Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

leplezo

Well-Known Member
2017. február 3.
2 638
5 491
113
Egy 20Kw-os 3 fázisú aggregátorral meg 50 l gázolajjal 3-5 napig elvagyunk !
Nem valószínű, hogy kelleni fog. Ez még nagyon messze van attól, hogy tényleg külön intézkedéssel készülni kelljen rá. 90km/h az még nem olyan sok. Minden második hónapban előfordul ilyen a Bakonyban. 15 éve még rendszerint volt 2-3 ilyen hideg hét tél folyamán. Csak akkor nem harsogta túl a média, hogy úristen télen mínusz fokok lesznek! Az lenne inkább szenzáció ha plusz 35 lenne, nem az, hogy nappal -2 től-5C.
 

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 341
11 308
113
Nem valószínű, hogy kelleni fog. Ez még nagyon messze van attól, hogy tényleg külön intézkedéssel készülni kelljen rá. 90km/h az még nem olyan sok. Minden második hónapban előfordul ilyen a Bakonyban. 15 éve még rendszerint volt 2-3 ilyen hideg hét tél folyamán. Csak akkor nem harsogta túl a média, hogy úristen télen mínusz fokok lesznek! Az lenne inkább szenzáció ha plusz 35 lenne, nem az, hogy nappal -2 től-5C.
Amíg nem döntögeti a fákat, szaggatja a vezetékeket ez a szél, addig nincs baj.
 

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
29 850
72 628
113
Rabikazunk a masik kocsirol. Holnap reggel indulunk 40 km-re egy targyalasra, kivancsi vagyok milyen kaosz lesz, - 5 alatt a so se jo az uton.
A lakast meg ma xarra futom.
 

Miskolci Ogre

Well-Known Member
2019. december 21.
7 555
26 001
113
Nem valószínű, hogy kelleni fog. Ez még nagyon messze van attól, hogy tényleg külön intézkedéssel készülni kelljen rá. 90km/h az még nem olyan sok. Minden második hónapban előfordul ilyen a Bakonyban. 15 éve még rendszerint volt 2-3 ilyen hideg hét tél folyamán. Csak akkor nem harsogta túl a média, hogy úristen télen mínusz fokok lesznek! Az lenne inkább szenzáció ha plusz 35 lenne, nem az, hogy nappal -2 től-5C.
Ok de ha már megvan és ki van építve csak nem dobom ki !
 

Miskolci Ogre

Well-Known Member
2019. december 21.
7 555
26 001
113
Milyen típus? Én is vennék egy megbízhatót, áramszünet esetén jól jön :cool:
TR-20-L , Lombardini motoros ! Tavaly vettünk 2 db-t a magáncégbe ! 3x25A-al folyamatosan terhelhető de ment már 3x28A-al több mint 1 órát is és akkor evett 3l gázolajat 1 óra alatt !
 

alali77

Well-Known Member
2011. szeptember 19.
4 166
10 589
113
Várom azoknak a nagyarcoknak a hozzászólását, akik szerint az egész éghajlatváltozás csak libsi hisztéria:
Ez nem jó példa, itt nem a klímaváltozás a fő probléma hanem a fafejű vízügy és a csak nagy beton létesítményekben gondolkodni tudás. Meg kicsit a helyi ember lenézése. Ez a terület akkor is kiszáradt volna ha nem változna az időjárás, maximum nem tavaly válik hivatalosan félsivataggá hanem jövőre.
Készülnek tanulmányok sok-sok millióért 20éve, hasznuk csak akkor lenne ha a paksamétákkal tavasszal lezárnának egy-két levezető csatornát. Meg kell tanulni újra a kis bevakozásokat ilyen esetekben is, meg a villámárvizek elleni küzdelemben is. Vannak erre példák, el kell menni a lengyelekhez, száz éve alkalmaznak ilyen kis megoldásokat, ezeket asztal mögül tervezni kurva nehéz, és senki nem lesz gazdag belőle mert olcsó, de a helyi embereknek ezek segítenek.
 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 874
25 766
113
Várom azoknak a nagyarcoknak a hozzászólását, akik szerint az egész éghajlatváltozás csak libsi hisztéria:
Éghajlatváltozás van!
Mindig is volt. Az ilyen-olyan emberi tevékenységektől függetlenül is.
Az emberi CO2 kibocsátás nem okoz éghajlatváltozást!
Napunk aktivitása viszont csökken! S, ha ez így marad, akkor komoly lehűlés következik, csakúgy, mint ahogy bekövetkezett a múltban is.
Hogy, ez aztán szárazsággal párosul-e, avagy bővebb csapadékkal, az kérdőjeles!
 

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 706
4 260
113
Ez nem jó példa, itt nem a klímaváltozás a fő probléma hanem a fafejű vízügy és a csak nagy beton létesítményekben gondolkodni tudás. Meg kicsit a helyi ember lenézése. Ez a terület akkor is kiszáradt volna ha nem változna az időjárás, maximum nem tavaly válik hivatalosan félsivataggá hanem jövőre.
Készülnek tanulmányok sok-sok millióért 20éve, hasznuk csak akkor lenne ha a paksamétákkal tavasszal lezárnának egy-két levezető csatornát. Meg kell tanulni újra a kis bevakozásokat ilyen esetekben is, meg a villámárvizek elleni küzdelemben is. Vannak erre példák, el kell menni a lengyelekhez, száz éve alkalmaznak ilyen kis megoldásokat, ezeket asztal mögül tervezni kurva nehéz, és senki nem lesz gazdag belőle mert olcsó, de a helyi embereknek ezek segítenek.
Egyezzünk ki döntetlenben?


A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖVETKEZMÉNYEI A DÉL-ALFÖLDI TÁJON (A természeti földrajz változó szerepe és lehetıségei)

és
4

Urbanizációs veszélyek a Homokhátság példáján HUSRB/1203/121/145/

Szinergia.
 

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 341
11 308
113
A megoldás kulcsa tehát a megfelelő tájhasználat. A külső vízpótlás megoldása előtt meg kell oldani a helyben keletkező vizek megtartását, vagyis átfogóan: hogy legyen helye a víznek a tájban, vagyis a tájhasználatban.
A szárazodás megállítására nem alkalmas az iparszerű tájhasználat további fejlesztése (fokozása). Amíg a modern iparszerű tájhasználat koncepciózusan törekszik a táj kiszárítására (a természetszerű vízmegtartó funkciók felszámolására), addig koncentrált iparszerű vízpótlási eszközökkel nem lehet a táj megbomlott vízháztartási működését helyre állítani.
Az a tapasztalat, hogy ahol bevezették az iparszerű öntözést, ott a táj szárazodása felgyorsult.
A víz a tájban nem tud hasznosulni mesterséges víztestekben, hanem a táj természetes vízmegtartó rendszereiben tud; ezek a talaj, a növényzet, és az alsó légkör.
Olyan víz- és tájhasználati reform kell, ami megtartja a helyben jelentkező többletvizeket a tájban. Az úgynevezett belvizeket nem levezetni kell, hanem a tájban tartani. Ezt megfelelő felszínborítással lehet elérni, s ezt megfelelő művelési ágakkal és módokkal. A vízmegtartó művelési ágak a gyep, vizes élőhelyek, erdők.
Az erdők többlet-párologtatása a helyi léptékű vízkörforgások újraélesztéséhez szükséges. A kisvízkörforgások csökkentik a táj kiszolgáltatottságát a globális klímaösszeomlással szemben.
A megfelelő tájhasználat, tehát az eredendő tájműködés és felszínborítás helyreállítása, a valódi eszköz a szárazodás tágabb értelmezésében a klíma „változásának” gyógyítására.
Az ún. „klímaváltozás”, vagyis klíma globális szintű összeomlása regionális és helyi klímaösszeomlásokból áll. Erre példa a Homokhátság, ill. az egész Alföld modernkori története. A klímaösszeomlások elsődleges oka éppen az eredendő felszínborítás és tájműködés túl nagy felületű, arányú sérülése. A túlzott károsanyag-kibocsátás, s az egysíkúan emlegetett széndioxid, kettős értelemben is másodlagos, egyrészt mert ez a jelenség az iparszerű tájhasználat elburjánzásának következménye, másrészt nem az elsődleges ok, tehát félrevisz, hogy a megoldás kapcsán kizárólagosan ezt emlegetik.
A megfelelő tájhasználathoz megfelelő tájszemlélet szükséges, vagyis megfelelő gazdasági szabályzók (gazdaságpolitika). A mai (el)fogyasztói értékrend rendszerszerűen alkalmatlan a megfelelő megoldás biztosítására.
Ez a helyi érdekű gazdaság helyreállítását jelenti, ahol helyben záródó önfenntartó körfolyamatokban folyik a termelés.
Ehhez szükséges az országos – és az országost meghatározó külső – szabályzók olyan alakítása, hogy védve legyen a globalizációtól (világgyarmatosítás).
A magyarországi politika a globalizáció által vezérelt, ami a helyi tájak és közösségek kinyitását, hasznainak profitosítását és kiszippantását jelenti. Ezt magyarul gyarmatosításnak nevezzük – legfontosabb eszközei:
a hitelre épült gazdaság (a legkisebbtől a legnagyobb szereplőkig),
a kiskereskedelem nagykereskedelmi hálózatok alá szervezése,
a külső energiafüggőség
és az öngyarmatosítás, vagyis a helyi – gyarmatosítandó – szereplők látszólagos, rövidtávú, de hatékony érdekeltségeinek kiépítése a különböző szinteken, hogy önmaguk legyenek munkásai saját függőségük kiépítésének és fenntartásának. Ez az érdekeltség a vezetők esetében a részesedés lehetősége a zsákmányból, a vezetettek esetében a mindennapi cirkusz – és a cirkuszigény – biztosítása, mely a rendszer működtetése szempontjából fontosabb, mint a kenyér.
A DTcs és a hozzá kapcsolódó gazdaság-fejlesztési koncepció nem igazodik a táj eredendő működéséhez, s nem felel meg a tájban gyökeredző helyi érdeknek, hanem a jelenlegi modern gazdasági és tájhasználati rendszerbe tartozik. A koncepció szakmai alapjai hibásak, mert a természeti problémát nem természetszerű eszközökkel akarja megoldani, a társadalmi problémát pedig éppen a problémát létrehozó rendszer eszközeivel.
A vízháztartás kiegyensúlyozására nem alkalmas a Homokhátságot átvágó mélyrevágott csatorna, a magasan vezetett öntözőcsatornák alkalmazásával sem. A vízháztartás kiegyensúlyozásának kulcsa a megfelelő felszínborítás, amit vízmegtartó tájhasználattal érhetünk el.
Történelmi tapasztalat, hogy tájidegen fajok alkalmazása több kárt okoz, mint hasznot. A tájidegen fajok alkalmazása a hatékonyabb profittermelés eszköze. A hatékonyabb profittermelés a táj és a helyi népesség kiszolgáltatottságának növeléséhez, vagyis gyarmatosításához vezet.
A nagyvolumenű közlekedés fejlesztése nem helyi érdek, mert a helyi táj, emberek és gazdaság kiszolgáltatottságát, gyarmatosítottságát fokozza, és kizárólag a külső tőke, és kiszolgálóinak érdeke.
Történelmi tapasztalat, hogy a helyi gazdaságok kinyitása, bekapcsolása a világgazdaságba (globalizációba) a helyi gazdaság kiszolgáltatottságát növeli, a hasznai könnyebben kiszippanthatóvá válnak, miközben a profittermelés terhei helyben maradnak – környezeti és társadalmi értelemben egyaránt.
A DTcs a problémákat létrehozó helyzet további fenntartásának eszköze, ami egy modernizációs szinttel drágább-fejlettebb, s egy szinttel /nagyságrenddel mélyítené a problémát (s nem megoldaná).
Erkölcsi és jogi felelősséget is felvet, hogy a kampány során bántóan agresszív marketing eszközöket használ a befektetői kör, pl. amikor a DTcs alternatívájaként a községek távoli területekre történő kitelepítését vetítik fel a polgármestereknek.
Összegezve,
a megoldás (a Homokhátság, az Alföld és az Ország számára is egyaránt),
az eredendő működéssel szembemenő mesterséges iparszerű rendszerek visszabontása,
és helyi érdekű önfenntartó-árutermelő vidékgazdaság kiépítése –
amihez természetszerű (táj)gazdálkodás nyújt fenntartható alapot.

2011. december
Balogh Péter geográfus, gazdálkodó
 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 874
25 766
113
Ez nem jó példa, itt nem a klímaváltozás a fő probléma hanem a fafejű vízügy és a csak nagy beton létesítményekben gondolkodni tudás. Meg kicsit a helyi ember lenézése. Ez a terület akkor is kiszáradt volna ha nem változna az időjárás, maximum nem tavaly válik hivatalosan félsivataggá hanem jövőre.
Készülnek tanulmányok sok-sok millióért 20éve, hasznuk csak akkor lenne ha a paksamétákkal tavasszal lezárnának egy-két levezető csatornát. Meg kell tanulni újra a kis bevakozásokat ilyen esetekben is, meg a villámárvizek elleni küzdelemben is. Vannak erre példák, el kell menni a lengyelekhez, száz éve alkalmaznak ilyen kis megoldásokat, ezeket asztal mögül tervezni kurva nehéz, és senki nem lesz gazdag belőle mert olcsó, de a helyi embereknek ezek segítenek.
Azért az valahol vicces, hogy világgá kürtölik; hivatalosan félsivataggá vált a Homokhátság, majd ezt illusztrálandó vizes képeket mellékelnek, tocsogókkal, tavakkal!
..
Valóban a vízgazdálkodást kellene ésszerűsíteni, mert a csapadék jobbára meg van most is. Lehetne változtatni a gazdálkodáson is. Nem kellene erőltetni bizonyos növénykultúrák termesztését ott, ahol az nem kifizetődő és csak kárt okoz. Helyette be kellene telepíteni a "kritikus területeket" olyanokkal, amelyek bírják az ottani egyenlőtlen csapadékeloszlású időjárást és védik egyúttal a talajt, tájat!