1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Nukleáris fegyverek elmélete

Diskurzus a(z) 'Egyéb, vegyes haditechnikai témák' témában - molnibalage által indítva @ 2015. január 26..

  1. ghostrider

    ghostrider Well-Known Member

    fip7 likes this.
  2. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    "A tengókra tett, vagy az SZU mobil ICBM indítóit semmi esély sem volt első csapással kiiktatni."
    De volt.
    A kilőtt ICBM-ek ellen védekezni szintén nem igazán lehetett.
    Ez meg lényegtelen. A visszacsapásra kell vagy 500 töltet.
     
  3. gacsat

    gacsat Well-Known Member

  4. gacsat

    gacsat Well-Known Member

  5. ghostrider

    ghostrider Well-Known Member

    Szerinted miért van idézőjelbe téve?
     
  6. ghostrider

    ghostrider Well-Known Member

    Ezt mire alapozod? Mert csak?
     
    fip7 likes this.
  7. ghostrider

    ghostrider Well-Known Member

    Szerinted miért volt idézőjelbe téve?
     
  8. ghostrider

    ghostrider Well-Known Member

    Szerinted miért volt idézőjelbe téve?
     
    gacsat likes this.
  9. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Melyiket?
     
  10. hunter85

    hunter85 Well-Known Member

    Az világvége fegyver lett volna. Különben se bomba volt a terv, hanem két hajó.

    Errol hallottam, total ertelmetlen lenne olyan fegyvert kesziteni ami a bevetojet is biztosan kinyirja.
     
  11. ghostrider

    ghostrider Well-Known Member

    Ezt mire alapozod? Mert ez így nem értelmezhető. Milyen időszakról beszélünk tengók vonatkozásában? és milyen mobil ICBM-ről? Mert a Szu.-nak alapvetően az SS-24 volt, mobil platform.
     
  12. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Szerintem olvasd el Hpasp szonáros írásait. A '80-as évekig a szovjeteknek kb. nem sikerült egyetlen jenki SSBN-t sem bemérni...

    Lásd fent. Nettó téveszme.
     
    ghostrider likes this.
  13. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    Mert minden Rakétás tengeralattjárót már a kikötő kijáratánál várt egy ellenséges vadásztengeralattjáró, és le nem szakadt róla a hazatérésig. A vonatosnak is meglehettek a saját korlátai. Egy kémkedéses elárulódást sem lehet kizárni. A technológiai áttörést se lehet kizárni.
    Ráadásul a mobil eszközök túlnyomó többsége alaphelyzetben álldogált a helyén. Jó, ha 20% volt bevetésen.
    A Topolra most pl három nap felderítési idő van saccolva. A két hónapos bevetésen három naponta kell cuccolniuk.
     
  14. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Te melyik részét nem érteted annak, amit fent írtam? Olvasd már végig kérlek a szonáros topikot. De akkor csak segítségképpen.

    https://forum.htka.hu/threads/szonárok.1521/page-12#post-475658
    https://forum.htka.hu/threads/szonárok.1521/page-13#post-475804

    Egész egyszerűen nem értem, hogy nálad és másoknál is mi a buli a téveszmék mantrázásában. Lehet, hogy ott várt (ez sem igaz, legfeljebb a szonáros hajó), de Hpasp anyagai alapján a szovjetek tengóknak passzíval esélyük sem volt a jenki SSBN bemérésének. Egészen döbbenetes, hogy ennek fényében mennyi marhaságra szórták a pénz, amikor a nuki erőtriász egyik tagjával szemben kb. 99%-ban tehetetlenek voltak.
     
  15. dudi

    dudi Well-Known Member

    A Saját kikötőik mellett aktívozhattak is amíg kifutnak a saját SLBM tengeralattjáróik.
     
  16. fip7

    fip7 Well-Known Member

    Mondjuk én nehezen tudtam elképzelni egy váratlan első csapást :)

    Egyrészt a szárazföldi rakéta silók igazából atombunkerek. Az orosz wikin van egy jó leírás az R-36-os rakéták silójáról, olyan masszívak, hogy lényegében majdhogynem telitalálat kell a megsemmisítésükhöz. Szó szerint, mert ha csak fölöttük pukkan el 1-2 km-s magasságban egy megatonna alatti töltet azt röhögve túlélik. Szóval egy-két száz méteres körzetben beléjük kell trafálni. E mellet ugye sugárzás álló burkolata van a silónak meg a rakétának is, szóval egy erős neutronbomba sem tudja elműködtetni őket amíg a silóban állnak.
    Itt jönne képbe az atomtöltetű robotrepülők támadása, csak, hogy ezek a silók a semmi közepén állnak Szibériában, oda meg el is kell jutni valahogyan....
    E mellet ugye voltak az önjáró rendszerek is. pl. Az RSD-10-s Ezek gurulgattak minden fele a nyomaikat eltüntetve, miközben Szibéria rohadt nagy... Kétlem, hogy mindet követni tudták volna műholdon. Meg ugye ha riasztás van akkor pár perc alatt tudnak indítani. Minden ilyen cuccot egyszerre egy időben kilőni meg nem lehet!

    A tengeralattjárókról indított rakéták esetén addig volt esély amíg oda kellet úszni a másik partjaihoz az indításhoz. Utána már bárhonnan indíthattak a tengók, például a szovjetek esetén az északi sark jege alól előbukkanva is.... És mivel elég sok tengeralattjáró volt, kétlem, hogy mindet meg lehetett volna akadályozni az indításban.

    A repülőgépekkel való atomtámadást én kevésbé tartom reálisnak, de azért amikor megjelent a B-1B vagy a Tu-160 akkor lett egy minimális realitása ennek is.

    A lényeg az, hogy egyszerre mindent kilőni nem lehet, mindig van ami vissza lőjön.
    Sőt , azt is megkockáztatom, hogy a tengóról indítható nukleáris töltetek az SZU esetén talán még feleslegesek is voltak az RSD-10-s után.
     
  17. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    200 méter alatti CEP-je van a MIRV-öknek a '70-es évek vége óta. Szóval innentől fogva elértük azt, hogy nem tudsz olyan létesítményt építeni, ami kibírna egy atomtámadást. A Peacekeeper 40 méter táját tudott.
     
  18. fip7

    fip7 Well-Known Member

    molnibalage

    Nem véletlenül gyúrtak rá a CEP-re. Viszont ezek egyike sem "első csapás" fegyver. Ugyanis legalább 30-40 perc kell nekik a célba érkezéshez. Az előrejelző radarok pedig fél úton jeleznek már jó esetben. Ez vica-versa igaz. Így meg a rakéták rég nincsenek a silóban mire oda ér az első csapás.
    Ettől még folyamatosan fejlesztették és erősítgették a silók védelmét is. Bár 40 méteres pontosság esetén már tényleg nincs mit tenni.
     
  19. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Ez sem igaz. Legfeljebb a szovjeteknél.

    A jenkiknél a válaszcsapás a silókból csak akkor indulhatott, ha az első becsapódást két helyről is megerősítették. Erre azért volt szükség, mert a korai előrejelző rendszerek többször adtak fals riasztást mindkét oldalon. Ha ez alapján csaptak volna oda, akkor mi itt most nem beszélgetnénk...

    A korai előrejelző rendszer lényege, hogy amint megvan az első becsapódás, akkor az "ujj az elsütőbillentyűn van". A felkészülési időt adja meg a rendszer, hogy nem az első becsapódás után kezdenek "csőre tölteni".

    A HT magazinban írtak erről anno.
     
  20. dudi

    dudi Well-Known Member

    Ez a rendszer hogy van felkészülve arra,hogyha egyszerre csapódik be az összes amerikai silóba az amit az oroszok oda terveztek?
     

Ezen oldal megosztása