A gyakorlat után a norvégok közzétették a CJADC2 gyakorlat alábbi diagramját:
Bilde © Forsvaret
Mint látható, a képen valamiért nem az F-16-osok láthatóak, amelyeket a Norvég Légierő az év végéig nem fog üzemeltetni, hanem egy HALE felderítő UAV - vagy az AGS NATO RQ-4D Allied Hawkja, vagy az amerikai haditengerészet MQ-4C Tritonja. Egyik sem repült még ide, de mindkettő tervben van. Általánosságban Norvégia utalt arra, hogy a CJADC2 gyakorlatot a jövőben megismételnék a résztvevők nagyobb számával.
Azt is kell jegyezni, hogy 2021-ben ez a második ilyen típusú amerikai gyakorlat Európában. A CJADC2 első teljes körű bemutatójára február végén került sor a Balti-tenger felett Hollandia, Lengyelország és Nagy-Britannia részvételével. Valószínűleg a kalinyingrádi enklávé ismert jellegzetességeire tekintettel a gyakorlat forgatókönyve jól védett földi célpontok elleni csapásokat tartalmazott, amelyeket a RAF Lakenheath (Egyesült Királyság) amerikai F-15C és F-15E repülőgépei AGM-158 JASSM cirkálórakétákkal közelítettek meg. Ebben a küldetésben az amerikai haditengerészet P-8A Poseidon járőröző repülőgépei, az amerikai légierő KC-135 tankerei, brit C-17-es szállító repülőgépek, lengyel F-16-os vadászbombázók és holland F-35-ösök segítették őket.
Most egy kicsit magáról az All-Domainről. Ilyen vagy olyan formában a különböző platformokról származó információk egyesítéséről már régóta beszélnek, kezdve a hálózatközpontú hadviseléssel. Ezután aktívan támogatták a multi-domain koncepciót. Az amerikai hadsereg kezdte el elsőként, és mutatta a legnagyobb érdeklődést az ilyen jellegű bővítés iránt, amikor 2018-ban közzétette a hadsereg több területre kiterjedő műveleti koncepcióját (Army's Multi-Domain Operations Concept). De egy kicsit elkésett, mert ugyanebben az évben az akkori védelmi miniszter, James Mattis azt javasolta, hogy ne korlátozzák magukat semmiben, és bemutatta a Kongresszusnak a Nemzeti Védelmi Stratégiát (NDS), amely először tárta a világ elé a JADC2-t (Joint All-Domain Command and Control), mint egy egyenrangú ellenfél elleni harc kritikus eszközét. A hadsereg gyorsan kidolgozott egy koncepciót, amelyet a többi fegyveres erő és a parti őrség követett a Belbiztonsági Minisztériumtól. Aztán a Pentagon nyomására mindenki elkezdett összefogni.
Az első a légierő és a haditengerészet volt, amelyek 2019 decemberében bejelentették, hogy megállapodást írtak alá a JADC2 közös fejlesztéséről. Majd 2020 októberében a hadsereg és az amerikai légierő kétéves együttműködési megállapodást írt alá a közös JADC2 koncepció kidolgozására, amely után a betűszó elején megjelent a "C" betű (Combined).
A kilátások jó költségvetést ígérnek, amelyek együttesen valódi lendületet adnak a katonai parancsnokoknak. Egy amerikai admirális a CJADC2 programot a Manhattan Projecthez hasonlította, amelynek alapján az USA az 1940-es években kifejlesztette az atombombát. Lehetséges, hogy tényleg csak az új fegyver erejére gondolt, de ez elég sokatmondóan hangzott. Nos, a JADC2 gyakorlatoknak most már rendszeresnek kellene lenniük. Ahogy a légierő egyik nyugalmazott tábornoka találóan fogalmazott: "Az adat az új lőszer, és a digitális rendszereinket ugyanúgy kell tesztelnünk, mint a fegyverrendszereket".
CJADC2 © USAF
A légierő volt az, amelyet egyfajta "rendszerintegrátornak" neveztek ki az új koncepcióval kapcsolatos valamennyi katonai részleg erőfeszítéseihez. Mint tudják, minden nagy költségvetésű projekt sikerének kulcsa a jó prezentáció.
Az Egyesült Államok légiereje vezeti a Combined Joint All-Sphere Command and Control (CJADC2) nevű adatkezelési módszer létrehozására irányuló erőfeszítéseket. Ez egy olyan védelmi minisztériumi koncepció, amely a hadsereg minden ágából, a szövetségesektől és a partnerektől származó adatközpontú információkat a dolgok katonai internetévé egyesíti, így az információ bárhol és bármikor elérhetővé válik a gyors döntéshozatalhoz a harctéren © Video by Staff Sgt. Timmethy James / Védelmi média tevékenység - Légierő
Vannak angol feliratok, amelyeket a Google szépen lefordít, és a videó szinte teljesen használhatatlan, kivéve az átviteli útvonal első pontjait (az 52. másodperctől): Mongólia - Kazahsztán/India - Baltikum/Törökország - stb.
Но это еще не все ©
Az amerikai légierő szakemberei felismerték, hogy az amerikai hadsereg kritikus hozzájárulása a CJADC2 végrehajtásához az új hadsereg MDTF (Multi-Domain Task Force) képessége, köszönhetően annak, hogy képes űr- és kiberműveleteket, felderítést és precíziós célzást végezni jelentős távolságokon. Ez pontosan az a fajta csoport, amelyik Norvégiában bizonyította képességeit.
Az Egyesült Államok Európai és Afrikai Egyesített Parancsnoksága (EAZ) szeptember 9-20. között tartotta első Thunder Clowd gyakorlatát az észak-norvégiai Annøya mellett.
A cél a szárazföldi (tengeri) célok nagy hatótávolságú, nagy pontosságú, külső, valós idejű parancsnoki és irányítási forrásokból történő támadásának gyakorlása volt.
A gyakorlaton részt vett az USACE 2nd Multi-Domain Task Force-E (2nd MDTF-E), a 41. tábori tüzérdandár 1. zászlóalja (hadosztály), 6. tábori tüzérezred, a 41. tábori tüzérdandár, a 2. amerikai hadsereg kommunikációs dandár egységei és a norvég fegyveres erők személyzete a korábbi ABP Annøya állományából. Az amerikai Raven Aerostar vállalat, valamint a Norvég Űrközpont és az Andøya Space Center/Andøya Rakettskytefelt civil személyzete támogatta őket.
A hegy alatt az Andøya Űrközpont, a háttérben a repülőtérrel.
A közvetlen előkészületek során a 6. ezred felszerelését Németországból tengeri és szárazföldi szállítással Észak-Norvégiába szállították. Érdekes módon az amerikai hadsereg OC EAZ képviselője a gyakorlat szinte legnehezebb részeként ismerte el a költözés logisztikáját, de megígérte, hogy a megszerzett tapasztalatokat a jövőben ügyesen fogják felhasználni. Ez egy kicsit furcsa, mivel a 41. tüzérdandár MLRS-jei már három hónappal a Thunder Cloud előtt Norvégiába utaztak éleslövészetre a Thunder Bolt gyakorlatra.
Szeptember 5-én egy M270 MLRS (Multiple Launch Rocket System) muníciót és támogató felszerelést szállítottak Kielből Oslóba.