Magyarország ipara

Azért elhibázott az állam ingatlanpolitikaja, mert megnövelte a keresletet (kedvezményes hitel, CSOK stb) úgy, hogy a kínálati oldal nem vagy csak alig valtozott. Az pedig minden gazdasági berendezkedésben árnövelő hatású, ha nagyobb a kereslet mint a kínálat.

Miért csökkennének az árak, ha a kormány lakasokat épített volna kedvezmenyes hitel helyett? Azért, mert azzal a kínálatot növelte volna. Az pedig minden gazdasági verendezkedesben árcsökkentő hatású, ha noő a kínálat miközben alig nő a kereslet.
 
Itthon az utóbbi pár évben az inflációs ráta megette a kamatot,
Kiegészíteném a hozzászólásod.

Igaz is meg nem is, időszakosan turbulens helyzetben igaz még beáll egy új egyensúlyi helyzet.
miközben a bérek jelentősen nőttek az inflációt kénytelenek elkövetve.
Olyan reálbér-növekedés volt, melyet a reál gazdasági folyamatok nem indokoltak, így a forrását is más jelentette. Látszik egyéb mutatókon.
De ez más téma.
Jelenleg itthon olyan 6% körül van a piaci alapú lakáshitel, vö. tényleges vagy a nominális infláció..
A piacon a lakossági szektorban mindig a jelzáloghitel alapú pénzügyi konstrukciók THM-je az egyik legalacsonyabb.

Itthon ez : mondjuk két átlagbér a családban, 20 éves futamidő, 40 millió, fix kamat, THM 6,5%- 8,4% köze szór ajánlatokat.
Vegyük úgy hogy THM ilyen igénnyel valahol 7% fölött.

Infláció KSH 4,3-4,6%, de maga MNB állítja, h ez árstopok nélkül magasabb lenne kb.: 5,5 %.
MNB irányadó kamat 6,25%

THM magasabb mint inflációs ráta.
voltaképpen az van hogy nem csak állam inlálja el a forint államadósságot, de a lakosság is a hiteleit.
A bank biztosan nem tesz ki inflációs ráta alatti THM-el hitelt a piacra, mert ez a különbözet a haszon.
Arról nem is beszélve, h a pénzügyi szabályzataik szerint a referencia kamat alapján számolnak hitel kamatot s annak fontos befolyásoló eleme az inflációs ráta. Inverz kamatlábakat most hagyjuk.

Lakossági ügyfél részéről az OS esetében igaz, elinflálódik, mivel ott ténylegesen az inflációs ráta alatt van kamat.
Persze a különbözetet állambácsi állja vagyis itt is ki kell fizetni a számlát valakinek, a központi költségvetésnek.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
Valaki magyarázza már el, miért a kormány a hibás azért mert nőnek az ingatlan árak? Szerintem kereslet kínálat. Ha a vásárlók ennyit hajlandók érte fizetni, akkor ennyi lesz az ára. Ha nem fizetnének érte, nem lenne ennyi az ára. Az falumban és a szomszédos kisvárosban szinte csak használt ingatlanok vannak, nincs semmiféle NER cég aki ingatlan mutyival foglalkozna. 7 év alatt 3-4-szeres árnövekedés volt. De még így is alig hogy meghirdetnek egy házat nagyon gyorsan megveszik. Most akkor miért az állam hibás ezért? A házakat a tulajdonos árulja, nem NER-es cég. Ha látják, hogy gyorsan elmegy ilyen drágán, nem hülyék hogy olcsón adják. Ugyanakkor vannak eldugott falvak ahol 1-2 millió egy ház. Ott meg azért annyi, mert nincs kereslet.
A lakástámogatások nagy része beépült az árakba, így valójában tovább drágították a lakáspiacot. Az Otthon Start* például hónapokon belül két számjegyű áremelkedést hozott. Ennek eredménye, hogy egyre több magyar egyszerűen kiszorul a saját lakáshoz jutás lehetőségéből, miközben külföldi befektetők teljes szinteket vásárolnak fel az újépítésű társasházakban. A bérleti díjak is folyamatosan nőnek, így félretenni is nehéz.

Nem arról van szó, hogy a kereslet–kínálat ne működne. A probléma az, hogy a támogatások mesterségesen megemelték a fizetőképességet, amire az eladók és a fejlesztők áremeléssel reagáltak. Ez közgazdasági alaptétel: ha több pénzt adsz a vevő kezébe úgy, hogy közben nincs arányos kínálatnövekedés, az árak elszállnak. A végeredmény az, hogy a támogatások nem segítettek, hanem csak magasabb árakat hoztak – a fiatal pedig ugyanott van, csak sokkal drágábban.

Közben az állam az elmúlt évtizedben nem épített kiszámítható bérlakásrendszert, pedig a legnagyobb hazai építőcégek (pl. Bayer Construct, WHB, Magyar Építő, Mészáros-csoport érdekeltségek) jellemzően állami megrendelésekből élnek. Ezek a kapacitások akár mehettek volna tömeges, megfizethető lakhatási programokra is – ez azonban nem történt meg.

A fiatalok így sokszor nem reális jövőképet látnak: magas lakásárak, bizonytalan gazdasági környezet, elszálló bérleti díjak. Ilyen feltételek mellett nem meglepő, ha sokan inkább külföldön próbálnak gyökeret verni.

*Otthon Start: és ennek a hitelnek a külön szépsége, hogy a 3%-on felüli összeget mi dobjuk össze a banknak :))
 
  • Vicces
Reactions: Kim Philby
Kiegészíteném a hozzászólásod.

Igaz is meg nem is, időszakosan turbulens helyzetben igaz még beáll egy új egyensúlyi helyzet.

Olyan reálbér-növekedés volt, melyet a reál gazdasági folyamatok nem indokoltak, így a forrását is más jelentette. Látszik egyéb mutatókon.
De ez más téma.

A piacon a lakossági szektorban mindig a jelzáloghitel alapú pénzügyi konstrukciók THM-je az egyik legalacsonyabb.

Itthon ez : mondjuk két átlagbér a családban, 20 éves futamidő, 40 millió, fix kamat, THM 6,5%- 8,4% köze szór ajánlatokat.
Vegyük úgy hogy THM ilyen igénnyel valahol 7% fölött.

Infláció KSH 4,3-4,6%, de maga MNB állítja, h ez árstopok nélkül magasabb lenne kb.: 5,5 %.
MNB irányadó kamat 6,25%

THM magasabb mint inflációs ráta.

A bank biztosan nem tesz ki inflációs ráta alatti THM-el hitelt a piacra, mert ez a különbözet a haszon.
Arról nem is beszélve, h a pénzügyi szabályzataik szerint a referencia kamat alapján számolnak hitel kamatot s annak fontos befolyásoló eleme az inflációs ráta. Inverz kamatlábakat most hagyjuk.

Lakossági ügyfél részéről az OS esetében igaz, elinflálódik, mivel ott ténylegesen az inflációs ráta alatt van kamat.
Persze a különbözetet állambácsi állja vagyis itt is ki kell fizetni a számlát valakinek, a központi költségvetésnek.
Olyan apróságok ne zavarjanak, hogy az inflációt a nyugati ide telepített (a hazaárulók szdsz mszp (a la simor, bod péter) ugye a magyar piacot adták el kinyirva a sajátot és megakadályozva a hazai új kiépítését) multik generálják, akik jóval nagyobb nyereség rátával dolgoznak itt mint a magországaikban. Ezt ti mindig el felejtitek a számítgatásaitokból.
 
Olyan apróságok ne zavarjanak, hogy az inflációt a nyugati ide telepített (a hazaárulók szdsz mszp (a la simor, bod péter) ugye a magyar piacot adták el kinyirva a sajátot és megakadályozva a hazai új kiépítését) multik generálják, akik jóval nagyobb nyereség rátával dolgoznak itt mint a magországaikban. Ezt ti mindig el felejtitek a számítgatásaitokból.
És mégis a cba a legdrágább...

Az inflációt a nagyon magas áfa, a különadók és az energiaköltségek vállalati szektorra való átterhelése ( és ebből adódóan az ő lakasságra való átterhelésük) meg az általánosan gyenge forint generàlja
 
Olyan apróságok ne zavarjanak, hogy az inflációt a nyugati ide telepített (a hazaárulók szdsz mszp (a la simor, bod péter) ugye a magyar piacot adták el kinyirva a sajátot és megakadályozva a hazai új kiépítését) multik generálják, akik jóval nagyobb nyereség rátával dolgoznak itt mint a magországaikban. Ezt ti mindig el felejtitek a számítgatásaitokból.
Húzd ki a fejed abból a sötét lukból ahol tartod, és nézz körül kicsit a valóságban.
 
Olyan apróságok ne zavarjanak, hogy az inflációt a nyugati ide telepített (a hazaárulók szdsz mszp (a la simor, bod péter) ugye a magyar piacot adták el kinyirva a sajátot és megakadályozva a hazai új kiépítését) multik generálják, akik jóval nagyobb nyereség rátával dolgoznak itt mint a magországaikban. Ezt ti mindig el felejtitek a számítgatásaitokból.
Természetesen csak nálunk. Más európai országokban nem ezt teszik... mondjuk azokban az országokban háborús vészhelyzet sincs.
 
Röviden a Magyar űr ipar jelen állásáról;

Amíg a főni meg a 4iG vezér Trumpnál meg a SpaceXnél kalapol, a Miskolci Admatis Kft elkészült az eddigi legnagyobb már második eszközével, ami az ESA, az Európai Űrügynökség (ESA) Copernicus földmegfigyelő műholdcsaládjához tartozó CO2M készült.
Ide szállít be az ADMATIS a francia Thales AleniaSpace-en és a német OHB-n keresztül high-tech űripari alrendszert. Piaci környezetben megszerzett szerződés alapján!
TGA-20251021141209-1024x683.jpg

TGA-1024x614.jpg

De gyártottak speciális műhold szállító konténert is;
IMG-20250616-113025-thegem-blog-default-large.jpg

Spéci szigetelő anyagokat, radiátorokat műholdakhoz..

Közben a C3S Kft 3db műholdja várakozik a SpaceX rakétán a november 11-i indulásra Transporter15 misszióval.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.


Ja, a Remtech üzeme is már szerkezetkész, elvileg jövőre már indul a gyártás.
tn4-487800892-1208046004665464-827183626019815027-n.jpg
 
Olyan apróságok ne zavarjanak, hogy az inflációt a nyugati ide telepített (a hazaárulók szdsz mszp (a la simor, bod péter) ugye a magyar piacot adták el kinyirva a sajátot és megakadályozva a hazai új kiépítését) multik generálják, akik jóval nagyobb nyereség rátával dolgoznak itt mint a magországaikban. Ezt ti mindig el felejtitek a számítgatásaitokból.
Baromság.Kormány és MH hülye propi.
Azért ilyen az ország,mert ilyen az államhatalmi berendezkedés.Azért magasabb a magyar TESCO ár,mint Angliában,mert az UK nem vet ki se különadót,se 27% ÁFA-t (és magasabbak az árak Mo-on,pont ma voltam TESCOba,igaz,Skóciában.)
Ha bünöst keresekl,elöbb tükörbe tekints....
 
  • Robot
Reactions: Giskard
@Giskard
Kb ennyit tudsz.Feltünt,hogy az egész qrva KKE-ban csak Krahácson van "háborús infláció",meg a többi baromság?Kicsit járnál körbe Europában,és rögtön látnád,hogy már a Balkánon is NERnia a gödörben a lyuk.
 
  • Vicces
Reactions: Kim Philby
És mégis a cba a legdrágább...

Az inflációt a nagyon magas áfa, a különadók és az energiaköltségek vállalati szektorra való átterhelése ( és ebből adódóan az ő lakasságra való átterhelésük) meg az általánosan gyenge forint generàlja
Ezek is valóban árfelhajtó költségek, viszont vannak ám ott bőven egyéb dolgok is. Hozzám a romániai hipermarketek vannak a legközelebb, a legközelebbi magyar Lidl vagy Tesco kétszer messzebb van, így vásárolni leginkább Romániába járok, de bőven szoktam a magyar üzletekbe is és azt veszem észre, hogy bármilyen nagy az infláció Magyarországon, az árak között mégsem nő a különbség. Természetesen átlagosan Magyarországon drágább a bevásárlás, de ez mindig is így volt. Romániában is nagyon gyorsan nőnek az árak. Pl. a kenyér ára simán a 3-szorosára nőtt a COVID óta.
Ezt persze az üzletek mindig az üzemanyag és a búza drágulásra fogják. Ami általában úgy szokott lenni, hogy amikor hirtelen emelkedik a búza ára, ők rögtön emelnek, de ha visszaesik, a kenyér ára már nem fog. COVID alatt pl. amikor hirtelen nagyot nőtt az üzemanyag ár, a kenyér szinte duplázott, de amilyen gyorsan emelkedett az üzemanyagok ára, olyan gyorsan vissza is esett. Az orosz-ukrán háború kitörésekor amikor a búza úgy kilőtt, szintén nagyot nőtt. Azóta a búza ára még alacsonyabb, mint a háború előtt, a kenyér ára mégsem csökkent.
Szerintem az üzletek úgy vannak vele, hogy az emberek már úgyis hozzászoktak, minek csökkenteni. Ráadásul az alapvető élelmiszerek drágulása nem igazán csökkenti a keresletet, mert ugyebár az ennivalóról nem fogunk leszokni akkor sem ha drága.
A másik dolog (és most lehet nevetni a multizásomon, de én így gondolom) hogy szerintem a multi cégek hajlamosak külföldön nagyobb árakkal dolgozni. Ott van pl. a Tedi üzletlánc. Ott konkrétan az orrunk elé nyomják, hogy lássuk, Németországban minden termékünk olcsóbb, mint mindenhol máshol. Minden terméken írja az árakat, euróban, forintban, lejben, stb. A németországi eurós ár kb. 20%-al olcsóbb, mint forintban, lejben, vagy a holland eurós ár.