Magyarország ipara

Azért elhibázott az állam ingatlanpolitikaja, mert megnövelte a keresletet (kedvezményes hitel, CSOK stb) úgy, hogy a kínálati oldal nem vagy csak alig valtozott. Az pedig minden gazdasági berendezkedésben árnövelő hatású, ha nagyobb a kereslet mint a kínálat.

Miért csökkennének az árak, ha a kormány lakasokat épített volna kedvezmenyes hitel helyett? Azért, mert azzal a kínálatot növelte volna. Az pedig minden gazdasági verendezkedesben árcsökkentő hatású, ha noő a kínálat miközben alig nő a kereslet.
 
Itthon az utóbbi pár évben az inflációs ráta megette a kamatot,
Kiegészíteném a hozzászólásod.

Igaz is meg nem is, időszakosan turbulens helyzetben igaz még beáll egy új egyensúlyi helyzet.
miközben a bérek jelentősen nőttek az inflációt kénytelenek elkövetve.
Olyan reálbér-növekedés volt, melyet a reál gazdasági folyamatok nem indokoltak, így a forrását is más jelentette. Látszik egyéb mutatókon.
De ez más téma.
Jelenleg itthon olyan 6% körül van a piaci alapú lakáshitel, vö. tényleges vagy a nominális infláció..
A piacon a lakossági szektorban mindig a jelzáloghitel alapú pénzügyi konstrukciók THM-je az egyik legalacsonyabb.

Itthon ez : mondjuk két átlagbér a családban, 20 éves futamidő, 40 millió, fix kamat, THM 6,5%- 8,4% köze szór ajánlatokat.
Vegyük úgy hogy THM ilyen igénnyel valahol 7% fölött.

Infláció KSH 4,3-4,6%, de maga MNB állítja, h ez árstopok nélkül magasabb lenne kb.: 5,5 %.
MNB irányadó kamat 6,25%

THM magasabb mint inflációs ráta.
voltaképpen az van hogy nem csak állam inlálja el a forint államadósságot, de a lakosság is a hiteleit.
A bank biztosan nem tesz ki inflációs ráta alatti THM-el hitelt a piacra, mert ez a különbözet a haszon.
Arról nem is beszélve, h a pénzügyi szabályzataik szerint a referencia kamat alapján számolnak hitel kamatot s annak fontos befolyásoló eleme az inflációs ráta. Inverz kamatlábakat most hagyjuk.

Lakossági ügyfél részéről az OS esetében igaz, elinflálódik, mivel ott ténylegesen az inflációs ráta alatt van kamat.
Persze a különbözetet állambácsi állja vagyis itt is ki kell fizetni a számlát valakinek, a központi költségvetésnek.
 
Valaki magyarázza már el, miért a kormány a hibás azért mert nőnek az ingatlan árak? Szerintem kereslet kínálat. Ha a vásárlók ennyit hajlandók érte fizetni, akkor ennyi lesz az ára. Ha nem fizetnének érte, nem lenne ennyi az ára. Az falumban és a szomszédos kisvárosban szinte csak használt ingatlanok vannak, nincs semmiféle NER cég aki ingatlan mutyival foglalkozna. 7 év alatt 3-4-szeres árnövekedés volt. De még így is alig hogy meghirdetnek egy házat nagyon gyorsan megveszik. Most akkor miért az állam hibás ezért? A házakat a tulajdonos árulja, nem NER-es cég. Ha látják, hogy gyorsan elmegy ilyen drágán, nem hülyék hogy olcsón adják. Ugyanakkor vannak eldugott falvak ahol 1-2 millió egy ház. Ott meg azért annyi, mert nincs kereslet.
A lakástámogatások nagy része beépült az árakba, így valójában tovább drágították a lakáspiacot. Az Otthon Start* például hónapokon belül két számjegyű áremelkedést hozott. Ennek eredménye, hogy egyre több magyar egyszerűen kiszorul a saját lakáshoz jutás lehetőségéből, miközben külföldi befektetők teljes szinteket vásárolnak fel az újépítésű társasházakban. A bérleti díjak is folyamatosan nőnek, így félretenni is nehéz.

Nem arról van szó, hogy a kereslet–kínálat ne működne. A probléma az, hogy a támogatások mesterségesen megemelték a fizetőképességet, amire az eladók és a fejlesztők áremeléssel reagáltak. Ez közgazdasági alaptétel: ha több pénzt adsz a vevő kezébe úgy, hogy közben nincs arányos kínálatnövekedés, az árak elszállnak. A végeredmény az, hogy a támogatások nem segítettek, hanem csak magasabb árakat hoztak – a fiatal pedig ugyanott van, csak sokkal drágábban.

Közben az állam az elmúlt évtizedben nem épített kiszámítható bérlakásrendszert, pedig a legnagyobb hazai építőcégek (pl. Bayer Construct, WHB, Magyar Építő, Mészáros-csoport érdekeltségek) jellemzően állami megrendelésekből élnek. Ezek a kapacitások akár mehettek volna tömeges, megfizethető lakhatási programokra is – ez azonban nem történt meg.

A fiatalok így sokszor nem reális jövőképet látnak: magas lakásárak, bizonytalan gazdasági környezet, elszálló bérleti díjak. Ilyen feltételek mellett nem meglepő, ha sokan inkább külföldön próbálnak gyökeret verni.

*Otthon Start: és ennek a hitelnek a külön szépsége, hogy a 3%-on felüli összeget mi dobjuk össze a banknak :))
 
Kiegészíteném a hozzászólásod.

Igaz is meg nem is, időszakosan turbulens helyzetben igaz még beáll egy új egyensúlyi helyzet.

Olyan reálbér-növekedés volt, melyet a reál gazdasági folyamatok nem indokoltak, így a forrását is más jelentette. Látszik egyéb mutatókon.
De ez más téma.

A piacon a lakossági szektorban mindig a jelzáloghitel alapú pénzügyi konstrukciók THM-je az egyik legalacsonyabb.

Itthon ez : mondjuk két átlagbér a családban, 20 éves futamidő, 40 millió, fix kamat, THM 6,5%- 8,4% köze szór ajánlatokat.
Vegyük úgy hogy THM ilyen igénnyel valahol 7% fölött.

Infláció KSH 4,3-4,6%, de maga MNB állítja, h ez árstopok nélkül magasabb lenne kb.: 5,5 %.
MNB irányadó kamat 6,25%

THM magasabb mint inflációs ráta.

A bank biztosan nem tesz ki inflációs ráta alatti THM-el hitelt a piacra, mert ez a különbözet a haszon.
Arról nem is beszélve, h a pénzügyi szabályzataik szerint a referencia kamat alapján számolnak hitel kamatot s annak fontos befolyásoló eleme az inflációs ráta. Inverz kamatlábakat most hagyjuk.

Lakossági ügyfél részéről az OS esetében igaz, elinflálódik, mivel ott ténylegesen az inflációs ráta alatt van kamat.
Persze a különbözetet állambácsi állja vagyis itt is ki kell fizetni a számlát valakinek, a központi költségvetésnek.
Olyan apróságok ne zavarjanak, hogy az inflációt a nyugati ide telepített (a hazaárulók szdsz mszp (a la simor, bod péter) ugye a magyar piacot adták el kinyirva a sajátot és megakadályozva a hazai új kiépítését) multik generálják, akik jóval nagyobb nyereség rátával dolgoznak itt mint a magországaikban. Ezt ti mindig el felejtitek a számítgatásaitokból.
 
Olyan apróságok ne zavarjanak, hogy az inflációt a nyugati ide telepített (a hazaárulók szdsz mszp (a la simor, bod péter) ugye a magyar piacot adták el kinyirva a sajátot és megakadályozva a hazai új kiépítését) multik generálják, akik jóval nagyobb nyereség rátával dolgoznak itt mint a magországaikban. Ezt ti mindig el felejtitek a számítgatásaitokból.
És mégis a cba a legdrágább...

Az inflációt a nagyon magas áfa, a különadók és az energiaköltségek vállalati szektorra való átterhelése ( és ebből adódóan az ő lakasságra való átterhelésük) meg az általánosan gyenge forint generàlja
 
Olyan apróságok ne zavarjanak, hogy az inflációt a nyugati ide telepített (a hazaárulók szdsz mszp (a la simor, bod péter) ugye a magyar piacot adták el kinyirva a sajátot és megakadályozva a hazai új kiépítését) multik generálják, akik jóval nagyobb nyereség rátával dolgoznak itt mint a magországaikban. Ezt ti mindig el felejtitek a számítgatásaitokból.
Húzd ki a fejed abból a sötét lukból ahol tartod, és nézz körül kicsit a valóságban.
 
Olyan apróságok ne zavarjanak, hogy az inflációt a nyugati ide telepített (a hazaárulók szdsz mszp (a la simor, bod péter) ugye a magyar piacot adták el kinyirva a sajátot és megakadályozva a hazai új kiépítését) multik generálják, akik jóval nagyobb nyereség rátával dolgoznak itt mint a magországaikban. Ezt ti mindig el felejtitek a számítgatásaitokból.
Természetesen csak nálunk. Más európai országokban nem ezt teszik... mondjuk azokban az országokban háborús vészhelyzet sincs.
 
Röviden a Magyar űr ipar jelen állásáról;

Amíg a főni meg a 4iG vezér Trumpnál meg a SpaceXnél kalapol, a Miskolci Admatis Kft elkészült az eddigi legnagyobb már második eszközével, ami az ESA, az Európai Űrügynökség (ESA) Copernicus földmegfigyelő műholdcsaládjához tartozó CO2M készült.
Ide szállít be az ADMATIS a francia Thales AleniaSpace-en és a német OHB-n keresztül high-tech űripari alrendszert. Piaci környezetben megszerzett szerződés alapján!
TGA-20251021141209-1024x683.jpg

TGA-1024x614.jpg

De gyártottak speciális műhold szállító konténert is;
IMG-20250616-113025-thegem-blog-default-large.jpg

Spéci szigetelő anyagokat, radiátorokat műholdakhoz..

Közben a C3S Kft 3db műholdja várakozik a SpaceX rakétán a november 11-i indulásra Transporter15 misszióval.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.


Ja, a Remtech üzeme is már szerkezetkész, elvileg jövőre már indul a gyártás.
tn4-487800892-1208046004665464-827183626019815027-n.jpg
 
Olyan apróságok ne zavarjanak, hogy az inflációt a nyugati ide telepített (a hazaárulók szdsz mszp (a la simor, bod péter) ugye a magyar piacot adták el kinyirva a sajátot és megakadályozva a hazai új kiépítését) multik generálják, akik jóval nagyobb nyereség rátával dolgoznak itt mint a magországaikban. Ezt ti mindig el felejtitek a számítgatásaitokból.
Baromság.Kormány és MH hülye propi.
Azért ilyen az ország,mert ilyen az államhatalmi berendezkedés.Azért magasabb a magyar TESCO ár,mint Angliában,mert az UK nem vet ki se különadót,se 27% ÁFA-t (és magasabbak az árak Mo-on,pont ma voltam TESCOba,igaz,Skóciában.)
Ha bünöst keresekl,elöbb tükörbe tekints....
 
És mégis a cba a legdrágább...

Az inflációt a nagyon magas áfa, a különadók és az energiaköltségek vállalati szektorra való átterhelése ( és ebből adódóan az ő lakasságra való átterhelésük) meg az általánosan gyenge forint generàlja
Ezek is valóban árfelhajtó költségek, viszont vannak ám ott bőven egyéb dolgok is. Hozzám a romániai hipermarketek vannak a legközelebb, a legközelebbi magyar Lidl vagy Tesco kétszer messzebb van, így vásárolni leginkább Romániába járok, de bőven szoktam a magyar üzletekbe is és azt veszem észre, hogy bármilyen nagy az infláció Magyarországon, az árak között mégsem nő a különbség. Természetesen átlagosan Magyarországon drágább a bevásárlás, de ez mindig is így volt. Romániában is nagyon gyorsan nőnek az árak. Pl. a kenyér ára simán a 3-szorosára nőtt a COVID óta.
Ezt persze az üzletek mindig az üzemanyag és a búza drágulásra fogják. Ami általában úgy szokott lenni, hogy amikor hirtelen emelkedik a búza ára, ők rögtön emelnek, de ha visszaesik, a kenyér ára már nem fog. COVID alatt pl. amikor hirtelen nagyot nőtt az üzemanyag ár, a kenyér szinte duplázott, de amilyen gyorsan emelkedett az üzemanyagok ára, olyan gyorsan vissza is esett. Az orosz-ukrán háború kitörésekor amikor a búza úgy kilőtt, szintén nagyot nőtt. Azóta a búza ára még alacsonyabb, mint a háború előtt, a kenyér ára mégsem csökkent.
Szerintem az üzletek úgy vannak vele, hogy az emberek már úgyis hozzászoktak, minek csökkenteni. Ráadásul az alapvető élelmiszerek drágulása nem igazán csökkenti a keresletet, mert ugyebár az ennivalóról nem fogunk leszokni akkor sem ha drága.
A másik dolog (és most lehet nevetni a multizásomon, de én így gondolom) hogy szerintem a multi cégek hajlamosak külföldön nagyobb árakkal dolgozni. Ott van pl. a Tedi üzletlánc. Ott konkrétan az orrunk elé nyomják, hogy lássuk, Németországban minden termékünk olcsóbb, mint mindenhol máshol. Minden terméken írja az árakat, euróban, forintban, lejben, stb. A németországi eurós ár kb. 20%-al olcsóbb, mint forintban, lejben, vagy a holland eurós ár.
 
Hivatalosan is a Mol csoport része lett a temesvári Sistemgas Kft., mely cseppfolyósított gáz nagykereskedelmével foglalkozik. A felvásárlás illeszkedik a magyar energiacég terjeszkedési stratégiájába, és tovább növeli jelenlétét a délkelet-európai piacon.
 
Ezek is valóban árfelhajtó költségek, viszont vannak ám ott bőven egyéb dolgok is. Hozzám a romániai hipermarketek vannak a legközelebb, a legközelebbi magyar Lidl vagy Tesco kétszer messzebb van, így vásárolni leginkább Romániába járok, de bőven szoktam a magyar üzletekbe is és azt veszem észre, hogy bármilyen nagy az infláció Magyarországon, az árak között mégsem nő a különbség. Természetesen átlagosan Magyarországon drágább a bevásárlás, de ez mindig is így volt. Romániában is nagyon gyorsan nőnek az árak. Pl. a kenyér ára simán a 3-szorosára nőtt a COVID óta.
Ezt persze az üzletek mindig az üzemanyag és a búza drágulásra fogják. Ami általában úgy szokott lenni, hogy amikor hirtelen emelkedik a búza ára, ők rögtön emelnek, de ha visszaesik, a kenyér ára már nem fog. COVID alatt pl. amikor hirtelen nagyot nőtt az üzemanyag ár, a kenyér szinte duplázott, de amilyen gyorsan emelkedett az üzemanyagok ára, olyan gyorsan vissza is esett. Az orosz-ukrán háború kitörésekor amikor a búza úgy kilőtt, szintén nagyot nőtt. Azóta a búza ára még alacsonyabb, mint a háború előtt, a kenyér ára mégsem csökkent.
Szerintem az üzletek úgy vannak vele, hogy az emberek már úgyis hozzászoktak, minek csökkenteni. Ráadásul az alapvető élelmiszerek drágulása nem igazán csökkenti a keresletet, mert ugyebár az ennivalóról nem fogunk leszokni akkor sem ha drága.
A másik dolog (és most lehet nevetni a multizásomon, de én így gondolom) hogy szerintem a multi cégek hajlamosak külföldön nagyobb árakkal dolgozni. Ott van pl. a Tedi üzletlánc. Ott konkrétan az orrunk elé nyomják, hogy lássuk, Németországban minden termékünk olcsóbb, mint mindenhol máshol. Minden terméken írja az árakat, euróban, forintban, lejben, stb. A németországi eurós ár kb. 20%-al olcsóbb, mint forintban, lejben, vagy a holland eurós ár.
Ebben a logika ugyan az. A multi a hasznot haza szivattyúzza, vagy legalábbis az egyenleget súlyozza, olyan módon, hogy itt minden drágább, ott meg olcsöbb, innen finanszírozva az ottani óccósszágot. Viszont cserébe az ottaniak a szolgáltatásokért sokkal többet fizetnek. Mert ugye a szolgáltatásban a bérköltség a lényeges, míg a kereskedelem, főleg ezek a múltik...másképpen termeli a hasznot. Ki jár pórul?.Hát a termelő...aki valójában dolgozik.
 
200 új munkahely:
Procter & Gamble 72 milliárd forint értékű beruházást valósít meg Magyarországon, Gyöngyösön és Csömörön.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
200 új munkahely:
Procter & Gamble 72 milliárd forint értékű beruházást valósít meg Magyarországon, Gyöngyösön és Csömörön.
18 milliárd állami támogatás 200 munkahelyre, az 90 millió egy munkahelyre… ha medián béren vesszük 562k/hóra, 13% szochót hozzácsapjuk, akkor kb 141 havi, tehát 12 évnyi teljes bérköltséget az adófizetők dobnak össze 200 medián alkalmazottnak. Házi feladat: átlagbérre is kiszámolni, és kiszámolni, hogy hány átlag dolgozó SZJA-ja kell ezt kitermelni…
 
Ezek is valóban árfelhajtó költségek, viszont vannak ám ott bőven egyéb dolgok is. Hozzám a romániai hipermarketek vannak a legközelebb, a legközelebbi magyar Lidl vagy Tesco kétszer messzebb van, így vásárolni leginkább Romániába járok, de bőven szoktam a magyar üzletekbe is és azt veszem észre, hogy bármilyen nagy az infláció Magyarországon, az árak között mégsem nő a különbség. Természetesen átlagosan Magyarországon drágább a bevásárlás, de ez mindig is így volt. Romániában is nagyon gyorsan nőnek az árak. Pl. a kenyér ára simán a 3-szorosára nőtt a COVID óta.
Ezt persze az üzletek mindig az üzemanyag és a búza drágulásra fogják. Ami általában úgy szokott lenni, hogy amikor hirtelen emelkedik a búza ára, ők rögtön emelnek, de ha visszaesik, a kenyér ára már nem fog. COVID alatt pl. amikor hirtelen nagyot nőtt az üzemanyag ár, a kenyér szinte duplázott, de amilyen gyorsan emelkedett az üzemanyagok ára, olyan gyorsan vissza is esett. Az orosz-ukrán háború kitörésekor amikor a búza úgy kilőtt, szintén nagyot nőtt. Azóta a búza ára még alacsonyabb, mint a háború előtt, a kenyér ára mégsem csökkent.
Szerintem az üzletek úgy vannak vele, hogy az emberek már úgyis hozzászoktak, minek csökkenteni. Ráadásul az alapvető élelmiszerek drágulása nem igazán csökkenti a keresletet, mert ugyebár az ennivalóról nem fogunk leszokni akkor sem ha drága.
A másik dolog (és most lehet nevetni a multizásomon, de én így gondolom) hogy szerintem a multi cégek hajlamosak külföldön nagyobb árakkal dolgozni. Ott van pl. a Tedi üzletlánc. Ott konkrétan az orrunk elé nyomják, hogy lássuk, Németországban minden termékünk olcsóbb, mint mindenhol máshol. Minden terméken írja az árakat, euróban, forintban, lejben, stb. A németországi eurós ár kb. 20%-al olcsóbb, mint forintban, lejben, vagy a holland eurós ár.
Az áfával alacsonyabb leginkább.
De igen az árfelhajtásban benne van az is amit mondasz, hogy ha kifizették a magasat nem kell lejjeb tenni.
 
18 milliárd állami támogatás 200 munkahelyre, az 90 millió egy munkahelyre… ha medián béren vesszük 562k/hóra, 13% szochót hozzácsapjuk, akkor kb 141 havi, tehát 12 évnyi teljes bérköltséget az adófizetők dobnak össze 200 medián alkalmazottnak. Házi feladat: átlagbérre is kiszámolni, és kiszámolni, hogy hány átlag dolgozó SZJA-ja kell ezt kitermelni…
Nem elfelejteni kivonni a cég által befizetett +ÁFA-t, társsasági adóját, közterhet stb........
 
18 milliárd állami támogatás 200 munkahelyre, az 90 millió egy munkahelyre… ha medián béren vesszük 562k/hóra, 13% szochót hozzácsapjuk, akkor kb 141 havi, tehát 12 évnyi teljes bérköltséget az adófizetők dobnak össze 200 medián alkalmazottnak. Házi feladat: átlagbérre is kiszámolni, és kiszámolni, hogy hány átlag dolgozó SZJA-ja kell ezt kitermelni…
Tök jogos. Kicsit drága.

Mégis néhány kérdés:
  • hogyan kezelnéd államként: multik versenyeztetnek mint állam a többi állammal, hogy ki ad jobb feltételeket, oda telepítem a gyáram, beruházásom…
  • államként kell adóbevételt csinálnod, munkát-munkalehetőséget adnod, kénytelen vagy versenyezni a cégek beruházásáért…
  • hogyan számítjuk a társadalmi nyereséget? (Jelen esetben +200 munkahely, járulékfizetés, nem kell munkanélkülivel bajlódni, további fogyasztást generál (egyrészt az ott dolgozók fogyasztóként vásárolnak, az újabb adóbevételt generál pl.áfa)
További forgalmat generál (be és kiszállítás) hozhat további beruházásokat.

Szóval hogyan kellene jobban csinálni államként ebben a környezetben? (Direkt nem írok se kormányt, se pártot, mert az adott hatalomgyakorló párttól FÜGGETLENÜL ugyan ez az állam feladata, helyzete!)