Nimitz osztály (USA)

A USS Theodore Roosevelt megérkezett Solentbe.
http://www.bbc.com/news/uk-england-hampshire-32001207
 
nagy az Isten állatkertje, de sajnos alacsony a kerítés.

http://www.whatdoesitmean.com/index1853.htm
 
1972. május 13: a Nimitz vízrebocsátása

rjoqg3qcnlmpdxukui1.png
 
A USS George Washington elindult hazafele a Yokosuka-i kikötőből, ahol az elmult 7 évet töltötte. A USS Ronald Reagan fogja váltani, ami ugyanennek a típusnak egy újabb változata.
http://news.yahoo.com/us-navys-japan-based-aircraft-carrier-heads-home-021111211.html
 
3 Nimitz egyutt : Carl Vinson (CVN 70), USS Ronald Reagan (CVN 76) és John C. Stennis (CVN 74),
ob_b2aa8b_uss-carl-vinson-cvn-70-uss-ronald-r.jpg
 
Mennyi a valós harc értéke egy ilyen anyahajó köteléknek,valódi ellen tevékenység esetén,ha a mackó két kézre kapja csitt botot,és ráindít pár hajó elleni rakétát,vagy tengeralattjárót?
Mekkora hatótávú fegyverek vannak ezen,a hajó elleni rakéták érik el őt előbb,vagy ő a hajó elleni rakétákat?Ha földi célok ellen kell csapást mérni,akkor kb mennyire kell közel mennie a parthoz?
Van rajta nuki?
Le tud küzdeni rá indított nukit?
Sok a kérdésem,de még új vagyok,és nagyo n nagy a fórum,lassan olvasom át teljesen,szóval köszi.
 
Ha nukleáris harcirésszel támadják akkor majdnem teljesen védtelen hisz nem kell közvetlen találat elég csak 10-20km-re megközelítenie a rakétának a kötelék szélét ahhoz,hogy lyukat robbantson a légvédelmen amin majd bejut a többi rakéta.Éppen ezért nem szoktunk fofoglalkozni a nukeáris harcirésszel szerelt rakétákkal.Hagyományos harcirészű rakéták esetén is elég sok kéne.Bár szetény véleményem szerint itt sem a hordozó lenne a célpont első körben hanem egy légvédelmi romboló tehát itt is elsősorban rést nyitnának a légvédelmen.A hajóelleni rakétákkal szemben nem sokat ér a hatótáv meg nincs is szükség rá mert a rakéta úgy is helybe jön és ott van az a fránya horizont is.Sokkal fontosab a célcsatornák száma azaz,hogy hány rakétát tudsz célravezezni egyszerre.

Nukeáris fegyverek mindig vannak a hordozón még ha erről nem is nagyon szetnek beszélni.
 
Ha a közelében robban a nuki,az emi kiüti a saját reaktorának a biztonsági rendszerét is vajon?Ha az szabályozatlanná válik,sanszos,hogy az is szétlöki a köteléket nem?Ha csak egy kicsi reakció elindul,és el fújja saját magát,mint csernobil,azért a hordozót csúnyán elintézi,minimum a hajón lévő összes hagyományos robbanóanyag,meg üzemanyag detonál,vagy tévedek?
 
Sok a kérdésem,de még új vagyok,és nagyo n nagy a fórum,lassan olvasom át teljesen,szóval köszi.
Akkor első körben ajánlom a Haditechnikai összefoglalót, bár ezen a téren nem sok infó van benne. Az újban több lesz. Az viszont még nincs készen...

Mennyi a valós harc értéke egy ilyen anyahajó köteléknek,valódi ellen tevékenység esetén,ha a mackó két kézre kapja csitt botot,és ráindít pár hajó elleni rakétát,vagy tengeralattjárót?
Konkrétan a tengókat leszámítva a teljes orosz kapacitás talán talán elég lenne egyetlen egy hordozós és 6 kísérőhajós CSG/CGB ellen. Egy kéthordozós 10-12 kísérővel üszkáló csoport ellen papíron gyakorlatilag nincs esélyük. Egyszerűen az összes szóbajöhető eszközt nézve képtelenek elég hajó elleni rakéta (ASM) egyidejű indítására nagy számban kellően koordinálva.

A Szu szétesése óta a rendelkezésre álló ASM platfromok száma a töredékére esett, miközben az AEGIS rendszer durvár elterjed lett és a duplasínes indító helyett függőleges indító tubusok (VLS) és durvább rakéták vannak. Egy AEGIS-es hajó 3 cél szimultán rávezetésre képes a végfázisban és összesen 8 rakéta lehet úton. Ez csak az AEGIS. Erre jön még rá a CIWS Phalanx, és RAM no meg a hordozó őrjáratozó (BARCAP) védelme.

A szovjet időkhöz képes kb. 1/3 Tu-22M Backfire mennyiség, ha van. Az Tu-16 + KSR-5 utód nélkül halt meg. Kirovból van 2 db, de perpillanat jó, ha egyik hadrafogható. Gránit kihalt, Legenda műhold rendszer sehol.

Kirov
http://techstory.blog.hu/2015/08/24/a_projekt_1144_kirov_osztalyu_nehez_nuklearis_iranyitott_raketas_cirkalok

http://techstory.blog.hu/2015/10/09/a_legenda_szovjet_muholdas_tengereszeti_megfigyelo_rendszer_1_resz

Enélkül összehangolt támadás szinte kizárt. Pedig a feladat az lenne, hogy kb. 2-3 perces ablakban érkezzen meg egyszerre több irányból 80-100 db ASM. Mindezt úgy, hogy AWACS támogatás van, tengeren nemigen lehet bujkálni és összesen ennyi szuperszonikus 400-600 km-es indítási távval bíró ASM indítása 0 ellentevékenyésggel is ma az orosz erőknek több, mint embertpróbáló feladat.
Mekkora hatótávú fegyverek vannak ezen,a hajó elleni rakéták érik el őt előbb,vagy ő a hajó elleni rakétákat?
A Kh-22 (H-22) és a KSR-5 500-600 km-ről is indítható volt és erre igencsak szükség volt. Az F-14 BARCAP 250 km-re is őrjáratozott és erre jött még rá az AIM-54 alsó hangon 100-120 km-es indítási zójána repcsik ellen, de szuperszonikusan közeledő rakéta ellen 200 km is lehetett. És az AWACS figyelt és a gépek reppenetek a célokra.

Ha földi célok ellen kell csapást mérni,akkor kb mennyire kell közel mennie a parthoz?
Ez az adott helyszíntől függ. Ha az USAF vagy ANG képes KC-135/30 tankert adni közeli baráti országóbl, akkor 800-1000 km-es hatósugár is belefér. A Super Hornettel a saját erőből 600 tengeri mérföldes hatósugarat várt el a Navy, de nem sikerült. (Az A-6E tudott ennyit.) Az F-35C-vel is ez a cél.

Elvileg már nincs. Olyan 6-8 éve költségvetési és üzemeltetési okokból felhagytak az állandó atomfegyver tárolással CVN-en.

Le tud küzdeni rá indított nukit?
A legkorszerűbb AEGIS és SM rakéta kombója 10 Mach körüli célsebességet tud. Ezzem a 3000-4000 km-es hatósugarú ballisztikus rakéta is leküzdhető. Szuperszonikus ASM-ek leszedé elvileg csuklógyakorlat. (Ha az orosz fanok szerint az Sz-300 n+1-dik tökéletes képes erre, akkor az AEGIS is. Papíron mindkettőnek sima ügy.)
 
Ha nukleáris harcirésszel támadják akkor majdnem teljesen védtelen hisz nem kell közvetlen találat elég csak 10-20km-re megközelítenie a rakétának a kötelék szélét ahhoz,hogy lyukat robbantson a légvédelmen amin majd bejut a többi rakéta.
És ez mitől is történne meg? Hogyan ütne lyukat? A jenkik nukleáris háborúra is készültek, a rendszerek árnyékoltak voltak erre. Ha nem lenne megoldható ilyen cél leszedése, akkor a hajókat sem igen érte meg volna építeni...
 
Talán Kína tudna nekik nehéz perceket okozni, de az is csak a part menti sávban.
 
Egy 500 kilotonnás harci rész robbanása 10-20 km távolságból nyilván nem süllyesztene el egy mai rombolót de valószínűleg harcképtelenné tenné mert elég sok mindent(főleg antennákat radarokat) leborotválna szóval biztos lenne pár tucat perc amíg a kötelék megtámadott része nem tudna harcolni.
 
Ha a közelében robban a nuki,az emi kiüti a saját reaktorának a biztonsági rendszerét is vajon?Ha az szabályozatlanná válik,sanszos,hogy az is szétlöki a köteléket nem?Ha csak egy kicsi reakció elindul,és el fújja saját magát,mint csernobil,azért a hordozót csúnyán elintézi,minimum a hajón lévő összes hagyományos robbanóanyag,meg üzemanyag detonál,vagy tévedek?
A csernobili reaktor teljesen más mint bármely más hajón üzemelő reaktor. Csernobiban CO gáz robbanás volt a grafit moderátor és közvetlen víz-gőz kapcsolat miatt. Az cirka 1000 tonnás reaktorfedelet lelökte, de kb. ennyi. Ez nem atomrobbanás. Atomrektorban fizikailag lehetetlen. Ha még ilyen egyáltalán megtörténhetne (nem tud, mert ahajó reaktorok másmilyenek) az magát a hajót károsítaná, de a többi hajó semmit sem érezne belőle.

Valójában, ha a CVN felett pukkana el egy 100 kt-ás nuki a kísérő hajók a lökéshullámból szinte semmit sem éreznének, mert 8-10 km távolságban vannak és nem szilárd talajon mozognak. 100 kt-ás nukit harckocsik és BMP lövészpácénlosok is túlélnek ~2 km-es távolságból.
 
Egy 500 kilotonnás harci rész robbanása 10-20 km távolságból nyilván nem süllyesztene el egy mai rombolót de valószínűleg harcképtelenné tenné mert elég sok mindent(főleg antennákat radarokat) leborotválna szóval biztos lenne pár tucat perc amíg a kötelék megtámadott része nem tudna harcolni.
Milyen fegyveren képzeled el ezt a harci részt? 500 kt-s bomba lökéshulláma 5-6 km távolságban sem biztos, hogy komoly kárt tenne egy hajóban. Mivel hatóerő adott távolságban nézve köbös jellegű növekedéssel jár, ezért valójában egy 500 kt-os bomba egy 100 kt-hoz képest csak 70%-kal nagyobb pusztítási sugárral bír. Tehát 5-6 km távolságban a lökéshullám a hajókhoz képest lehet, hogy szerény. Én inkább a hullámok miatt aggódnék, de a hősokk és az EMP hatás lehet inkább zizis.
 
Ha rosszul is mértem fel a lökéshullám erejét és ilyen távolságból nem lenne képes érdelmeges kárt okozni ott vannak még az emp meg abban sem vagyok bizos,hogy jót tesz az AESA-nak egy ilyen robbanás.
Meddig leheterobbanásé el egy eleheterobbanáséa hajók közti kommunikációt a megtámadott szektorban???
 
Na akkor még egyszer:
Meddig lehetetlenítené el egy ilyen robbanás a komunikációt a megtámadott szektorban.
 
Mi a helyzet a nuki fejes torpedókkal?
Jelenleg a jenki hordozókra messze a tengók jelentik a legnagyobb veszélyt. Egy jó helyen levő tengó is képes komoly kárt tenni egy hordozóban még nuki torp nélkül is. A jenki CSG/CBG légvédelme ma annyira erős, hogy a láthatáron nincs olyan erő, ami erőből képes lenne legyűrni.