Az elképzelés, hogy a méreteket 40-45 000 tonnában maximalizálnák, szerintem jó ötlet volt, viszont ezek a koncepció rajzok... Elég értelmetlennek tűnik mindkettő, ráadásul a jelek szerint nem gondolkodnak katapultban, ami óriási hiba.
Orosz repülőgép-hordozó tervek
Szerintem egyelore nem is erdemes vele foglalkozni. Csak egy orosz otleteles utkereses kozzul. Meg model sincs rola pedig sok fontos de meg nem valosult projekt legalabb ezt a szakaszt elerte.
M
molnibalage
Guest
Repcsis hordozó is lehet, ha nuki meghajtású és nem kerül bele ASM és komoly légvédelem sem - a kíséret nem viccből van - akkor 40-45 ezer tonnából olyan 10-12 helis és 22-26 db MiG-29K méretű gép cipőkanállal, de kisakkozható.
Azt a felfogást kell elengedni, hogy ASM legyen a repülőgép hordozón meg azt, hogy a légvédelme a pontvédelmen túl menjen.
A jenki CVN-eneken a Sea Sparrow pontvédelmi rendszernem minősül, csak átlag feletti HMZ-vel, de kb. 15 km a platfon. Ennél több nem kell egy hordozóra.
Ja, semmi ertelme. ha erot akarnak mutatni, kb. odakuldenek egy tengereszgyalogost egy csonakban; ha baja lesz, mehetnek a raketak.Én meg még mindig nem értem, hogy mi a sz@rnak nekik rephordozó egyáltalán....
T
Törölt tag
Guest
Érdemes elolvasni ezt az egész friss USA Kongresszusnak készült RAND jelentést hogy mennyire számít a hordozóknál a méret!
https://www.rand.org/content/dam/rand/pubs/research_reports/RR2000/RR2006/RAND_RR2006.pdf
Lelövöm a poént.
A hordozóknál a méret igen is számít. A nagyobb jobb és a magasabb egyszeri beruházási klts.ek ellenére a teljes élettartamra vetítve olcsóbb.
https://www.rand.org/content/dam/rand/pubs/research_reports/RR2000/RR2006/RAND_RR2006.pdf
Lelövöm a poént.
A hordozóknál a méret igen is számít. A nagyobb jobb és a magasabb egyszeri beruházási klts.ek ellenére a teljes élettartamra vetítve olcsóbb.
Az LHD boxer 40 ezer tonnás de azon szép mennyiségű helikopter van.
Én azt mondom hogy ha el is készülne a távoli jövőben egy iylen hordozó akkorára lehet ott lesznek majd az 500 km/h sebességű helikopterek amiknek nagyon jól jön majd egy ilyen méretű hajó és mint csapatszállító mind harci heli is mehet rá bőven.
Pakfa egy 40 ezer tonnás izére? Na ne vicceljünk
A mig-29k addigra el lenne felejtve az f-35 miatt.
Nem összekeverve az almát a körtével.
Azért valami oka csak van, hogy pl megcsinálták az ESB osztályt. Mégpedig az, hogy nem kell mindenhova óriási hordozó. Még csak normális helikopterhordozó sem. És röhejesen kis pénzből kijön. Igaz az ESB kis jóindulattal nevezhető helikopterhordozónak is. -
T
Törölt tag
Guest
Mindenhova nem kell, de az USA elvárása egy csapásmérő repülőgéphordozóval szemben (ld.: RAND tanulmány):
- 30 napos harci bevetés (ez nem a teljes bevetés időtartama kihajózástól, kikötésig!!) teljes tempóval, ebből legalább 15 nap üzem bármiféle külső feltöltés nélkül (ehhez megfelelő mennyiségű rep. üza, fegyverzet, élelmiszer, stb...),
- 60-80 repülő eszköz a fedélzeten (44 csapásmérő, 5 EA, 5 AEW, 10-20 helikopter, 2 teherszállító) (ehhez megfelelő méretű hangártér)
- 30 napon keresztül tartani tudja a napi 160-220 bevetést (30 nap alatt összesen 4200-5600) tudjanak a csapásmérő gépek teljesíteni (átlag 75 perces bevetésekkel számolva) (ehhez megfelelő mennyiségű pótalkatrész, szerviz és előkészítő terület, karbantartó és üzemeltető létszám)
- legalább 30 csomós sebesség (ehhez megfelelően erős meghajtás)
- erős passzív védelem és rendszer duplikáció (ehhez két reaktor, erős páncélzat, megfelelő úszóképesség tartalék esetleges elárasztások esetén is)
Ha valaki beéri kevesebbel akkor lehet kisebb a méret. A fenti követelmények teljesítéséhez bizony a nagy hajó kell...
Nagyságrendileg mennyi kerozin lehet egy hordozóba,ha 30 napig,napi napi 200x töltenek fel egy század gépet?
Millió literek?
T
Törölt tag
Guest
Az elvárás hogy 15 napig bírja feltöltés nélkül teljes üzemmenet mellett (vagyis a 30 napos harci bevetés alatt egyszer kelljen feltölteni)
Ha egy F-18-as üza kapacitását 6700 kg-nak veszem akkor ez - ha jól számolok - úgy cca. 29 000 tonna (36 millió liter) kerozint jelent. Ez 36 000 km3 ami úgy egy 200 x 5 x 36 m-es medence.
Ha egy F-18-as üza kapacitását 6700 kg-nak veszem akkor ez - ha jól számolok - úgy cca. 29 000 tonna (36 millió liter) kerozint jelent. Ez 36 000 km3 ami úgy egy 200 x 5 x 36 m-es medence.
M
molnibalage
Guest
Elírta. A lényeg az, hogy nincs olyan hordozó a földön, ami néhány napos intenzív üzemnél több kerót tudna tárolni.
Így van, sehogy sem jön ki olyan méretű tartály, ami 15 napra elegendő üa-t tudna adni valóban intenzív használathoz, és el is fér a hordozón reálisan.
M
molnibalage
Guest
Itt viszont te számoltad el...
1m3 = 1000 liter.
200*5*36= 36000 m3 = 36*10^3 m3 = 36*(10^3)*(10^3) = 36 millió liter
http://www.military-today.com/navy/nimitz_class.htm
This increases the internal space available to allow some 2 570 tons of aviation weapons and 10.6 million litres (2.8 million US gal) of aircraft fuel to be carried. These totals are sufficient for 16 days of continuous flight operations before stocks have to be replenished.
Ez kb kijön. A hajó hh-s pályafutása idején, F-14, F-18, A-6 és A-7 gépek voltak a mérvadóak. Ezek átlagos belső kapacitása 6-9 ezer liter, póttankkal 1-3 ezerrel több, de nem feltétlen használják el mindig az összes kerót, mert biztonsági tartalék és egybek is vannak.
Átlagosan 9 ezer liter/bevetéssel nézve (az E-2 nagyobb, de kevés bevetést repül), ebből kijön 1170 bevetés, ami napi átlagban 73 bevetés. Persze vannak helik is, de egy 48-60 gépes CV-től ez kb. elvárható.
Szerintem a fegyverek sanszsoan hamarabb fogyhattak el akkor PGM hiányábn. Vietnám alatt 24-30 bombás A-6 bevetések voltak, ez 6,5 tonna bomba/gép. A 2570 tonna fegyvertárolás (térfogat is van, ezért elkent arány...) az bevetésenként kb. 2,25 tonna fegyver. Ez az AA/AG arányát is sejteti, meg azért a balanszolt konfig nem ez, hanem 2-4 db Mk-84 (kisebb légellenállás) vagy 12 db Mk-82, ami "csak" 2,7 tonna, de sokkal közelebb van az átlaghoz. A bombák felfelé, az AAM lefelé tolja az átlagot. Ezen felü nem feltétlen lőnek el mindig minden AAM-et, setb.
T