Összefoglaló a légvédelmi eszközök működéséről...

[cirqle]

Miért lenne lelőtt AWACS? Nincs háború a NATO és Oroszország közt. Nincs is kilátásban.

Ha F-35ök mennek az orosz légtérbe (a négy új oblaszt+Krím is az), akkor lesz, attól függetlenül, hogy mit hazudnak, kik vezetik azokat a gépeket.

 

[Negan]

Ha F-35ök mennek az orosz légtérbe (a négy új oblaszt+Krím is az), akkor lesz, attól függetlenül, hogy mit hazudnak, kik vezetik azokat a gépeket.

Terj már eszhez.Senki nem akar F35 oket atadni az ukranoknak.Propibaromsagon lovagolsz
Es meg a komcsi Kina sem ismerte el Oo reszenek se a Krimet,se a negy megyét.Amig nincs nemzetkozi jogilag elismerve,addig csak megszállt terulet.

 

[fip7]

Eléggé off irányba mentek el a dolgok. A cikk érdekessége, hogy a Pansir radarja gyengébb, mint pl. a Szu-35 radarja. És a francia/brit cirkáló rakéta radarkeresztmetszetei is kisebb az F-35-énél, ahogyan az IR képe is jóval alacsonyabb.
Ha a cikkben lévő számokat nézem az Irbis akár 50-100 km-ről is rá tudna fogni az F-35-re, szemből.
Ha valamilyen oldalszögben látja akár 100+ km-ről is. Ezek mind BVR távok.
Ha a hátsó részére lát rá az F-35-nek akkor könnyedén összejöhet akár 200+ km is.
Az R-37-est meg nem fogja tudni "lerepülni" az F-35-ös, utánlövésben is beéri.
Szóval a lényeg az, hogy még BVR távolságon is képes radarral célba venni az F-35-öt, és a Szu-35 több és változatosabb rakéta fegyverzettel rendelkezik.

E mellet az IR távokon is érdemes elgondolkodni. A pansir IR rendszere kb. azt tudhatja, mint a Szu-35-é érzékelési távolság tekintetében.
A cirkáló rakéta hőjele legalább 2 nagyságrenddel kisebb, mint az F-35-é.
Ez alapján alacsony magasságban is 50-60 km-ről követésbe tudja venni az OLSZ az F-35-öt, elvi síkon, égháttérben szerintem a 100 km sem lehetetlen. Kérdés meddig van kalibrálva az OLSZ kijelzése. (Elvileg 80 km-ig)

És most a képet jól megnézve tegyük be, hogy az oroszok szerint mit tud az Irbis-E:

• Célérzékelési tartomány:
  • 0,01 m²-es EPR-rel 100 km-es ellentétes szögben;
  • 0,1 m²-es EPR-rel 160 km-es ellentétes szögben;
  • EPR 1 m²-rel 270 km-es ellentétes szögben; [4]
  • 3 m²-es EPR-rel 350–400 km-es ellenszögben, 150 km-es felzárkózási szögben; [2]
  • Látószögek azimutban és magasságban ±60 ° (elektronikus), ±120 ° (hidraulikus hajtású);
  • Tekerje 90°-ban; [5]
• Átlagos impulzusteljesítmény: 5 kW;
• Impulzus csúcsteljesítmény: 20 kW;

Van aki jobban ért nálam hozzá, de ezek alapján a mondókám eleje megállja a helyét.
Tudtommal a 0 dbsm az EPR 1, a -10 DBSM az EPR 0.1 nm.
De jobban hozzáértőktől szívesen fogadok észrevételeket. De én ez alapján úgy látom, hogy megfelelő szoftverrel megfogható az F-35 ős BVR lőtávolságon.

 

[gacsat]

Eléggé off irányba mentek el a dolgok. A cikk érdekessége, hogy a Pansir radarja gyengébb, mint pl. a Szu-35 radarja. És a francia/brit cirkáló rakéta radarkeresztmetszetei is kisebb az F-35-énél, ahogyan az IR képe is jóval alacsonyabb.
Ha a cikkben lévő számokat nézem az Irbis akár 50-100 km-ről is rá tudna fogni az F-35-re, szemből.
Ha valamilyen oldalszögben látja akár 100+ km-ről is. Ezek mind BVR távok.
Ha a hátsó részére lát rá az F-35-nek akkor könnyedén összejöhet akár 200+ km is.
Az R-37-est meg nem fogja tudni "lerepülni" az F-35-ös, utánlövésben is beéri.
Szóval a lényeg az, hogy még BVR távolságon is képes radarral célba venni az F-35-öt, és a Szu-35 több és változatosabb rakéta fegyverzettel rendelkezik.

E mellet az IR távokon is érdemes elgondolkodni. A pansir IR rendszere kb. azt tudhatja, mint a Szu-35-é érzékelési távolság tekintetében.
A cirkáló rakéta hőjele legalább 2 nagyságrenddel kisebb, mint az F-35-é.
Ez alapján alacsony magasságban is 50-60 km-ről követésbe tudja venni az OLSZ az F-35-öt, elvi síkon, égháttérben szerintem a 100 km sem lehetetlen. Kérdés meddig van kalibrálva az OLSZ kijelzése. (Elvileg 80 km-ig)

És most a képet jól megnézve tegyük be, hogy az oroszok szerint mit tud az Irbis-E:

• Célérzékelési tartomány:
  • 0,01 m²-es EPR-rel 100 km-es ellentétes szögben;
  • 0,1 m²-es EPR-rel 160 km-es ellentétes szögben;
  • EPR 1 m²-rel 270 km-es ellentétes szögben; [4]
  • 3 m²-es EPR-rel 350–400 km-es ellenszögben, 150 km-es felzárkózási szögben; [2]
  • Látószögek azimutban és magasságban ±60 ° (elektronikus), ±120 ° (hidraulikus hajtású);
  • Tekerje 90°-ban; [5]
• Átlagos impulzusteljesítmény: 5 kW;
• Impulzus csúcsteljesítmény: 20 kW;

Van aki jobban ért nálam hozzá, de ezek alapján a mondókám eleje megállja a helyét.
Tudtommal a 0 dbsm az EPR 1, a -10 DBSM az EPR 0.1 nm.
De jobban hozzáértőktől szívesen fogadok észrevételeket. De én ez alapján úgy látom, hogy megfelelő szoftverrel megfogható az F-35 ős BVR lőtávolságon.

Mig-21essel is lőttek F.15öst. Sok szerencsével mindent lehet.

 

[Negan]

Eléggé off irányba mentek el a dolgok. A cikk érdekessége, hogy a Pansir radarja gyengébb, mint pl. a Szu-35 radarja. És a francia/brit cirkáló rakéta radarkeresztmetszetei is kisebb az F-35-énél, ahogyan az IR képe is jóval alacsonyabb.
Ha a cikkben lévő számokat nézem az Irbis akár 50-100 km-ről is rá tudna fogni az F-35-re, szemből.
Ha valamilyen oldalszögben látja akár 100+ km-ről is. Ezek mind BVR távok.
Ha a hátsó részére lát rá az F-35-nek akkor könnyedén összejöhet akár 200+ km is.
Az R-37-est meg nem fogja tudni "lerepülni" az F-35-ös, utánlövésben is beéri.
Szóval a lényeg az, hogy még BVR távolságon is képes radarral célba venni az F-35-öt, és a Szu-35 több és változatosabb rakéta fegyverzettel rendelkezik.

E mellet az IR távokon is érdemes elgondolkodni. A pansir IR rendszere kb. azt tudhatja, mint a Szu-35-é érzékelési távolság tekintetében.
A cirkáló rakéta hőjele legalább 2 nagyságrenddel kisebb, mint az F-35-é.
Ez alapján alacsony magasságban is 50-60 km-ről követésbe tudja venni az OLSZ az F-35-öt, elvi síkon, égháttérben szerintem a 100 km sem lehetetlen. Kérdés meddig van kalibrálva az OLSZ kijelzése. (Elvileg 80 km-ig)

És most a képet jól megnézve tegyük be, hogy az oroszok szerint mit tud az Irbis-E:

• Célérzékelési tartomány:
  • 0,01 m²-es EPR-rel 100 km-es ellentétes szögben;
  • 0,1 m²-es EPR-rel 160 km-es ellentétes szögben;
  • EPR 1 m²-rel 270 km-es ellentétes szögben; [4]
  • 3 m²-es EPR-rel 350–400 km-es ellenszögben, 150 km-es felzárkózási szögben; [2]
  • Látószögek azimutban és magasságban ±60 ° (elektronikus), ±120 ° (hidraulikus hajtású);
  • Tekerje 90°-ban; [5]
• Átlagos impulzusteljesítmény: 5 kW;
• Impulzus csúcsteljesítmény: 20 kW;

Van aki jobban ért nálam hozzá, de ezek alapján a mondókám eleje megállja a helyét.
Tudtommal a 0 dbsm az EPR 1, a -10 DBSM az EPR 0.1 nm.
De jobban hozzáértőktől szívesen fogadok észrevételeket. De én ez alapján úgy látom, hogy megfelelő szoftverrel megfogható az F-35 ős BVR lőtávolságon.

Nem,mert a radarhullam exponenciálisan gyengül.

 

[Negan]

És a francia/brit cirkáló rakéta radarkeresztmetszetei is kisebb az F-35-énél, ahogyan az IR képe is jóval alacsonyabb.

Első tévedés.Nem kisebb,mert nem lopakodó,csak csökkentett radarvisszaverődéses technológiájú.

E mellet az IR távokon is érdemes elgondolkodni. A pansir IR rendszere kb. azt tudhatja, mint a Szu-35-é érzékelési távolság tekintetében.

Két probléma.A távolsággal drasztikusan csökken a légköri átláthatóság IR tartományban.A légköri páratartalomtol erősen függ az IR eszközök látótávolsága.Plusz megintcsak a távolsággal arányosan drasztikusan nő a tér,amit figyelni kéne egy keskeny látószögű érzékelőnek.Gyakorlatolag renménytelen,hogy az F35 fegyveralkalmazási távolságának megfelelő távbol kiszurja az amcsi gépet.

Célérzékelési tartomány:

• 0,01 m²-es EPR-rel 100 km-es ellentétes szögben;

Édeskevés,főiránybol a számitások/becslések (hisz a tényleges érték minősitett infó,nem publikus),még az oroszok szerint is 0,001m2,ami nagyságrenddel kisebb az Irbis megadott értékénél.....Ráadásul ez az érték is csak bizonyos esetben elérhető az Irbisnek,átlagos esetben nem.
Orosz értékelések szerint is érdemi távolságbol egyedül a Nyebo képes érzékelni az F35öst,kb 100-120km távbol-ha nincs zavarás.......
Meg van egy fix telepitésű multistatikus radarrendszerük,am kb ugyanekkora távolságbol érzékelheti,de csak 8k méter magasságig.1(egy)db,lényegében kisérleti rendszer üzemel belőle az orosz távol-keleteni partvidéken.
Irbis szemből kb 30km-ről lehet képes az F35 érzékelésére orosz értékelések szerint fő iránybol.Távolodó gépet messzebbröl,elégé szornak a becslések,de a legoptimistábbak se becslik 100km fölé....
Su35 ugyan gyorsabb az F35nél,de csak fegyverzet,pilonok nélkül.R37 meg egy marha nagy rakéta.Felfegyverezve a Su35 nem képes utolérni a tiszta aerodinamikával repülő F35öst.
R37 rakétának hiába van 200km hatótávja,ez távolodó célra jóval kisebb HMZ-t jelent.Plusz az R37 radarja jóval kisebb hatótávú,MCG jelekre van szüksége.Azok nélkül nem találja meg a célpontját.Ha mondjuk hátulrol érzékeli is az Irbis az F35öst,az inditás esetén kirepülhet az érzékelési távbol,vagy ráfordulva a legkevésbé érzékelhető felületét mutathatja a radar felé.Mindkét esetben az Irbis elveszti a célt-nincs MCG jel,mert nincs mire.R37 mehet a levesbe.
És akkor még az amcsi gép nem használta a REH és önvédelmi rendszereit........
Szóval cimbi,álmodban.....

 

[Negan]

Ez egy elképesztően jó cikk!

Anatomy of Storm Shadow Interception

I had originally meant to write this up before all the Wagner lunacy occurred. Now we have another lull, so it’s perfect timing to delve into some interesting technical breakdowns. First, as many have seen, a video appeared last week of a Russian Pantsir S1 system engaging a British Storm Shadow...

simplicius76.substack.com

Ha gond van az olvasással akkor csak le föl kell görgetni és látható a szöveg.
Alapvetően a Pansir vs. Storm Shadow-ról szól.
Viszont! A helyzet az, hogy a cirkáló rakéta RCS-je valószínűleg alacsonyabb, pl. az F-35 RCS értékénél. Ezzel a szemmel is érdemes elolvasni az oda leírtakat.

Egyébként nem tudom,hogyan olvastad a cikket,mert azt is leirja,hogy 5km-ről tudta a radar csak érzékelni a StromS-t.......Látótávolságorol.....

 

[fip7]

Egyébként nem tudom,hogyan olvastad a cikket,mert azt is leirja,hogy 5km-ről tudta a radar csak érzékelni a StromS-t.......Látótávolságorol.....

Ha nem csak elejét olvasnád el rájönnél.
A többi dologgal kapcsolatban is

 

[Negan]

Ha nem csak elejét olvasnád el rájönnél.
A többi dologgal kapcsolatban is

Végigolvastam.
Semmi olyat nem ir,amit leirtál-5km-ről tudta a radarja befogni a Stromot,aminek 0,025m" az RCS értéke.......

 

[fip7]

Végigolvastam.
Semmi olyat nem ir,amit leirtál-5km-ről tudta a radarja befogni a Stromot,aminek 0,025m" az RCS értéke.......

Akkor fuss neki mégegyszer

 

[Negan]

Akkor fuss neki mégegyszer

Minek?
Jol van,álmodoz csak tovább

 

[azim]

Katonai informátor​

július 9., 19:46

Egy földi célpontok támadására átalakított ukrán S-200-as légvédelmi rakéta zuhan egy fűrésztelepre a Brjanszki területen lévő Bytosh faluban.

A felvételen jól látható a rakéta jellegzetes alakja, amely elárulja, hogy az 5B28 SAM (vagy annak korábbi változatai). Egyáltalán nem hasonlít más rakétákra, például a brit Storm Shadow-ra.

A NATO-államok „őrült iramban” készítik elő az Ukrajnának nyújtott garanciákról szóló döntést - Politico​

2023. július 9., vasárnap, 21:32


A NATO-államok egy kis csoportja "kétségbeesett tárgyalásokat folytat az utolsó pillanatban", hogy a július 11-12-i litvániai NATO-csúcstalálkozó előtt véglegesítsék az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról szóló nyilatkozatot.

Négy, a tárgyalásokat jól ismerő tisztségviselő mondta a Politico című lapnak, az European Pravda szerint.

A lap szerint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország már hetek óta tárgyal Kijevvel a kérdésről. Emellett más NATO-, EU- és G7-szövetségeseket is megkerestek.

Az elképzelés szerint egy "ernyőt" hoznának létre azokból az országokból, amelyek hajlandóak állandó katonai segítséget nyújtani Ukrajnának, még ha a részletek országonként eltérőek is lesznek.

Ez az erőfeszítés része a NATO-n belüli és több országcsoport közötti szélesebb körű tárgyalásoknak arról, hogy a nyugati szövetségesek miként demonstrálják Ukrajna hosszú távú támogatását.

Így a legnagyobb szövetségi nemzetek azon dolgoznak, hogy meghatározzák, milyen átmeneti biztonsági kötelezettségvállalásokat tehetnek jelenleg Ukrajna számára.

Ez a nézet azonban nem általános: a NATO keleti szárnyának országai ragaszkodnak ahhoz, hogy Ukrajnának gyorsabb utat kell biztosítani a szövetségi tagsághoz, még akkor is, ha az ellenségeskedések folytatódnak.

Berlini, párizsi, londoni és brüsszeli tisztviselők, akik névtelenségük megőrzése mellett nyilatkoztak, elmondták, hogy a nyugati államok célja, hogy az éves NATO-csúcson bemutassák "ernyőszerkezetüket".

"A tárgyalások folyamatban vannak, eléggé előrehaladott, sőt nagyon is előrehaladott állapotban, és nagyon reméljük, hogy még a csúcstalálkozó vége előtt lezárul" - mondta egy francia tisztviselő az újságíróknak tartott tájékoztatón.

Egy magas rangú NATO-diplomata egyetértett ezzel, és egy külön tájékoztatón azt mondta az újságíróknak, hogy most "az utolsó pillanatban zajlanak eszeveszett tárgyalások" arról, hogy "hogyan kellene kinéznie".

Egy másik, a terveket ismerő NATO-diplomata szerint Joe Biden amerikai elnök hétfőn Londonban találkozik Rishi Sunak brit miniszterelnökkel, ahol stábjaik megpróbálnak megállapodni a még hátralévő utolsó részletekben.

A kezdeményezés a végén arra az ígéretre futhat ki, hogy a szövetségesek által már eddig is nyújtott segítség nagy részét - fegyvereket, felszerelést, kiképzést, finanszírozást és hírszerzést - továbbra is biztosítják.

A szándék azonban az, hogy "az egység tartósabb jelét" adják Ukrajna számára, különösen annak fényében, hogy Kijev valószínűleg nem kapja meg a NATO-tagságra vonatkozó határozott ígéretet, amelyet a csúcstalálkozón szeretne.

"Lényegében ez egy garancia Ukrajna számára, hogy fegyveres erőit felszereljük, finanszírozzuk, tanácsot adunk nekik, kiképezzük őket, hogy még nagyon hosszú ideig rendelkezzenek elrettentő erővel bármilyen jövőbeli agresszióval szemben" - mondta egy magas rangú NATO-diplomata.

Ennek a támogatásnak számos részletét azonban későbbre hagyjuk. A diplomata megjegyezte, hogy minden érintett országnak kétoldalúan kell meghatározni Ukrajnával, hogy "milyen kötelezettségeket vállalnak". És ez a légvédelemtől kezdve a tankokig és bármi másig bármi lehet".

Múlt héten Olaf Scholz német kancellár "felhívást intézett minden országhoz, amely támogatni akarja Ukrajnát", mondván, hogy "olyan döntéseket kell hozniuk maguknak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy ezt a támogatást egy, két, három, és ha szükséges, még egy évig folytassák, mert nem tudjuk, meddig tart a katonai konfliktus".

A nyugati államok által véglegesítendő, a biztonsági garanciákról szóló nyilatkozattól függetlenül a NATO új módszereket is kidolgoz az ukrán hadsereg segítésére a következő évekre.

Государства НАТО “неистово” готовят решение о гарантиях для Украины к Вильнюсу – Politico

Небольшая группа государств НАТО ведет “неистовые переговоры в последнюю минуту” с целью завершить работу над декларацией о гарантиях безопасности для Украины накануне саммита НАТО в Литве 11-12 июля.

www.pravda.com.ua

csak az első mondat miatt:

• Mit alakítottak át rajta és minek? (már a Nyeva is alkalmas volt földi célokra való tüzelésre, de senki nem gondolta ezt komolyan mert egy kicsit drága mulatság. tehát van egy háborús helyzet ahol nincs elég légvédelmi technika, de mi fűrésztelepet lövöldözünk, mert az nekünk jó)
• Erről az átalakításról te hol szereztél tudomást? Ha nem haragszol a csatolt fényképet nem tudom elfogadni.
• Honnan tudod hogy szándékosan földi célpontot akartak vele támadni?
• Az nem lehet hogy csak kifogyott belőle a nafta és elkopott az inercia?

 

[Wilson]

csak az első mondat miatt:

• Mit alakítottak át rajta és minek? (már a Nyeva is alkalmas volt földi célokra való tüzelésre, de senki nem gondolta ezt komolyan mert egy kicsit drága mulatság. tehát van egy háborús helyzet ahol nincs elég légvédelmi technika, de mi fűrésztelepet lövöldözünk, mert az nekünk jó)
• Erről az átalakításról te hol szereztél tudomást? Ha nem haragszol a csatolt fényképet nem tudom elfogadni.
• Honnan tudod hogy szándékosan földi célpontot akartak vele támadni?
• Az nem lehet hogy csak kifogyott belőle a nafta és elkopott az inercia?

Ember ez egy bejegyzés egy full Putyin és ukri háború párti orosz katonai blogoldalról, ha rákattintasz a kék feliratra (Katonai informátor) rögtön eljutsz a már említett orosz oldalra, tehát ne rajtam kérd számon a dolgokat....

És sanszosan nem a fűrész telep volt a célpont, ugyanis ha átalakították földi csapásmérésre akkor értelemszerűen nem lehet elvárni tőle egy Iskander vagy egy GMLRS pontosságát....

 

[fip7]

Mit alakítottak át rajta és minek? (már a Nyeva is alkalmas volt földi célokra való tüzelésre, de senki nem gondolta ezt komolyan mert egy kicsit drága mulatság. tehát van egy háborús helyzet ahol nincs elég légvédelmi technika, de mi fűrésztelepet lövöldözünk, mert az nekünk jó)

Jugoszláviában biza megesett, hogy falukat lőttek Nyevával.

 

[LMzek 2.0]

Mintha a Wiki-n is fennt lenne, hogy a korábbi --általunk is használt légvédelmi rendszerek-- tudják ezt a "vészverziós" alkalmazást.

Mikor olvasgattam pont ezeket a típus-leírásokat --hogy lehet-e +1 lépcsővel kis-műhold feljuttatásra tesztelni-használni-- akkor azokban is le volt írva.
Emlékeim szerint a típus HTKA-alfórumán is szerepel ez az infó!

.

 

[Kruglóf]

Mintha a Wiki-n is fennt lenne, hogy a korábbi --általunk is használt légvédelmi rendszerek-- tudják ezt a "vészverziós" alkalmazást.

Mit alakítottak át rajta és minek? (már a Nyeva is alkalmas volt földi célokra való tüzelésre, de senki nem gondolta ezt komolyan mert egy kicsit drága mulatság. tehát van egy háborús helyzet ahol nincs elég légvédelmi technika, de mi fűrésztelepet lövöldözünk, mert az nekünk jó)

Nem egészen így működnek a dolgok csak azért mert relatív kortárs a Volhov-Nyeva a Vegával.

Az előbbiek RPK (rádió parancsközlő) irányítási rendszerrel rendelkeztek, igazából manuális célkövetéssel bármire rá lehetett vezetni a rakétát amire megvan az indíttatás.

A vega viszont félaktív önrávezetést alkalmazott, ennél a módszernél radar megsugározza a célt és a rakéta a fedélzeten dolgozza ki magának a rávezetési parancsokat.

A “probléma” ezzel, hogy a rakéta nem vezetheti rá magát bármilyen visszavert jelre, hanem valahogy ki kell szűrnie a terepről visszavert zajt. Ezért (radiális) sebesség alapján, a doppler elvet felhasználva fogja el a kívánt célt.

Itt van a probléma elásva ha a földi célok támadásáról beszélünk. A földi célok ugyanis nulla radiális sebességgel rendelkeznek és a rakétának lövése sem
lenne milyen “célra” vezesse rá magát. A vega radarján nincs SEMMILYEN parancsközlő funkció, amivel csak úgy “parasztba” elküldhetnék ballisztikus pályán egy kívánt pontba a rakétát.

MUSZÁLY volt módosítani a rakétát ha valóban földi célok támadása történt.

Ajánlom a SAM simulatort figyemetekbe a témáról

 

[LMzek 2.0]

Nem egészen így működnek a dolgok csak azért mert relatív kortárs a Volhov-Nyeva a Vegával.

Az előbbiek RPK (rádió parancsközlő) irányítási rendszerrel rendelkeztek, igazából manuális célkövetéssel bármire rá lehetett vezetni a rakétát amire megvan az indíttatás.

A vega viszont félaktív önrávezetést alkalmazott, ennél a módszernél radar megsugározza a célt és a rakéta a fedélzeten dolgozza ki magának a rávezetési parancsokat.

A “probléma” ezzel, hogy a rakéta nem vezetheti rá magát bármilyen visszavert jelre, hanem valahogy ki kell szűrnie a terepről visszavert zajt. Ezért (radiális) sebesség alapján, a doppler elvet felhasználva fogja el a kívánt célt.

Itt van a probléma elásva ha a földi célok támadásáról beszélünk. A földi célok ugyanis nulla radiális sebességgel rendelkeznek és a rakétának lövése sem
lenne milyen “célra” vezesse rá magát. A vega radarján nincs SEMMILYEN parancsközlő funkció, amivel csak úgy “parasztba” elküldhetnék ballisztikus pályán egy kívánt pontba a rakétát.

MUSZÁLY volt módosítani a rakétát ha valóban földi célok támadása történt.

Ajánlom a SAM simulatort figyemetekbe a témáról

Elég mélyen benne voltak akkor/régen még a fejlesztésben/gyártásban/üzemeltetésben + karbantartás: Nyugati pénzből megtudták más technika területén is ezt az utólagos fejlesztési szintet ugrani. Asszem' a Moszkva is ennek lett az "eredménye" összeadódva a Nyugati felderítéssel (lehet vezérléssel is )!
U.I. Ide: Az sem lehetetlen, hogy a tuti-ra mentek, ment a kapor-eszköz "árnyákában"/alatt-mögött egy igazi nyugati Top-eszköz is! ... vagy csak jól hangzó konteó!

Szeretném ennek a "maradék" fejlesztési hátterüknek a töredékét Itthon:

• s-hajtómű: az L-39NG "hajszárítója" helyett,
• rakétatechnika: egy pár-év alatt feltámasztott SCUD-szintű képesség 30-500(+) km-re,
• rakétatechnika még: GRAD, + precíziós/növelt lő-távos fejlesztései...,
• ágyú(cső)-gyártás 56(+) mm-ig legalább
• ...

.

 

[azim]

Nem egészen így működnek a dolgok csak azért mert relatív kortárs a Volhov-Nyeva a Vegával.

Az előbbiek RPK (rádió parancsközlő) irányítási rendszerrel rendelkeztek, igazából manuális célkövetéssel bármire rá lehetett vezetni a rakétát amire megvan az indíttatás.

A vega viszont félaktív önrávezetést alkalmazott, ennél a módszernél radar megsugározza a célt és a rakéta a fedélzeten dolgozza ki magának a rávezetési parancsokat.

A “probléma” ezzel, hogy a rakéta nem vezetheti rá magát bármilyen visszavert jelre, hanem valahogy ki kell szűrnie a terepről visszavert zajt. Ezért (radiális) sebesség alapján, a doppler elvet felhasználva fogja el a kívánt célt.

Itt van a probléma elásva ha a földi célok támadásáról beszélünk. A földi célok ugyanis nulla radiális sebességgel rendelkeznek és a rakétának lövése sem
lenne milyen “célra” vezesse rá magát. A vega radarján nincs SEMMILYEN parancsközlő funkció, amivel csak úgy “parasztba” elküldhetnék ballisztikus pályán egy kívánt pontba a rakétát.

MUSZÁLY volt módosítani a rakétát ha valóban földi célok támadása történt.

Ajánlom a SAM simulatort figyemetekbe a témáról

A SAMSim régi kedvenc és az ott felhalmozott doksikat is jó régen olvastam. Ennek egyik következménye hogy meg voltam győződve arról hogy az s200-as is parancsközlő elven/módon vezérlik. Elnézést a tárgyi tévedésért!

Szubjektív véleményem szerint a tavalyi lengyelországi incidens ismétlődik

 

[Negan]

Nem egészen így működnek a dolgok csak azért mert relatív kortárs a Volhov-Nyeva a Vegával.

Az előbbiek RPK (rádió parancsközlő) irányítási rendszerrel rendelkeztek, igazából manuális célkövetéssel bármire rá lehetett vezetni a rakétát amire megvan az indíttatás.

A vega viszont félaktív önrávezetést alkalmazott, ennél a módszernél radar megsugározza a célt és a rakéta a fedélzeten dolgozza ki magának a rávezetési parancsokat.

A “probléma” ezzel, hogy a rakéta nem vezetheti rá magát bármilyen visszavert jelre, hanem valahogy ki kell szűrnie a terepről visszavert zajt. Ezért (radiális) sebesség alapján, a doppler elvet felhasználva fogja el a kívánt célt.

Itt van a probléma elásva ha a földi célok támadásáról beszélünk. A földi célok ugyanis nulla radiális sebességgel rendelkeznek és a rakétának lövése sem
lenne milyen “célra” vezesse rá magát. A vega radarján nincs SEMMILYEN parancsközlő funkció, amivel csak úgy “parasztba” elküldhetnék ballisztikus pályán egy kívánt pontba a rakétát.

MUSZÁLY volt módosítani a rakétát ha valóban földi célok támadása történt.

Ajánlom a SAM simulatort figyemetekbe a témáról

A vegfazisbsn van a felaktiv onravezetes,addig patancskozlo yaviranyitas van .

 

[Kruglóf]

A vegfazisbsn van a felaktiv onravezetes,addig patancskozlo yaviranyitas van .

Nem, vegánál végig félaktív van. Sz-300V-nél van amit mondasz.

Nincs parancsközlő antenna a radaron, keresd meg a SAMsim kezelési utasítást. Plusz nem volt soha rakétacsatorna limitációja sem röppálya fázistól függetlenül.