1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Mikojan-Gurjevics MiG-29, -35 "Fulcrum"

Diskurzus a(z) '4/4+/4.5 generációs vadászbombázók' témában - GrGLy által indítva @ 2013. január 6..

  1. fip7

    fip7 Well-Known Member

    Bár szerintem az a bizonyos szovjet pályázat inkább 1970-ben volt, mint 1960-ban :)
     
  2. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    1. Kezdjük ott, hogy a MIG-23-at elfelejtem amint lehet. A MIG-27 meg eszembe sem jut :)

    Egyetértek.

    2. A MIG-21-ben viszont még bőven volt potenciál, főleg exportra. A 70's évek végére simán létre lehetett volna belőle hozni egy modernizált verziót R-60-al, meg RD-93-s hajtóművel, kicsi LERX-el stb... Szerintem nagy export siker lehetett volna a 3. világban.

    Egyetértek, bár az F-20-as Tigershark se jutott el a szériagyártásig, igaz, más volt az ügyfélkör és volt F-16. Pont az a gép, amelynek egzakt megfelelőjét te is hiányolod.

    3. A MIG-25-ben is volt még potenciál szerintem. Ki kellet volna próbálni a repülőgépet az AL-21-s hajtóművel meg 4 db a szívócsatorna oldalába süllyesztett R-23-as rakéta indítóval. (Így 8 db rakétát vihetett volna, mint az F-15). Így létrejöhetett volna a MIG-25-ből egy normális vadászgép is, nem csak felderítő meg nagy sebességű elfogó.

    Nem értek egyet. A MiG-25 lényegi része volt az alacsony terhelhetőségű, egyetlen, összefüggő integrál tartályokból álló, vékony szárnyprofilú, szerényen mechanizált sárkányszerkezet. Nagy sebesség, kis túlterhelés viselés, alkalmatlan komplex feladatokra. A MiG-25M, de még a MiG-25MP is megrekedt a prototípus fázisban.
    Amire te gondolsz, azaz a Szu-15-ös szinuszus szárny-LERX kombinációval, az R-13-as helyett az egy kategóriával erősebb, ám csak kevéssel méretesebb, ám annál megbízhatóbb AL-21F-3-as hajtóművekkel lett volna a Szu-19-es.
    [​IMG]

    Ez se kellett, a Szuhojéknak egy ennél lényegesen potensebb koncepcióval kellett előállni, a T-10-essel, amihez az első prototípus példánynál még AL-21F-3-as hajtóműveket használtak (kényszerből), de ennél radikálisabb módon alkalmazták a szinuszos szárny/LERX kombinációt, hiszen a törzset is bevonták a felhajtóerő termelésbe. Azt sejtették, hogy az AL-21F-3-asokkal nem fogják elérni a kívánt eredményt, hiszen ez a hajtómű a Szu-17/20/22-esekben és Szu-24-esekben is bizonyítottan lassan reagáló típus, de hidegzuhanyként hatott, hogy a jóval modernebb, mi több erősebb AL-31F-ekkel se közelítik meg azt, amit eredetileg terveztek.
    Akkor mire mentek volna egy szteroidokkal feltápolt Szu-15-hasonmással?

    4. A 80's években meg létre kellet volna hozni egy 1 db AL-31 hajtóműves olcsó gépet amely a MIG-21 váltó típusa lehetett volna. Hasonlót, mint a kínai J-10.
    5. A MIG-31 jó ahogy van :)

    Mind a két ponttal egyetértek.
     
    borisz, fishbed, svajcibeka and 2 others like this.
  3. emel

    emel Well-Known Member

    Így van, az idők folyamán egyre több/szabadabb lehetőség volt a Szu.-ban is javaslatokat tenni a főnökség felé. Ha elfogadták azt, akkor utasításba adták a végrehajtását (és oda volt írva a határidő is amit elég veszélyes volt be nem tartani!), ha nem fogadták el akkor jött egy másféle utasítás és azt kellett végrehajtani. Sztálin alatt még egy utólag rossznak ítélt mondat (meg egy kis árulkodás) is elég volt a gulaghoz, később már konkrétan rosszat kellett tenni vagy nagyon nagyot tévedni ehhez. Nem véletlen, hogy Mikojanék a MiG-21 prototípusait megtervezték és megépítették több példányban nyilazott és delta szárnyakkal egyaránt, mert az esetleges tévedés, melléfogás még akkoriban is veszélyes volt.
     
    borisz likes this.
  4. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Mig-25ből nem lehet légiharc vadászgépet csinálni. Telerakva 2.2 g a terhelhetősége. A MiG 23assal semmi baj sem volt a 20 évvel lemaradt elektronikát kivéve. A 21esn nincs hova tenni a radart.
     
    borisz likes this.
  5. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Amit viszont látni kell, az az, hogy anno eleve kéthajtóműves gépben gondolkoztak és irányadónak már a kezdetek kezdetén az YF-17-est és nem az YF-16-ost tekinteték a könnyebb géphez, mivel nagyobb potenciált láttak benne.
     
    borisz likes this.
  6. emel

    emel Well-Known Member

    Ahhoz képest a MiG-21F, F-13 és a kétüléses UTI gyakorló-változatok kivételével mindegyikben volt radar, még a felderítő-változatokban is.
     
    fip7 likes this.
  7. tarzaan

    tarzaan Well-Known Member

    De azok kis méretű radarok. Nagyobb radar csak úgy fér volna el Mig-21-esen, ha teljesen áttervezik az orrot (ahogy a kínaiak meg is tették annál a kiképző gépnél, aminek most nem jut eszembe a pontos neve.
     
  8. Szittya

    Szittya Well-Known Member

    Amúgy ha jól emlékszem volt egy orosz nyilatkozat hogy csak akkor vesznek míg 35 öst ha mindenből a legmodernebbet kapja. Akkor ezt evidens dolognak gondolta mindenki. Nagyon valószínűnek tartom hogy épp a hajtomure celoztak ezzel
     
  9. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    JL-9
     
  10. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Játékradar.
     
  11. emel

    emel Well-Known Member

    Amire válaszoltam, ott nem volt említve semmiféle méret, csak az hogy nem volt radar a 21-ben. Egyébként Mikojanék is áttervezték "kissé" az egyik változatot, Je-8 volt a proto-jelzése, kacsa-vezérsíkkal, alul volt a szívócsatorna és a kúpos orrba komolyabb radar is elfért. Csak az új hajtóművel voltak problémák, az első proto megsemmisült hajtómű-pompázs miatti kompresszortárcsa-robbanásban (a világhírű berepülőpilóta Georgij Moszolov kishíján meghalt), így ezt MiG-ék nem merték tovább erőltetni.
     
  12. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    A 4 pontnál amit leírsz, nekik is eszükbe jutott. Ez lett volna a Mig-33 (aztán más lett Mig-29 alapon), de aztán elkaszálták a projektet. Tudtommal a Szuhoj is dolgozott egy hasonló proketden, de abból sem lett semmi. Úgy vélem most jól jönne az orosz légierőnek egy F-16/J-10 kategóriájú gép si a Szuhojok mellé és a Mig-29 helyett.
    Így nézett volna ki:
    [​IMG]
    [​IMG]
     
    Nagy Csaba, borisz, fishbed and 3 others like this.
  13. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    A MiG-23MF is egyes képességek terén verte a 21bisz-t, az MLD meg már egész kellemes volt. A gép ár/érték aránya volt inkább kérdőjeles, meg a BVR képességét soha nem próbálhatták ki élesben. A MiG-23 általános rossz megítéléséhez az MSz változat teljesítménye vezetett. Ez kicsit olyan, hogy az iraki lótúró T-72 export változat + szar lőszer és a szovjet T-72B közé egyenlőségjelet tesz a gyök user.

    De volt. Pontosan az, mint a F-15 + F-16-nak. Hiába volt eltérő hajtóműve, attól még olcsóbb volt a gép csak éppen volt BVR képessége. Az F-16-nak nem volt, bár ennek doktrinális oka volt nem azért, mert nem lehetett volna megcsinálni. (Lásd Block ADF változatot.)

    Ezt mondtad volna 1980-ban és kiröhögnek, mikor a mindkét flotta akkorát szopott az F100 gond miatt, hogy a USAF közröhej tárgya volt, meg kongresszusi vizsgálat is volt asszem az ügyben.

    Az MiG-29 repteljesítménye minimum egy fél szinttel az Hornet felett van. Közelében nincs erőben a Hornet a 29-eshez... Az YF-17 az lett volna, de a USAF-nak nem kellett, mert az F100 szerencsésebb méretű volt. Az, hogy szovjeteknél hogyan és miért lenne RD-33 és AL-31 arról Allesmort kell kérdezni, hogy miért így alakult és miért nem egy hajtómű van. Halkan megjegyzem, hogy bár nem tervezési alapállapotban, de a jenkiknél az F-16-os bezony GE F110-es lett egy idő után és nem csereszabatos a másikkel, lásd F-15 írás hajtóműháború kék keretes részét.

    Stop. Ha kína nem rendelt volna 27-es, akkor ők is igen nagy bajban lettek volna, a Szuhojok sikerszériája is akkor indult be, amikor már ők is a halálukon voltak. Kis túlzással talán az is mondható, hogy nekik volt szerencséjük, pusztán a gép mérete miatt és a két fő megrendelő ország mérete miatt.

    Inkább azt mondanám, hogy aki orosz gépet akart venni, annak fajlagosan lótúró gazdasága aboszlút értékben termelt annyi pénzt, hogy tellett a Szuhojra. A rossza fajlagos gazdasági teljesítmény viszont azt jelent, hogy ezt hatalmas országok dobják össze...

    A MiG-29 katasztrófája az, hogy nem az USA-ban rakták össze...

    Utólag könnyű okosnak lenni. Ennyi erővel miért nem katasztrófa a Szu-17/22/24...? Vagy a Tu-22/160? A variaszárny egy kudarc, nettó szopás a gép teljes életciklusára nézve a ráfordítás. Az F-14 fanokat meg inkább meg se említsük. A karbantartók utálták a gép variaszárnyát.

    A bisz tudja használni az R-60M-et ami InSb detektoros, tehát all aspect. A MiG-21-be beletenni RD-33/93-at elég merész lenne. Nézd már meg a hajtóművek levegő átfutását. Az egész gépet át kellett volna tervezni, mert annyi levegő egyszserűen nem tudsz átvinni az adott keresztmetszeten.

    Nem véletlenül haltak el olyan projektek, mint az MiG-27 áthajtóművezése AL-31-re és a fent linkelt Mirage + RD-33-at sem fejzeték be emlékeim szerint.


    A MiG-25 mint classic ASF egy rakás szar. Ezt már párszor letisztáztuk. Aminek még értelme volt a speciális nagy sebességű és magasságú SEAD változat és felderítő, de kb. ennyi. A szívócsatornára meg nem rakosgat rá az ember csak úgy dolgokat. A oroszok elég specifikusan csinálták a nagy rakétákat adott gépekhez. Az R-3/13 és R-60-at leszámítva nem volt multiplatformos légiharc rakétájuk. Az R-27 talán kivétel, de mivel egyszerre született meg a 27/29, ez evolúciót nézve kicsit necces kijelentés. R-73 dettó.


    Ez az egy, amivel egyet tudok érteni.

    Meg ezzel is. A SARH + PESA radart mai napig az egyik legelegánsabb húzásnak tekintem az F-14 + AIM-54-hez képest. Akív radar nélkül CM és ASM ellen lényegében ugyanazt vagy szinte többet tud egyes aspektusokat nézve.
     
  14. emel

    emel Well-Known Member

    Bármilyen lesújtó véleményed lehet róla, de akkor is volt benne radar. Egyébként meséld már el, a korabeli hasonló könnyű vadászgépekben milyen radarok voltak? Mert a Mirage-IIIC-ről pl. az izraeli pilóták azt mondták, hogy akkor jelezte ki a radar a célt mikor már szabad szemmel is látták azt. Vagy milyen radar volt pl. az F-5-ben? Ilyen szempontból még a Saab J-35 Draken volt talán a legjobb.
     
    borisz, vilmoci and fip7 like this.
  15. fip7

    fip7 Well-Known Member

    Látom sikerült egy jó kis eszmecserét generálnom, így már megérte leírni a véleményemet :)
    Csak pár fölmerült dologra reagálnék:
    1. A MIG-21 radarmérete teljesen mindegy, hiszen nem volt BVR képes a gép. És nem is állítottam olyat, hogy annak kellet volna lennie. Viszont a BVR-t leszámítva minden felmerülő vadászgépes feladatott eltudott látni. Mindezt nagyon olcsón. Szóval érdemes lett volna még kicsit fejlesztgetni.

    2. A MIG-21 áthajtóművezése RD-33-ra nem tudom, hogy mekkora gondot okozott volna. Általában a levegő+üzemanyag fogyasztás arányban áll a hajtómű teljesítményével.
    A Turmansky R-25-300-as 55KN tolóerőt tudott utánégető nélkül. Az RD-33-s meg 50 KN-t.
    Az R-25-ös 4.6 méter hosszú, 1.2 méter átmérőjű és 1200 kg volt (kerekítve).
    Az RD-33-as 4.2 méter hosszú, 1 méter átmérőjű és 1050 kg tömegű volt. (kerekítve)
    Laikusként én azt mondom, hogy megoldható lett volna az RD-93-as integrációja a MIG-21-be.
    Gondolom én, hogy a szívócsatorna okozta korlátozásokhoz hozzá lehetett volna hangolni az RD-33 teljesítményét, bár az adatok alapján nem tudom, hogy erre ténylegesen szükség lett volna-e?

    3. A MIG-23 szerintem egy nagyon rossz repülőgép volt. Igen, utólag könnyű okosnak lenni. De amennyire én tudom az a gép 3-szor annyiba került, mint egy MIG-21, sokkal drágább volt üzemben tartani, e mellet csak elméleti BVR képességgel bírt. Az elektronikája is egy halom f.s volt.
    És én azon a véleményen vagyok, hogy egy modernizált MIG-21 (R-60, RD-93, Lerx stb..) valós harcértéke legalább akkora lett volna, mint a MIG-23-é csak sokkal olcsóbban.
    A MIG-27 pedig még szerepkörét tekintve is totál fölösleges volt a Szu-22/24/25 mellet, szerintem.

    4. A Mig-29-el megint az ár/érték arány a bajom. Gyakorlatilag egy Szu-27 értékének legalább 65%-a volt a gép ára. Viszont valós harcértéket tekintve a két típus között szerintem több, mint kétszeres a különbség a Szu-27 javára.
    Ellenben ha csináltak volna egy közös hajtóművön alapuló 1 üléses J-10 szerű gépet, akkor valószínűleg csak a Szu-27 árának 50%-át éri el az egyhajtóműves gép ára, miközben a harcértéke is pont ugyan úgy 50% körül lett volna. Egyszerűen ár/érték arányosabb lett volna az egész. Meg persze olcsóbban üzemben tartható. Meg így exportképesebb.

    5. A Szu-27 exportsikerének a valódi oka az volt, hogy ez az a gép aminek a legnagyobb esélye volt legyőzni az F-15-t. Akinek volt komolyabb pénze fejleszteni a légi erejét és nem volt USA barát az lényegében valamilyen Szu-27 variánst vett. E mellet persze minél nagyobb volt egy megrendelő ország , annál jobban jött az óriási hatótávolság is.

    6. A MIG-25-el kapcsolatos ötletem úgy látszik butaság lett volna. Meggyőztek az érvek. De azért az 5-ből 4 jó ötlet az nem rossz arány :)
     
    borisz likes this.
  16. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Nagyon nem. A nevetséges hatósugara és BVR fegyverzet hiánya miatt őrjáratozásra és valódi távolságotartásra kényszerítni támadót képtelen. Nem tudsz vele CAP-elni.

    Ezen kívül semmi erénye nem volt már a gépnek a '70-es évek végén.

    Élőben soha nem sikerült kipróbálni. A kérdés az, hogy az adott korszakba tartozó F-4 + AIM-7E/E2-höz képest mi volt. Mert ekkor született meg a gép.

    Sokkal kisebb őrjáratozási idő, rosszabb gyorsulás és emelkedő képesség, 0 BVR képesség.

    Ezen már töprengtem én is.

    Ilyen számértékekkel nehéz dobálózni, mert kicsit értelmezhetetlen. Sokkal értelmesebb összemérni harcászati paramétereket, CAP idő X távolságban Y fegyverzettel, stb.

    Ez így önmagában totálisan nem igaz. Tök ugyanazon légiharc fegyverzete van a két gépnek (kivéve R-27T, de az marginális dolog volt mindig is) és a repteljesítmény kb. azonos. Apró hiba, hogy a Szuhoj az F-15-tel szemben egyértelműen, de gyengébb gyorsuló és emelkedő paraméterekkel bírt azonos tüzelőanyaggal, mert a gép üresen cirka 3 tonnával nehezebb, mint az F-15C.
     
    Nagy Csaba likes this.
  17. Mackensen

    Mackensen Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    Amit leírtál azt a kínaiak nagyjából a gyakorlatban is megvalósították.
    Talán a legjelentősebb eltérés J-7(Mig-21) későbbi változatai és eredeti gép közt, amit szabad szemmel is lehet látni, a radikálisan áttervezett szátny. Nagyobb a fesztáv és dupla delta kialakítású lett.
    Ezen kívül kapott jobb elektronikát légiharcrakétákat és PGM-et. Mivel 2013 után álltak le a gyártásával még az is benne van a pakliban, hogy kihúzza addig mint a Mig-29 esek.
    [​IMG]
    A többinél meg ott a JF-17, J-10.
     
    fip7 likes this.
  18. kelepisti

    kelepisti Well-Known Member

    . A Szu-27 exportsikerének a valódi oka az volt, hogy ez az a gép aminek a legnagyobb esélye volt legyőzni az F-15-t. Ez így önmagában totálisan nem igaz. Tök ugyanazon légiharc fegyverzete van a két gépnek (kivéve R-27T, de az marginális dolog volt mindig is) és a repteljesítmény kb. azonos. Apró hiba, hogy a Szuhoj az F-15-tel szemben egyértelműen, de gyengébb gyorsuló és emelkedő paraméterekkel bírt azonos tüzelőanyaggal, mert a gép üresen cirka 3 tonnával nehezebb, mint az F-15C.
    ...
    de a propaganda szerint, és először így adták el külföldre is, hogy a Szu27 az orosz F-15 Killer. A 29-esek nagyon rosszul szerepeltek az F-15, F-16 gépek ellen a közel-keleten és a jugo háborúban is.(Az hogy miért, és hogy ez így nem igaz mellékes most). Ezért vált az Szu-27/ de elsősorban a Szu-30 az exportgép!
    Itt be kell számítani a Szu-27 légigyőzelmeket a 29 felett Eritrea térségében az Etiópok oldalán.. Ennyi is elég volt az export emelkedéséhez. Akik orosz gépet tudtak, akartak venni szinte mind Szu-30-at szereztek be.
     
    Nagy Csaba and fip7 like this.
  19. kelepisti

    kelepisti Well-Known Member

    Egyetértek Molnival. A MiG-23MLD már potens repülőgép volt. A rossz hírt az araboknak eladott, 21-es lokátoros BVR nélküli változatok okozták. A terv nem volt rossz. A megkaparintott amcsi technika után, az oroszok egy potens BVR gépet akartak, amelyik távolharcban is legyőzi az F-4-est. Az más kérdés, hogy közben amcsiknál is lezajlott egy generációváltás az F-14/15/16 fronton. Ráadásul az F-14 hasonló válasz volt arra, hogy rövid kifutópályáról indítsák a gépeket és legyen jó manőverezőképesség s, meg szuperszoníkusan is jó tulajdonság. Az, hogy a gyakorlatban ez hogy valósult meg, az a tervezésen túl az ipari háttér is meghatározta. A jenkiknél pld. a számítógép vezérelte automatikusan a szárnyakat, az oroszoknál meg 3-4 beállítás volt, kettő között instabil volt a gép, ráadásul a G erőt sem birták a 23-asok. Ami még probléma volt az alacsony élettartam. De nem a koncepció volt rossz a kor szinvonalán, hanem az nagyipari megvalósítás. Az MLD már hozta azt amit szerettek volna. Csak közben elment az idő, és kijött az F-16 elleni MiG-29, (éppen a 23 rossz híre és tényleges teljesítménye) valamint a Szu-27 az F15 ellen. De az első 29-esek kevesebbet tudtak mint az LMD-k.
     
    Nagy Csaba, borisz and fishbed like this.
  20. Allesmor Obranna

    Allesmor Obranna Well-Known Member

    Nagyon jó vélemények pro és kontra. Tetszik.
    Saját meglátások.
    - A MiG-23-at el kellett volna felejteni. Igen, hiszen a variaszárnya (a lényegi eleme) miatt lett nehéz. Persze építehették volna titán törzsközéprészel és bor-epoxi vezérsíkkal, mint az F-14-et, de ilyen technológia akkor még nem volt a SzU-ban és iszonyatosan elvitte volna az árát. Tetszettek volna Mirage F1-est csinálni. A hasonló méretű és repülési képességű gépen farkasfogas belépőélű komoly mértékben mechanizált trapézszárny van és tessék, az a gép ezt a performanszot egy olyan Atar 9K-val éri el, amelynél a maximális utánégetéskor van akkora teljesítmény, mint a 23-asoknál utánégető nélkül.
    - A MiG-23MLD egy egészen kellemes gép volt. Igen, hiszen a végére már tényleg sok mindent a helyére tettek, gondoljunk csak az 1250 kg-al könnyebb sárkányra, a végére beérett R-35F-300-as hajtóműre, ami gazdaságosabb és valamivel erősebb, de mindenképpen kedvezőbb karakterisztikájú volt. A radarjára, ami már a MiG-29-esével volt szinte azonos. A TP-23M hőpelengátorára, ami jobb volt mint a KOLSz. A választható 33 fokos szárnynyilazási helyzetre, az automatikusan dolgozó lehajtható belépőélekre, a Pitot-cső körüli örvénygenerátorra, a plusz farkasfogra, melyekkel érdemben javult a manőverezőképesség úgy, hogy a kifejezetten izmos gyorsulóképessége nem romlott. Az utolsó három alszérián bejövő R-73-as rakéta és a függeszthető Gardenija zavarórendszer. Csakhogy ez már túl késő volt.
    - Az Al-31F hajtómű elég lett volna. Igen. Nem. Mind a két állítás igaz. A szovjetek előtt ott volt az F100-as hajtómű körüli fiaskó, mint elrettentő példa.
    Írtam, hogy anno az YF-17-es és az F-18-as volt a követendő vonal. Így a MiG-nél Beljakovék is kéthajtóműves típusban gondolkodtak. A MiG "házi" beszállítója, a Tumanszkij iroda viszont még sehol sem volt a kétáramú utánégetős hajtóműve terveivel, hiszen az R-63-as is csak papíron létezett. A MiG-31-esbe a permi Szolovjovnál a későbbi legendás tervező, Viktor Csepkin egyik munkája, a D-30F6-os került. A Ljulka tervezte AL-31F még fejlesztési stádiumban volt, ide szintén bedolgozott Csepkin, aki később az NPO Szaturn főkonstruktőreként olyan hajtóműveket tervezett, mint az AL-31FP, az AL-31FU, vagy a 117Sz.
    Ezzel szemben a MiG-29-eshez az a Klimov szállíthatta az RD-33-ast, amelyik sugárhajtóművet utoljára az ötvenes években készített a Rolls Royce Nene alapján, a MiG-15-ösökbe és a Mig-17-esekbe. Ezután csak a TV2 és TV3 helikopterhatóműveket és a GTD-1xxx harckocsi hajtóműveket készítették a Csernyisev Gépgyárral. Csakhogy ott volt a zseniális Izotov, aki szinte a semmiből jövet megcsinálta az RD-33-ast, ami olyan jóra sikeredett, hogy még az idős Ljulka és elhívta Ufába, konzultálni az AL-31F-el kapcsolatban. Tumanszkijank innentől már nem osztottak lapot, az utolsó hajtóművük a Jak-141-esbe készített forgatható fúvócsöves kétáramú, utánégetős R-79-es volt, amelyen látszik, hogy alap kialakításait tekintve nem tudták követni a kor szellemét.
    - A MiG-21-be beépíthető-e az RD-33-as? Beépíthető, hiszen az R-25-össel majdnem azonos a levegőátfutás, de nem ez az igazi gond, hanem a bekötések eltérő kialakítása. Emiatt a 21-eseket teljesen át kellett volna faragni, miközben nem fértek volna bele a 70-es években tervezés alatt lévő szovjet radarok, nem fértek volna rá a korszak BVR rakétái se. A 90-es évekbeli MiG-21-93 Kopjo radarja már képes volt kiszolgálni az R-27-et is, ahogy az R-77-essel is együtt működött, de még itt se merült fel az áthajtóművezés.
     

Ezen oldal megosztása