Nem-Akusztikus felderítési módszerek

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

T

Törölt tag 1945

Guest
SAR (Synthetic Aperture Radar)


r17281-39-satellite-image-terrasar-x-strait-of-gibraltar-2008-3b.jpg

TerraSAR-X kereskedelmi műhold 1m felbontású SAR felvételén, jól láthatóak a Gibraltári szorosban haladó hajók (világos) mögött a hullámuk (sötét)

A SAR műholdak kiválóan alkalmasak a tengerek megfigyelésére, mivel sem az időjárás, sem a napszakok nem befolyásolják felvételeik minőségét.

Számítsuk ki, hogy egy a víz alatt 50m-en 20 csomóval haladó Akula tengeralattjáró mekkora hullámot okoz a felszínen.

W – a hullám nagysága; <- ezt keressük
D – a tengeralattjáró átmérője; 13.6m
V – a tengeralattjáró sebessége; 20csomó x 0.514 = 10.3m/s
h – tengeralattjáró merülési mélysége; 50m
g – nehézségi gyorsulás; 9.81m/s²

W = D² x V² / (8 x g x h²) = 13.6²m x 10.3²m/s / (8 x 9.81m/s² x 50²m) = 185 x 106 / (8 x 9.81 x 2’500) = 19’610 / 196’200 = 0.1m = 10cm

A fenti számítást elvégezve különböző mélységekre, és sebesség értékekre;

2018-11-04-10-36-28-Microsoft-Excel-SUBS-xls.jpg


A fenti értékek kiszámítása után, már csak az a kérdés, hogy vajon a katonai SAR műholdak milyen felbontásra képesek.

SAR-Lupe.jpg

A német SAR-Lupe katonai felderítő műhold sorozat öt tagját 2006 és 2008 között Orosz Kozmosz-3M rakétákkal bocsájtották fel.

mérete; 4 x 3 x 2m
tömege; 720kg
elektromos teljesítménye; 250W
ára; 64 millió Eur
maximális felbontása; 12cm

A fenti táblázatban fehérrel jelöltem azokat a körülményeket, amikor a SAR-Lupe észlelheti az Akulát.

Lássunk most egy igazi nehézfiút.

Lacrosse-Satellite.jpg

Az amerikai Lacrosse/Onyx/Vega katonai felderítő műhold sorozat öt tagját 1988 és 2005 között bocsájtották fel, közülük három még 2018-ban is fent kering.

mérete; 13m x 4.5m (mint a Szaljut-7 űrállomás)
tömege; 14’500kg
elektromos teljesítménye; 43kW körül (45m-es napelemszárnya hosszabb, mint az ISS-en lévők)
ára; 1’400 millió USD (SSN-21 Seawolf árának a fele)
maximális felbontása; <- hivatalos forrásból ezt úgy 50 év múlva tudjuk majd meg
:eek:

2018-11-04-11-08-45-us-lacrosse-spysat-images-pdf-Adobe-Acrobat-Reader-DC.jpg

Az Orosz “Altay Optikai és Lézer Centrum“, félméteres adaptív optikával készít idegen katonai műholdakról felvételeket...

2018-11-04-11-12-53-us-lacrosse-spysat-images-pdf-Adobe-Acrobat-Reader-DC.jpg

... becslésük szerint a Lacrosse fázisvezérelt SAR antennája 15m átmérőjű.(5 emeletes ház)

A Lacrosse 25x akkora antenna felülete, és 170x-es elektromos teljesítménye a SAR-Lupe-hez képest, akár egy nagyságrendi felbontás javulást is okozhat.
(22x-es áráról nem is beszélve)
;)

A fenti táblázatban zölddel jelöltem azokat a körülményeket, amikor a Lacrosse becslésem szerint észlelheti az Akula felszíni hullámát.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 906
85 494
113
SAR (Synthetic Aperture Radar)


r17281-39-satellite-image-terrasar-x-strait-of-gibraltar-2008-3b.jpg

TerraSAR-X kereskedelmi műhold 1m felbontású SAR felvételén, jól láthatóak a Gibraltári szorosban haladó hajók (világos) mögött a hullámuk (sötét)

A SAR műholdak kiválóan alkalmasak a tengerek megfigyelésére, mivel sem az időjárás, sem a napszakok nem befolyásolják felvételeik minőségét.

Számítsuk ki, hogy egy a víz alatt 50m-en 20 csomóval haladó Akula tengeralattjáró mekkora hullámot okoz a felszínen.

W – a hullám nagysága; <- ezt keressük
D – a tengeralattjáró átmérője; 13.6m
V – a tengeralattjáró sebessége; 20csomó x 0.514 = 10.3m/s
h – tengeralattjáró merülési mélysége; 50m
g – nehézségi gyorsulás; 9.81m/s²

W = D² x V² / (8 x g x h²) = 13.6²m x 10.3²m/s / (8 x 9.81m/s² x 50²m) = 185 x 106 / (8 x 9.81 x 2’500) = 19’610 / 196’200 = 0.1m = 10cm

A fenti számítást elvégezve különböző mélységekre, és sebesség értékekre;

2018-11-04-10-36-28-Microsoft-Excel-SUBS-xls.jpg


A fenti értékek kiszámítása után, már csak az a kérdés, hogy vajon a katonai SAR műholdak milyen felbontásra képesek.

SAR-Lupe.jpg

A német SAR-Lupe katonai felderítő műhold sorozat öt tagját 2006 és 2008 között Orosz Kozmosz-3M rakétákkal bocsájtották fel.

mérete; 4 x 3 x 2m
tömege; 720kg
elektromos teljesítménye; 250W
ára; 64 millió Eur
maximális felbontása; 12cm

A fenti táblázatban fehérrel jelöltem azokat a körülményeket, amikor a SAR-Lupe észlelheti az Akulát.

Lássunk most egy igazi nehézfiút.

Lacrosse-Satellite.jpg

Az amerikai Lacrosse/Onyx/Vega katonai felderítő műhold sorozat öt tagját 1988 és 2005 között bocsájtották fel, közülük három még 2018-ban is fent kering.

mérete; 13m x 4.5m (mint a Szaljut-7 űrállomás)
tömege; 14’500kg
elektromos teljesítménye; 43kW körül (45m-es napelemszárnya hosszabb, mint az ISS-en lévők)
ára; 1’400 millió USD (SSN-21 Seawolf árának a fele)
maximális felbontása; <- hivatalos forrásból ezt úgy 50 év múlva tudjuk majd meg
:eek:

2018-11-04-11-08-45-us-lacrosse-spysat-images-pdf-Adobe-Acrobat-Reader-DC.jpg

Az Orosz “Altay Optikai és Lézer Centrum“, félméteres adaptív optikával készít idegen katonai műholdakról felvételeket...

2018-11-04-11-12-53-us-lacrosse-spysat-images-pdf-Adobe-Acrobat-Reader-DC.jpg

... becslésük szerint a Lacrosse fázisvezérelt SAR antennája 15m átmérőjű.(5 emeletes ház)

A Lacrosse 25x akkora antenna felülete, és 170x-es elektromos teljesítménye a SAR-Lupe-hez képest, akár egy nagyságrendi felbontás javulást is okozhat.
(22x-es áráról nem is beszélve)
;)

A fenti táblázatban zölddel jelöltem azokat a körülményeket, amikor a Lacrosse becslésem szerint észlelheti az Akula felszíni hullámát.

A táblázat alapján ez gyakorlatilag alkalmatlan tengeralattjáró felderítésre.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat
M

molnibalage

Guest
A táblázat alapján ez gyakorlatilag alkalmatlan tengeralattjáró felderítésre.
A lézeres módszerhez képest sokkal inkább alkalmas a Lacrosse, mert időjárás független, ha a hullámzás mértékétől eltekintünk. Mindkét módszer lényegében csak partközeli vizek esetén igaz, ahol nincs elég mély víz a tengók számára, de itt is csak akkor, ha gyorsan mozognak.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 906
85 494
113
A lézeres módszerhez képest sokkal inkább alkalmas a Lacrosse, mert időjárás független, ha a hullámzás mértékétől eltekintünk. Mindkét módszer lényegében csak partközeli vizek esetén igaz, ahol nincs elég mély víz a tengók számára, de itt is csak akkor, ha gyorsan mozognak.

Ez a gyakorlatilag alkalmatlan csak szépen megfogalmazva.Ha egy módszerben ennyire sok tényezőnek kell teljesülnie* az egy használhatatlan megoldás.Ez max arra jó,hogy ne legyen még egy Günter Prien aki behajózik a Scapa Flowba.

*Mindez persze egy atom tengeralattjáróra lett iszámítva de a legalább harmadával kisebb(hosszra vízkiszorításra fele) DE tengeralattjárók esetén még kisebb a hatékonyság.
 
M

molnibalage

Guest
Ez a gyakorlatilag alkalmatlan csak szépen megfogalmazva.Ha egy módszerben ennyire sok tényezőnek kell teljesülnie* az egy használhatatlan megoldás.Ez max arra jó,hogy ne legyen még egy Günter Prien aki behajózik a Scapa Flowba.

*Mindez persze egy atom tengeralattjáróra lett iszámítva de a legalább harmadával kisebb(hosszra vízkiszorításra fele) DE tengeralattjárók esetén még kisebb a hatékonyság.
Először kéne egy olyan világtérkép, ahol meg lehet jeleníteni a 100 és 150 méteres mélység kontúrt.
A SAR műhold esetén nincs sok tényező. Sebesség és mélység. Ennyi.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 906
85 494
113
Először kéne egy olyan világtérkép, ahol meg lehet jeleníteni a 100 és 150 méteres mélység kontúrt.
A SAR műhold esetén nincs sok tényező. Sebesség és mélység. Ennyi.

100 méter az nem elég,ha ezt Hpasp ki tudta számolni akkor egy tengeralattjáró kapitányának is menni fog szóval innentőll kezdve tud játszani a sebességgel és a mélységgel.Ez persze igaz minden mélységre csak a 100 méternél még olyan nagy a tengeralattjáró mozgástere sebességben ami értelmetlenné teszi azt,hogy 100 méter mély vízben ezzel a módszerrel keress egy tengeralattjárót.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 327
60 821
113
Számomra úgy tűnik, hogy az SAR vagy a LIDAR módszer igazából légperiszkópot használó D+E tengók ellen ér valamit.
Az orosz SLBM hordozók nagyrészt a jég alatt töltik az idejüket. Oda meg egyik cucc sem lát be.
A nyílt óceánon meg 2-300 méter között mászkálnak a vadászattal megbízott atom tengeralattjárók (szerintem)

Az SAR technika abból a szempontból jobb, hogy n+1 dologra is jó még. Könnyedén követ lényegében bármilyen víz/föld felszíni csapat mozgást, úgy, hogy közben nagyon pontos adatokat képes róluk szolgáltatni.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 327
60 821
113
Hpasp

Felmerült bennem még egy kérdés a LIDAR-ral kapcsolatban:
A lézernek mindegy, hogy milyen felületről verődik vissza , visszaverődési teljesítmény szempontjából?
Csak mert a mai tengókat fekete gumi burkolat védi. És ugye a fekete dolgok azért feketék, mert nem igazán verik vissza a látható fényt.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Hpasp

Felmerült bennem még egy kérdés a LIDAR-ral kapcsolatban:
A lézernek mindegy, hogy milyen felületről verődik vissza , visszaverődési teljesítmény szempontjából?
Csak mert a mai tengókat fekete gumi burkolat védi. És ugye a fekete dolgok azért feketék, mert nem igazán verik vissza a látható fényt.

1, Mert nem olvastad el elég figyelmesen a matekot.
;)

"A fenti 2MW/m² leadott fényimpulzus persze csak akkor lenne igaz, ha a cél felülete tökéletes tükröződne.
Számoljunk a reálisabb 1%-os visszaverődéssel a cél fekete festéséről: 2MW/m² / 1% = 200MW/m²"

2, Igazából (ebbe nem akartam a hozzászólásban belemenni), folyamatosan van valamennyi visszaverődés (nem csak elnyelődés), ahogy a fényimpulzus halad lefelé a tengerben.
Gyakorlatban alkalmazható lehetőség az hogy, az egymás melletti mérések adatait hasonlítod össze, így ha valami van a vízben ami elnyeli a fényt, akkor az is kiugrik a többi természetes elnyelődés+visszaverődés mérései között.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
A lézeres módszerhez képest sokkal inkább alkalmas a Lacrosse, mert időjárás független, ha a hullámzás mértékétől eltekintünk. Mindkét módszer lényegében csak partközeli vizek esetén igaz, ahol nincs elég mély víz a tengók számára, de itt is csak akkor, ha gyorsan mozognak.

Ez mondjuk igaz az SSBN-ek ellen. De az SSN-ek menetrend szerint szoktak "száguldozni", ha úgy hozza a kedvük. Ugye megvan a USS San Francisco (SSN-711) esete, amely teljes sebességgel, cirka 180 méteres mélységben nekirongyolt egy víz alatti sziklának, és csaknem odaveszett. Ezen adatok pont a zöld tartományba tartoznak HPASP becsült értékeinél...
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Ez mondjuk igaz az SSBN-ek ellen. De az SSN-ek menetrend szerint szoktak "száguldozni", ha úgy hozza a kedvük. Ugye megvan a USS San Francisco (SSN-711) esete, amely teljes sebességgel, cirka 180 méteres mélységben nekirongyolt egy víz alatti sziklának, és csaknem odaveszett. Ezen adatok pont a zöld tartományba tartoznak HPASP becsült értékeinél...
Hány műhold kellene az óceánok vizének folyamatos átfogó figyelésére?Mennyire működik ez a centiméteres hullám kimérése a neméppen ritka hullámokat keltő szeles napokon?Ugyanez érvényes a LIDAR-ra is.Ha egy csendes SSBN kijut a nyilt óceánra,vagy éppen a jég alá,gyakorlatilag csak véletlenszerüen megtalálható.Belátható ideig alighanem az SSBN megörzi a végső érv jellegét arra-hogy érdemesebb nem túlfesziteni a húrt,és kiegyezni harc helyett.És jol van ez igy.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 906
85 494
113
Ez mondjuk igaz az SSBN-ek ellen. De az SSN-ek menetrend szerint szoktak "száguldozni", ha úgy hozza a kedvük. Ugye megvan a USS San Francisco (SSN-711) esete, amely teljes sebességgel, cirka 180 méteres mélységben nekirongyolt egy víz alatti sziklának, és csaknem odaveszett. Ezen adatok pont a zöld tartományba tartoznak HPASP becsült értékeinél...

De hol szálguldoznak ennyivel?Az óceán közepén vagy ott ahol van is valami?
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 906
85 494
113
A Csendes Óceán közepén száguldoztak :hadonaszos:, ahol éppen volt valami. :eek:

2018-11-04-18-45-46-Part-2-USA-60-yrs-of-marine-nuc-power-v2-pdf-Adobe-Acrobat-Reader-DC.jpg

Ezzel a módszerrel nem az óceánokat vizsgálják hanem a partközeli vizeket.Nincs annyi műhold a világon,hogy 0-24-ben lefedje megfelelő felbontással a világ összes tengerét és óceánját.
 
M

molnibalage

Guest
Ezzel a módszerrel nem az óceánokat vizsgálják hanem a partközeli vizeket.Nincs annyi műhold a világon,hogy 0-24-ben lefedje megfelelő felbontással a világ összes tengerét és óceánját.
Nincs és nem is cél. Hpasp kommentje arról szól, hogy az óceán közepén volt egy feltérképezetlen valamit, amibe úgy belerongyoltak, hogy isteni csoda, hogy a hajó megmaradt.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 906
85 494
113
Igen értettem.De ez a példa nem releváns mert a semmi közepén szálguldott nem ott ahol ilyen felderítő műhold figyelhet.
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Szerintem továbbra is a mágneses anomália jelentheti az egyetlen nagyléptékű módszert,ha a szonár kiesik a tengok elcsendesedésével.Csak vegyiteni kell a MAD műholdakat radar műholdakkal.Ahol a MAD jelez,de a radar nem talál felszini célt,ott valószinüleg TAJ lopodzik.Persze ez még mindig csak valószinű észlelés,amit a tengóvadász gépeknek/hajóknak kellene ellenőrizni-pontositani.Hát nem egy szegény országnak való módszer,az biztos....
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Infravörös felderítés

2018-11-11-11-17-59-Window.jpg


Az atomtengeralattjáró reaktorok szekunder köri hűtését tengervízzel oldják meg, ami hasonlóan Paksnál a Dunához, felmelegíti azt.

2018-11-11-11-49-57-30-fok-feletti-v-zh-m-rs-kleteket-m-rt-nk-a-Dun-ban-Paksn-l-a-hivatalos-h-m-r.jpg

Duna hőmérsékletének mérése az Energiaklub civil szervezet szakmai igazgatója által.

Polgári metorológiai műholdak, akár 0.2°C pontossággal is képesek a tenger felszínének a hőmérsékletét mérni, annak infravörös tartományban való fényképezésével.
A mérés nappal, vagy éjszaka is lehetséges, természetesen csak tiszta időben.
Az óceánok 75%-át felhők takarják, 10 napból átlagosan 6-on, (az Atlanti óceán északi részén 10 napból átlagosan 8 napon át).

Számoljuk ki, hogy egy 3 csomóval lopakodó Virginia osztályú tengeralattjáró S9G típusú, 210MW hőteljesítményű reaktora, hány fokkal emeli meg a tenger hőmérsékletét.

Mivel 1kcal/s megegyezik 4186.8W-al
P = 210MW = 210’000’000 / 4186.8 = 50’157kcal/s

1 kcal az az energia, ami 1kg víz hőmérsékletét 1°C-al emeli meg, és mivel 1m³ víz 1000kg, így elmondhatjuk, hogy a Virginai egy köbméter víz hőmérsékletét másodpercenként 50.1°C-al emeli meg.

S9G hűtési igénye: 50.1°Cm³/s

Számítsuk ki, hogy 3 csomós lopakodási sebesség mellett mennyi víz keveredik össze a 10.1m átmérőjű Virginia mögött.

Virginia testének homlokfelülete
A = R² x π = (10.1 / 2)² x π = 80.1m²

Virginia mögött egy másodperc alatt összekeveredő víz térfogata
3csomó = 3 x 0.514 = 1.542m/s
V = 1.542m/s x 80.1m² = 123.5m³/s

Virginia által felmelegített víz hőmérséklet emelkedése
T = 50.1°Cm³/s / 123.5m³/s = 0.4°C

Fontos kiemelni, hogy a műholdak csak a vízfelszínt látják, az tengeralattjáró által felmelegített tengervíznek el kell érnie a felszínt az észleléshez.

A környezeténél 0.4°C-al melegebb víztömeg addig emelkedik, amíg el nem éri az azonos hőmérsékletű vízréteget, amely a mélysége az aktuális hónaptól függ.

Seasonal-thermocline-in-the-North-Atalantic.jpg


A fenti ábrán látható hőmérsékleti gradienseket figyelembe véve az a maximális mélység, ahonnan a 0.4°C-al melegebb víztömeg a felszínt elérheti;
>100m – március
80m – december, január
60m – november
40m – május, június, október
20m – július, augusztus, szeptember

A fenti számítást elvégezve több osztály, különböző sebességértékeire.

2018-11-11-13-19-44-Microsoft-Excel-SUBS-xls.jpg
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 906
85 494
113
Infravörös felderítés

2018-11-11-11-17-59-Window.jpg


Az atomtengeralattjáró reaktorok szekunder köri hűtését tengervízzel oldják meg, ami hasonlóan Paksnál a Dunához, felmelegíti azt.

2018-11-11-11-49-57-30-fok-feletti-v-zh-m-rs-kleteket-m-rt-nk-a-Dun-ban-Paksn-l-a-hivatalos-h-m-r.jpg

Duna hőmérsékletének mérése az Energiaklub civil szervezet szakmai igazgatója által.

Polgári metorológiai műholdak, akár 0.2°C pontossággal is képesek a tenger felszínének a hőmérsékletét mérni, annak infravörös tartományban való fényképezésével.
A mérés nappal, vagy éjszaka is lehetséges, természetesen csak tiszta időben.
Az óceánok 75%-át felhők takarják, 10 napból átlagosan 6-on, (az Atlanti óceán északi részén 10 napból átlagosan 8 napon át).

Számoljuk ki, hogy egy 3 csomóval lopakodó Virginia osztályú tengeralattjáró S9G típusú, 210MW hőteljesítményű reaktora, hány fokkal emeli meg a tenger hőmérsékletét.

Mivel 1kcal/s megegyezik 4186.8W-al
P = 210MW = 210’000’000 / 4186.8 = 50’157kcal/s

1 kcal az az energia, ami 1kg víz hőmérsékletét 1°C-al emeli meg, és mivel 1m³ víz 1000kg, így elmondhatjuk, hogy a Virginai egy köbméter víz hőmérsékletét másodpercenként 50.1°C-al emeli meg.

S9G hűtési igénye: 50.1°Cm³/s

Számítsuk ki, hogy 3 csomós lopakodási sebesség mellett mennyi víz keveredik össze a 10.1m átmérőjű Virginia mögött.

Virginia testének homlokfelülete
A = R² x π = (10.1 / 2)² x π = 80.1m²

Virginia mögött egy másodperc alatt összekeveredő víz térfogata
3csomó = 3 x 0.514 = 1.542m/s
V = 1.542m/s x 80.1m² = 123.5m³/s

Virginia által felmelegített víz hőmérséklet emelkedése
T = 50.1°Cm³/s / 123.5m³/s = 0.4°C

Fontos kiemelni, hogy a műholdak csak a vízfelszínt látják, az tengeralattjáró által felmelegített tengervíznek el kell érnie a felszínt az észleléshez.

A környezeténél 0.4°C-al melegebb víztömeg addig emelkedik, amíg el nem éri az azonos hőmérsékletű vízréteget, amely a mélysége az aktuális hónaptól függ.

Seasonal-thermocline-in-the-North-Atalantic.jpg


A fenti ábrán látható hőmérsékleti gradienseket figyelembe véve az a maximális mélység, ahonnan a 0.4°C-al melegebb víztömeg a felszínt elérheti;
>100m – március
80m – december, január
60m – november
40m – május, június, október
20m – július, augusztus, szeptember

A fenti számítást elvégezve több osztály, különböző sebességértékeire.

2018-11-11-13-19-44-Microsoft-Excel-SUBS-xls.jpg

Ezt sem nevezhetjük használható megoldásnak.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 906
85 494
113
Amegoldásnak.Arról van valami infó,hogy milyen mértékben hűtik a kiáramló vizet a tengeralattjárók?