Divattervezőkből Dunát lehetne rekeszteni, míg a varrónő hiányszakma Magyarországon. Egy szinte láthatatlan ágazat utolsó óráit rögzítettük; a magyar divatipar a végét járja. „A szocializmusban minisztériumunk volt, most lófaszunk van” – összegzett egy varrodás.
telex.hu
Hmm, tipikus történet, tipikus magyar mentalitás, tele van ellentmondásokkal mert az emberek azt hiszik az ő helyzetük különleges. Azt hiszik az emberek még mindig a szocializmus van a zárt belső piaccal, és pár exporttermékkel, csak hát azóta kinyílt a világ és megszületett sok milliárd földlakó kevésbé szerencsés területeken.
Például itt van az első történet a nem túl régi 10 milliós gép eladása az ócskavasba 80 ezerért, na ehhez már veretes ökörnek kell lenni, ha lenne nyelvtudás és kis utánajárási készség, akkor felveszi a kapcsolatot etióp vagy más afrikai ipari szervezetekkel, vállalkozásokkal, és kilehet passzolni az egész sorokat Afrikába mert ha megvan a kapcsolat akkor nem csak a sajátját tudja eladni, ott meg ez érték, és kell mert millióan varrnak nevetséges fizetésért.
Itt a másik dolog, említi a cikk hogy kinyírta az ipart a minimálbéremelés, de ugyan akkor az a baj hogy nem vonzó a szakma, hát nem is, Ázsiával meg most már inkább Afrikával akarnak versenyezni, ahol jobb helyeken mint Kenya egy 60 ezer forintos havi bérre több száz vagy ezer jelentkező lesz, ha minden 10. jó akkor is következő körben betoboroznak megint annyit. Csúnyán fogalmazok, de rabszolgamunka sosem fog vezérigazgatói fizetést kitermelni hanem rabszolgafizetést fog kitermelni.
Jó példának hozza fel azokat a cégeket akik a prémium minőség felé mentek el, pl a bútorszövet gyártás, arabok a cigányrokokkóért bármennyi pénzt kiadnak, folyamatos óriási piac, de ha nem az arabok, akkor bárki, nagy pénz mindig a prémiumban van, nem a szegények kiszolgálásban, az nyűg.
Itt meg ezt akarják csinálni, versenyezni az ázsiai meg afrikai melós havi 40-60 ( néha van az 20 is) ezres fizetésével, és siránkozni hogy nem veszi meg az állami megrendelő sem a 3-4x os árú terméket, mikor azonos minőségben megveheti az importáltat, Afrikában nem kell fűteni az üzemcsarnokot "télen", stb.... ott a probléma az infrastruktúra hiány, de ez egy nagy önámítás hogy azok az emberek ott szart érnek, azt amit a magyar átlag vagy alatta lévő sori melós tud ők is tudják, de ha nem is akkor is sokkal nagyobb a választék.
Nem szocializmus van ahol az állam megveszi az amúgy világpiacon is jó ér értékű terméket egy növekvő fogyasztói bázissal rendelkező országban.....csökken a piac és nő a konkurencia, ideje lenne felnőni, és nyelveket tanulni, szétnézni a világban, és ha van vízió és jó terv akkor összefogni a tőkével és megvalósítani, kimenni afrikába vagy máshová és megszervezni ott a gyártást és milliárdokat csinálni dollárban.
Na itt segíthetne az állam de nem azzal hogy fenntart egy struktúrát ami sosem fogja kielégíteni a benne dolgozókat és a vállalkozókat, aki satnya az elhullik, ez olyan mint a buszgyártás, mindenki nosztalgiázik, és nem értik meg hogy ennek vége, van lehetőség építeni de bizony le kell hozzá nyomni a konkurenciát az egész világból, már nincs kgst ahol te ezt gyártod és mindet megveszik és ha úgy van még jó is a termék.
A kínaiak már olyan sorokat visznek az usa ba ahol 2-3 kínai melós van és az egész sor magának dolgozik, leadja a vevő a megrendelést a weboldalon és 3 nap múlva nála van az addig még nem is létező termék, így nincs felesleg gyártás és vám, és szállítási költség, bérköltség, csak a gépek egyszeri drága beszerzése. Ezzel sosem fog egy 30 éve egy helyben toporgó magyar szakterület versenyezni, de a másik vonallal az afrikaival sem. Csak a sírás megy de a munka és a tanulás és a bátor döntések azok nem, ezért tartunk ott ahol, és nem azért mert a világ az ellenség... jobban mondva igen a világ ellenség de nem legyőzhetetlen.