Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

W

Wilson

Guest
Iderakom be mivel annak ellenére, hogy ez elsősorban a Debrecenieket illetve a Debrecen környékén élőket érinti pozitívan, de ezt a beruházást az éghajlatváltozás miatt kell végrehajtani...

Civaqua: tizenhárom speciális műtárggyal szabályozzák majd a Tócó vízszintjét.​


Szerző: Dehir.hu Közzétéve: 2021.09.10. 08:20 | Frissítve: 2021.09.12. 17:10


Debrecen - Több évtizedes küzdelem eredménye a nagyszabású beruházás, mondta Kincses Dániel, a Tivizig műszaki igazgató-helyettese.

Eredményes volt a közbeszerzés, elindulhat a Civaqua-program megvalósítása. Első ütemben a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán és a Tócó-patakon keresztül elhozzák Debrecenbe. De hogy néz ez ki a gyakorlatban, mekkora kihívást jelent a kivitelezés a szakembereknek? Erről beszélt Kincses Dániel, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) műszaki igazgató-helyettese a Debrecen Televízió Köz-ügy című műsorában.

Civaqua: tizenhárom speciális műtárggyal szabályozzák majd a Tócó vízszintjét – videóval

- Több évtizedes küzdelem eredménye a nagyszabású beruházás, amely Debrecen lakossága és a Tivizig számára is egy mérföldkő – fogalmazott Kincses Dániel.

Mivel Debrecen nagyon szegény felszíni vizekben, ezért már közel 70 éve kitalálták, hogy vizet kellene ide juttatni, ennek az első lépése volt a Keleti-főcsatorna kialakítása, ami az 1950-es évek közepén meg is valósult. Az 1970-es években az igazgatóság akkori vezetése ezt a fejlesztést továbbgondolta, úgy, hogy Debrecen és térsége is vizet kaphasson, ezt fogta át az úgynevezett HTVR-program (Hajdúhátságú Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer).

Ennek az volt a célja, hogy a kor igényeinek megfelelően a Keleti-főcsatorna vizét Debrecenbe ipari, ivóvízellátási és jóléti, öntözési célokkal eljuttassa. Ez a program el is indult 1975-ben, de a ’80-as években programforrás hiány miatt leállt.

- Azok a programelemek, amelyek a ’70-es években megvalósultak, a mai napig funkcionálnak, de már megértek a rekonstrukcióra, ezek a műveletek jelenleg is folyamatban vannak – mondta a szakember.

A rendszer sajátossága az, hogy mivel egy löszhát tetején vagyunk, óriási magasságkülönbségre kell feljuttatni a vizet szivattyúk segítségével. A keleti főcsatorna 49 ezres szelvényében a tengerszint feletti magasság 92 méter.

- Az a magasponti tározó, ahova a Civaqua-Tócó projekt keretében fel kell juttatni a vizet, 154 méter, azaz több mint 60 méternyi a különbség, ami hatalmas kihívás, és komplex műveletet igényel.

A HTVR projektelemekből ezidáig megvalósult a HTVR szivattyútelep, ahol hat gépállás áll rendelkezésre és hat szivattyúval lehet vizet emelni, emellett kialakítottak egy zárt csővezeték rendszert, és a projekt legnagyobb eleme, a látóképi tározó is készen áll.

kincsesdaniel.jpg
Kincses Dániel

De természetesen további feladatok előtt állnak. Hangsúlyozta, a meglévő szivattyútelepbe egy olyan szivattyút kell beépíteni, ami 1,5 köbméter/szekundumos vízszállítási képességű, ezen kívül pedig a szivattyútelepen belül az udvartéri vezetékek rekonstrukciójára is szükség lesz. A legnagyobb munka pedig a 13 kilométer hosszúságú, 1 méter átmérőjű csővezetékek lefektetése.

Mint mondta, a kiviteli tervben fog eldőlni, hogy milyen anyagú csövet használnak majd, de azt már biztosan lehet tudni, hogy a terepszint alatt a cső 3,5 méter mélyen fog elhelyezkedni.

- Létre kell hozni egy magasponti tározót is, ami 3 ezer köbmétert vizet tud tárolni, de addig is át kell fúrni az autópálya alatt és majd később a 35-ös utat is, mielőtt eljutnánk a Tócóig. A magasponti tározótól egy 60 centiméteres átmérőjű, közel két kilométer hosszú csővezeték fog eljutni egy árokrendszeren keresztül a Tócóba.

Mint mondta, 13 speciális műtárgyat kell építeni a Tócóba, amelyek a Tócó medrének vízszint-szabályozásáért felelnek majd. Emellett létrehoznak egy 23 ezer köbméternyi vizet magába fogadó záportározót, melynek funkciója, hogy a Tócó-patak felső szakaszáról érkező vizeket felfogja és tehermentesítse az alsó szakaszt.

- Reményeink szerint teljesen át fog alakulni a Tócó vízszintje, ugyanakkor nem úgy kell elképzelni, hogy két méteres vízszint lesz a csatornában és csónakázni lehet benne, de a csatornának a belvízelvezetési funkcióját továbbra is el kell látnia.

A szakembereknek 23 hónapjuk van a megvalósításra, de bíznak a gördülékeny munkában, különösen, hogy olyan vállalkozó hajtja végre a programot, akinek már van tapasztalata ebben.

 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 917
25 932
113
Intenzíven hűl az Antarktisz, a folyamat 40 éve tart. A lehűlés mértéke a Kelet-Antarktiszon évtizedenként -0.7 C°, a Nyugat-Antarktiszon -0.42 C°! Minimális felmelegedés (+0.18 C° évtizedenként) csak a tengerbe benyúló Antarktiszi-félszigeten tapasztalható.
Ha beköszönt a kis-jégkorszak, akkor szerintem a hideg évszakban még a Drake-átjáró nagy része is eljegesedhet majd!
"Az idei télen mért átlaghőmérséklet a feljegyzések 1957-es kezdete óta a leghidegebb, 2,5 celsiusszal alacsonyabb az elmúlt harminc év átlagánál."
 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 917
25 932
113

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 917
25 932
113
Nagyon mocorog most megint. Ma már két erősebb rengés is volt...
 
T

Törölt tag 2361

Guest
Nagyon mocorog most megint. Ma már két erősebb rengés is volt...
akor majd lehet estere nezni a musort a youtubon.

multkor is a foldrengesek utan bedurvult a vulkan.

vagy..mas is lesz? mivel ez a foldrenges a szigen deli reszen volt?
cunnami alert?
 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 917
25 932
113
Megérkezett a szezon első havazása a magasabb hegytetőkre, 2020. október 14.
..
Nem összemérhető a tavalyival, de az első hópelyhek megvoltak.
(Jelen állás szerint Tél-Tábornok a hónap vége felé támadhat majd először...)
---
"Kékestetőn rövid havazás, Mátraszentistvánon havas eső hozott télies hangulatot. Reggel 2 fokig süllyedt a hőmérséklet. Bár a hópelyhek kameráinkon látszanak, a melegebb felszín és a havazást követő eső nem engedte, hogy a tereptárgyakon, talajon is megmaradjon a hó."
 

alali77

Well-Known Member
2011. szeptember 19.
4 233
10 774
113
  • Tetszik
Reactions: Galthran

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 917
25 932
113
Nem összemérhető a tavalyival, de az első hópelyhek megvoltak.
(Jelen állás szerint Tél-Tábornok a hónap vége felé támadhat majd először...)
---
"Kékestetőn rövid havazás, Mátraszentistvánon havas eső hozott télies hangulatot. Reggel 2 fokig süllyedt a hőmérséklet. Bár a hópelyhek kameráinkon látszanak, a melegebb felszín és a havazást követő eső nem engedte, hogy a tereptárgyakon, talajon is megmaradjon a hó."
Na végül mégis csak egy nappal hamarabb, mint tavaly... 2021. október 13. :cool:
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 917
25 932
113
W

Wilson

Guest
A tűzhányók nagyobb fenyegetést jelentenek az emberiségre, mint az aszteroidák, de a NASA-nak van ötlete a katasztrófa megakadályozására


A tűzhányók nagyobb fenyegetést jelentenek az emberiségre, mint az aszteroidák, de a NASA-nak van ötlete a katasztrófa megakadályozására


A világon nagyjából húsz szupervulkán létezik, és bár ezek a tűzhányók csak rendkívül ritkán, átlagosan 17 ezer évente törnek ki, már egyetlen ilyen esemény is hatalmas veszélyt jelentene az emberiségre nézve. A legnagyobb szupervulkán az amerikai Yellowstone Nemzeti Park alatt húzódó Caldera, ami régóta foglalkoztatja a NASA tudósait is.

Bár a Caldera jelenleg nyugvó tűzhányónak számít, és a szakértők szerint elhanyagolhatóan kevés az esély rá, hogy a következő tízezer évben kitörjön, a kockázat így sem teljesen elhanyagolható. A yellowstone-i szupervulkán ugyanis legutoljára nagyjából 664 ezer éve, vagyis jócskán a Homo sapiens megjelenése előtt tört ki, a legutóbbi kitörése óta pedig több idő telt el, mint az előző két kitörése között. Márpedig ha a Caldera kitörne, az az egész emberiségre nézve soha nem látott pusztítással járna: a becslések szerint a Wyoming alatt nagyjából 80 kilométer hosszan és 20 kilométer szélességben elterülő, fortyogó magma a felszínre törve azonnal százezrek halálát okozhatná, a mérgező vulkáni hamu pedig többé-kevésbé az egész Egyesült Államokat beterítené. A mezőgazdasági termények elpusztulnánk, hosszantartó élelmiszerhiányt okozva az USA-ban, a légi forgalom megbénulna, az energiaellátásban komoly kimaradások jelentkeznénk, de a vulkáni hamu az ivóvízkészleteket is megtizedelné. Az amerikai Szövetségi Vészhelyzetkezelési Ügynökség (FEMA) becslései szerint egy ilyen kitörés mintegy háromezer milliárd dolláros kárt okozhatna az USA gazdaságának, de a hatásai az egész bolygón érezhetőek lennének. Egy ekkora vulkánkitörés ugyanis a klímára is döntő hatást gyakorolna, a légkörbe kerülő vulkáni hamu miatt az éves átlaghőmérséklet az északi féltekén akár 12 fokkal is visszaeshetne a kitörést követő 6-10 évben.
A kutatók félelmeit egy nemrég publikált tanulmány is alátámasztja, amelyet az Oregoni Állami Egyetem munkatársai készítettek el, Martin Danisik professzor vezetésével. A Communications Earth & Environment című folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók a Szumátrán található Toba-tó alatti szupervulkánt tanulmányozták, és arra a következtetésre jutottak, hogy a tűzhányó legutóbbi, nagyjából 75 ezer évvel ezelőtti kitörése egy "genetikai beszűkülést" idézett elő az emberi evolúcióban, aminek eredményeként a teljes emberi populáció mindössze 3-10 ezer főre fogyatkozott a vulkanikus tél miatt.



Nem véletlen, hogy Brian Wilcox, a NASA Jet Propulsion Laboratory munkatársa 2017-ben például úgy nyilatkozott a szupervulkánok jelentette veszélyről, hogy az "számottevően magasabb, mint amit az aszteroidák vagy üstökösök jelentenek a bolygóra nézve". Wilcox korábban a NASA Bolygóvédelmi Tanácsának a tagja volt, vagyis elég pontosan ismeri az aszteroidák jelentette veszélyeket. Az amerikai űrügynökség régóta foglalkozik vele, hogy hogyan lehetne megakadályozni a Caldera kitörését, és 2017-ben meg is született az ötlet, amivel elkerülhetőnek tűnik a természeti katasztrófa: le kell hűteni a tűzhányót. A NASA szakemberei úgy számoltak, hogy ha a vulkánból távozó hőt meg tudnák növelni nagyjából 35%-kal, akkor az jó eséllyel soha nem törne ki, ehhez azonban olyasmivel kéne megpróbálkozniuk, amit előttük még senki nem csinált. Az ötlet szerint a szupertűzhányó mellett egy tíz kilométer mély lyukat fúrnának, amelybe nagy nyomású vizet pumpálnának, amivel nem csak a magmát hűtenék le, de a távozó, 350 Celsius-fokos vízzel elektromos energiát is lehetne termelni. A vulkánok geotermikus energiájának kiaknázása nem újkeletű ötlet, Izlandon például régóta alkalmazzák ezt a módszert, de az erőművek létesítésénél nem szoktak ilyen mélyre fúrni.

Az ötletnek van egy hátulütője is, nevezetesen, hogy a NASA tudósai sem teljesen biztosak benne, hogy a fúrással nem éppen ők idéznének elő mesterségesen egy kitörést. "Ha a magmakamra tetejébe fúrnánk, és onnan próbálnánk hűteni, az nagyon kockázatos lenne, mert a magmakamra feletti sapka törékenyebbé válna" - magyarázta Wilcox a lehetséges kockázatokról. A szakértő szerint emiatt a Yellowstone-ban egészen távolról, a nemzeti parkon kívülről kezdenék meg a fúrást, és így jutnának el a magkamra alsó részéig, amit lehűtve megakadáloyznák, hogy a lentről felfelé áramló hő elérje a kamra felső részét, olyan nyomást idézve elő, ami kitöréshez vezet. Ez a folyamat évszázadokig is eltarthat, hiszen a módszerrel Wilcox szerint évente nagyjából egy méternyi magmát tudnának lehűteni, ugyanakkor az üvegházhatású gázoktól mentes geotermikus energia formájában a projektből már ma is sokat profitálhatna az emberiség.



(A cikkhez felhasznált források: BBC, Express, Real Life Lore, Fotó: Jonathan Newton / The Washington Post, Getty Images)