Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 855
29 107
113
Tudod hosszú évek óta szántás nélkül is vetünk gabonát. Köszöni, jól van. Messze átlag feletti terméseredmények, jó minőség mellett. Akkor most hogy is van ez?

Úgy, hogy nem mondasz igazat.

"A hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint a kukorica termése direkt vetésnél 10–15%-kal kisebb, mint mélyművelés, a forgatásos művelés esetében. A sekélytárcsás művelésnél 0–20%-kal csökkent a termés. A kedvező évjáratokban, nagy termésszint esetén ez a hatás nagyobb, alacsonyabb termésszint esetén 4–6 t/ha a változatok közötti különbség kisebb vagy nincs. A búzaterméseket gyakorlatilag nem, vagy csak kisebb mértékben befolyásolja a művelés módja, bár a tendenciák hasonlóak. A kisebb termést kompenzálja a direktvetésekkel elérhető mintegy 30 € költségcsökkenés. 
A dízelolaj felhasználása 4:2:1 arányban becsülhető az eke-kultivá
tor-direktvetések vonatkozásában. Az EU-ban átlagosan tapasztalható műveleti költségek alakulása 233-93-127 €/ha a forgatásos-direktvetés-sekély művelés összefüggésében."

vagy éppen:

40-3.jpg

A legtöbb szemtermést az őszi forgatásos alapművelésű területről takarítottuk be. A forgatás nélküli kezelések közül a tárcsás-lazítóval végzett őszi alapművelés esetében csökkent legkevésbé a kukorica termése (3-12%-kal; 0,3-1,5 t/ha). A direktvetéses technológia alkalmazásakor 10-19%-kal (0,9-2,3 t/ha), a tavaszi sekély alapművelés esetén 8-34 %-kal (0,8-2,7 t/ha) kaptunk alacsonyabb szemtermés eredményt. A direkt vetett és a tavasszal sekélyen alapművelt parcellák terméseredményeinek csökkenése - a nagyobb mennyiségű felvehető talajnedvesség ellenére - a 15-25 cm-es talajréteg tömörödött állapotával magyarázható.

esetleg még:

Screenshot-2019-09-08.jpg

Az üzemi kísérlet terméseredményei értékelve megállapítható, hogy az eltérő termesztéstechnológiai változatok csak kismértékben befolyásolták az őszi búza szemtermés-produkcióját. Legmagasabb termést az ősszel tárcsás lazítóval alapművelt területről takarítottunk be (7,7 t/ha), melytől csak kismértékben maradt el a hagyományosan előkészített parcella szemtermés eredménye (7,6 t/ha). A tavaszi sekély művelésű (mulch finisher) kezelés terméseredménye 7,4 t/ha, a direkt vetett parcella terméseredménye 7,1 t/ha volt. Direktvetés következtében csökkent tehát legnagyobb mértékben a termés, de ez a terméscsökkenés csupán a 8 %-ot ért el.

Lehet nagy hangon szembemenni a technológiával, csak aztán jönnek ezek a tíz-tizenöt százalékos csökkenések. Egyszer a szántás elhagyásán, aztán az öntözésén, aztán műtrágyázáson és máris ott tartunk, hogy valami afrikai ásóbotos termésátlagot produkálunk, miközben van egy normális irány, ahol maximálisan kihasználva a rendelkezésünkre álló technológiát és csúcsra járatva az öntözést a növekedés irányába toljuk el ezt a különbséget!
 

Lelkeslaikus

Well-Known Member
2018. december 24.
728
3 262
93
Úgy, hogy nem mondasz igazat.

"A hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint a kukorica termése direkt vetésnél 10–15%-kal kisebb, mint mélyművelés, a forgatásos művelés esetében. A sekélytárcsás művelésnél 0–20%-kal csökkent a termés. A kedvező évjáratokban, nagy termésszint esetén ez a hatás nagyobb, alacsonyabb termésszint esetén 4–6 t/ha a változatok közötti különbség kisebb vagy nincs. A búzaterméseket gyakorlatilag nem, vagy csak kisebb mértékben befolyásolja a művelés módja, bár a tendenciák hasonlóak. A kisebb termést kompenzálja a direktvetésekkel elérhető mintegy 30 € költségcsökkenés. 
A dízelolaj felhasználása 4:2:1 arányban becsülhető az eke-kultivá
tor-direktvetések vonatkozásában. Az EU-ban átlagosan tapasztalható műveleti költségek alakulása 233-93-127 €/ha a forgatásos-direktvetés-sekély művelés összefüggésében."

vagy éppen:

40-3.jpg

A legtöbb szemtermést az őszi forgatásos alapművelésű területről takarítottuk be. A forgatás nélküli kezelések közül a tárcsás-lazítóval végzett őszi alapművelés esetében csökkent legkevésbé a kukorica termése (3-12%-kal; 0,3-1,5 t/ha). A direktvetéses technológia alkalmazásakor 10-19%-kal (0,9-2,3 t/ha), a tavaszi sekély alapművelés esetén 8-34 %-kal (0,8-2,7 t/ha) kaptunk alacsonyabb szemtermés eredményt. A direkt vetett és a tavasszal sekélyen alapművelt parcellák terméseredményeinek csökkenése - a nagyobb mennyiségű felvehető talajnedvesség ellenére - a 15-25 cm-es talajréteg tömörödött állapotával magyarázható.

esetleg még:

Screenshot-2019-09-08.jpg

Az üzemi kísérlet terméseredményei értékelve megállapítható, hogy az eltérő termesztéstechnológiai változatok csak kismértékben befolyásolták az őszi búza szemtermés-produkcióját. Legmagasabb termést az ősszel tárcsás lazítóval alapművelt területről takarítottunk be (7,7 t/ha), melytől csak kismértékben maradt el a hagyományosan előkészített parcella szemtermés eredménye (7,6 t/ha). A tavaszi sekély művelésű (mulch finisher) kezelés terméseredménye 7,4 t/ha, a direkt vetett parcella terméseredménye 7,1 t/ha volt. Direktvetés következtében csökkent tehát legnagyobb mértékben a termés, de ez a terméscsökkenés csupán a 8 %-ot ért el.

Lehet nagy hangon szembemenni a technológiával, csak aztán jönnek ezek a tíz-tizenöt százalékos csökkenések. Egyszer a szántás elhagyásán, aztán az öntözésén, aztán műtrágyázáson és máris ott tartunk, hogy valami afrikai ásóbotos termésátlagot produkálunk, miközben van egy normális irány, ahol maximálisan kihasználva a rendelkezésünkre álló technológiát és csúcsra járatva az öntözést a növekedés irányába toljuk el ezt a különbséget!

Te is gazdálkodsz?
 

krisss

Well-Known Member
2014. február 21.
30 167
130 483
113
Úgy, hogy nem mondasz igazat.

"A hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint a kukorica termése direkt vetésnél 10–15%-kal kisebb, mint mélyművelés, a forgatásos művelés esetében. A sekélytárcsás művelésnél 0–20%-kal csökkent a termés. A kedvező évjáratokban, nagy termésszint esetén ez a hatás nagyobb, alacsonyabb termésszint esetén 4–6 t/ha a változatok közötti különbség kisebb vagy nincs. A búzaterméseket gyakorlatilag nem, vagy csak kisebb mértékben befolyásolja a művelés módja, bár a tendenciák hasonlóak. A kisebb termést kompenzálja a direktvetésekkel elérhető mintegy 30 € költségcsökkenés. 
A dízelolaj felhasználása 4:2:1 arányban becsülhető az eke-kultivá
tor-direktvetések vonatkozásában. Az EU-ban átlagosan tapasztalható műveleti költségek alakulása 233-93-127 €/ha a forgatásos-direktvetés-sekély művelés összefüggésében."

vagy éppen:

40-3.jpg

A legtöbb szemtermést az őszi forgatásos alapművelésű területről takarítottuk be. A forgatás nélküli kezelések közül a tárcsás-lazítóval végzett őszi alapművelés esetében csökkent legkevésbé a kukorica termése (3-12%-kal; 0,3-1,5 t/ha). A direktvetéses technológia alkalmazásakor 10-19%-kal (0,9-2,3 t/ha), a tavaszi sekély alapművelés esetén 8-34 %-kal (0,8-2,7 t/ha) kaptunk alacsonyabb szemtermés eredményt. A direkt vetett és a tavasszal sekélyen alapművelt parcellák terméseredményeinek csökkenése - a nagyobb mennyiségű felvehető talajnedvesség ellenére - a 15-25 cm-es talajréteg tömörödött állapotával magyarázható.

esetleg még:

Screenshot-2019-09-08.jpg

Az üzemi kísérlet terméseredményei értékelve megállapítható, hogy az eltérő termesztéstechnológiai változatok csak kismértékben befolyásolták az őszi búza szemtermés-produkcióját. Legmagasabb termést az ősszel tárcsás lazítóval alapművelt területről takarítottunk be (7,7 t/ha), melytől csak kismértékben maradt el a hagyományosan előkészített parcella szemtermés eredménye (7,6 t/ha). A tavaszi sekély művelésű (mulch finisher) kezelés terméseredménye 7,4 t/ha, a direkt vetett parcella terméseredménye 7,1 t/ha volt. Direktvetés következtében csökkent tehát legnagyobb mértékben a termés, de ez a terméscsökkenés csupán a 8 %-ot ért el.

Lehet nagy hangon szembemenni a technológiával, csak aztán jönnek ezek a tíz-tizenöt százalékos csökkenések. Egyszer a szántás elhagyásán, aztán az öntözésén, aztán műtrágyázáson és máris ott tartunk, hogy valami afrikai ásóbotos termésátlagot produkálunk, miközben van egy normális irány, ahol maximálisan kihasználva a rendelkezésünkre álló technológiát és csúcsra járatva az öntözést a növekedés irányába toljuk el ezt a különbséget!
Azt vágod, hogy ez majd 15 éves kísérlet és azóta sok víz lefolyt a Dunán, a másik pedig 5 és azóta azért fejlődtek az alternatív gazdálkodási technikák is. Ahogy te is mondtad, technológia.
 

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
29 928
73 108
113
Megértjük, hogy egy ilyen haditechnikai oldalra járó nincs képben a mezőgazdaság problémáival, és nem követi az új technológiákat!

Igen, a szántás és annak következményei a legnagyobb talaj, környezet és tájrombolók.
pl.
20-30 ha egybeszántott tábla már képes megváltoztatni a helyi vizkörforgást.

Szépen leirtam, hogy mit lehet csinálni , hogy ne pusztuljon tovább a termőtalaj.
Elolvastad? Megértetted? Van kérdésed?
Csak szólok, hogy ezt a technológiát már egyre többen alkalmazzák kiskertben is!
:)
En meg ugy tanultam a kilencvenes evek kozepen hogy osszel melyszantas es be kell szantani, forgatni a talajba a betakaritas utan fent maradt szarmaradvanyt, kizsendult ezt azt hogy lebomoljon tavaszra es tapanyagga alakuljon. Tovabba talaj kiparolgas csokkentese, vizmegtartasa, lazitasa a noveny szamara. Regen volt, valtoznak az idok, most tobb helyen azt a modszert szidjak, 25 ev mulva ezt fogjak. Jo dolog a legeltetes de vannak hatranyai is, egyedul tenyleg talan a talaj biologiai minoseget javitja, de manapsag a legeltetes mar csak nagyon kicsiben, vagy egyes fajtaknal lehetseges. Az allat lemozogja amit megeszik, igy lassabban no, tobb szaz vagy ezer allatot mar hany ember fog hajkuraszni a pusztaban, tullegeltetes karos mert nyari aszajra ha kopar lesz minden szinten kiszarad jobban, egyes gyomok elszaporodnak mert az allat nem eszi meg, tomorodik a talaj a taposas altal. Biztosan jobban naprakeszebb vagy ebben mint en, tobb tudassal is rendelkezel, csak tenyleg mi arra a garancia hogy ez a modern modi lesz a jo. Kozben meg mostanra erjuk utol a 80-as evek termesatlagait, az egesz EU-s mezogazdasag meg millio sebbol verzik.
 

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
29 928
73 108
113
Tudod szántás nélkül nem tudsz gabonát ültetni, és itt vége is a körnek. A szerves trágya pláne hígtrágya+szalma kombinációban a legideálisabb, de messze kisebb az állattartás volumene mint a növény termesztésé, így ez csak korlátozottan a földek bizonyos %-ra elég. Amúgy meg kidolgoztak már talajművelési programokat nem véletlenül, amik működnek. Nem az 1980-as éveket írjuk már...
Jon be egyre jobban a kommunalis szennyviziszap. Buzlik az egesz hatar eroteljesen napokig, hetekig es nem ugy ahogy a sima allati szerves tragyanal. De hogy ezzel az anyaggal meg mi kerul ki a termeszetbe az meger egy miset majd. Nekem meg ugy oktattak regen hogy szerves tragya legalabb negy evente, mutragya minden evben. Mar akkor se lehetett szerintem minden evente szerves tragyazni, pedig akkoriban meg tele volt minden allattal. Most fold van ugyanannyi, allat meg otode. A szerves nem er fel mutatoiban a mutragyahoz, csak hat szerves nelkul nincs elet. Plane jo az erett tobb eves tehen tragya, de kivaltkepp a loe, de a csirke is a foszfor miatt. De peldaul gyakorlatilag cukorgyari mesziszap sincs mar. Ahol lakom ott vagy 100 eve volt cukorgyar, es ahova kihordtak ott most is olyan fekete es porhanyos a talaj hogy orul akinek olyan terulete van.
 

leplezo

Well-Known Member
2017. február 3.
2 638
5 491
113
Jon be egyre jobban a kommunalis szennyviziszap. Buzlik az egesz hatar eroteljesen napokig, hetekig es nem ugy ahogy a sima allati szerves tragyanal. De hogy ezzel az anyaggal meg mi kerul ki a termeszetbe az meger egy miset majd. Nekem meg ugy oktattak regen hogy szerves tragya legalabb negy evente, mutragya minden evben. Mar akkor se lehetett szerintem minden evente szerves tragyazni, pedig akkoriban meg tele volt minden allattal. Most fold van ugyanannyi, allat meg otode. A szerves nem er fel mutatoiban a mutragyahoz, csak hat szerves nelkul nincs elet. Plane jo az erett tobb eves tehen tragya, de kivaltkepp a loe, de a csirke is a foszfor miatt. De peldaul gyakorlatilag cukorgyari mesziszap sincs mar. Ahol lakom ott vagy 100 eve volt cukorgyar, es ahova kihordtak ott most is olyan fekete es porhanyos a talaj hogy orul akinek olyan terulete van.

A városi szenyvíziszap nem alkalmas, mert sok benne a nem oda való vegyszer, (tisztítószerek, növényírtók, stb) Csak állati a nyerő, de a lóé pl önmagában nagyon savasít, sertés vagy disznóval szokták keverni, szalmával egyűtt érlelve 1-2 évig és már jó. A jelenlegi helyzet az, hogy az állattartó üzemek földjei a legjobbak manapság, mert állandó szerves trágyázás alatt állnak. (szarvasmarha/sertés hígtrágya szalmával keverve, néhol ló szilárd trágyás szalmakeverékkel)
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 294
113
Egyet ertek Antigonoszal nincs csodamodszer. Ma mar amikor teljes a kizsakmanyolas plane. A megoldas a vetesforgo nagybani atvetelen 10-20 evente mielott elojonnenek egy modszer hatranyai valtani... /termeszetesen ennek a hagyomanyos evrol evrei vetesfoorgo is resze lehet./

Mondjuk van egy nagyon agressziv fafajta a balvanyfa mindenki szemetkent tekint ra./az is vegulis./ de van elonye iszomyat gyorsan megnol iszonyat gyorsan elbomlik es melyrehatol a gyokere es szar talajon is megel es hatalmas memmyisegu levelet kepes kitermelni maganak...

Ez csak egy elmelet reszemrol de 2-3 eves pihentetesnek szerintem megfelelne /20 evente./ a telepites elott meghordani a foldet hamuval /akar emberi tragyaval./ mindennel... Majd betelepiteni ezzel a szemettel... Mivel a gyoker melyebbre hatol a sarga foldig olyan retegekbol is hoz fel tapanyagot a felszinre ahonnan a hagyomanyos kulturnivenyek /java resze/ nem kepes lehatolni /lucernat hagyjuk annak az evrol evbeni vetesforgoba mar megvan a helye./ es ezt lehetne melyszantani./20 evente./ mondjuk minden technologia valtas fordulojan egyszer eljatszani oar evre.../persze ezt ki kene elobb pontosan szamolni mert ugye kiserletezgetesre az en eletem lehet keves lenne.../
 

leplezo

Well-Known Member
2017. február 3.
2 638
5 491
113
Egyet ertek Antigonoszal nincs csodamodszer. Ma mar amikor teljes a kizsakmanyolas plane. A megoldas a vetesforgo nagybani atvetelen 10-20 evente mielott elojonnenek egy modszer hatranyai valtani... /termeszetesen ennek a hagyomanyos evrol evrei vetesfoorgo is resze lehet./

Mondjuk van egy nagyon agressziv fafajta a balvanyfa mindenki szemetkent tekint ra./az is vegulis./ de van elonye iszomyat gyorsan megnol iszonyat gyorsan elbomlik es melyrehatol a gyokere es szar talajon is megel es hatalmas memmyisegu levelet kepes kitermelni maganak...

Ez csak egy elmelet reszemrol de 2-3 eves pihentetesnek szerintem megfelelne /20 evente./ a telepites elott meghordani a foldet hamuval /akar emberi tragyaval./ mindennel... Majd betelepiteni ezzel a szemettel... Mivel a gyoker melyebbre hatol a sarga foldig olyan retegekbol is hoz fel tapanyagot a felszinre ahonnan a hagyomanyos kulturnivenyek /java resze/ nem kepes lehatolni /lucernat hagyjuk annak az evrol evbeni vetesforgoba mar megvan a helye./ es ezt lehetne melyszantani./20 evente./ mondjuk minden technologia valtas fordulojan egyszer eljatszani oar evre.../persze ezt ki kene elobb pontosan szamolni mert ugye kiserletezgetesre az en eletem lehet keves lenne.../

A bálványfát kiírtani nagyon nehéz, és a fája semmi értékű, az avar meg talajjavítónak nagyon gyenge. Nem véletlen az erdei talajok nem túl erősek, inkább szegényesek. És a bálványfádat meg vagy 4-5 éven keresztül írthatnád, mire sikerül megszabadulni tőle, ja és ki kell tönkölni, különben visszanő folyamat. És alföldi homokon is drága a kitönkölés, agyagos területen meg egyenesen horror pénz és idő. (És 70cm-1m mélyen kiszedsz mindent, amit utána dózerral kell egyengetned.)
 

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
7 417
20 598
113
A bálványfát kiírtani nagyon nehéz, és a fája semmi értékű, az avar meg talajjavítónak nagyon gyenge. Nem véletlen az erdei talajok nem túl erősek, inkább szegényesek. És a bálványfádat meg vagy 4-5 éven keresztül írthatnád, mire sikerül megszabadulni tőle, ja és ki kell tönkölni, különben visszanő folyamat. És alföldi homokon is drága a kitönkölés, agyagos területen meg egyenesen horror pénz és idő. (És 70cm-1m mélyen kiszedsz mindent, amit utána dózerral kell egyengetned.)

Ott ahol nyaraltam Horvátországban az tetszett különösen, hogy a porták előtti fák nem mindenféle invazív meg egzotikus (esetenként valóban szép) növények voltak, hanem csak olyan fajtákat láttam, amik et 1000 éve is láthattam volna ott, leginkább olajfát, tölgyet.

Mindenféle csoda vacakok ész nélküli behurcolása helyett inkább a környezetnek megfelelő őshonos fajtákkal kellene próbálkozni.
 

Lelkeslaikus

Well-Known Member
2018. december 24.
728
3 262
93
Úgy, hogy nem mondasz igazat.

"A hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint a kukorica termése direkt vetésnél 10–15%-kal kisebb, mint mélyművelés, a forgatásos művelés esetében. A sekélytárcsás művelésnél 0–20%-kal csökkent a termés. A kedvező évjáratokban, nagy termésszint esetén ez a hatás nagyobb, alacsonyabb termésszint esetén 4–6 t/ha a változatok közötti különbség kisebb vagy nincs. A búzaterméseket gyakorlatilag nem, vagy csak kisebb mértékben befolyásolja a művelés módja, bár a tendenciák hasonlóak. A kisebb termést kompenzálja a direktvetésekkel elérhető mintegy 30 € költségcsökkenés. 
A dízelolaj felhasználása 4:2:1 arányban becsülhető az eke-kultivá
tor-direktvetések vonatkozásában. Az EU-ban átlagosan tapasztalható műveleti költségek alakulása 233-93-127 €/ha a forgatásos-direktvetés-sekély művelés összefüggésében."

vagy éppen:

40-3.jpg

A legtöbb szemtermést az őszi forgatásos alapművelésű területről takarítottuk be. A forgatás nélküli kezelések közül a tárcsás-lazítóval végzett őszi alapművelés esetében csökkent legkevésbé a kukorica termése (3-12%-kal; 0,3-1,5 t/ha). A direktvetéses technológia alkalmazásakor 10-19%-kal (0,9-2,3 t/ha), a tavaszi sekély alapművelés esetén 8-34 %-kal (0,8-2,7 t/ha) kaptunk alacsonyabb szemtermés eredményt. A direkt vetett és a tavasszal sekélyen alapművelt parcellák terméseredményeinek csökkenése - a nagyobb mennyiségű felvehető talajnedvesség ellenére - a 15-25 cm-es talajréteg tömörödött állapotával magyarázható.

esetleg még:

Screenshot-2019-09-08.jpg

Az üzemi kísérlet terméseredményei értékelve megállapítható, hogy az eltérő termesztéstechnológiai változatok csak kismértékben befolyásolták az őszi búza szemtermés-produkcióját. Legmagasabb termést az ősszel tárcsás lazítóval alapművelt területről takarítottunk be (7,7 t/ha), melytől csak kismértékben maradt el a hagyományosan előkészített parcella szemtermés eredménye (7,6 t/ha). A tavaszi sekély művelésű (mulch finisher) kezelés terméseredménye 7,4 t/ha, a direkt vetett parcella terméseredménye 7,1 t/ha volt. Direktvetés következtében csökkent tehát legnagyobb mértékben a termés, de ez a terméscsökkenés csupán a 8 %-ot ért el.

Lehet nagy hangon szembemenni a technológiával, csak aztán jönnek ezek a tíz-tizenöt százalékos csökkenések. Egyszer a szántás elhagyásán, aztán az öntözésén, aztán műtrágyázáson és máris ott tartunk, hogy valami afrikai ásóbotos termésátlagot produkálunk, miközben van egy normális irány, ahol maximálisan kihasználva a rendelkezésünkre álló technológiát és csúcsra járatva az öntözést a növekedés irányába toljuk el ezt a különbséget!

https://www.google.com/url?sa=t&sou...BMAF6BAgFEAk&usg=AOvVaw02fZe25IkTAKbAHQY7EY3n

Hol van ehhez akár csak hasonló időtartamú magyar eredmény?
Pöcsméregetés mi? Pff
 

hunter85

Well-Known Member
2015. május 10.
1 921
5 421
113
Mindenféle csoda vacakok ész nélküli behurcolása helyett inkább a környezetnek megfelelő őshonos fajtákkal kellene próbálkozni.

Végre, jó ezt hallani :)

Tölgyből nekünk is van szárazságtűrő őshonos fajok, és messze jobb minőségű faanyagot ad mint a fos bálvány, meg mindenféle adventiv szar.
 

Lelkeslaikus

Well-Known Member
2018. december 24.
728
3 262
93
Illetve: értelmezd amit megosztassz. Én nem direktvetésről írtam. Forgatás nélküli művelés volt a téma. Az nem egyenlő a direktvetéssel.
Forgatás nélkül is lehet mélyművelést végezni, ehhez ma már számos kitűnő eszköz áll rendelkezésre.
A szántással több probléma is van, a teljesség igénye nélkül néhány következmény:
- felborítja a talaj mikrobiológiai életét, hiszen a szárazságot, meleget tűrő organizmusokat leforgatja a mélyebb, nedvesebb, hűvösebb talajrétegbe, illetve fordítva, a talaj felső szelvényébe kerülnek az ott nem életképes fajok. Amíg a következő vegetációs periódusban ez ismét helyre áll, addig korlátozott a talaj mikrobiológiai élete.
- szárítja a talajt
- fokozódik a talaj szénvesztése

Mindezek eredményeként: romlik a talaj szerkezete, csökken a lebomló folyamatok hatékonysága, a természetes feltáródás, végeredményül a talaj termőképessége. Persze ezt fokozott műtrágyázással egy ideig lehet ellensúlyozni, aminek az eredménye meg a talajok fokozódó elsavanyodása lehet.
 

alali77

Well-Known Member
2011. szeptember 19.
4 188
10 661
113
Mondjuk van egy nagyon agressziv fafajta a balvanyfa mindenki szemetkent tekint ra./az is vegulis./ de van elonye iszomyat gyorsan megnol iszonyat gyorsan elbomlik es melyrehatol a gyokere es szar talajon is megel es hatalmas memmyisegu levelet kepes kitermelni maganak...

/
És legyilkolja az őshonos növényzetet.
Legalább a wiki-t olvasd el..
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Ott ahol nyaraltam Horvátországban az tetszett különösen, hogy a porták előtti fák nem mindenféle invazív meg egzotikus (esetenként valóban szép) növények voltak, hanem csak olyan fajtákat láttam, amik et 1000 éve is láthattam volna ott, leginkább olajfát, tölgyet.

Mindenféle csoda vacakok ész nélküli behurcolása helyett inkább a környezetnek megfelelő őshonos fajtákkal kellene próbálkozni.

Nem értek hozzá, csak kérdem.
Az invazív fajokkal mi a probléma?
Szülőfalumban van pár szép nagy akácerdő (ugyebár az akác invazív) meg hatalmas tölgyerdők is.
Ha össze kellene hasonlítsam a tölgyerdőket az akáccal, akkor azt mondanám, hogy több az akácosban az élet, mint a tölgyben.
Jóval sűrűbb a zöld növényzet az akácosban, a tölgyes meg csak nagy fákból áll, közöttük meg szinte semmi, csak avar.
 

yangwenli

Well-Known Member
2015. június 19.
1 208
2 704
113
Mi értelme van ennek a topiknak?
Naiv kíváncsisággal kérdem,csupán.

Nem szennyezodik a tobbi topic nem oda valo temakkal. Ide lehet irkalni olyasmirkrol mint pl. a sziriai-, afrikai aszalyok, elsivatagosodasok hozzajarulasa az ottani fegyveres konfliktusok kialakulasahoz meg ilyenek.

Persze, most kicsit szantanak vs. nem-szantanak a kollegak, de majd csak alakul ez :D
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

Python

Well-Known Member
2010. augusztus 8.
26 684
7 996
113
Vissza fogjuk még sírni a középkori pestisjárványokat: az emberiség az elmúlt évtizedekben mást sem tett, mint megágyazott az új vírusoknak és más kórokozóknak – mondja Jordán Ferenc. A hálózatkutató biológus szerint fogalmunk sincs, hogy a külön-külön mindig kimagyarázható emberi természetpusztítások összességében mikor borítják a bolygó rendszerét. Hogyan pusztulunk majd ki? Miért nem az számít, mennyi oxigént termel az őserdő? Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetét vezető tudós a Válasz Online kérésére rendet vág a klímavitában és elárulja azt is, kihalásra ítélt faj-e az akadémiai kutató Magyarországon. Nagyinterjú.
Amit játszunk, orosz rulett – hálózatkutató biológus vág rendet a klímavitában
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 294
113
Egy even keresztul mimden nap bozotot irtottam. Jo sokak szemebe ez lealacsonyito melo de nekem igen hasznos volt a meheszkedes szempontjabol hogy a kornyeket megismertem /a jarast./ es hogy melyik telepules melyik szegletebe milyen /foleg/ nektart es viragport vagy propoliszt ado novenyek a legelterjedtebbek./

Ez az invaziv faj panik ront a helyzeten valojaba nagyon sok esetben. Itt van pl az ecetfa... Ha nincs bolygatva nincs megprobalva kiirtva nem vallik dominansa sot labon szarad es elrohad a nivenytarsulas kozott nem tud megmaradni... De ha a novenytarsulast leirtjak az ecetfa bizony meg fog erosodni mert gyokerrol gyorsan megindul... Es egyeduralkodova vallik... De ez sem tart tul sokaig... Ha nincs bolygatva jo surun benol egy kissebb teruletet. Jo magasra vekonyan tor a fenyfele tokeletes elohely nagyon sok allatnak majd megjelennek kozte kulonbozo fafajok /ringloszilva hellemzoen az elso ami bar nem koztudott szinten nemoshonos fajta csak mar olyan reg nem oshonos hogy el is lett rolla feledkezve.../ majd a ringlo ami szinten magasrator de mint ismerjuk oldalhajtasokat is nagy szamba hoz es igen agressziv egyszeruen szettolja az etfa vekony hosszu torzseit a lombozata mas karakterisztikaval rendelkezik megjelemik alatta a nyarfa /altalaba nem a feher/ ami szinten nem oshonos faj megis tele az orszag vele.../mimdenhol megtalalhato./ majd a nyarfa csemetek kozott megbuvik a tolgy ami evtizedekig kepes bonszaj mintajara vegetalni szinte majd egyszercsak a feny hatasara megindulni...

Es igy szi vissza a tolgy azokat a treruleteket ahol a tolgy oshonos minden mas behurcolt vagy szandekosan betelepitett fajt kiszoritva.., igy volt ez mindig is csak az ember nem hagyja vegigvinni a termeszet e folyamatat...

Nem az invaziv fajjal van a gond sokszor az emberi beavatkozas amivel az oshonos fajokat kivanjak ovni pusztitja hatraltatja az oshonos fajokat....

Gondolod hogy egy papirfanak is alkalmatlan picsa facska fajta konkurencia a termeszetben a mocsari tolgynek mondjuk vagy a kicsanyosnak....

Sehol se ... Kiveve ha az ember bekavar....
Lasd legjobb oelda akac amig irtottak terjedt mint az allat most hogy mar hungarikumma valt szorul vissza a termeszetbe..
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg