Összefoglaló a légvédelmi eszközök működéséről...

[Negan]

Nem állóháború. Az, hogy a légierők ütötték egymást az belefért politikailag. Szárazföldi hadművelet nem volt.
A szezont kevered a fazonnal.

Voltak,csak korlátozott méretüek és célúak.

 

[Terminator]

Molni mintha már linkelte volna valahová, de nem találtam meg...

-----------------------------------------

USAF's Mission Capable Rate (MCR) 2019

A-10C 71.2%

B-1B 46.42%
B-2A 60.47%
B-52H 65.73%

C-5M 63.16%
KC-10A 79.37%
C-12C 99.05% / C-12D 100% / C-12F 92.4% / C-12J 100% / MC-12W 100%
C-17A 82.23%
C-21A 100%
VC-25A 92.86%
C-32A 90.24%
C-37A 93.85% / C-37B 86.47%
C-40B 89.48% / C-40C 85.9%
KC-46A 63.11%
AC-130J 86.12% / AC-130U 85.62% / AC-130W 80.22%
C-130H 65.51% / C-130J 77.02%
EC-130H 73.19% / EC-130J 57.38%
HC-130J 79.81% / HC-130N 68.13% / HC-130P 61.52%
LC-130H 40.28%
MC-130H 68.65% / MC-130J 77.54% / MC-130P 28.07%
TC-130H 26.32%
WC-130J 56.2%
KC-135R 72.5% / KC-135T 71.11%
OC-135B 82.46%
RC-135S 90.39% / RC-135U 91.07% / RC-135V 74.1% / RC-135W 69.49%
TC-135W 84.8%
WC-135C 63.05% / WC-135W 80.14%

E-3B 74.41% / E-3C 73.19% / E-3G 74.36%
E-4B 64.75% / E-8C 67.36% / TE-8A 73.42%

F-15C 70.05% / F-15D 72.45% / F-15E 71.29%
F-16C 72.97% / F-16D 70.37%
F-22A 50.57%
F-35A 61.6%

TH-1H 74.63% / UH-1N 82.42%
HH-60G 66.20%

MQ-1B 99.52% / RQ-4B 75.75% / MQ-9A 89.32%

T-1A 60.51%
T-6A 63.29%
T-38A 74.48% / AT-38B 74.62% / T-38C 63.05%

U-2S 78.39% / TU-2S 74.96%

CV-22B 53.45%


-----------------------------------------

The US Air Force’s fleet in fiscal year 2019 maintained an overall mission capable rate of 70.27 percent, a slight increase from the previous year as the USAF reveals. Strikingly, some key combat aircraft, such as the F-22A Raptor, sustained low capability rates. The USAF counterbalanced this with the announcement that the numbers do not tell the whole story.

Air Force Chief of Staff Gen. David Goldfein told AirForceMag that the mission capable rate - a snapshot of how much of a certain fleet is ready to go at a given time - is an inaccurate portrayal of the service’s overall health. With the below percentages, the service instead wants to highlight how deployable a fleet is within a short period of time. Goldfein says “How many force elements do we have - fighters, bombers, tankers - across all of the USAF, and how are we doing relative to the time all of those forces need to be ready.”

Goldfein reports that the May 2019 deployment of a task force of B-52 Stratofortress, homebased at Barksdale AFB (LA) to the Middle East had two days to deploy, and immediately began flying combat missions, even though at the time the B-52H fleet had a mission capable rate of 65.73 percent. The fleet of B-1B Lancers, known to face dramatic mission capable rates, sees recently improved rates, reaching a 46.42 percent mission capable rate in 2019. In recent months, USAF Lancers have deployed across the globe as part of bomber task forces, flying training missions in Guam, Estonia, and Japan. The USAF is addressing the health of the fleet through improved fleet management, increased maintenance, and a dedicated structural repair line at Tinker AFB (OK). The B-2 Spirit in 2019 saw a rate of 60.47 percent.

The mission capable rate of the USAF’s fighters became a focal point in 2018, as then-Defense Secretary Jim Mattis ordered the USAF and US Navy to improve their rates to 80 percent. The order quickly fell by the wayside, as USAF fighters never met the mark, and service leaders moved on to other methods to measure readiness. Gen. Charles Q. Brown Jr., the nominee to be the next Chief of Staff, told the Senate Armed Services Committee earlier this month the USAF is instead letting commanders decide whether their aircraft are ready.

The USAF has made improvements in the readiness of its units. However, the continued high demand for USAF capabilities continues to impact recovery. The USAF will continue with a focus on recruiting, training, and retaining quality Airmen, driving down the average age of its aircraft fleets through modernization and balancing with current operations tempo and training for combat operations.

In fiscal 2019, the F-22A Raptor fleet was the least ready amongst fighters at a rate of 50.57 percent. The F-35A Lightning II had a rate of 61.60 percent, F-15C Eagle at 70.05 percent, F-15E Strike Eagle at 71.29 percent, and F-16C Fighting Falcon at 72.97 percent. The A-10 Thunderbolt II had a rate of 71.20 percent.

In mobility, the C-17A Globemaster III maintained a rate of 82.23 percent and the C-130J Super Hercules had a rate of 77.02 percent. KC-10A Extenders came in at 79.37 percent, while KC-135R Stratotankers had a mission capable rate of 72.50 percent.

For helicopters, the HH-60 Pave Hawk maintained a rate of 66.2 percent, while the Vietnam-era UH-1N Huey had a rate of 82.42 percent. The CV-22 Osprey had a rate of 53.45 percent in 2019.

 

[molnibalage]

És a ledobott indítófokozat majd pont rá is esik egy oviscsoport fejére.
Moszkva körül vajon miért mindig csak egyfokozatú lérak állt rendszerben? (Sz-25, Sz-300PT/PM, Sz-400)
Nos pont ezért.

Aztán a többi nagyváros köré telepítették a kétfokozatú Dvina, Deszna és Volhovot meg a Nyevát....
Az Sz-200 telepítési helyek is települések közelében lehetett és mivel 360 fokos tűzív volt...
Meg akkor ezek szerint Moszkva körül vagy más városnál, akkor Pancír védelem nincs?

 

[Törölt tag 1945]

Aztán a többi nagyváros köré telepítették a kétfokozatú Dvina, Deszna és Volhovot meg a Nyevát....
Az Sz-200 telepítési helyek is települések közelében lehetett és mivel 360 fokos tűzív volt...
Meg akkor ezek szerint Moszkva körül vagy más városnál, akkor Pancír védelem nincs?

HTÖ 346. oldal: Moszkva körül 8 db alkotott kb. 100 km sugarú gyűrűt, és további 9 db osztálycsoport egy 800 km hosszú sávban védte a fővárost északról és keletről kb. 400 km távolságban.
100km-re nem repül el a Vega gyorsító fokozat, Pancír van, de a belső gyűrű 45-50km-re van a várostól, az onnan indított Pancír fokozat nem okozhat (a városban) kárt.

 

[molnibalage]

HTÖ 346. oldal: Moszkva körül 8 db alkotott kb. 100 km sugarú gyűrűt, és további 9 db osztálycsoport egy 800 km hosszú sávban védte a fővárost északról és keletről kb. 400 km távolságban.
100km-re nem repül el a Vega gyorsító fokozat, Pancír van, de a belső gyűrű 45-50km-re van a várostól, az onnan indított Pancír fokozat nem okozhat (a városban) kárt.

És csak a moszkvai óvódás számít, de az elővárosi nem? Vagy a szentpétervári?

Vagy akkor a Pancírnak van tiltott indítási irányi ad adott települési helyen?

Mezőfalva közelében is n+1 település van, ami felett átrepülhet a rakéta.
Igen, az esély talán nem túl nagy, hogy ráessen valamire
A Moszkvától északra eső Sz-200 vonal tényleg eléggé a semmi közepén van. A város körüli gyűrűnél egyes osztálycsoport 20 km-es körzetében nincs semmi, de pl. Dubna település mellett levőnél néhány km-re van több is.

Értem a műszaki részt, csak a geometria nem adja ki a teljes civil védelmet. CM bárhonnan jöhet.

 

[Törölt tag 1945]

És csak a moszkvai óvódás számít, de az elővárosi nem? Vagy a szentpétervári?

Pontosan. Nem lehet mindenkit egyformán megvédeni.
Paks-Budapest mindig is jobban védett lesz mint mondjuk Barcs.

Vagy akkor a Pancírnak van tiltott indítási irányi ad adott települési helyen?

Mezőfalva közelében is n+1 település van, ami felett átrepülhet a rakéta.
Igen, az esély talán nem túl nagy, hogy ráessen valamire
A Moszkvától északra eső Sz-200 vonal tényleg eléggé a semmi közepén van. A város körüli gyűrűnél egyes osztálycsoport 20 km-es körzetében nincs semmi, de pl. Dubna település mellett levőnél néhány km-re van több is.

Értem a műszaki részt, csak a geometria nem adja ki a teljes civil védelmet. CM bárhonnan jöhet.

Az indítótisztek számára vannak tiltott indítási oldalszögek. (Paks környékén sem lehet összevissza indítani.)

 

[Törölt tag 1945]

Mezőfalva közelében is n+1 település van, ami felett átrepülhet a rakéta.
Igen, az esély talán nem túl nagy, hogy ráessen valamire.

Az Sz-200VE gyorsító fokozatai 3~5s -al a fix helyszögű indítás után válnak le, így becsapódási távolságuk ismerhető, egy gyűrűt képez a TÁS körül.
A Mezőfalvi TÁS pont ennek figyelembevételével lett a semmi közepén kialakítva.

 

[molnibalage]

Az Sz-200VE gyorsító fokozatai 3~5s -al a fix helyszögű indítás után válnak le, így becsapódási távolságuk ismerhető, egy gyűrűt képez a TÁS körül.
A Mezőfalvi TÁS pont ennek figyelembevételével lett a semmi közepén kialakítva.

Ezt a gyűrűt kéne legalább saccra kiszámítani.

7-10-13-16 km távolságok.

 

[Törölt tag 1945]

Ezt a gyűrűt kéne legalább saccra kiszámítani.

7-10-13-16 km távolságok.

+lehet próbálni.

A gyorsító fokozat égési ideje 3s (+50°C) és 5s (-40°C) között van, a szilárd hajtóanyag hőmérsékletének függvényében.
Ennyi idő alatt nulláról ~600m/s sebességre (Mach2) gyorsul az indításkor 7t tömegű rakéta.
Az indítás mindíg fix 48°-os helyszögön történik, így a rakéta repülési távolsága (4s üzemidőt feltételezve):

d=4s · ½ · 600m/s = 1200m a TÁS-tól, a gyorsító fokozatok leválásakor.

magasságban:
sin 48°= h / d
h = d·sin 48° = 1200m · sin 48° = 891m

távolságban:
cos 48°= r / d
r = d·cos 48° = 1200m · cos 48° = 800m

Ha megnézed a V-880-as gyorsító fokozatokat, láthatod, hogy az orrkúpjuk hegye ferdén áll, mivel a kiégésük után hátrafelé bucskázva történik a leoldásuk.
Először az első rögzítők oldanak ki, és csak utána a hátsók, gyakorlatilag menetirányhoz képest keresztbe fordítva a kiégett fokozatokat.

Szóval szerintem aligha repülnek 2~3km-nél messzebb a TÁS-tól a Vega gyorsító fokozatok.

 

[Törölt tag 1945]

+lehet próbálni.

A gyorsító fokozat égési ideje 3s (+50°C) és 5s (-40°C) között van, a szilárd hajtóanyag hőmérsékletének függvényében.
Ennyi idő alatt nulláról ~600m/s sebességre (Mach2) gyorsul az indításkor 7t tömegű rakéta.
Az indítás mindíg fix 48°-os helyszögön történik, így a rakéta repülési távolsága (4s üzemidőt feltételezve):

d=4s · ½ · 600m/s = 1200m a TÁS-tól, a gyorsító fokozatok leválásakor.

magasságban:
sin 48°= h / d
h = d·sin 48° = 1200m · sin 48° = 891m

távolságban:
cos 48°= r / d
r = d·cos 48° = 1200m · cos 48° = 800m

Ha megnézed a V-880-as gyorsító fokozatokat, láthatod, hogy az orrkúpjuk hegye ferdén áll, mivel a kiégésük után hátrafelé bucskázva történik a leoldásuk.
Először az első rögzítők oldanak ki, és csak utána a hátsók, gyakorlatilag menetirányhoz képest keresztbe fordítva a kiégett fokozatokat.

Szóval szerintem aligha repülnek 2~3km-nél messzebb a TÁS-tól a Vega gyorsító fokozatok.

Közben megtaláltam; 1.8~4km közötti van a visszahullási sáv.

 

[molnibalage]

Közben megtaláltam; 1.8~4km közötti van a visszahullási sáv.

Tényleg durván lebucskázik az orr kialakítás miatt.

 

[molnibalage]

Közben megtaláltam; 1.8~4km közötti van a visszahullási sáv.

Diagram is van vagy csak szöveg?

 

[Törölt tag 1945]

Diagram is van vagy csak szöveg?

Csak egy hosszú szöveg, ami leírja a TÁS szükséges távolságát villanyvezetékektől, vasúttól, épületektől, etc...

 

[molnibalage]

Az ugye megvan,hogy oda nem a legmodernebb eszközök mentek?

Na-na szintén az aranysasban olvastam egy sztorit miszerint a elvault légvédelem ment vietnámba amit a szovjetek újra festettek és leszállították nekik .
Ugy buktak le hogy a festék lekopott és rajta volt a német írás. Tehát VSZ kivont rakétát szállítottak .

Vietnamba úgy tudom mentek az akkori aktuális SA-2 verziók. Arabokhoz meg szinte azonnal mentek a Nyevák, Kubok miután a VSZ rendszeresítette őket.

És a többi tévedésre és bugyutaságra.

Vietnámba Dvinák mentek. Való igaz, hogy akkor már volt Deszna sőt, korai Volhov is, de akkor azokat bőven a belső piacra gyártották. Az a lefestés szimplán marhaság. A Volhov és Dvina alapvetően eltérnek. Tessék már kinyitni azt a szájbavert HTÖ-t, ha már 2+ éve meg lett írva.

A Nyevát azért nem vitték oda, mert csak vasúton tudták és féltek, hogy Kínában "leesik" a vonatról. A HTÖ-ben benne van ez is...

Kubok? Nost, 1973-ban az arabok Kvadráttal lövöldöztek, csak kényelmes Kubnak hívni. Viszont előbb értek azok az arabokhoz, mint a VSz-be. HTÖ légvédelmis mellékletét luxus lenne elolvasni, ha már Hpasp megcsinálta, én meg megformáztam...?

NDK első Kub 1977.
Cseheknél 1975.
Lengyeleknél 1974.
Itthon 1975.

Csakhogy, ezek az elsők, mindenki szakaszosan szerezte be pket 1980-83-ig és sok helyen hadsereg szinten voltak. Itthon is a Krug ezred (dandár helyett) tolta át oda, ahova szánták. A hadosztályokhoz. Persze nem volt elég sem a hadosztályoknál, sem később a dandároknál.

 

[dudi]

És a többi tévedésre és bugyutaságra.

Vietnámba Dvinák mentek. Való igaz, hogy akkor már volt Deszna sőt, korai Volhov is, de akkor azokat bőven a belső piacra gyártották. Az a lefestés szimplán marhaság. A Volhov és Dvina alapvetően eltérnek. Tessék már kinyitni azt a szájbavert HTÖ-t, ha már 2+ éve meg lett írva.

A Nyevát azért nem vitték oda, mert csak vasúton tudták és féltek, hogy Kínában "leesik" a vonatról. A HTÖ-ben benne van ez is...

Kubok? Nost, 1973-ban az arabok Kvadráttal lövöldöztek, csak kényelmes Kubnak hívni. Viszont előbb értek azok az arabokhoz, mint a VSz-be. HTÖ légvédelmis mellékletét luxus lenne elolvasni, ha már Hpasp megcsinálta, én meg megformáztam...?

NDK első Kub 1977.
Cseheknél 1975.
Lengyeleknél 1974.
Itthon 1975.

Csakhogy, ezek az elsők, mindenki szakaszosan szerezte be pket 1980-83-ig és sok helyen hadsereg szinten voltak. Itthon is a Krug ezred (dandár helyett) tolta át oda, ahova szánták. A hadosztályokhoz. Persze nem volt elég sem a hadosztályoknál, sem később a dandároknál.

Mi a tévedés abban,hogy nem a leg.odernebbet vitték?

 

[molnibalage]

Mi a tévedés abban,hogy nem a leg.odernebbet vitték?

Ott van a HTÖ. Olvasd el az SzA-75 és Sz-75 részt. Nem fogom leírni újra...

 

[dudi]

Ott van a HTÖ. Olvasd el az SzA-75 és Sz-75 részt. Nem fogom leírni újra...

Nem kell újra leírni...Leírtad,hogy a Volhov exportkorlátozás alatt volt.Vajon miért volt exportkorlátozás alatt?Pont azért mert az volt a legmodernebb...

 

[Törölt tag 1945]

Pont ez adja a mai radar technologia legfontosabb reszet. Nem nagy szam egy antennat megepiteni es meg csak az elektronika sem olyan ordongos dolog. Az igazi lenyeg az a szoftver hogy a jelet mikent hozod letre es mikent modulalod valamint hogy a beerkezo jelet hogyan dolgozod fel hogyan ertekeled. Itt bukik le az egyik nagy legenda az oroszokrol hogy tele vannak szuper programozokkal es huuu de milyen erosek ezen a teruleten. Igen vannak jo programozoik de messze nem olyan erosek ezen a teren. Plane nem olyan altalanosan elterjedt a dolog. Aki ert ehez valoban az hamar talal munkat mashol legfokeppen kulfoldon igy otthon a kontraproduktiv uram batyam rendszerben csak a "maradek" es nehany megszallott marad.
Itt jelen esetben azt kelett kellett volna megoldani hogy levitt sebesseghatarnal a tobbszorosen jelentkezo detektalasok kozzul kiszurjek a valosakat . Ez az ami nem ment. Mar az elejen gondolniuk kelett volna erre nem hogy most.

Amugy ez a sebesseg kerdes azert valahol santit mert ha megnezel egy torok dront pl a Bayraktar dronet azon is van egy cca 1 meter atmerojuk nagysebesseggel mozgo FEM legcsavar. Ezt latnia kene a Pantsirnak. Erre nincs mentseg. Szerintem az egesz felderito radar egy kalap fos es ezt az oroszok is tudjak ezert alkottak egy ujat.

Erdekes modon az a helyzet allt elo libiaban hogy a legvedelmi inditok vedelmere vadaszgepeket kell bevetni.

Az állócélok egy analóg rádiólokátor számára még nem okoztak problémát mivel az csak telerakta az analóg indikátorát céljelekkel.
Ez persze a kezelő számára jelentett nehézséget, hogy a teleszórt indikátorból valamit is kihámozzon.
Analóg megoldás erre a problémára a mozgócél kiválasztó berendezés (MTI - Moving Target Indicator / SzDC - селекции движущихся целей), ami bekapcsolásakor egy késleltető áramkör segítségével minden második, a célról visszaverődött jelet kivonja egymásból.
Amennyiben a cél egy helyben állt, akkor elvileg nem jelent meg az indikátoron (az MTI/SzDC tökéletlensége miatt a gyakorlatban azért gyengén de megjelent), amennyiben mozgott, akkor láthatóvá vált.
A fenti megoldás persze jelentősen csökkentette a céljelet, így kapcsolásakor a cél felderíthetőségének távolságát.
Az SzDC létezett a Volhov komplexumban, de például hiányzott az export Dvinákból.

Az első digitális lokátorok számára azonban a földről visszaverődött állócélok már komolyabb problémát jelentettek.
Ezek alapvetően minden céljelet megjegyeztek a memóriájukban, és a harmadik legyezés után a processzoruk segítségével próbáltak a memóriában tárolt koordinátákból egy digitális céljelet képezni (koordinátát, és sebességvektort) három egy vonalban lévő célkoordinátából.
Mivel a 70-es évek végén ezek a memória, és processzor kapacitások még erősen végesek voltak, így a doppler sebességkapu alkalmazása vált egyfajta megoldássá.
Mivel egy doppler lokátor a cél távolsága mellett annak sebességét is méri, így egyszerűen eldobták a 100km-nél lassabb célokat, és a processzor csak az azoknál gyorsabbakkal foglalkozott.
A fenti megoldást alkalmazza a Patriot mellett az összes szovjet/orosz lokátor, aminek az alapja a 70-es és 80-as évekig nyúlik vissza, Sz-300-tól Pancír-ig.

Az állócélok problémájának igazi digitális megoldására a 80-as évek második feléig kellett várni, amikor a Patriot PAC1 komplexumban megjelent a térképező üzemmód (Terrain Mask).
Evvel a komplexum bekapcsolásakor végigpásztázza környezetét, és készít maga körül egy digitális térképet.
A digitális térkép segítségével már el lehet dönteni, hogy a pillanatnyi cél egy lebegő drón, vagy csak egy domboldal, a komplexum távolsági felbontásának függvényében.
Ez a megoldást viszont orosz oldalon eddig csak a 2000-es évtizedben megkezdett fejlesztésű Sz-400-as komplexumban láttam eddig.

 

[Törölt tag 1945]

Az állócélok egy analóg rádiólokátor számára még nem okoztak problémát mivel az csak telerakta az analóg indikátorát céljelekkel.
Ez persze a kezelő számára jelentett nehézséget, hogy a teleszórt indikátorból valamit is kihámozzon.
Analóg megoldás erre a problémára a mozgócél kiválasztó berendezés (MTI - Moving Target Indicator / SzDC - селекции движущихся целей), ami bekapcsolásakor egy késleltető áramkör segítségével minden második, a célról visszaverődött jelet kivonja egymásból.
Amennyiben a cél egy helyben állt, akkor elvileg nem jelent meg az indikátoron (az MTI/SzDC tökéletlensége miatt a gyakorlatban azért gyengén de megjelent), amennyiben mozgott, akkor láthatóvá vált.
A fenti megoldás persze jelentősen csökkentette a céljelet, így kapcsolásakor a cél felderíthetőségének távolságát.
Az SzDC létezett a Volhov komplexumban, de például hiányzott az export Dvinákból.

Az első digitális lokátorok számára azonban a földről visszaverődött állócélok már komolyabb problémát jelentettek.
Ezek alapvetően minden céljelet megjegyeztek a memóriájukban, és a harmadik legyezés után a processzoruk segítségével próbáltak a memóriában tárolt koordinátákból egy digitális céljelet képezni (koordinátát, és sebességvektort) három egy vonalban lévő célkoordinátából.
Mivel a 70-es évek végén ezek a memória, és processzor kapacitások még erősen végesek voltak, így a doppler sebességkapu alkalmazása vált egyfajta megoldássá.
Mivel egy doppler lokátor a cél távolsága mellett annak sebességét is méri, így egyszerűen eldobták a 100km-nél lassabb célokat, és a processzor csak az azoknál gyorsabbakkal foglalkozott.
A fenti megoldást alkalmazza a Patriot mellett az összes szovjet/orosz lokátor, aminek az alapja a 70-es és 80-as évekig nyúlik vissza, Sz-300-tól Pancír-ig.

Az állócélok problémájának igazi digitális megoldására a 80-as évek második feléig kellett várni, amikor a Patriot PAC1 komplexumban megjelent a térképező üzemmód (Terrain Mask).
Evvel a komplexum bekapcsolásakor végigpásztázza környezetét, és készít maga körül egy digitális térképet.
A digitális térkép segítségével már el lehet dönteni, hogy a pillanatnyi cél egy lebegő drón, vagy csak egy domboldal, a komplexum távolsági felbontásának függvényében.
Ez a megoldást viszont orosz oldalon eddig csak a 2000-es évtizedben megkezdett fejlesztésű Sz-400-as komplexumban láttam eddig.

A fenti hozzászóláshoz még két kép...

SzDC SAMSIM-ből:

Digitális térkép (barna vonalak) az Sz-400 indikátorán:

 

[molnibalage]

Nem kell újra leírni...Leírtad,hogy a Volhov exportkorlátozás alatt volt.Vajon miért volt exportkorlátozás alatt?Pont azért mert az volt a legmodernebb...

Nem korlátozás. Még nem kezdték el. Az nem korlátozás. Tehát a legkorszerűbb exportálható változatot kapták meg 1966 táján.
A tököm teli van, amikor ilyesmiken rugóznak egyesek...
A vietnámiak nem hulladékot kaptak meg. Legfeljebb egy fél lépéssel kevésbé korszerűt, mint a Volhov.
Szép és jó, hogy pörög a fórum, csak sajnos többnyire a hülyeség pörög most már...