Itthon az utóbbi pár évben az inflációs ráta megette a kamatot,
Kiegészíteném a hozzászólásod.
Igaz is meg nem is, időszakosan turbulens helyzetben igaz még beáll egy új egyensúlyi helyzet.
miközben a bérek jelentősen nőttek az inflációt kénytelenek elkövetve.
Olyan reálbér-növekedés volt, melyet a reál gazdasági folyamatok nem indokoltak, így a forrását is más jelentette. Látszik egyéb mutatókon.
De ez más téma.
Jelenleg itthon olyan 6% körül van a piaci alapú lakáshitel, vö. tényleges vagy a nominális infláció..
A piacon a lakossági szektorban mindig a jelzáloghitel alapú pénzügyi konstrukciók THM-je az egyik legalacsonyabb.
Itthon ez : mondjuk két átlagbér a családban, 20 éves futamidő, 40 millió, fix kamat, THM 6,5%- 8,4% köze szór ajánlatokat.
Vegyük úgy hogy THM ilyen igénnyel valahol 7% fölött.
Infláció KSH 4,3-4,6%, de maga MNB állítja, h ez árstopok nélkül magasabb lenne kb.: 5,5 %.
MNB irányadó kamat 6,25%
THM magasabb mint inflációs ráta.
voltaképpen az van hogy nem csak állam inlálja el a forint államadósságot, de a lakosság is a hiteleit.
A bank biztosan nem tesz ki inflációs ráta alatti THM-el hitelt a piacra, mert ez a különbözet a haszon.
Arról nem is beszélve, h a pénzügyi szabályzataik szerint a referencia kamat alapján számolnak hitel kamatot s annak fontos befolyásoló eleme az inflációs ráta. Inverz kamatlábakat most hagyjuk.
Lakossági ügyfél részéről az OS esetében igaz, elinflálódik, mivel ott ténylegesen az inflációs ráta alatt van kamat.
Persze a különbözetet állambácsi állja vagyis itt is ki kell fizetni a számlát valakinek, a központi költségvetésnek.