Összefoglaló a légvédelmi eszközök működéséről...

[Rommel28]

Grat, jó lett.

Akkor néhány cucc a majdani upgrade 1-hez.

1.Néhol még vannak helyesírási hibák, meg valahol találtam egy befejezetlen/értelmetlen mondatot.(majd megkeresem)

2. Majd írjátok bele, hogy a beaming nem ér semmit az AESA-val szemben.

3. RCS csökkentés- felderítés összefüggésnél általában a negyedik hatványt veszik figyelembe. Tehát, ha egy gép RCS-ét az eredeti 10000-ére csökkented, a felderíthetőség távolsága csak a 10-ére csökken. (remélem érthető)

4. A legmodernebb rakétákat elég nehéz túlterhelni manőverekkel. Az AIM-9X elvileg 50G-t is kibír, bár ezután léggé lelassul, mert a hajtómű csak 6 másodpercet ég.(TErmészetesen a repülő villanypóznák méretükből adódóan nem viselnek el ilyen terhelést)

5. A G-ruha működhet vízzel is, az osztrákok ilyet használnak(Libelle G-ruha). Én úgy tudtam, hogy negatív G-terhelés esetén is működik, de ilyenkor pl a felsőtestet szorítja el. Vagy én tévedek vagy ti.

Kb ennyi. A fentebb leírtakat nem fricskának szántam, még mielőtt valaki nekem esik. És még egyszer Grat.

 

[Fade]

Még nem olvastam de előre is grat molni és köszönjük!

Egy kérésem lehetne? Háttér nélkül is fel tudnád rakni az anyagot? Így eszi a tonert, meg nehezebben is olvasható. copy+paste müködik csak szétszedi a formázást, adobe professionalal meg jelenleg nem rendelkezek...

 

[molnibalage]

<i>1.Néhol még vannak helyesírási hibák, meg valahol találtam egy befejezetlen/értelmetlen mondatot.(majd megkeresem)</i>

Jöhet a lista, más is átnézi. Kíváncsi vagyok, hogy ki mennyi hibát talál. Aztán felrakom az újat és mehet a játék. Találd meg a 10 különbéget!

<i>2. Majd írjátok bele, hogy a beaming nem ér semmit az AESA-val szemben.</i>

Ez biztos? Ez miből következik? Még, ha eltérő frekin is mennek a mondulok a földháttérben repülésnél a doppler eltolódás attól még ugyanúgy probléma.

<i>3. RCS csökkentés- felderítés összefüggésnél általában a negyedik hatványt veszik figyelembe. Tehát, ha egy gép RCS-ét az eredeti 10000-ére csökkented, a felderíthetőség távolsága csak a 10-ére csökken. (remélem érthető)</i>

Erre van valami magyarázat? Nem kötözködés, de miért pont 4-dik?

<i>4. A legmodernebb rakétákat elég nehéz túlterhelni manőverekkel. Az AIM-9X elvileg 50G-t is kibír, bár ezután léggé lelassul, mert a hajtómű csak 6 másodpercet ég.(TErmészetesen a repülő villanypóznák méretükből adódóan nem viselnek el ilyen terhelést)</i>

Mi értesz "villanypóznák" alatt? A mai légiharc rakétáknál csak az a kérdés szerintem, hogy megéri -e 50G-vel fordulni és lassulni és, hogy a sok G-hez van -e elég kormányerő is. Érdekes, hogy az X verzérsíkjai és szárnyai jóval kisebbek, mint az M-nek. A TVC az elején nagyon ütős lehet, de mikor már lassabb a rakéta, akkor hibába a hatalmax. max. G, ha nincs hozzár kormányerő. Ezekről semmiféle referencia nincs sajnos, csak spekulálni tudok.

<i>5. A G-ruha működhet vízzel is, az osztrákok ilyet használnak(Libelle G-ruha). Én úgy tudtam, hogy negatív G-terhelés esetén is működik, de ilyenkor pl a felsőtestet szorítja el. Vagy én tévedek vagy ti.</i>

A vizet beleírtam, bár a Libellénél - ha jól értem - akkor maga a túlterhelés működteti a szerkezetet. A levegősnél meg kell hozzá kompresszor vagy fúvó (sűrített levegő). Hogy a víznél van -e szivattyús változat, azt nem tudom. Mintha a Harrier pilóták ilyennel bírtak volna 30 éve, de ez nagyon távoli emlékfoszlány.

 

[Rommel28]

Molni: A kérdéseidre majd később válaszolok, lehet hogy csak holnap.

Viszont nekem lenne egy kérdésem: Pontosan micsoda is ez a kritikus állásszög? A youtube tele van olyan videókkal, amikor a gépek felszállás után a földre merőlegesen emelkednek. De a gépeknél ennél jóval kisebb értékek vannak megadva. Ki tudnál okosítani ebben a témában? Kösz.

 

[molnibalage]

A bólintási szög és állásszög nem ugyanaz. A bólintási szög a földhöz képesti szög. Tehát a gép a földhöz képest függőlegesen emelkedik, akkor a bólintási szöge az 90 fok, de az állsszöge az nagyon nem.

http://www.youtube.com/watch?v=wm61Klbq9j8

A gép a földdel nagyjából párhuzamosan halad, az orra mégis felfele néz.

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81ll%C3%A1ssz%C3%B6g

Így már szerintem összekombinálható.

 

[Phoenix]

<i>3. RCS csökkentés- felderítés összefüggésnél általában a negyedik hatványt veszik figyelembe. Tehát, ha egy gép RCS-ét az eredeti 10000-ére csökkented, a felderíthetőség távolsága csak a 10-ére csökken. (remélem érthető)

Erre van valami magyarázat? Nem kötözködés, de miért pont 4-dik?</i>

Igen, több helyen olvastam már, de most sajnos nem jut eszembe h hol találkoztam vele. És azt sem tudom h miért így van. A fizikában sok összefüggés négyzetes vagy gyökös, így nem tartom valószínűtlennek ezt a négyzetes összefüggést sem.

De kedvedért kutakodom majd

 

[Rommel28]

Phoenix: Ez nem négyzetes. A négyzet a 2. hatvány, ez pedig 4.hatvány, tehát a négyzet négyzete. (Ha így gondoltad, akkor nem szóltam)
Én azt hiszem valamelyik AS-ben olvastam.

 

[ambasa]

Rommel!

http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/zvikli/kt1103.htm
http://www.cavalloni.hu/2000_3/repuleselmelet2.htm

A lényeg dióhéjban:
Alap esetben a szárny alatt kisebb a levegő sebessége mint a szárny felett, viszont a nyomás pont fordítottan alakul a szárny alatt nagyobb a nyomás, mint felette, ezért van felhajtóerő, mert a nagyobb nyomás felfelé emeli a szárnyat és vele együtt a repülőgépet is, ilyenkor a gép szárnyának a felső felületén áramló levegő tiszta örvénymentes egy darabig majd egy ponton túl örvényessé válik, a tiszta áramláson van felhajtóerő az örvényesen azonban nincs, mivel itt már visszaáramlás is történik, vagyis nem lesz nagyobb a sebessége, mint a szárny alatti. Amikor növeled az állásszöget az a pont amikor a levegő örvényes lesz egyre előrébb vándorol és a szárny feletti nyomás növekszik. Amikor a szárny alsó és felső felülete közötti nyomáskülönbség túl kicsi lesz a szárny már nem termel akkora felhajtóerőt amely a repülőgép fenntartásához elegendő, ilyenkor a szárny/gép átesik (szélsőséges estben zuhanni kezd). Kritikus állásszög az a szög, amikor a szárnyon a levegő áramláshoz képest az addigi viszonylag tiszta áramláshoz képest olyan örvényekkel teli áramlás keletkezik, amely hatására, nem termelődik már elég felhajtóerő rajta, ekkor a szárny szakszóval átesik. A kritikus állásszög nem állandó, hanem sebességfüggő. Pl a B737 repülőgépen az erre figyelmeztető rendszer egyszerűen a gép levegőhöz viszonyított sebességét hasonlítja össze az állásszöggel, adott sebességhez tartozik egy adott szög, ha ezt a gép megközelíti, akkor különböző védelmi intézkedések kezdenek működni automatikusan (kormányrázás, orrsegédszárny automatikus vészkibocsájtása). Természetesen ha nagyon finom rendszert szeretnénk akkor figyelembe kellene venni a repülési magasságot és a gép tömegét is de ez már feleslegesen bonyolult rendszert eredményezne.

TG

 

[Fade]

repülési magasság helyett inkább a levegő sürüségét. Ezen felül hőmérsékletet... és az egész csodája, hogy a jelenlegi korban is csak nagyjából lehet számolni, a szélcsatorna megkerülhetetlen.

 

[ambasa]

Fade!

igazad lenne, de jelen pillanatban a repülőgép műszerei magassági és hőmérséklet adatokat mérnek (a sebességen kívül), a levegő sűrűségét még nem.

TG

 

[Fade]

jogos... node elméletben....

persze az egész téma gyönyörű és valós időben számolhatatlan (nem valós időben is.)

 

[Cifu]

Ha kicsit megkésve is, de gratu a munkáért Molni!

Egy megjegyzés, inkább vitaalap egy unalmas délutánhoz, mint adott esetben beleirandó dolog:

-A gépágyúk terén érdekesség, hogy ugye a jelenleg fejlesztés végén / sorozatgyártás elején járó F-35 esetén a B és C verzió nem rendelkezik beépített gépágyúval. Szintén csak érdekesség, hogy bár a gépágyú fontosságát emlegetik folyton a vietnami légi harcokban, a gépágyúval amúgy rendelkező (sőt, eredetileg ez volt a fő fegyverzetük!) F-8 Crusader gépek a 18 elért légi győzelemből mindössze 3-at értek el gépágyúval, a többi 15-öt Sidewinder rakétával lőtték le. Lehet, hogy a gépágyú létszükséglete mégis kissé túlzás volna?

 

[GrGLy]

Az idők folyamán a HTKA.hu cikkeinek kommentálásánál világossá vált számomra, hogy sokan nem teljesen vannak képben bizonyos alapfogalmakkal és működé
[See the full post at: http://htka.hu/2011/07/25/osszefoglalo-a-legi-harcaszatrol-es-legvedelmi-eszkozokrol/]

 

[GrGLy]

 

[dudi]

molni

biztos,hogy a PDF-ben szereplő képen egy Block 52 kabinja van???Én úgy tudom,hogy a Block 52-esek már három nagy méretű kijelzővel készülnek nem pedig kettő kicsivel.

 

[molnibalage]

Block 50/52-ből is van már több változat. CCIP előtti, új MFD-s, stb. Bár a Block 52-sem pontos jelzés önmagában. A fotó több éves egy régebbi Block 52-es gépről.


A legtöbb F-16 Block 50/52 a nagyvilágban így néz ki. A lengyel gépek is.

http://htka.hu/2010/11/04/a-raytheon-mfd-i-kerulnek-a-block-30-as-f-16-osokba/

 

[molnibalage]

Röviden, valószínűleg ilyen vagy hasonló méretű HSI display-jel rendelkező széria gép valószínűleg nincsenek is a Block 60 gépeket leszámítva. Mondjuk arról is inkább grafikák, min fotók vannak...

 

[dudi]

molni

Köszönöm!

 

[molnibalage]

A régi változathoz voltak egy progival visszajáthaszó filmek mellékelve. Van rá igény? Vagy forgassak velük magyarázó videók? Vagy töltsem fel mindkettőt?

 

[Terminator]

A 28. oldalon az F14-es fotó látványos, de a törzse alatt mintha egy LGB feje lenne látható, ami nem BVR konfigurációt sejtet.