Dehogynem.Kindzsal az Iszkander légi inditású változata.PAC-3 képes az elfogására,ha HMZn belül van.
K
kamm
Guest
Baszki, el ne kezdjuk ezt a hajbokoa marhasagot megint. Le lett ragva wz az okorseg anno a hypersonic temaban, a Patriot NEM anti-HCM eszkoz, BY DESIGN.
MINDEN komolyabb BM hiperszonikus eszköz.......Melyik Patriot?PAC-1?Az nem képes elfogni.PAC-3?Az meg igen.
Telefonon néztem meg.Pont akkor távolít a kamerával amikor a robbanás van talán a helikopter roncsai felett.Nem egy profi kamera felvétel.Igazából az Oroszok tudnák megmondani ha esetleg megtalálták a légvédelmi rakéta esetleges maradványait.Azzal egyetértek kevésbe ismert akár az is lehetett.Vagy hatósugara alapján akár egy régi szovjet eredetű S300 komplexum is.Én amitvkiveszek belőle farokrésznél robbant valami és utána zuhant a Mi-8.Korábban láttam videót másik lelőtt helikopterről ott látszik a rakéta valahonnan elő kéne keresni.
És akkor hogy van az a Kijevi sztori ahol a pac3 Kindzsal elfogásra képes volt?
A siklóbombás összevetésed már alapjaiban megbukik a mozgási energiával kapcsolatban.
Nekem az a paca ami a rakéta lehet elég kicsinek tűnik, de persze ebből nem lehet biztosra mondani semmit.
Az, hogy az Ukránok állítják.... hát az nem fog meggyőzni semmiről, az az egy biztos
Ez nyilván csak találgatás, de el tudom képzelni, hogy az újabb, ritkább SAMP/T ellen történik valami hülyeség, pl. hiba/hiány az EW adatbázisban, vagy valami hasonló.
Az Sz-300-ast kizártnak gondolom. Azok ellen harcolnak már mióta, az nem lehet meglepetés.
Pedig kaptál tőlem értelmezési segédletet!
Az Iszkandert 1988-ban kezdték fejleszteni, 1999-ben állították ki nyilvánosan az elsőt.
Ennek megfelelő elektronika járt hozzá. A rakéta csali, mivel olcsó fogyó eszköz így annak is ehhez mérhető elektronikája volt.
Ebben az időben a képen látható elektronika még nem volt ős öreg.
2006-tól állt szolgálatba, ami az oroszoknál a teljes kapacitás elérést jelenti, miközben rég gyártásban volt.
Ezek a rakéták feltehetően mind ilyen elektronikával készültek...
Majd jön a szokásos orosz fejlesztési elv, ha minden alap dolog harcra kész, elkezdik cserélni az elavult komponenseket.
Így a régi változat szolgálatba állásával párhuzamos megjelent az Iszkander-M!
Így lett több féle harci rész, kazettástól az ARM fejig minden. Itt kapott modern Glonas rendszert stb...
Vagyis a rakéta komponensei fokozatosan az adott korszak orosz elektronikai színvonalához hasonlóak voltak.
Ez kb. az Elbrus 2000-s procit és környezetét jelentheti.
Későbbi "E" és más változatok szintén már jobb elektronikát kaptak. 2014-től felpörgették a gyártást, olcsóbb is lett a darab ár.
Ezekbe már valószínűleg a 90 nm-en készült Elbrus 2SM (vagy hasonló) került. Onnan gondolom, hogy 2014-től erre állt át a Micron vállalat a gyártásban.
És itt vissza a rakéta csalik kérdéséhez.
Van a raktáron egy rakat régi a 90's évek elején gyártott rakéta csalid.
És van gondolom újabb is, már csak a gyárthatóság okán is.
Te melyiket lövöd el ukrajnában, úgy, hogy 100%, hogy az ellenség kezére kerül majd a rakéta csalikból?
Hát én se az újat adnám át az ellenségnek
Ahogyan abban is biztos vagyok, hogy Iszkanderből is a legrégebbiket lőtték el először.
Nem olyan bonyolult ez... Szerintem.
Meglepetés nem de elég "potens" rendszer kora és annakellenére hogy "keleti" rendszer.Nem véletlen hogy még a nyugati rendszerek megjelenése előtt se nagyon repültek mélységi bevetéseket az Orosz légierő gépei.Nekem az a paca ami a rakéta lehet elég kicsinek tűnik, de persze ebből nem lehet biztosra mondani semmit.
Az, hogy az Ukránok állítják.... hát az nem fog meggyőzni semmiről, az az egy biztos
Ez nyilván csak találgatás, de el tudom képzelni, hogy az újabb, ritkább SAMP/T ellen történik valami hülyeség, pl. hiba/hiány az EW adatbázisban, vagy valami hasonló.
Az Sz-300-ast kizártnak gondolom. Azok ellen harcolnak már mióta, az nem lehet meglepetés.
Persze, de az, hogy nem repülnek be Ukrajna fölé nem azért van mert az Sz-300-ast önmagában nem tudnák kezelni.
A külső forrásból kapott helyzetkép az ami az egész ukrán légteret potenciális aknamezővé teszi, ahol bárhol lehet egy csendben lapító Sz-300 vagy főleg BUK, amit a megfelelő pillanatban aktiválnak.
Ez teljesen más helyzet, mintha önerőből kéne a helyzetképet létrehozni saját felderítő radarokkal, amik támadhatóak.
Amúgy igaz, nem lehet lebecsülni ezeket sem.
Na, akkor tisztázzunk valamit. Orosz légi fölény van, mert az ukrán katonai repülőgépek nagy ritkán és lapos kúszásban repülnek, viszont légi uralom nincs, mert a ukrán légvédelem harcképessége megvan, mivel elég potens volt és még jelenleg is az, még ha nem is olyan mértékben. Szerintem ezután is meg lesz, még ha korlátozottan is, mert kapnak folyamatosan utánpótlást. Az USA légierőt meg hagyjuk már, itt nem releváns (nem ők harcolnak), mert ők is CM, meg nagy hatótávolságú fedélzeti fegyverekkel, drónokkal operálnak már. 2023-ban, egy potens, állandóan és folyamatosan kívülről támogatott légvédelemmel szemben nekik sem lenne meg a folyamatos légi uralom, maximum időlegesen és nem az egész terület felett. Az orosz nem fog hatalmas készleteket felhasználni, hogy állandóan a légvédelmet támadja mindenhol, időleges és korlátolt légi uralmat elérve. mert felesleges pazarlás lenne. A légierő távolsági csapásokkal egyenlőre lefogja azokat az ellenséges célokat, amiket kell. Lehetne többet is? Természetesen, de alapvetően nem Ukrajnára gyúrnak láthatóan és a képességeknek, amik nekik vannak, fent kell tartani és folyamatosan növelni, mert később nagyobb szükség lesz rájuk. Jelenleg az orosz ellenfele az ukrán/NATO segéderő. Mindenki másképpen csinálja, a képességek és az eljárások nem egyformák, valakinek ez, másoknak az az erős és gyenge pontja. Az orosz légierő nagyon lent volt, ahonnan szépen lassan jönnek fel, rengeteg harci tapasztalatot szerezve, a hibákból tanulva, de még nagyon sok van hátra, hogy mindent letaroló haderőnemmé váljon. Soha nem lesz olyan, mint az USA légierő, de nem is ez a cél. Az orosz légierő valós képességét még csak találgatjuk. A Patriot komplexumok is akkor érnek valamit, ha mennyiség van belőle, ez mindenre igaz. Nem elég a minőség, mennyiség is kell hozzá. A légi-légvédelmi harcászat sokkal többről szól, mint csak az autós kártya adatok és képességek. A technikát alkalmazni kell tudni, önmagában még kevés a képesség, azokat ki is kell maximálisan használni.
M-901 indító platform (PAC-2)
AN/MPQ-53(65 az új) többfunkciós lokátor állomás
Különben Dél-Koreában és Japánban is a lakott területek belsejében (nagyobb tereken) voltak a Patriot ütegek felállítva.
M-901 indító platform (PAC-2)
AN/MPQ-53(65 az új) többfunkciós lokátor állomás
Különben Dél-Koreában és Japánban is a lakott területek belsejében (nagyobb tereken) voltak a Patriot ütegek felállítva.
Nem emlékszel? A film tavaly tavasszal kijevi pláza lebontása, Mélygarázsba bújtak meg az ukrik valószínüleg nem vettek parkolójegyet ezért jött a büntetés. Valószínűleg ezen a videón tudták bemutatni a területet hol helyezkedtek el a patriot egységek.
Azt próbáltam szemléltetni a kedves kollégáknak, hogy ez is valószínűleg egy visszahulló patriot darab volt, amitől a pláza elenyésző károkat szenvedett. Másnap már nyitottak.
A Patriot még elméletben sem képes a Kinzsal elfogására, még pontvédelem esetén sem, csak valami nagy véletlen folytán. 3.000m/s (ráadásul tisztán ballisztikus rakéták esetén) vs 4.080m/s. Na, ebből kell kiindulni.
De a Washington Post szerint az ukrán zsenialitás pótolja a fizikát! Szoftverfrissítés volt! Érted?
Mert a szoftverfrissítés egyszerűen zároljelbe teszi a fizikát, és ha elég erős a hit, minden lehetséges (khmm a gémcséndzsör vadászbombázó kapcsán ment ugyanez a szoftverfrissítős bullshit…)
How the U.S. Patriot Missile Became a Hero of Ukraine War
The air-defense system is doing what it was designed for—40 years after it was brought into service.
www.wsj.com
Would you like to know more?
Bocs, de levezetnéd, hogy egy nem manőverező HS célpontnál, amely majdnem függőlegesen érkezik, miért is szempont, hogy mennyivel gyorsabb, mint az elfogó rakéta?
(Kindzsaltól függetlenül kérdezem)
Egy légvédelmi(rakéta )védelmi komplexum esetén nagyon fontos, hogy a cél paraméterek (ebben benne van a sebesség is, mint az egyik leglényegesebb paraméter) egy adott határon belül legyenek, ami a rávezetést adott hatásfokkal biztosítja (tud vele számolni a rendszer). Ha megnézel egy légvédelmi rakéta komplexum adattábláját, akkor benne van, hogy mekkora célsebességig van értelme egyáltalán foglalkozni a céllal, egy találkozási pontot számolva. Efölött gyakorlatilag "eldobja" a rendszer. A Patriot-nál ez 3.000m/s. Mivel automatikus rendszer, ezért az ez feletti sebességű célokat nem is támadja.
OK, ez érthető, de józan paraszti ésszel belegondolva, ha a cél kvázi szemből érkezik, és időben észreveszed (követed, stb), illetve elég pontosan tudod követni (=minimális pályakorrekcióra van szükség), akkor azért elméletileg a célnál akár jóval lassabb elfogó rakéta is elég lehet - hiszen “csak” egy találkozási pontra kell vinni, nem kell utólérni stb
Vagy ezt nagyon rosszul gondolom?
Ahogyan a cél sebessége nő, úgy szűkül a megsemmisitési zóna, a a végén teljesen eltűnik, itt van a max. célsebesség határa, mivel a minimális érték lesz a maximális érték is. Több fajta rakéta rávezetés létezik, előretartásos, fél előre tartásos, hárompontos a leggyakoriabbak. Mindegyiknek megvannak az előnyei és hátrányai, a megsemmisítési zóna mérete nagyban függ ezektől is. Eleve a célkövetés is limitált célsebesség szerint.