Tehát MCG-t kell adni a rakétanak,de meddig is? Tételezük fel hogy:30km-ről érzekeli egyik egymást két 4 gépes 5.gen. kötelek(ez a te adatod)azaz 28km-en keresztül kell MCG-t adni ha elfogadjuk,hogy a rakéta saját radarja 2km-ről érzékeli a célt.DE igazából nem 28 km hisz nem létezik olyan,hogy abban a szent pillanatban rakétaindítás amint megtörténik az észleles,hisz az embernek fel kell dolgoznia az információt. Mennyi ideig tart amíg egy 4 gépes kötelék vezére értékeli helyzetet,elosztja a célokat és tüzet nyit a kötelék (ne számoljunk tűzparancsra várássa,tételezzül fel,hogy olyan a feladat,hogy automatikus tűzparancsuk van mindenre ami a levegőben van kiveve persze a 4 db saját gépet ami a köteléket alkotja*)?Számolhatunk 30 másodperccel?Nem tudom, kérdezem!
Természetesen teszem azt 1,2Machal(5.gen-ről beszélün amik elvilg nagy magassagban nagy sebességgel hajtják vegre a feladataikat)közelednek egymáshoz a kötelékek, így még emiatt is csökken a 28km-es érték(nem csak a 30sec reakcióidő alatt megtett tavolsággal) amit meg kell tennie a levegőben a rakétának a találatig,vagy addig a pontig amig MCG-re van szüksége.
Ezek után lenne pár kérdesem.Mennyi idő telik el az észlelestől(30km)amíg a két kötelék találkozik(elérik egymás vonalát) ha egyik sem változtat irányt és tartják a sebességüket?Mennyi idő alatt teszik meg azt a távot a raketák ami a találathoz kell ha feltételezzük,hogy az ellenség nem valtoztat irányt és tartja a sebességét(a rakéta indítás pillanata legyen az észlelés mínusz 30 sec)?
Mekkora a távolság a két kötelék közt a rakétaindítás pillanatában ha mindkét kötelék tartja az irányát és a sebességet?Mennyi idő telik el a rakéta indítástól a találatig és mekkora távolságot tesznek meg a raketák az indítastól a találatig, ha nem változtat sebességet és irányt egyik kötelék sem?
*Ez egy nagyon mgengedő mármár csodaszámba menő feltételrendszer a tűzparancsra vonatkozóan.
Túl sok a változó az egyértelmű választ adni. De ha érzékelte a célt radar, akkor néhány sec alatt rááll a EOTS vagy TGP még az F-16 gépen is. Ha közel repül egymáshoz négy gép és egyről van VID, akkor 100%, hogy a többi gép sem baráti. Bár a közeli "relatív". Mert a valóságban a szoros kötelék is több száz méteres távolságot jelent, a data link előtt és azóta meg főleg egy kötelék 10 km-re is széthúzodhat.
A lényeg az, hogy a rakéta közel sem 30 km-et fog repülni, egy átlagos high subsonic és 30-60 fok eltérő repülési irány esetén ez lehet, hogy csak 15, de lehet akár 20+ km is. Az AIM-120 égésvégi sebessége közepes magasságon bőven M3 felett van, 8-10 km magasságban M4 felett picivel. Tehát rakéta átlagsebessége simán 1000 m/s felett van.
Az utolsó 10 másodperc alatt, ha pont merőlegesen fordulna a cél, hogy a legnagyobb szögeltérést hozza létre és megszakad az MCG, akkor erősen távolságfüggő, hogy a rakéta megtalálja-e a célt. Ez trigonometria, semmi több.
De látod, sok itt a ha.
De ez a data link lényege. Minél több platform vegyes követésbe a célt és akkor ottmarad a légi helyzetkép és data linken. És mivel a saját gépek helyzetét jellemzően ismerem, ha nagyhirtelen felbukkan valamit 30 km-re előtted, akkor sejthető, hogy azmi.
Egy ilyen esetben a legdurvább válaszreakció az, hogy egyből elhajít a kontaktus irányába egy rakétát a meglepődő gép, és süllyed és megfordul összenyomva az ellen DLZ-jét. Mert még mindig jobb elmenekülni, mint kedvezőtlen helyzetből harcolni és meghalni. Ha az ellen érzékeli az indítás, akkor legalább ő is reagál arra. Ha nem, akkor hurrá, mert még kb. a cél felé repülve talán eltalálja azt. Ha a cél manőverezik, akkor persze nem, de hurrá, mert addig sem a meglepődő cél felé tart, ami el tud menekülni és nagyobb távolságban megróbálhatja újra felvenni a fonalat.
A kulcs az, hogy mennyire erős a hálózat a gépek között és mennyire tarhetó fennt a folyamatos track. A képalkotós érzékelők fejlődése a kis hatótávolságú meglepődést lényegében kezdik kizárni, ha nem ótvarszar idő van. A probléma az ARH esetén a nagyon szűk végfázis, ami miatt nagyon pontos MCG kell. Egy sima 4 gen gépet akár 8-12 távolságról is érzékel egy ARH. Ha kb. a cél közelébe vezeted, akkor némi mozgási energia veszteség árán még tud korrigálni a rakéta akár +/- 20 fokot is.
De egy stealth gép mellett nagyon könnyen elzúghat az ARH is. De ez akkor van, ha csak egy gépet nézel egy másik ellen.
Ha a gépek egymáshoz képesti elrepülési távolsága nagy lenne, akkor olyan széles szögekből látszik a gép, hogy kisebb távolságon érzékelni fogják egymást radarral is. Ilyenkor a lényeg az, hogy merre minimalizáld az RCS-t.
És ez az a pont,
ahol ha nagyon jó a helyzetkép, akkor az gépi intelligencia lenyomja az embert, mert valós időben számolja a zónákat ma már. Egy ember meg inkább saccol és érez. De éleseben még senki nem tudta tesztelni, hogy ez a jó helyzetkép mennyire hozható össze. Egy tisztán F-35A-val üzemelő flotta esetén 7-10 km-es géptávolságokat nézve a kötelékben, felhők felett repülve, ha semmi sem blokkolja a felderítést,
akkor papíron efelé tartunk.