Magyarország légvédelme

[Karak95]

Ez is egy modszer. Vegso megoldasnak.

Nem toljak be, hanem kihuzzak. A grafit moderator lelassitja a neutronokat, pont annyira amennyire a tovabbi maghasadashoz kell. Ha kihuzzak akkor a gyors neutronok mellett leall a folyamat.
Legalabbis Paksnal igy lenne. A fukusimai reaktorrol nem sokat tudok, meg mar mindegy is.

Vicces kit és mit húznak és tolnak . Paks nyomott vizes , neutron lassító a nehéz viz , leállító a beeső kadmium rúd. Csernobil grafit lassítású erőmű , a neutron lassítást (amit máshol a nehéz viz végez ) a grafit végzi , de a leállító ugyan úgy a kadmium rudak . Ez utóbbit iktatták ki a üzemeltető mérnökök engedély nélkül Csernobil-ban,ezért szaladt meg az erőmű , de facto mini atomrobbanás történt , azért mini mert össze szorító erő ami van az atom bombánál trotil formájában itt nem volt így a láncreakció hamar abban maradt.

 

[haubagoi]

Most kéne Molni! De a reaktor leállítás lényege nem az, hogy a fűtőelemeket kihúzod, tehát nincs magfúzió?

Fukushimában tudtommal volt tartalék vészgenerátor, csak a 10 méteres szökőár tönkretette... Az a "zöld rész" az országos hálózatot jelenti, ahol ellátja az erőmű a fogyasztókat..., hozzáteszem szerintem.

Miért kéne ehhez Molni? Középiskolás érettségi tananyag, hogy hogyan működnek az atomerőművek, elvileg mindenkinek tudnia kellene, aki érettségizett fizikából.

 

[Szittya]

Pakstobszorosen tul van biztositva. A reaktorok lealitasara tobb modszer is van. Mind veszleallasra mind tervezett leallasra./

Egyebkent egy bombatamadas eseten ha valaki orult meg is cselekedne es at is tudna utni a szarkofagokat automatikusan elszabadulna a bor a reaktor blokkokra /goz es folyekony formaban./ nem csak bomba tamadas eseten./ azonnal minden sugarzast megszuntet.

 

[Karak95]

Miért kéne ehhez Molni? Középiskolás érettségi tananyag, hogy hogyan működnek az atomerőművek, elvileg mindenkinek tudnia kellene, aki érettségizett fizikából.

Akkor itt sokan nem érettségiztek fizikából . Fukushimában valóban leengedték a kadmium rudakat , ami csak arra jó hogy a láncreakció leálljon , de bomlási folyamat folytatódik , csak nagyon lassan , de ez is hőtermeléssel jár , és ha nem hűtik , úgy mondják az erőmű leolvad . Fukushimában a diesel generátorok feladata lett volna a hűtéshez a vizet keríngtetni ,de a szökő ár , ezt is tönkre tette.

 

[dudi]

Miért kéne ehhez Molni? Középiskolás érettségi tananyag, hogy hogyan működnek az atomerőművek, elvileg mindenkinek tudnia kellene, aki érettségizett fizikából.

Középiskolás tananyag az elv nem pedig az,hogy mi a különbség grafit lassításos meg a nehézvíz lassításos technológia közt...

 

[Shadow]

Ez is egy modszer. Vegso megoldasnak.

Nem toljak be, hanem kihuzzak. A grafit moderator lelassitja a neutronokat, pont annyira amennyire a tovabbi maghasadashoz kell. Ha kihuzzak akkor a gyors neutronok mellett leall a folyamat.
Legalabbis Paksnal igy lenne. A fukusimai reaktorrol nem sokat tudok, meg mar mindegy is.

Picit félrement ez a beszélgetés. Reaktorokról dumálunk légvédelem topicban az egy dolog de mintha keverednének a moderátor, neutron elnyelő rudak (szabályozó rúd) valamint a biztonsági védelmi rudak közötti fogalmak. Grait moderátor volt Csernobilban volt, tudomásom szerint ilyet már nem gyárt senki. Paks nyomott vizes vagyis a moderátor közönséges viz.
Mindenki utána olvashat akár wikin is:
A maghasadások száma (és ezáltal a reaktor hőteljesítménye) több módon is szabályozható:

• neutronelnyelőkkel – szabályzórudakkal, illetve a moderátorba kevert bórsavval
• moderátor mennyiségével
• a tüzelőanyag geometriai elrendezésével

A moderátort használó reaktorokat termikus vagy lassú reaktoroknak nevezik, és általában a moderátor anyaga szerint osztályozzák. A leggyakrabb moderátorok:

• könnyű- és nehézvíz
• grafit

Grafit moderátor Csernobilban volt, tudomásom szerint ilyet már nem gyárt senki. Paks nyomott vizes vagyis a moderátor közönséges viz. Az aktív zónát a 312 darab üzemanyagkazetta, a 37 darab szabályozó és biztonságvédelmi célokat szolgáló kazetta (abszorbensrúd) és a moderátor szerepét is betöltő hűtővíz alkotja. Ez az abszorbensrúd lehet bróm vagy kadmium. Paksnál nincs grafit moderátor.

 

[haubagoi]

Középiskolás tananyag az elv nem pedig az,hogy mi a különbség grafit lassításos meg a nehézvíz lassításos technológia közt...

Tudtam, hogy ez lesz a válasz, de most vettem érettségi összefoglaló tankönyveket és ezek is benne vannak.

 

[dudi]

Tudtam, hogy ez lesz a válasz, de most vettem érettségi összefoglaló tankönyveket és ezek is benne vannak.

12 éve érettségiztem és biztosan nem volt benne.

 

[haubagoi]

12 éve érettségiztem és biztosan nem volt benne.

Akkor még szerintem sem volt benne. A mai tananyagban még sugárvédelem is van (igaz csak nagyon röviden).

 

[Celebra]

Most kéne Molni! De a reaktor leállítás lényege nem az, hogy a fűtőelemeket kihúzod, tehát nincs magfúzió?

Fukushimában tudtommal volt tartalék vészgenerátor, csak a 10 méteres szökőár tönkretette... Az a "zöld rész" az országos hálózatot jelenti, ahol ellátja az erőmű a fogyasztókat..., hozzáteszem szerintem.

Szabályozó rudakat nyomják be.Fukushima forralóvizes reaktor,más rendszer.Paks nyomottvizes.

Már Kalocsa is csak átmenetileg lenne kitelepítve a fukosimai példa alapján. A legsúlyosabb kimenetelű paksi esemény kimenetele is tíz kilométereken belül értelmezhető csak. Csak a Duna vihet magával szennyezést ennél messzebbre!

Reaktort bombáznák,elszabadulna ott minden.Akkor nincs védelmi rendszer,semmiféle,mert azt is szétkapja a bombázás.A robbanások kiszornák az aktiv magot.Az urán jol ég,a plutonium meg rendkivűl mérgező is.Nemhiszem,hogy épeszű ember üzemelő reaktort támadna.Túl kockázatos,és felesleges is.Sokkal veszélytelenebb a villanyhálózatba való becsatlakozást támadni.Paksot két esetben érné támadás.Őrűlt terroristák által,vagy általános atomháborúban.ABM képes légvédelmi rakétáknak egyik esetben sincs különösebb jelentősége

 

[Karak95]

Picit félrement ez a beszélgetés. Reaktorokról dumálunk légvédelem topicban az egy dolog de mintha keverednének a moderátor, neutron elnyelő rudak (szabályozó rúd) valamint a biztonsági védelmi rudak közötti fogalmak. Grait moderátor volt Csernobilban volt, tudomásom szerint ilyet már nem gyárt senki. Paks nyomott vizes vagyis a moderátor közönséges viz.
Mindenki utána olvashat akár wikin is:
A maghasadások száma (és ezáltal a reaktor hőteljesítménye) több módon is szabályozható:

• neutronelnyelőkkel – szabályzórudakkal, illetve a moderátorba kevert bórsavval
• moderátor mennyiségével
• a tüzelőanyag geometriai elrendezésével

A moderátort használó reaktorokat termikus vagy lassú reaktoroknak nevezik, és általában a moderátor anyaga szerint osztályozzák. A leggyakrabb moderátorok:

• könnyű- és nehézvíz
• grafit

Grafit moderátor Csernobilban volt, tudomásom szerint ilyet már nem gyárt senki. Paks nyomott vizes vagyis a moderátor közönséges viz. Az aktív zónát a 312 darab üzemanyagkazetta, a 37 darab szabályozó és biztonságvédelmi célokat szolgáló kazetta (abszorbensrúd) és a moderátor szerepét is betöltő hűtővíz alkotja. Ez az abszorbensrúd lehet bróm vagy kadmium. Paksnál nincs grafit moderátor.

Bár valóban ez egy másik topikba illik ezért nem is írok erről többet ide D E
1 minden neutron először gyors
2 két fajta moderátor (lassitó van) nehéz viz , grafit
3 a gyors neutront lassítani kell a maghasadás fenntartása érdekében
4 lassítani csak a két fentivel lehet (K. vizzel nem , az elnyeli )
5 védelem ,túlszaladás megállítására minden hol kadmium rudakat használnak
6 neutron sugárzás megállításárra ,teljes elnyelésére bór, kadmium, közönséges viz alkalmas , de leggyakoribb hogy a folyékony bórt acél tartályfalakba töltik és mögötte biztonságban vannak.
7 csak a lasított neutron alkalmas láncreakció szabályozott fenntartására erőműben
8 az erőműben a cél a láncreakció keretek közt tartása , és bealvás elkerülése (ellentétben a bombában a láncreakció kiteljesítése)
Nos ezek valóban nincs meg teljesen a középiskolai anyagban )
Vége

 

[Karak95]

Szabályozó rudakat nyomják be.Fukushima forralóvizes reaktor,más rendszer.Paks nyomottvizes.

Reaktort bombáznák,elszabadulna ott minden.Akkor nincs védelmi rendszer,semmiféle,mert azt is szétkapja a bombázás.A robbanások kiszornák az aktiv magot.Az urán jol ég,a plutonium meg rendkivűl mérgező is.Nemhiszem,hogy épeszű ember üzemelő reaktort támadna.Túl kockázatos,és felesleges is.Sokkal veszélytelenebb a villanyhálózatba való becsatlakozást támadni.Paksot két esetben érné támadás.Őrűlt terroristák által,vagy általános atomháborúban.ABM képes légvédelmi rakétáknak egyik esetben sincs különösebb jelentősége

Ezt a részt törölni kellene mert , hemzseg a tárgyi tévedésektől

 

[Hegylakó]

Nem a fűtőrudakat húzzák ki hanem a neutron elnyelő rudakat tollják be.
Viszont a hőtermelést leállítani közel sem egyszerű.
A fűtőelemekben a láncreakció leállítása után is jelentős mennyiségű hő keletkezik az instabil nukleáris anyagok bomlása miatt.
Azokat évekig hűteni kell. Ehhez az energiát kívülről kell venni.
Fukhusimában is az volt a gond hogy bár a szabályzó rudak bent voltak és leállították a láncreakciót de a cunami kiütötte a dízel generátorokat is és emiatt a reaktor hűtés nélkül maradt, majd túlmelegedett.
Pakson is volt már baleset a már nem aktív de még forró fűtőelrmek pihetető medencéjével.

Sikerült Molnival egyeztetni. Jelenleg le van tiltva, így megosztom a gondolatait a témában.
Időközben már túlhaladott lett a téma, de ide illeszkedik legjobban.

"Rudi tévedést írt szerintem. A remanens hő, ameddig kényszer keringtetni kell az kb. 1 hét. A pihentető medencében is egy ideig van még ilyen, (asszem 2 év), de aztán természetes cirkuláció van.

3-4 éve láttam olyan tervet, hogy az üzemidő hosszabbítás égisze alatt egy 10 MW-os gázmotoros erőművet tesznek le backupnak úgy, hogy most is vannak dízel generátorok.

Ha nem magát a reaktort bontják le, hanem észszerűen vagy a vízkivételi művet a szekunder körhöz vagy a trafókeretet, akkor az erőmű el van vágva a gridtől, de ettől még le tud állni kontrollált módon.

Csak egy idióta próbálná magát a reaktort szétkapni.
Nem véletlenül van az, hogy minden nukleáris létesítményt építés és messze üzembehelyezés előtt bombázták szét.
Az iráni dúsítót is Stuxnet-tel támadták és nem bombákkal..."

És 94-ben amikor érettségiztem, tutira nem volt ilyen rész, bár én egy gépésztechnikumban (szakközépben) érettségiztem.

 

[haubagoi]

Bár valóban ez egy másik topikba illik ezért nem is írok erről többet ide D E
1 minden neutron először gyors
2 két fajta moderátor (lassitó van) nehéz viz , grafit
3 a gyors neutront lassítani kell a maghasadás fenntartása érdekében
4 lassítani csak a két fentivel lehet (K. vizzel nem , az elnyeli )
5 védelem ,túlszaladás megállítására minden hol kadmium rudakat használnak
6 neutron sugárzás megállításárra ,teljes elnyelésére bór, kadmium, közönséges viz alkalmas , de leggyakoribb hogy a folyékony bórt acél tartályfalakba töltik és mögötte biztonságban vannak.
7 csak a lasított neutron alkalmas láncreakció szabályozott fenntartására erőműben
8 az erőműben a cél a láncreakció keretek közt tartása , és bealvás elkerülése (ellentétben a bombában a láncreakció kiteljesítése)
Nos ezek valóban nincs meg teljesen a középiskolai anyagban )
Vége

A fenti összes pont benne van a középiskolás fizika érettségi összefoglalóban, kivétel nélkül.

 

[Hegylakó]

Szabályozó rudakat nyomják be.Fukushima forralóvizes reaktor,más rendszer.Paks nyomottvizes.

Reaktort bombáznák,elszabadulna ott minden.Akkor nincs védelmi rendszer,semmiféle,mert azt is szétkapja a bombázás.A robbanások kiszornák az aktiv magot.Az urán jol ég,a plutonium meg rendkivűl mérgező is.Nemhiszem,hogy épeszű ember üzemelő reaktort támadna.Túl kockázatos,és felesleges is.Sokkal veszélytelenebb a villanyhálózatba való becsatlakozást támadni.Paksot két esetben érné támadás.Őrűlt terroristák által,vagy általános atomháborúban.ABM képes légvédelmi rakétáknak egyik esetben sincs különösebb jelentősége

Molnival sikerült egyeztetni a kérdésben. Sokat segített a megértésben. Szerintem sincs realitása egy aktív reaktor bombázásának.

 

[Celebra]

Ezt a részt törölni kellene mert , hemzseg a tárgyi tévedésektől

Kérlek,mutass rá,miben tévedtem.

Molnival sikerült egyeztetni a kérdésben. Sokat segített a megértésben. Szerintem sincs realitása egy aktív reaktor bombázásának.

Molninak sikerült kitiltatnia magát mig a nagy Oroszországban jártam?
Magát az erőművet sem támadná légierővel/BMel senki épeszű.Túl kockázatos.Max diverzáns akciót tudok elképzelni,ami azonban nem veszélyesztetné a reaktor épségét

 

[Karak95]

Kérlek,mutass rá,miben tévedtem.

Molninak sikerült kitiltatnia magát mig a nagy Oroszországban jártam?
Magát az erőművet sem támadná légierővel/BMel senki épeszű.Túl kockázatos.Max diverzáns akciót tudok elképzelni,ami azonban nem veszélyesztetné a reaktor épségét

"

Kérlek,mutass rá,miben tévedtem.

Molninak sikerült kitiltatnia magát mig a nagy Oroszországban jártam?
Magát az erőművet sem támadná légierővel/BMel senki épeszű.Túl kockázatos.Max diverzáns akciót tudok elképzelni,ami azonban nem veszélyesztetné a reaktor épségét

"Az urán jol ég,a plutonium meg rendkivűl mérgező is." idézet bezárva , az urán kb olyan jó ég mint az ólom , és kb olyan mérgező is mint a plutonium . Bár ha jól meggondolom …. a sugárzásból eredő "mérgezést" érted akkor igen , vagy ha szegényitett plutonium lövedékként a testetbe kapod akkor is mérgező.
A többi rész igaz .

 

[Celebra]

"

"Az urán jol ég,a plutonium meg rendkivűl mérgező is." idézet bezárva , az urán kb olyan jó ég mint az ólom , és kb olyan mérgező is mint a plutonium . Bár ha jól meggondolom …. a sugárzásból eredő "mérgezést" érted akkor igen , vagy ha szegényitett plutonium lövedékként a testetbe kapod akkor is mérgező.
A többi rész igaz .

Maga az urán tiszta formájában nem tl jol ég,de ég.Urankarbit viszont kifejezetten porifórikus.Az erőmvekben nem tiszta urán van,hanem többféle vegyi kötésben,és sok a grafit a reaktorban.Szóval egy reaktor baromi jol ég,ha kigyullad.A plutonium ppedig rendkivűl mérgező.25-6ezer/g az l/d értéke,ha jol emlékszem.És az egyik legveszélyesebb sugárforrás,nagyon hosszú,évtizezredekben mérhető felezési idővel.És nincs kimeritett formája.

 

[zsolti]

Maga az urán tiszta formájában nem tl jol ég,de ég.Urankarbit viszont kifejezetten porifórikus.

Ilyen nincs. Olyan van hogy piroforos.

 

[rappali_]

Őőő...ez melyik topic?! Egyébként olyan, h 100%, h nem következik be, nincs. Még ha kicsi is a vszínűsége egy eseménynek, de a következmény súlyos, számolni kell vele. Ez a kockázatbecslés alapja. Az jobban érdekel, h hány üteg és miből kerül az mh-hoz.