)

Aktuális. Nem bontja az önkormányzat, pályázat nem fizet bontást... ha meg átcsoportosítgatsz, akkor kvázi magad károsítod.

ez gazdaságilag megéri a kkv tulajdonosának mert kb egy helyen van egy csomo vállalkozás ami üzleti kapcsolatokat is jelent logisztikai könyebbséget és a kuncsaftokat is bevonza.

Ez lehet előny. Már ha van olyan terület és van annyi beruházó.

Nagy lehetőség van a barnamezőbe kkv-k szempontjából. főleg ha adott önkormányzat is hajlandó belefektetni és kulturális vagy oktatási intézményeket létesít vagy tart fent ezekbe.

Felénk e tekintetben elég tehetetlen és lehetetlen a hozzáállás, másrészt nem tudom mennyi köze van az önkormányzatnak a középiskolai oktatáshoz.

Szóval olyan sok előnyét nem látom, leginkább azt, hogy nem termőterületet érint és eltűnik egy szennyfolt. De ennek is ára van.

 

[alali77]

Neked is igazad van, de még mindig az áll, hogy én egy befektető szempontjából néztem. Az meg általában nem maga ellensége, hogy ha olcsóbban meg tudja oldani, akkor is a drágább utat válassza. Az államnak meg elég kevés eszköze van, hogy kényszerítse a vállalkozókat a barnamezős beruházásokra, illetve mint írva volt fentebb ennek lehet tulajdonosi problémája is -de ha ettől el is tekintünk, akkor is már egy elég jelentős beruházásnak kell lennie, hogy egy barnamezős beruházás során egy nagyobb elhagyott gyártelepet -ami az előző korokra jellemző volt- hasznosítani tudjon. Tehát maximum azzal tud operálni, hogy a termőföld átminősítését nagyon megdrágítja, hogy abba az irányba terelje a beruházókat, de ebben az esetbe a kisebb beferuházókat, vagy azokat a területeket, ahol nincsenek elhagyatott ipari létesítmények nem biztos, hogy jó helyzetbe hozza. (Magyarán megszívatja.)

Vagy vegyük például, ha a MÁV-tól akar megszerezni valaki egy darab földet, vagy ilyesmit ... mint láttam, elég hosszú, időrabló folyamat és ott tart, hogy elvesztett mondjuk egy-másfél-két évet és még akkor kezdheti nem nulláról, mínuszból.
Nem tudom, hogy ez is mennyire lenne vállalkozásfejlesztő hatású.

Még ha egyébként teljesen értem és egyet is értek azzal, hogy elsősorban a lepusztult területeket kellene újrahasznosítani de ezt több oldalról lehet nézni.

Kevés eszközzel tud operálni?
Frászt!
Szia, nem! -ennyit kell mondania
Vagy:
Szia, ha barnamezőn építesz akkor kapsz ingyen vasútat, csövet,utat, stb., különben nem.

 

[Veér Ispán]

Kevés eszközzel tud operálni?
Frászt!
Szia, nem! -ennyit kell mondania
Vagy:
Szia, ha barnamezőn építesz akkor kapsz ingyen vasútat, csövet,utat, stb., különben nem.

Pontosan, csak a különben nem helyett: különben büntetőadót kapsz.

Kellene erre egy állami hivatal, és ha kell kisajátítátásokkal konszolidálni a tulajdonjogokat egy állami vagyonkezelőbe, és azon keresztül intézni a rehabilitációt. Annyi mindent keresztül tudtak tolni 2/3-al, ezt is lehetne, ha egy csepp akarat lenne. Lopni meg ezen is lehetne (sőt, ezen lehetne csak igazán!), csak közben az ország lebetonozása hátra menne, nem előre... azt meg nem lehet!

 

[pöcshuszár]

A rendszerkritika teljes mértékben releváns a téma szempontjából. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetén a természet- és környezetvédelem a legeslegutolsó szempont. Ahogy mondtam, az állami természetvédelmet, vízügyet az utóbbi 13 évben gondosan leépítették. Előtte volt egy modern szakképzett apparátus a feladatra, most meg van olyan kormányhivatal, ahol 7-8 ember dolgozik az egész főosztályon. (Nem vicc, nemzeti parki ismerős mesélte…)

Nem egészen, mivel egy konkrét beruházásról van benne szó, amit ne intézzünk már el annyival, hogy ma sem fog esni, mert tegnap sem esett.
Az említett vízellátási rendszer áttervezése pedig tudtommal megtörtént, ami miatt a beruházás költségei is emelkedtek. Ezután lett kijelentve, hogy a szükséges víz 80-85℅-a szürkevízből fog származni.
A hölgy különben közgazdász, és nem környezetvédelmi, vagy vízügyi mérnök.
A Debreceni Vízmű embere egyértelműen jelezte, hogy a módosított tervek szerint már semmi gond nem lesz a vízellátással.

 

[Blitz97]

Nem egészen, mivel egy konkrét beruházásról van benne szó, amit ne intézzünk már el annyival, hogy ma sem fog esni, mert tegnap sem esett.

Igazán meglepne, ha az eddigi laza hozzáállást követően éppen most vennék komolyan a jogszabályokat.

Az említett vízellátási rendszer áttervezése pedig tudtommal megtörtént, ami miatt a beruházás költségei is emelkedtek. Ezután lett kijelentve, hogy a szükséges víz 80-85℅-a szürkevízből fog származni.

Remélem így lesz.

A hölgy különben közgazdász, és nem környezetvédelmi, vagy vízügyi mérnök.
A Debreceni Vízmű embere egyértelműen jelezte, hogy a módosított tervek szerint már semmi gond nem lesz a vízellátással.

A környékbeli vízügy szakembere - mi több igazgatója - viszont eléggé eltérően látta a dolgot.

 

[Bálint]

Új szerverszoba projekt - Rába Nyrt.

A tavaly meghirdetett átfogó Rába Modernizációs Program 2025 részeként valósult meg a központilag kialakított, új, saját szerverszoba, ahova Motyovszki

raba.hu

 

[L.O.B]

Ez mennyire pontos?

https://twitter.com/i/web/status/1643170664826667008

 

[Nemerson]

Ez mennyire pontos?

https://twitter.com/i/web/status/1643170664826667008

Ki lettünk fosztva rendesen.

 

[Matróz Kommandó]

Ez mennyire pontos?

https://twitter.com/i/web/status/1643170664826667008

És ezt mind a kommancsok adták el.

 

[anonim999]

Népvándorlásra készül Debrecen: több tízezren költözhetnek a vidék fővárosába a gyárak miatt​

Több tízezren költözhetnek a vidék fővárosába a gyárak miatt

A következő hét évben 35 ezerrel nőhet a foglalkoztatottak száma Debrecenben, akik a családtagjaikkal együtt 56 ezerrel emelhetik meg a település lélekszámát – erről beszélt Barcsa Lajos, a város alpolgármestere a Dehir tudósítása szerint.

www.vg.hu