Magyarország ipara

[rm40]

Szétfeslett a magyar textilipar, és nincs már, aki összevarrja

Divattervezőkből Dunát lehetne rekeszteni, míg a varrónő hiányszakma Magyarországon. Egy szinte láthatatlan ágazat utolsó óráit rögzítettük; a magyar divatipar a végét járja. „A szocializmusban minisztériumunk volt, most lófaszunk van” – összegzett egy varrodás.

telex.hu

 

[Morishima]

Szétfeslett a magyar textilipar, és nincs már, aki összevarrja

Divattervezőkből Dunát lehetne rekeszteni, míg a varrónő hiányszakma Magyarországon. Egy szinte láthatatlan ágazat utolsó óráit rögzítettük; a magyar divatipar a végét járja. „A szocializmusban minisztériumunk volt, most lófaszunk van” – összegzett egy varrodás.

telex.hu

Hmm, tipikus történet, tipikus magyar mentalitás, tele van ellentmondásokkal mert az emberek azt hiszik az ő helyzetük különleges. Azt hiszik az emberek még mindig a szocializmus van a zárt belső piaccal, és pár exporttermékkel, csak hát azóta kinyílt a világ és megszületett sok milliárd földlakó kevésbé szerencsés területeken.

Például itt van az első történet a nem túl régi 10 milliós gép eladása az ócskavasba 80 ezerért, na ehhez már veretes ökörnek kell lenni, ha lenne nyelvtudás és kis utánajárási készség, akkor felveszi a kapcsolatot etióp vagy más afrikai ipari szervezetekkel, vállalkozásokkal, és kilehet passzolni az egész sorokat Afrikába mert ha megvan a kapcsolat akkor nem csak a sajátját tudja eladni, ott meg ez érték, és kell mert millióan varrnak nevetséges fizetésért.

Itt a másik dolog, említi a cikk hogy kinyírta az ipart a minimálbéremelés, de ugyan akkor az a baj hogy nem vonzó a szakma, hát nem is, Ázsiával meg most már inkább Afrikával akarnak versenyezni, ahol jobb helyeken mint Kenya egy 60 ezer forintos havi bérre több száz vagy ezer jelentkező lesz, ha minden 10. jó akkor is következő körben betoboroznak megint annyit. Csúnyán fogalmazok, de rabszolgamunka sosem fog vezérigazgatói fizetést kitermelni hanem rabszolgafizetést fog kitermelni.

Jó példának hozza fel azokat a cégeket akik a prémium minőség felé mentek el, pl a bútorszövet gyártás, arabok a cigányrokokkóért bármennyi pénzt kiadnak, folyamatos óriási piac, de ha nem az arabok, akkor bárki, nagy pénz mindig a prémiumban van, nem a szegények kiszolgálásban, az nyűg.

Itt meg ezt akarják csinálni, versenyezni az ázsiai meg afrikai melós havi 40-60 ( néha van az 20 is) ezres fizetésével, és siránkozni hogy nem veszi meg az állami megrendelő sem a 3-4x os árú terméket, mikor azonos minőségben megveheti az importáltat, Afrikában nem kell fűteni az üzemcsarnokot "télen", stb.... ott a probléma az infrastruktúra hiány, de ez egy nagy önámítás hogy azok az emberek ott szart érnek, azt amit a magyar átlag vagy alatta lévő sori melós tud ők is tudják, de ha nem is akkor is sokkal nagyobb a választék.

Nem szocializmus van ahol az állam megveszi az amúgy világpiacon is jó ér értékű terméket egy növekvő fogyasztói bázissal rendelkező országban.....csökken a piac és nő a konkurencia, ideje lenne felnőni, és nyelveket tanulni, szétnézni a világban, és ha van vízió és jó terv akkor összefogni a tőkével és megvalósítani, kimenni afrikába vagy máshová és megszervezni ott a gyártást és milliárdokat csinálni dollárban.

Na itt segíthetne az állam de nem azzal hogy fenntart egy struktúrát ami sosem fogja kielégíteni a benne dolgozókat és a vállalkozókat, aki satnya az elhullik, ez olyan mint a buszgyártás, mindenki nosztalgiázik, és nem értik meg hogy ennek vége, van lehetőség építeni de bizony le kell hozzá nyomni a konkurenciát az egész világból, már nincs kgst ahol te ezt gyártod és mindet megveszik és ha úgy van még jó is a termék.

A kínaiak már olyan sorokat visznek az usa ba ahol 2-3 kínai melós van és az egész sor magának dolgozik, leadja a vevő a megrendelést a weboldalon és 3 nap múlva nála van az addig még nem is létező termék, így nincs felesleg gyártás és vám, és szállítási költség, bérköltség, csak a gépek egyszeri drága beszerzése. Ezzel sosem fog egy 30 éve egy helyben toporgó magyar szakterület versenyezni, de a másik vonallal az afrikaival sem. Csak a sírás megy de a munka és a tanulás és a bátor döntések azok nem, ezért tartunk ott ahol, és nem azért mert a világ az ellenség... jobban mondva igen a világ ellenség de nem legyőzhetetlen.

 

[aquarell]

Szétfeslett a magyar textilipar, és nincs már, aki összevarrja

Divattervezőkből Dunát lehetne rekeszteni, míg a varrónő hiányszakma Magyarországon. Egy szinte láthatatlan ágazat utolsó óráit rögzítettük; a magyar divatipar a végét járja. „A szocializmusban minisztériumunk volt, most lófaszunk van” – összegzett egy varrodás.

telex.hu

Kb egy éve huzattam át egy fotelt. Kiválasztottuk az anyagot. Honnan kellett rendelni? Sziriából!
És itt is volt 3 hét alatt.

 

[Centquri prime]

Csak a sírás megy de a munka és a tanulás és a bátor döntések azok nem, ezért tartunk ott ahol, és nem azért mert a világ az ellenség... jobban mondva igen a világ ellenség de nem legyőzhetetlen.

Igen, lőjünk is agyon mindenkit, aki varrni tud, nem muciológus közgazdász.
Hiszen ez a jövő, mindent kiszervezni afrikába, a maradék embert meg, nos rájuk már nincs szükség.
Mi lenne, ha inkább millió százalékos vámot vetünk ki minden olyan késztermékre, ami nem Európában készült, de elkészíthető?
Igen a kínaira is.
Mi lenne, ha bevezetnénk, h ide nem európai cég be sem teheti a gyárát?
Ja hogy akkor nem lehetne könyvelési trükkökből élni?
Az lehet, de munkából igen.

 

[Bálint]

2024 elejétől kezdődően ismét teljes műszaki terjedelemben gyártanak vasúti személykocsit Dunakeszin

A MÁV-Start és az Egyiptomi Állami Vasút megrendelése új távlatokat nyitott a Járműjavító működésében. A Ganz-MaVag International Kft. tulajdonában lévő Dunakeszi Járműjavító Kft. működése kiegyensúlyozott. Közel 750 főnek biztosít munkát a MÁV-Start-tal - a vasúti személykocsik fővizsga...

www.dunakanyarregio.hu

 

[Nber]

Végre Miskolcra:

Kilencmilliárd forintos zöldmezős beruházás indul Miskolcon - Világgazdaság

A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja.

www.vg.hu

 

[Centquri prime]

Végre Miskolcra:

Kilencmilliárd forintos zöldmezős beruházás indul Miskolcon - Világgazdaság

A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja.

www.vg.hu

Zöldmezős... Éljen a párt... csak ne itt.

 

[Bálint]

Zöldmezős... Éljen a párt... csak ne itt.

Pedig Miskolcon biztos lehetett volna találni helyet barnamezősre is...

 

[Blitz97]

Na ennyit az Energetikai Minisztérium nagy ígéretéről:

Pontosították a mérgező gyáraknak kiskaput nyitó kormányrendeletet, de még mindig nem sikerült kizárni az akkugyárakat

Az Energiaügyi Minisztérium megígérte, hogy a kiskapu csak a kohászati üzemekre vonatkozik majd, de ezt csak nem sikerült megvalósítani.

telex.hu

https://magyarkozlony.hu/hivatalos-lapok/qUYNDJZmFK8NQEvrhxz7650c9948390db/dokumentumok/73d5e0ffdbec8afb16c07b8bc8f788a1d8b3b21e/letoltes

 

[Kim Philby]

Hmm, tipikus történet, tipikus magyar mentalitás, tele van ellentmondásokkal mert az emberek azt hiszik az ő helyzetük különleges. Azt hiszik az emberek még mindig a szocializmus van a zárt belső piaccal, és pár exporttermékkel, csak hát azóta kinyílt a világ és megszületett sok milliárd földlakó kevésbé szerencsés területeken.

Például itt van az első történet a nem túl régi 10 milliós gép eladása az ócskavasba 80 ezerért, na ehhez már veretes ökörnek kell lenni, ha lenne nyelvtudás és kis utánajárási készség, akkor felveszi a kapcsolatot etióp vagy más afrikai ipari szervezetekkel, vállalkozásokkal, és kilehet passzolni az egész sorokat Afrikába mert ha megvan a kapcsolat akkor nem csak a sajátját tudja eladni, ott meg ez érték, és kell mert millióan varrnak nevetséges fizetésért.

Itt a másik dolog, említi a cikk hogy kinyírta az ipart a minimálbéremelés, de ugyan akkor az a baj hogy nem vonzó a szakma, hát nem is, Ázsiával meg most már inkább Afrikával akarnak versenyezni, ahol jobb helyeken mint Kenya egy 60 ezer forintos havi bérre több száz vagy ezer jelentkező lesz, ha minden 10. jó akkor is következő körben betoboroznak megint annyit. Csúnyán fogalmazok, de rabszolgamunka sosem fog vezérigazgatói fizetést kitermelni hanem rabszolgafizetést fog kitermelni.

Jó példának hozza fel azokat a cégeket akik a prémium minőség felé mentek el, pl a bútorszövet gyártás, arabok a cigányrokokkóért bármennyi pénzt kiadnak, folyamatos óriási piac, de ha nem az arabok, akkor bárki, nagy pénz mindig a prémiumban van, nem a szegények kiszolgálásban, az nyűg.

Itt meg ezt akarják csinálni, versenyezni az ázsiai meg afrikai melós havi 40-60 ( néha van az 20 is) ezres fizetésével, és siránkozni hogy nem veszi meg az állami megrendelő sem a 3-4x os árú terméket, mikor azonos minőségben megveheti az importáltat, Afrikában nem kell fűteni az üzemcsarnokot "télen", stb.... ott a probléma az infrastruktúra hiány, de ez egy nagy önámítás hogy azok az emberek ott szart érnek, azt amit a magyar átlag vagy alatta lévő sori melós tud ők is tudják, de ha nem is akkor is sokkal nagyobb a választék.

Nem szocializmus van ahol az állam megveszi az amúgy világpiacon is jó ér értékű terméket egy növekvő fogyasztói bázissal rendelkező országban.....csökken a piac és nő a konkurencia, ideje lenne felnőni, és nyelveket tanulni, szétnézni a világban, és ha van vízió és jó terv akkor összefogni a tőkével és megvalósítani, kimenni afrikába vagy máshová és megszervezni ott a gyártást és milliárdokat csinálni dollárban.

Na itt segíthetne az állam de nem azzal hogy fenntart egy struktúrát ami sosem fogja kielégíteni a benne dolgozókat és a vállalkozókat, aki satnya az elhullik, ez olyan mint a buszgyártás, mindenki nosztalgiázik, és nem értik meg hogy ennek vége, van lehetőség építeni de bizony le kell hozzá nyomni a konkurenciát az egész világból, már nincs kgst ahol te ezt gyártod és mindet megveszik és ha úgy van még jó is a termék.

A kínaiak már olyan sorokat visznek az usa ba ahol 2-3 kínai melós van és az egész sor magának dolgozik, leadja a vevő a megrendelést a weboldalon és 3 nap múlva nála van az addig még nem is létező termék, így nincs felesleg gyártás és vám, és szállítási költség, bérköltség, csak a gépek egyszeri drága beszerzése. Ezzel sosem fog egy 30 éve egy helyben toporgó magyar szakterület versenyezni, de a másik vonallal az afrikaival sem. Csak a sírás megy de a munka és a tanulás és a bátor döntések azok nem, ezért tartunk ott ahol, és nem azért mert a világ az ellenség... jobban mondva igen a világ ellenség de nem legyőzhetetlen.

A textiliparban Törökország a legközelebbi nagyhatalom. Lehetne velük bizniszelni.

 

[Ettore Fieramosca]

Ázsiai delegáció járt Szegeden: nincs szó akkumulátorgyárról, de valami nagyon készül

Nagyberuházást terveznek Szegeden, de az önkormányzat és a külügyminisztérium is állítja: nem tárgyalnak akkumulátorgyárról.

telex.hu

Hárombetűs cég lesz

 

[Bálint]

Ázsiai delegáció járt Szegeden: nincs szó akkumulátorgyárról, de valami nagyon készül

Nagyberuházást terveznek Szegeden, de az önkormányzat és a külügyminisztérium is állítja: nem tárgyalnak akkumulátorgyárról.

telex.hu

Hárombetűs cég lesz

Tehát akkugyár lesz olyankor szokták ennyire titkolni...

 

[Ettore Fieramosca]

Tehát akkugyár lesz olyankor szokták ennyire titkolni...

Nem. Ha tényleg az lesz amit mondtak, akkor nagyon fincsi lesz. És lesz ám sipítozás

 

[Bálint]

Nem. Ha tényleg az lesz amit mondtak, akkor nagyon fincsi lesz. És lesz ám sipítozás

Na, mit tudsz ? Akkor a másik tippen valami kínai autógyár...

 

[Anti]

1. TSM - Taiwan Semiconductor Manufacturing Company
2. BID - Baidu Inc. (China)
3. NEC - Nippon Electric Company (Japan)
4. HUA - Huawei Technologies Co. Ltd. (China)
5. NTT - Nippon Telegraph and Telephone Corporation (Japan)
6. LGD - LG Display Co., Ltd. (South Korea)
7. HTC - High Tech Computer Corporation (Taiwan)
8. BYD - BYD Company Limited (China)
9. SKY - SK Hynix Inc. (South Korea)
10. SBI - SBI Holdings Inc. (Japan)
11. TME - Tencent Music Entertainment Group (China)
12. ZTE - ZTE Corporation (China)
13. MHI - Mitsubishi Heavy Industries, Ltd. (Japan)
14. KDD - KDDI Corporation (Japan)
15. HIT - Hitachi, Ltd. (Japan)
16. LGE - LG Electronics Inc. (South Korea)
17. JVC - JVC Kenwood Holdings, Inc. (Japan)
18. WIP - Wipro Limited (India)
19. TTK - TTK Group (India)
20. MPT - Myanmar Post and Telecommunication (Myanmar)
21. TTK - TTK Group (India)
22. HMC - Hyundai Motor Company (South Korea)
23. NXP - NXP Semiconductors N.V. (formerly Philips Semiconductors, Netherlands/Asia)
24. KYE - KYE Systems Corp. (Taiwan)
25. PTC - PTC Inc. (formerly Parametric Technology Corporation, United States/Asia)
26. GPC - GPC Asia Pacific Limited (Australia/Asia)
27. SIN - Singapore Telecommunications Limited (Singapore)
28. CSN - China Southern Airlines Company Limited (China)
29. CNC - China National Chemical Corporation (ChemChina, China)
30. TOT - Thai Oil Public Company Limited (Thailand)
31. TEL - Tokyo Electron Limited (Japan)
32. CHA - China Aerospace Corporation (CASC, China)
33. AAX - AirAsia X Berhad (Malaysia)
34. TIF - Tokyo Tatemono Co., Ltd. (Japan)
35. ANA - All Nippon Airways Co., Ltd. (Japan)
36. JAL - Japan Airlines Co., Ltd. (Japan)
37. MAS - Malaysia Airlines Berhad (Malaysia)
38. EVA - EVA Airways Corporation (Taiwan)
39. SIA - Singapore Airlines Limited (Singapore)
40. DAE - Dubai Aerospace Enterprise (United Arab Emirates)
41. JET - Japan Exchange Group, Inc. (Japan)
42. CIC - China Investment Corporation (China)
43. AID - Air India Limited (India)
44. SMC - SMC Corporation (Japan)
45. UMC - United Microelectronics Corporation (Taiwan)
46. KEC - Korea Electric Power Corporation (KEPCO, South Korea)
47. SPC - Singapore Petroleum Company Limited (Singapore)
48. ANS - ANSYS, Inc. (United States/Asia)
49. DSO - DSO National Laboratories (Singapore)
50. CAE - China Aerospace Engineering Corporation (China)

Ezek kozul valamelyik?

 

[Bálint]

Hárombetűs cég lesz

BYD ?

 

[arcas]

Na, mit tudsz ? Akkor a másik tippen valami kínai autógyár...

Egyébként a lézerkutató központ megvalósult már? Még 18-20-ban volt valami EU-s projekt...ill, a vasuti terminál épitésére emlékszem igy, ha Szegedre gondolok ipar szempontjából.

 

[Ettore Fieramosca]

1. TSM - Taiwan Semiconductor Manufacturing Company
2. BID - Baidu Inc. (China)
3. NEC - Nippon Electric Company (Japan)
4. HUA - Huawei Technologies Co. Ltd. (China)
5. NTT - Nippon Telegraph and Telephone Corporation (Japan)
6. LGD - LG Display Co., Ltd. (South Korea)
7. HTC - High Tech Computer Corporation (Taiwan)
8. BYD - BYD Company Limited (China)
9. SKY - SK Hynix Inc. (South Korea)
10. SBI - SBI Holdings Inc. (Japan)
11. TME - Tencent Music Entertainment Group (China)
12. ZTE - ZTE Corporation (China)
13. MHI - Mitsubishi Heavy Industries, Ltd. (Japan)
14. KDD - KDDI Corporation (Japan)
15. HIT - Hitachi, Ltd. (Japan)
16. LGE - LG Electronics Inc. (South Korea)
17. JVC - JVC Kenwood Holdings, Inc. (Japan)
18. WIP - Wipro Limited (India)
19. TTK - TTK Group (India)
20. MPT - Myanmar Post and Telecommunication (Myanmar)
21. TTK - TTK Group (India)
22. HMC - Hyundai Motor Company (South Korea)
23. NXP - NXP Semiconductors N.V. (formerly Philips Semiconductors, Netherlands/Asia)
24. KYE - KYE Systems Corp. (Taiwan)
25. PTC - PTC Inc. (formerly Parametric Technology Corporation, United States/Asia)
26. GPC - GPC Asia Pacific Limited (Australia/Asia)
27. SIN - Singapore Telecommunications Limited (Singapore)
28. CSN - China Southern Airlines Company Limited (China)
29. CNC - China National Chemical Corporation (ChemChina, China)
30. TOT - Thai Oil Public Company Limited (Thailand)
31. TEL - Tokyo Electron Limited (Japan)
32. CHA - China Aerospace Corporation (CASC, China)
33. AAX - AirAsia X Berhad (Malaysia)
34. TIF - Tokyo Tatemono Co., Ltd. (Japan)
35. ANA - All Nippon Airways Co., Ltd. (Japan)
36. JAL - Japan Airlines Co., Ltd. (Japan)
37. MAS - Malaysia Airlines Berhad (Malaysia)
38. EVA - EVA Airways Corporation (Taiwan)
39. SIA - Singapore Airlines Limited (Singapore)
40. DAE - Dubai Aerospace Enterprise (United Arab Emirates)
41. JET - Japan Exchange Group, Inc. (Japan)
42. CIC - China Investment Corporation (China)
43. AID - Air India Limited (India)
44. SMC - SMC Corporation (Japan)
45. UMC - United Microelectronics Corporation (Taiwan)
46. KEC - Korea Electric Power Corporation (KEPCO, South Korea)
47. SPC - Singapore Petroleum Company Limited (Singapore)
48. ANS - ANSYS, Inc. (United States/Asia)
49. DSO - DSO National Laboratories (Singapore)
50. CAE - China Aerospace Engineering Corporation (China)

Ezek kozul valamelyik?

Igen

 

[Bálint]

Egyébként a lézerkutató központ megvalósult már? Még 18-20-ban volt valami EU-s projekt

Szerintem igen, mert az RM keresett már embert Szegedre.

a vasuti terminál épitésére emlékszem igy, ha Szegedre gondolok ipar szempontjából.

Azt egy vasúti magán cég építi, de nem tudom, hogy mi lesz belőle, mert a céget éppen most vásárolja gel a Waberer's

 

[Ettore Fieramosca]

BYD ?

Én csak hallottam pár hete, be is írtam. Nyilván akkor lesz biztos amikor bejelentik