Magyarország ipara

@krisss @mijki
A másikba nem tudok írni, onnan tiltva vagyok. ;)

Először is a Dunakeszi Járműjavitot, anno az oroszok Bobbal közösen vették meg, 12,5 mrd-ot perkáltak az államnak. Tehát ebből bevétele volt.

A privatizáció lényege, hogy máshova talicskázzák az egyitomi biznisz (700vasúti kocsi gyártása) hasznát vagy szintet lépjen a cég. Összesen nem gyártott annyi vasúti kocsit 90 óta, mint 2020 után. Ehhez a cég a privatizáció után 50 mrd-os hitelt vett fel Lölö bankjától meg orosz bankoktól.

22-ben mivel miniszter lett átadta Bob a tulajdonosrészét Hernádinak, lásd még AV., a ruszkikat meg Tombor (nála sose tudni kinek a megbízásából, kinek a pénzét kezeli) kivásárolta. Ez utóbbi kényszer volt. Putyin gyakorlatilag majdnem csődbe vitte a céget. Ukrán háború, szankciók. Kábé ott állt a cég, mint most az orosz tulajdonú szerb, román, bolgár olajfonomítók. Nyugati, amcsi pénzügyi szankciók alatt, megbénulva, Ezért lett kivásárolva az orosz fél.

De itt jött egy qrvanagy gebasz. Az üzleti terv szerint orosz beszállítók segítségével gyártották le a vasúti kocsikat, csakhogy ez 22-ben ellehetetlenült. Kiváltották Nyugatival, jóval drágábban, ráadásul az orosz banki finanszírozás elbukott, újabb hitelek az egyiptomi biznisz előfinanszírozására.

Hiába tízszereződött meg a bevétel, csak 21-ben(még az orosz szankciók előtt) lett nyereség, azóta mínusz. Tehát nem volt miből a hiteleket visszafizetni.

Az hogy az állami megrendelések, az éves MÁV karbantartás, minimális rendelés, felújítások hogyan alakultak, totál érdektelen. Nem volt sose nagy megrendelés, minimál pár százmillió nyereség. De hogy számolt el a MÁV egy másik állami cégnek, mennyi állami támogatás volt, azért inkább papíron volt nyereség.

Tehát alapvetően a háború végezte ki a céget.
Most felszámolás alatt van. Lesz vizsgálva hivatalból a 10mrd-os osztalékkifizetés a csőd előtt Hernádi és Tombor befektetési alapjának. Én nem venném tutira, hogy ez a zsé ott marad.
Az a kérdés az államnak mennyit kell beletenni, hogy megmentse. De ide irányíthat át az állam megbízásokat (#vettek fel EIB hitelt vasút korszerűsítésre, kocsik beszerzésére) és kitermelheti a korábbi hiteleit, csak qrva lassan, de majd Lölö átütemezi a hiteleket.

Szal ez a NERnek tényleg egy elbaxott projektje, ahol az oligarchák még mentenék a pénzük, de a kérdés ezt majd engedik-e nekik, vagy ezt be kell károlniuk. Majd Lázár és Rogán (mert a felszámolócéget ő felügyeli)közösen intézi. Vagy április után más is beleszól. Mert ez addig nem záródik le tuti.
Kezdjük úgy, hogy ezt a tendert egy 100%-ban magyar konzorcium nyerte meg, de a Magyar állami eximbank nem adott nekik hitelt helyettük az oroszoknak adták... A miérteket mindenkinek a saját fantáziájára bízom...
 
  • Tetszik
Reactions: ZRÍNYI 20!026
Kezdjük úgy, hogy ezt a tendert egy 100%-ban magyar konzorcium nyerte meg, de a Magyar állami eximbank nem adott nekik hitelt helyettük az oroszoknak adták... A miérteket mindenkinek a saját fantáziájára bízom...
Mármint egy orosz-magyar cégnek adták.
Most megnéztem ki volt ez a korábbi 100% magyar cég. Hátha választ kapunk a miértekre.

Az AI szerint.

1995-ben privatizálták a céget a cég menedzsmentjének. Ez a vezetés általában megegyezett az 1990 előtti MSZMP tagsági, állampárti vezetéssel.
Vételárat nem tudni, de E-hitelre ment a privatizáció.

Mi az az e-hitel??
A 90-es évek közepén ez a speciális konstrukció tette lehetővé a belső vezetés számára, hogy minimális (kb. 2-5%-os) önerővel, hosszú lejáratú, kedvezményes állami hitelre vegyék meg a céget. A hitel fedezete maga a megvásárolt üzletrész és a jövőbeni termelés volt.

Minimális önerő: A vásárlónak a vételárnak csupán egy töredékét (gyakran csak 2-5%-át) kellett készpénzben letennie. A többit az állam által garantált hitel fedezte.

Rendkívül alacsony kamat: Miközben a 90-es években a piaci kamatok 20-30% felett voltak, az E-hitel kamata fixen alacsony (gyakran 3-7% körüli) volt.

Hosszú futamidő: 10-15 éves visszafizetési határidőt adtak, gyakran több éves türelmi idővel (amikor még tőkét nem, csak kamatot kellett fizetni).

Öntörlesztő jelleg: A hitelt nem a tulajdonos zsebéből, hanem a megvásárolt cég megtermelt profitjából fizették vissza. Gyakorlatilag a vállalat "megvette saját magát" az új tulajdonosok számára



Tehát minimál befektetés mellett, állami hitelre privatizálták.
Majd a privatizált cég állami megbízásokkal törlesztette a hitelt.
Így általában a 90 előtti komcsi állampárti vállalati vezetés magának privatizálta MSZP-SZDSZ kapcsolatai révén a céget, majd állami megbízásokból törlesztette.

A privatizáció után a MÁV első számú beszállítója lett és természetesen a BKV-nak is bedolgoztak..

Igen, valószínű politikai alapon tagadták meg tőlük az Eximbank hitelt, a régi elit gazdasági képviselőinek tartották őket.
 
Mármint egy orosz-magyar cégnek adták.
Most megnéztem ki volt ez a korábbi 100% magyar cég. Hátha választ kapunk a miértekre.

Az AI szerint.

1995-ben privatizálták a céget a cég menedzsmentjének. Ez a vezetés általában megegyezett az 1990 előtti MSZMP tagsági, állampárti vezetéssel.
Vételárat nem tudni, de E-hitelre ment a privatizáció.

Mi az az e-hitel??
A 90-es évek közepén ez a speciális konstrukció tette lehetővé a belső vezetés számára, hogy minimális (kb. 2-5%-os) önerővel, hosszú lejáratú, kedvezményes állami hitelre vegyék meg a céget. A hitel fedezete maga a megvásárolt üzletrész és a jövőbeni termelés volt.

Minimális önerő: A vásárlónak a vételárnak csupán egy töredékét (gyakran csak 2-5%-át) kellett készpénzben letennie. A többit az állam által garantált hitel fedezte.

Rendkívül alacsony kamat: Miközben a 90-es években a piaci kamatok 20-30% felett voltak, az E-hitel kamata fixen alacsony (gyakran 3-7% körüli) volt.

Hosszú futamidő: 10-15 éves visszafizetési határidőt adtak, gyakran több éves türelmi idővel (amikor még tőkét nem, csak kamatot kellett fizetni).

Öntörlesztő jelleg: A hitelt nem a tulajdonos zsebéből, hanem a megvásárolt cég megtermelt profitjából fizették vissza. Gyakorlatilag a vállalat "megvette saját magát" az új tulajdonosok számára



Tehát minimál befektetés mellett, állami hitelre privatizálták.
Majd a privatizált cég állami megbízásokkal törlesztette a hitelt.
Így általában a 90 előtti komcsi állampárti vállalati vezetés magának privatizálta MSZP-SZDSZ kapcsolatai révén a céget, majd állami megbízásokból törlesztette.

A privatizáció után a MÁV első számú beszállítója lett és természetesen a BKV-nak is bedolgoztak..

Igen, valószínű politikai alapon tagadták meg tőlük az Eximbank hitelt, a régi elit gazdasági képviselőinek tartották őket.
Ganz-csoport (Ganz Motor Kft.).Ha jól gugliztam, ő volt az érintett.
 
Mármint egy orosz-magyar cégnek adták.
Most megnéztem ki volt ez a korábbi 100% magyar cég. Hátha választ kapunk a miértekre.

Az AI szerint.

1995-ben privatizálták a céget a cég menedzsmentjének. Ez a vezetés általában megegyezett az 1990 előtti MSZMP tagsági, állampárti vezetéssel.
Vételárat nem tudni, de E-hitelre ment a privatizáció.

Mi az az e-hitel??
A 90-es évek közepén ez a speciális konstrukció tette lehetővé a belső vezetés számára, hogy minimális (kb. 2-5%-os) önerővel, hosszú lejáratú, kedvezményes állami hitelre vegyék meg a céget. A hitel fedezete maga a megvásárolt üzletrész és a jövőbeni termelés volt.

Minimális önerő: A vásárlónak a vételárnak csupán egy töredékét (gyakran csak 2-5%-át) kellett készpénzben letennie. A többit az állam által garantált hitel fedezte.

Rendkívül alacsony kamat: Miközben a 90-es években a piaci kamatok 20-30% felett voltak, az E-hitel kamata fixen alacsony (gyakran 3-7% körüli) volt.

Hosszú futamidő: 10-15 éves visszafizetési határidőt adtak, gyakran több éves türelmi idővel (amikor még tőkét nem, csak kamatot kellett fizetni).

Öntörlesztő jelleg: A hitelt nem a tulajdonos zsebéből, hanem a megvásárolt cég megtermelt profitjából fizették vissza. Gyakorlatilag a vállalat "megvette saját magát" az új tulajdonosok számára



Tehát minimál befektetés mellett, állami hitelre privatizálták.
Majd a privatizált cég állami megbízásokkal törlesztette a hitelt.
Így általában a 90 előtti komcsi állampárti vállalati vezetés magának privatizálta MSZP-SZDSZ kapcsolatai révén a céget, majd állami megbízásokból törlesztette.

A privatizáció után a MÁV első számú beszállítója lett és természetesen a BKV-nak is bedolgoztak..

Igen, valószínű politikai alapon tagadták meg tőlük az Eximbank hitelt, a régi elit gazdasági képviselőinek tartották őket.
Nagyon szépen leírtad, hogy miként tudta a NER, szinte 0 önerővel, 15,5 év alatt, több százszorosára növelni a vagyonát!
És persze a volt MSZMP tagság sem volt kizáró tényező.