http://img42.imageshack.us/img42/6937/cutawaymig23knaval.gif
Haditengerészeti MiG-23K elgondolás. Végül aztán más irányba mentek a dolgok, hiszen mind a MiG-29-es, mind pedig a Szu-27-esnél már a tervezés korai fázisában megvolt, hogy kell belőlük hajófedélzeti változat is. A MiG-23-as gépcsaládból így nem lett tengerészeti változat, mindösszesen a MiG-27-esekből pár példány vett részt az ugrósáncos kísérletekben. Hajtóműve a Tumanszkij R-100-as lett volna. Ez tulajdonképpen az R-27/29/35-ös család kétáramúsított változtata, de a rajzasztalnál tovább nem jutottak vele. Hasonlóan jártak, mint a MiG-29-esbe szánt R-67-essel, ami pedig a MiG-21bisz R-25-ösének kétáramúsított változata lett volna. Jól látható, hogy a Tumanszkij iroda alaposan elgaloppírozta magát, hiszen a Ljulka is az alapokhoz visszamenve kezdte fejleszteni az Al-31F-et (ehhez Viktor Csepkint hívták segítségül, aki a Szolovjovnál a MiG-31-es D-30F6-osát tervezte. Ő eredetileg ezt akarta tovább vinni az Al-31F-hez is, de végül egy totál más koncepciót valósítottak meg Ljulkával). Sőt, még olyan "outsiderek" is, mint sugárhajtóművet utoljára az ötvenes években tervező, harckocsi és helikopter gázturbináiról híres Klimov iroda is (Izotovval a főkonstruktőri székben) előbb lett kész megvalósult és sok tekintetben egyedi RD-33-asával, mint a rajz stádiumban elakadt Tumanszkijék (Kobcsenko, Gavrilov, vagy Khacsaturov).
A sors fintora, hogy a Nyugat sokáig azt hitte, a 29-es hajtóműve a Tumanszkij R-33D, amit az R-25-ösből alakítottak át kétáramúvá.
Végezetül egy kis érdekeség. Köztudomású, hogy a MiG-21-esek képesek voltak huzamosabb ideig is fűről üzemelni, ehhez, rendelkezésre állt mind a konstrukció, mind pedig az ehhez kapcsolódó légiüzemeltetési utasítások is. Ahogy ez igaz volt a Szu-17-esekre is, bár mi ezt már a Szu-22-eseinkkel nem gyakoroltuk. Hasonlóan képes volt erre a Szu-24-es is, de ezzel már tényleg nem számoltak az oroszok se.
Az viszont kevésbé köztudomású, hogy a MiG-23-asnál is megvolt a lehetőség a fűről történő üzemre, csak ezzel a legtöbb külföldi alkalmazó nem élt.
