Mohácsi csata (1526.08.29.)

[DINAMO]

A hátunkba igyekkvők megtámadását kihagytad.Ez előbb történt, mint a jobbszárny megtámadása. Szét is kergették őket, de elpusztítani nem tudták, mert nehézlovassággal nem lehet utolárni a menekülő könnyűlovasságot

Ez teny ! Azonban meg ez is csak egy mellekszal. Ez meg nem a foseregek osszecsapasa hanem csak a Bali beg 7000 fos egysegenek es a Raskay fele testorlovassag osszecsapasa. Tomori eleve ugy kuldte ki Raskayt a felderitesre hogy nezze meg a Torok csapatot ami bekeriteni vagy a tabort megtamadni megy. Merje fel oket ES HA LEHET AKKOR ALLITSA MEG OKET. A Torkok elnyujtott sorokban mehettek mert Raskay az elso tamadassal szetszakitotta oket. Azonban a Torokko osszeszedtek magukat es bekeritettek a Raskay csapatot majd szetvertek. Ez a testorcsapat lett volna az aki vigyaz a kiralyra.

 

[DINAMO]

A hátunkba igyekkvők megtámadását kihagytad.Ez előbb történt, mint a jobbszárny megtámadása. Szét is kergették őket, de elpusztítani nem tudták, mert nehézlovassággal nem lehet utolárni a menekülő könnyűlovasságot

A Raskay csapat konyulovas csapat volt Nehezlovas nem volt kozottuk. Sajnos szetkergetni nem tudtak a torok csapatot csak szetszakitani a vonalukat. Azonban a tulero hamar ervenyre jutott. Raskay csapatot valahol 500-1000 fore becsulik ezzel szemben volt 7000 torok raadasul azakindzsik kozzul a valogatott legjobb 7000 .

 

[dudi]

Alapvetoen igazad van a Torkok azert mentek a nyugati uton mert az volt kedvezo nekik. Azonban 1526 ban azert mentek ott mert ott jott a magyarok serege a kiralyal. Ha a kiraly a keleti oldalon jott volna akkor ott mentek volna mert megakartak utkozni veluk. Buda elfoglalasa eloszor Petervarad elfoglalasa utan merult fel de meg a Mohacsi csata utan is egy ujra eldontottek hogy akkor nem hatrarc hanem irany Buda lesz. Buda nem szerepelt az eredeti tervek kozott az csak ugy bejott .

1526-ban nulla helyismeretük volt, volt is ebből bajuk a menet soran hiába voltak nagyon jól felkészültek. A magyar sereg akkor indult déli irányba amikor a törökök megindultak felfelé a Duna mentén a nyugati oldalon. Pont fordítva történt. Előbb infult el a török északnak, mint mi délnek. Ők pedig azért a nyugati oldalon jöttek, mert az ókor óta boldog boldogtalan a nyugati oldalon mozog nagy sereggel.

 

[DINAMO]

Ők tudták, hogy hová indulnak, mi még azt sem tudtuk meghatarozni, hogy mi a hadjárat célja (azt tudtuk, hogy 26-ban jön a szultannal az egész birodalom). Felkészülni pedig felkészültünk amennyire a lehetőségek engedték. Egy ekkora pláne ennél nagyobb sereget a nyár közepére pláne az elejére ha a király vizet fakaszt a sziklából akkor sem tudtunk volna előteremteni, mert éhen haltak volna. Akkoriban csak egyszer egy évben lehetett búzát betakarítani nem csak nálunk, hanem az egész kontinensen, ellenben a törököknek ott vokt Egyiptom ami arra adott lehetőséget, hogy az év bármely szakában legyen elég élelme a hadseregnek. Tehát amíg mi egy az oszmán fősereg ellen eséllyel szembeszállni tudó hadsereget csak a betakarítás után közvetlen tudtunk etetni, addig a szultán a 60-70.000 fős seregét az év bármely időszakában el tudta latni élelemmel.

Mondjuk azt máig nem értem, hogy kinek jutott eszébe az a marhaság, hogy a szultani fősereg a Szultánnal együtt nem Buda ellen vonul, hanem megy Erdélybe.

Azert nemi kritikat mar Tomori is megfogalmazot. Mar 1525 decembereben tudtak rola hogy jon a torok sereg . Jottek a hirek a menkulok folyamaosan jelentve a kzelgo veszelyt. Tomori meg aprilisban majusban arrol panaszkodik kifakadoan a kiralynak hogy naugye hogy nekem volt igazam es nem a sok tanacsadonak akik azt mondtak hogy nem is jon a torok "felseged meg a lovakat sem patkoltatta meg...." Magyaran a tenyleges keszulodes is tobb honap kesessel indult. Burgio irja hogy semmi nincs ami a haboruhoz kellene. Mindenki iger de semmi sincs. Az utolso egy hetben kezdett osszeallni ugy a sereg hogy mar nemi remenyt lehetett taplalni de attol hogy keszek lettunk volna meg fenyevekre voltunk.

 

[dudi]

Ez teny ! Azonban meg ez is csak egy mellekszal. Ez meg nem a foseregek osszecsapasa hanem csak a Bali beg 7000 fos egysegenek es a Raskay fele testorlovassag osszecsapasa. Tomori eleve ugy kuldte ki Raskayt a felderitesre hogy nezze meg a Torok csapatot ami bekeriteni vagy a tabort megtamadni megy. Merje fel oket ES HA LEHET AKKOR ALLITSA MEG OKET. A Torkok elnyujtott sorokban mehettek mert Raskay az elso tamadassal szetszakitotta oket. Azonban a Torokko osszeszedtek magukat es bekeritettek a Raskay csapatot majd szetvertek. Ez a testorcsapat lett volna az aki vigyaz a kiralyra.

Rz oké, de a csata napján volt gyakorlatilag pillanatokkal azelőtt, hogy megindult a mi jobbszárnyunk.

 

[DINAMO]

1526-ban nulla helyismeretük volt, volt is ebből bajuk a menet soran hiába voltak nagyon jól felkészültek. A magyar sereg akkor indult déli irányba amikor a törökök megindultak felfelé a Duna mentén a nyugati oldalon. Pont fordítva történt. Előbb infult el a török északnak, mint mi délnek. Ők pedig azért a nyugati oldalon jöttek, mert az ókor óta boldog boldogtalan a nyugati oldalon mozog nagy sereggel.

Meg 1525 nvembereben a korabbi magyarokkal totent osszecsapasbol meglevo foglyok valamint mar nekik behodolt az orszagot jol ismero szerbek kozzul tobbeket egyenkent egymastol ekulonitve kikerdeztek merre menjenek merre hol erdemes es igy hataroztak meg az utvonalukat. Vgig voltak vezetoeik sot a magyar oldalrol jottek dezertorok egyutmukodok akik hireket hoztak arrol merre jar a kiraly milyen sereggel stb. A Szultani naplo beszamol ezekrol.

 

[DINAMO]

Rz oké, de a csata napján volt gyakorlatilag pillanatokkal azelőtt, hogy megindult a mi jobbszárnyunk.

Valszeg igy lehetett mert Raskayek veresege csak a csata utan lett koztudott pedig ameddig lehetett biztos szemmeltartottak oket.

 

[dudi]

Meg 1525 nvembereben a korabbi magyarokkal totent osszecsapasbol meglevo foglyok valamint mar nekik behodolt az orszagot jol ismero szerbek kozzul tobbeket egyenkent egymastol ekulonitve kikerdeztek merre menjenek merre hol erdemes es igy hataroztak meg az utvonalukat. Vgig voltak vezetoeik sot a magyar oldalrol jottek dezertorok egyutmukodok akik hireket hoztak arrol merre jar a kiraly milyen sereggel stb. A Szultani naplo beszamol ezekrol.

Nem volt helyisemretük, ezért kellettek a vezetők, bár helyiek sem tudták, hogy 60.000 merre menjen (a törökökön kívül a világon senki nem tudta, mi kell 60.000 embernek, csak a kínaiak, de ők nem valószínű, hogy benéztek a szultánhoz segíteni), csak azt tudták mondani, hogy erre szoktak járni a seregek, itt szoktak megállni stb. De hogy az megfelelő infó-e azt nem tudták, mert álmodni nem mertek olyan haderőről amiben csak a harcoló katona 60.000 ember.

 

[DINAMO]

Nem volt helyisemretük, ezért kellettek a vezetők, bár helyiek sem tudták, hogy 60.000 merre menjen (a törökökön kívül a világon senki nem tudta, mi kell 60.000 embernek, csak a kínaiak, de ők nem valószínű, hogy benéztek a szultánhoz segíteni), csak azt tudták mondani, hogy erre szoktak járni a seregek, itt szoktak megállni stb. De hogy az megfelelő infó-e azt nem tudták, mert álmodni nem mertek olyan haderőről amiben csak a harcoló katona 60.000 ember.

Ezzel a helyismerettel kapcsolatban csak egy megjegyzes, illetve ketto.

Az elso hogy Lutfi pasa irja aki kesobb nagyvezir lett hogy hirszerzo erkezett vissza hozzajuk es jelentette a magyar csapat helyet illetve hogy egy arkot astak a csatarendjuk elott. Ez melyen a magyar "frontvonal" mogott tortent. Az az voltak felderitoik a torokoknek.

A masik ami sokkal fontosabb hogy a torokok vegig Belgradtol Budaig a csata napjat leszamitva ugyanott taboroztak ahol ammgyar csapatok taboroztak .

Roviden volt terepismeretuk infojuk hol merre erdemes menni es taborozni.

persze csak szerintem

 

[dudi]

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[aquarell]

Izgalmas. Köszönöm a beszélgetést!

 

[ravenlord]

Szapolyai János árulása nyilvánvaló ebből a posztból:

"
499 évvel ezelőtt...
"Az Úr Istenért kérlek és az Szűz Máriáért, az ő fiáért, az Christusért, ebben egyebet Ne tegyetek, és ez Levélnek mássát mindjárást vajda uramnak küldjétek Erdélybe. Ez Testamentom Levél költ Mohacz mezején, Szent János nyaka vágása napjának előtte waló hétfőn, az őfelsége táborából, Lajos királyéból, mikor írának eme esztendőben ezeröt száz huszon hat." (Forrás: MNL. OL. Dl. 24323.)

1526. augusztus 27-én kelt a fent olvasható, magyar nyelven írott végrendelet, amely fontos adatokról árulkodik. A végrendeletet Drágffy János országbíró írta, aki a mohácsi csatában a Magyar Királyság zászlóját tartotta. Az elsők között esett el.

#1526Magyarországa
#MindennapMohács

Miért fontosak Drágffy sorai? A végrendelkezés teljesen megszokott és normális dolog volt csaták idején. Ha viszont a posztban idézett végrendeletet olvassuk, két dolog is feltűnhet. Két nappal a csata előtt Szapolyai János familiárisa és hű embere, Drágffy János a "vajda uramra" bízza a végrendelet betartását, és azt kéri, hogy Erdélybe küldjék a testamentum másolatát. Mit jelent mindez?

• Drágffy János országbíró pontosan tudja, hogy Szapolyai János erdélyi "vajda uram" nem ér oda a csata napjára Mohácsra, hiszen ha Szapolyai is részt venne az ütközetben, akkor ő is eleshet, így nem lesz, aki betartsa Drágffy végrendeletének pontjait.
• Drágffy János arra kéri a futárjait, hogy a végrendeletének másolatát vigyék a "vajda uramnak" Erdélybe, vagyis az országbíró azt is tudja, hogy Szapolyai még mindig Erdélyben tartózkodik. Ezt az adatot pedig egy másik levélből tudtuk bizonyítani: augusztus 24-én Szapolyai János és somlyói Báthory István királyi titkár egyaránt Kolozsvárról írnak levelet, vagyis öt nappal a mohácsi csata előtt még Szeged közelében sem járnak. Pedig a 400. évfordulóra megjelentetett Mohács emlékkönyvben Gyalókay Jenő hadtörténész még azzal számolt, hogy ha Szapolyai két héttel a csata előtt elindult Kolozsvárról, akkor se érhetett a seregével Mohácsra. Azonban Gyalókay még nem tudta, amit mi már igen: Szapolyai János erdélyi vajda még öt nappal a mohácsi csata előtt is Kolozsvárott tartózkodik, és bizony erről a hű embere, Drágffy János is pontosan tudott!

Gyanítom, hogy ez sem lesz benne a Mohácsról szóló történelem könyvekben.
A magyar nyelvű végrendelet pedig nagyon szépen olvasható itt:

24323 | Oklevelek | Hungaricana

A Hungaricana szolgáltatás elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Az adatbázis folyamatosan gazdagodó virtuális...

archives.hungaricana.hu

"

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[DINAMO]

Szapolyai János árulása nyilvánvaló ebből a posztból:

"
499 évvel ezelőtt...
"Az Úr Istenért kérlek és az Szűz Máriáért, az ő fiáért, az Christusért, ebben egyebet Ne tegyetek, és ez Levélnek mássát mindjárást vajda uramnak küldjétek Erdélybe. Ez Testamentom Levél költ Mohacz mezején, Szent János nyaka vágása napjának előtte waló hétfőn, az őfelsége táborából, Lajos királyéból, mikor írának eme esztendőben ezeröt száz huszon hat." (Forrás: MNL. OL. Dl. 24323.)

1526. augusztus 27-én kelt a fent olvasható, magyar nyelven írott végrendelet, amely fontos adatokról árulkodik. A végrendeletet Drágffy János országbíró írta, aki a mohácsi csatában a Magyar Királyság zászlóját tartotta. Az elsők között esett el.

#1526Magyarországa
#MindennapMohács

Miért fontosak Drágffy sorai? A végrendelkezés teljesen megszokott és normális dolog volt csaták idején. Ha viszont a posztban idézett végrendeletet olvassuk, két dolog is feltűnhet. Két nappal a csata előtt Szapolyai János familiárisa és hű embere, Drágffy János a "vajda uramra" bízza a végrendelet betartását, és azt kéri, hogy Erdélybe küldjék a testamentum másolatát. Mit jelent mindez?

• Drágffy János országbíró pontosan tudja, hogy Szapolyai János erdélyi "vajda uram" nem ér oda a csata napjára Mohácsra, hiszen ha Szapolyai is részt venne az ütközetben, akkor ő is eleshet, így nem lesz, aki betartsa Drágffy végrendeletének pontjait.
• Drágffy János arra kéri a futárjait, hogy a végrendeletének másolatát vigyék a "vajda uramnak" Erdélybe, vagyis az országbíró azt is tudja, hogy Szapolyai még mindig Erdélyben tartózkodik. Ezt az adatot pedig egy másik levélből tudtuk bizonyítani: augusztus 24-én Szapolyai János és somlyói Báthory István királyi titkár egyaránt Kolozsvárról írnak levelet, vagyis öt nappal a mohácsi csata előtt még Szeged közelében sem járnak. Pedig a 400. évfordulóra megjelentetett Mohács emlékkönyvben Gyalókay Jenő hadtörténész még azzal számolt, hogy ha Szapolyai két héttel a csata előtt elindult Kolozsvárról, akkor se érhetett a seregével Mohácsra. Azonban Gyalókay még nem tudta, amit mi már igen: Szapolyai János erdélyi vajda még öt nappal a mohácsi csata előtt is Kolozsvárott tartózkodik, és bizony erről a hű embere, Drágffy János is pontosan tudott!

Gyanítom, hogy ez sem lesz benne a Mohácsról szóló történelem könyvekben.
A magyar nyelvű végrendelet pedig nagyon szépen olvasható itt:

24323 | Oklevelek | Hungaricana

A Hungaricana szolgáltatás elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Az adatbázis folyamatosan gazdagodó virtuális...

archives.hungaricana.hu

"

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

"Drágffy János arra kéri a futárjait, hogy a végrendeletének másolatát vigyék a "vajda uramnak" Erdélybe, vagyis az országbíró azt is tudja, hogy Szapolyai még mindig Erdélyben tartózkodik. Ezt az adatot pedig egy másik levélből tudtuk bizonyítani: augusztus 24-én Szapolyai János és somlyói Báthory István királyi titkár egyaránt Kolozsvárról írnak levelet, vagyis öt nappal a mohácsi csata előtt még Szeged közelében sem járnak. Pedig a 400. évfordulóra megjelentetett Mohács emlékkönyvben Gyalókay Jenő hadtörténész még azzal számolt, hogy ha Szapolyai két héttel a csata előtt elindult Kolozsvárról, akkor se érhetett a seregével Mohácsra. Azonban Gyalókay még nem tudta, amit mi már igen: Szapolyai János erdélyi vajda még öt nappal a mohácsi csata előtt is Kolozsvárott tartózkodik, és bizony erről a hű embere, Drágffy János is pontosan tudott!"

A csata napjan SENKI nem tudta merre jar Szapolyai. A csata utan a kulonbozo levelekbol es szemtanuk beszamoloi alapjan lehetett osszerakni a dolgot. Ebbol kifolyolag Dragffy sem tudhatta es valseg nem is ugy emlitette a vegrendeleteben mint pillanatnyi tartozkodasi helyet Szapolyainak hanem mint azt a helyet ahol mint Erdelyi VAJDA a hatalmat gyakorolja es a feladatat vegzi.

Ot nappal valoban Kolozsvaron volt Szapolyai de azt is tudjuk hogy latva hogy a seregevel eselytelen hogy a csata elott odaerjen par emberevel fegyvereit gyors kocsira teve megindult hogy ha mas nam is de o szemelyesen ott lehessen. Igy is elkesett de nem azert mert elakart kesni hanem mert igy alakult. Pl mint Erdelyi vajda alapfeladata volt hogy Erdelyt vigyazza az esetleges torok betores elol. Amikor latszott hogy a Torok nem Erdely fele megy akkor a kiralytol kapott olyan parancsot hogy a seregevel torjon be a Torok teruletekre a Torok sereg hataba igy azt visszafordulasra kenyszeritve. Aztan kapott ettol ellentetes parancsot is szoval elkuldte sajat szemelyes emberet hogy akkor a kiraly mondja mar meg mit is akar. Amugy a Torok teruletre valo betorest Szapolyai irasban a kiralynak irt levelben ELLENEZTE es azt javasolta hogy az Erdelyi csapaotkat egyesitsek a kiralyi sereggel de jelezte barmit hajlando vegrehajtani csak a kiraly mondja meg vilagosan mit akar. Mikor a kiralynak ezt Dunafoldvaron megmondta Szapolyai kuldonce akkor a kiraly es vele egyutt az egesz tanacs eloszor nem csinalt emmit!!! Majd ket nap mulva kuldtek el a kuldoncot vissza Szapolyaihoz hogy "jo akkor csatlakozz hozzank" Az egesz sereg ekkor meg Erdelyben volt de a csataig mar csak egy honap sem volt hatra. Eselytelen volt hogy Szapolyai odaerjen.



Amugy a egrendelet is megjelent mar nyomtatott formaban.

 

[ravenlord]

"Drágffy János arra kéri a futárjait, hogy a végrendeletének másolatát vigyék a "vajda uramnak" Erdélybe, vagyis az országbíró azt is tudja, hogy Szapolyai még mindig Erdélyben tartózkodik. Ezt az adatot pedig egy másik levélből tudtuk bizonyítani: augusztus 24-én Szapolyai János és somlyói Báthory István királyi titkár egyaránt Kolozsvárról írnak levelet, vagyis öt nappal a mohácsi csata előtt még Szeged közelében sem járnak. Pedig a 400. évfordulóra megjelentetett Mohács emlékkönyvben Gyalókay Jenő hadtörténész még azzal számolt, hogy ha Szapolyai két héttel a csata előtt elindult Kolozsvárról, akkor se érhetett a seregével Mohácsra. Azonban Gyalókay még nem tudta, amit mi már igen: Szapolyai János erdélyi vajda még öt nappal a mohácsi csata előtt is Kolozsvárott tartózkodik, és bizony erről a hű embere, Drágffy János is pontosan tudott!"

A csata napjan SENKI nem tudta merre jar Szapolyai. A csata utan a kulonbozo levelekbol es szemtanuk beszamoloi alapjan lehetett osszerakni a dolgot. Ebbol kifolyolag Dragffy sem tudhatta es valseg nem is ugy emlitette a vegrendeleteben mint pillanatnyi tartozkodasi helyet Szapolyainak hanem mint azt a helyet ahol mint Erdelyi VAJDA a hatalmat gyakorolja es a feladatat vegzi.

Ot nappal valoban Kolozsvaron volt Szapolyai de azt is tudjuk hogy latva hogy a seregevel eselytelen hogy a csata elott odaerjen par emberevel fegyvereit gyors kocsira teve megindult hogy ha mas nam is de o szemelyesen ott lehessen. Igy is elkesett de nem azert mert elakart kesni hanem mert igy alakult. Pl mint Erdelyi vajda alapfeladata volt hogy Erdelyt vigyazza az esetleges torok betores elol. Amikor latszott hogy a Torok nem Erdely fele megy akkor a kiralytol kapott olyan parancsot hogy a seregevel torjon be a Torok teruletekre a Torok sereg hataba igy azt visszafordulasra kenyszeritve. Aztan kapott ettol ellentetes parancsot is szoval elkuldte sajat szemelyes emberet hogy akkor a kiraly mondja mar meg mit is akar. Amugy a Torok teruletre valo betorest Szapolyai irasban a kiralynak irt levelben ELLENEZTE es azt javasolta hogy az Erdelyi csapaotkat egyesitsek a kiralyi sereggel de jelezte barmit hajlando vegrehajtani csak a kiraly mondja meg vilagosan mit akar. Mikor a kiralynak ezt Dunafoldvaron megmondta Szapolyai kuldonce akkor a kiraly es vele egyutt az egesz tanacs eloszor nem csinalt emmit!!! Majd ket nap mulva kuldtek el a kuldoncot vissza Szapolyaihoz hogy "jo akkor csatlakozz hozzank" Az egesz sereg ekkor meg Erdelyben volt de a csataig mar csak egy honap sem volt hatra. Eselytelen volt hogy Szapolyai odaerjen.



Amugy a egrendelet is megjelent mar nyomtatott formaban.

És ha Szapolyai előre küldi a lovasságát?
Azok biztos, hogy odaértek volna így is.

 

[dudi]

"Drágffy János arra kéri a futárjait, hogy a végrendeletének másolatát vigyék a "vajda uramnak" Erdélybe, vagyis az országbíró azt is tudja, hogy Szapolyai még mindig Erdélyben tartózkodik. Ezt az adatot pedig egy másik levélből tudtuk bizonyítani: augusztus 24-én Szapolyai János és somlyói Báthory István királyi titkár egyaránt Kolozsvárról írnak levelet, vagyis öt nappal a mohácsi csata előtt még Szeged közelében sem járnak. Pedig a 400. évfordulóra megjelentetett Mohács emlékkönyvben Gyalókay Jenő hadtörténész még azzal számolt, hogy ha Szapolyai két héttel a csata előtt elindult Kolozsvárról, akkor se érhetett a seregével Mohácsra. Azonban Gyalókay még nem tudta, amit mi már igen: Szapolyai János erdélyi vajda még öt nappal a mohácsi csata előtt is Kolozsvárott tartózkodik, és bizony erről a hű embere, Drágffy János is pontosan tudott!"

A csata napjan SENKI nem tudta merre jar Szapolyai. A csata utan a kulonbozo levelekbol es szemtanuk beszamoloi alapjan lehetett osszerakni a dolgot. Ebbol kifolyolag Dragffy sem tudhatta es valseg nem is ugy emlitette a vegrendeleteben mint pillanatnyi tartozkodasi helyet Szapolyainak hanem mint azt a helyet ahol mint Erdelyi VAJDA a hatalmat gyakorolja es a feladatat vegzi.

Ot nappal valoban Kolozsvaron volt Szapolyai de azt is tudjuk hogy latva hogy a seregevel eselytelen hogy a csata elott odaerjen par emberevel fegyvereit gyors kocsira teve megindult hogy ha mas nam is de o szemelyesen ott lehessen. Igy is elkesett de nem azert mert elakart kesni hanem mert igy alakult. Pl mint Erdelyi vajda alapfeladata volt hogy Erdelyt vigyazza az esetleges torok betores elol. Amikor latszott hogy a Torok nem Erdely fele megy akkor a kiralytol kapott olyan parancsot hogy a seregevel torjon be a Torok teruletekre a Torok sereg hataba igy azt visszafordulasra kenyszeritve. Aztan kapott ettol ellentetes parancsot is szoval elkuldte sajat szemelyes emberet hogy akkor a kiraly mondja mar meg mit is akar. Amugy a Torok teruletre valo betorest Szapolyai irasban a kiralynak irt levelben ELLENEZTE es azt javasolta hogy az Erdelyi csapaotkat egyesitsek a kiralyi sereggel de jelezte barmit hajlando vegrehajtani csak a kiraly mondja meg vilagosan mit akar. Mikor a kiralynak ezt Dunafoldvaron megmondta Szapolyai kuldonce akkor a kiraly es vele egyutt az egesz tanacs eloszor nem csinalt emmit!!! Majd ket nap mulva kuldtek el a kuldoncot vissza Szapolyaihoz hogy "jo akkor csatlakozz hozzank" Az egesz sereg ekkor meg Erdelyben volt de a csataig mar csak egy honap sem volt hatra. Eselytelen volt hogy Szapolyai odaerjen.



Amugy a egrendelet is megjelent mar nyomtatott formaban.

Kis túlzással ő sem tudta hol jár, mert annyi egymásnak ellentmondó parancsot kapott, hogy amikor végül megunta, akkor szarva mindenre hagyta ott a csapatait és indult el Mohácsra.

 

[dudi]

És ha Szapolyai előre küldi a lovasságát?
Azok biztos, hogy odaértek volna így is.

A nagy büdös lótúrót. Alapból erdélyi vajda volt és mint ilyen az erdélyi csapatok parancsnoka. Az erdélyi csapatok pedig át sem léphetik Erdély határát királyi parancs nélkül (és ahhoz is nagyon erősen meg kellett indokolnia akirálynak a döntését). Ezen túlmenően, ő otthagyta a seregét és egyedül nem volt elég gyors ahhoz, hogy odaérjen időben, szerinted akkor pár ezer lovasnak ment volna?

 

[DINAMO]

És ha Szapolyai előre küldi a lovasságát?
Azok biztos, hogy odaértek volna így is.

Nem ismered a viszonyokat. Eloszor is a lovassagbol csak a konyulovasagot lehetett volna elorekuldeni de azt is max 50-100 km re mert ezutan lovat kell cserelned. Ez a locsere egy kocsinal megoldhato mert 2-4 lo de egy mondjuk 2000 lovasseregnek hol talalsz 2000 lovat minden 100 km en?

Az egesz el volt cseszve. Ezer meg egy hibat vetettek es mar evekkel korabban. Lopas onzes szethuzas arulas. A csata elvesztese mar csak pont volt az i-n. Hosiesen kuzdottek de vesztettek es ebben a veresegben 50% ban a torkok tuleree 59 % ban meg a sajat onzesuk ostobasaguk jatszott szerepet.