<blockquote rel="laiki"><blockquote rel="kalapacs">
A fentiekbol kiindulva, szerinted egy modern felderito radar, mondjuk egy SPY-1D milyen tavolsagrol detektalna egy pont szembe kozeledo HARPOON raketat ? A raketa repulesi magassagat vegyuk 350 meternek ( valami oknal fogva ).
Lehet masoknak is tippelni es bar a konkret adatot nem mondom meg de azt igen hogy ki volt a legkozelebb.
Az alacsony magasságú céloknál nem aradar képességei a meghatározóak, hanem a cél magassága. A Harpoon nem 350 méter magasan repül a célhoz közeledve, hanem jóval alacsonyabban. De a kérésednek megfelelően:
- Ha a radar magasságát 15-20 méternek tekintjük, a célpontét meg 350-nek, akkor a cél a radarhorizontot 81-83 km távolságon keresztezi.
- Ennyiről egy 0,1-0,2 m2 körüli radarkersztmetszetű célpontot az SPY-1D valószínűleg be is fog.
- Ha viszont a Harpoon magassága reálisabban 15 méter, akkor csak 28-30 km-ről lehet csak felderíteni.
- Amúgy meg a Harpoon tesz róla hogy felderítsék, mert aktív radart használ.
Persze az más eset, ha zavarják közben a radart.
Honnan van a konkrét info és ha te tudhatod, akkor mitől titkos?</blockquote>
A kerdes nem elmeleti hanem gyakorlati alapokon nyugszik.
Az altalad megadott 81-83 km messze nem fedi a valosagot. ( kevesebb ) pedig egy igen potens radarrendszerrol beszelunk.
A Harpoon csak a vegfazisban hasznalja a sajat radarjat programtol fuggoen vagy pop up keres visszasulyed vagy eppen a terminal szakaszban kapcsol csak be.
Attol hogy en tudom meg nem jelenti azt hogy ez nem titkos info adat. A ketto miert zarna ki egymast ?</blockquote>
Ezzel mit szeretnél elérni? Bizonyítani, vagy cáfolni?
- Van egy állításod, hogy "kevesebb" de nem mondod meg, hogy mennyi.
- Titkos, de te valahogy tudod. Miért zárja ki a kettő egymást? Mondjuk azért, mert kötve hiszem, hogy az amcsi haditengerészt pilótája/radarkezelője/fegyverzeti tisztje, vagy olyan tisztje lennél, aki látja a Harpoonal végzett gyakorlatokon a képernyőt. Van egy olyan érzésem, hogy ha az lennél, akkor nem ide irogatnál.
- Mint említettem, a Harpoon jellemzően nem 350 méteren repülget. Ez egy elég értelmetlen magasság tartós repülésre. Ha hatótávot akar növelni, akkor sokkal magasabban, ha meg felderítési távolságot akar csökkenteni, akkor sokkal alacsonyabban kell repülnie. Az általam ismert nem titkos adatok szerint a Harpoonak nincs olyan repülési profilja, hogy tartósan 350 méteren közlekedik. Ha meg alacsonyabban volt, akkor amiatt kevesebb a felderítési távolság és nem a radar képességei miatt.
- Nem tudjuk a körülményeket sem. Tengeren a hullámzás érdemben befolyásolja az alacsonyan repülő célok felderíthetőségét.
- Az is eléggé befolyásolhatja, ha egy Growler kicsit besegít a Harpoonak zavarással.
- 350 méterre legfeljebb felugorhat a robot (bár alapesetben egy légvédelem hatókörén kívül lévő gép megadja a céladatot és a hajók mozgása van annyira lassú, hogy jó néhány perces adat mellett sem kerül ki a cél a robot radarjának szögtartományából). Ha viszont felugrik, akkor egyrészt definíció szerint radarhorizont fölött van, másrészt működteti is az aktív radarját. Azt szeretnéd állítani, hogy a Harpoon mini radarja távolabbról látja a hajót, mint az SPY-1D a robotot, amelynek ráadásul tudja az irányát is, mert ordít a besugárzásjelző? Nagyjából még a távolságát is tudja, mert azonosítja a Harpoon radarját és az ismert kisugárzott jelerősségből kb. megvan a távolság is. Én is tudom, hogy a Harpoon csak akkor használja a radarját, amikor már elég közel van ahhoz, hogy a meglássa a hajót és már radarhorizont fölé került. De ilyenkor bizony a hajó radarja is rálát a rakétára és a besugárzásjelője is bejelez, amivel a radar keresése szűkíthető.
- Ha a Harpoon radarhorizont alól emelkedett fel akár 350 méterre is, de nem ezen a magaságon repült tartósan, akkor naná, hogy csak akkor veszi észre a radar, amikor felemelkedik. De nem a radarkeresztmetszete, vagy a radar képességei miatt, hanem a repülési profilja miatt.
- Egyáltalán levegőből indították azt a Harpoont? Mert ha másik hajóról, amely közvelenül rálátott az SPY-1D-t működtetőre, akkor persze, hogy csak indítás után látja a radar, amikor a gyorsító rakétával felemelkedik akár pont 350 méter magasra is. De ez megint nem a radarról ad érdemi információt.
- Ha meg levegőből indították, de egyszeűen az indítás volt közelebb, a radar a hordozó repülőgéptől elkülönülten csak indítás után láthatta a rakétát véletlenül pont 350 méteren, az megint nem túl releváns.
- Egyébként meg az SPY-1D-nek több üzemmódja van. Normálisan van egy nagy hatótávolságú kereső üzemmódja, amin igen távolról látszik egy Harppon méretű cél, ha elég magasabb van. De van megnövelt impulzus ismétlődési fekvenciás üzemmódja is, aminél a PRF a futásidő miatt korlátoza a hatótávot. Ezt szokták nagyon alacsony magasságú célok ellen használni, mert gyorsabb a reakció. Láttam erre az üzemmódra 40 és 45 tengeri mérföldet is hatótávként, tehát ezen üzemmódon valószínűleg csak 74-83 km-ig érzékel a radar. Általában a távolfelderítő üzemmód megy, de elképzelhető olyan helyzet, hogy már befogtak egy másik célt, vagy rakéta rávezetés miatt csak magas PRF-es üzemmódban működik a radar.
Szóval vagy leírod rendesen a körülményeket (aztán ki-ki elhiszi, hogy igaz-e vagy sem, tudhatod-e, vagy sem, ha tudhatod, akkor irogathatsz-e ide erről, vagy sem, mert ugye "titkos" és nem adsz meg forrást), vagy amit állítasz az "nesze semmi fogd meg jól".
Csak csendben megjegyzem, hogy a hírek szerint ballisztikus elfogási teszteken kisebb radarkersztmetszetű és nagy sebességű célokat messze távolabbról érzékelt ugyanez a radar.
