M
molnibalage
Guest
Mondom, 60 éves analóg "szutyok" tudja, te meg akadékoskodsz. Megáll az ember esze...
Minek kellene kettő radar...? Egy is tudja, amit kell.
Összefoglaló a légvédelmi eszközök működéséről...
- Téma indítója Rommel28
- Indítva
-
- Címkék
- csapásmérés a levegőből
T
Törölt tag
Guest
Alapvetően ennek semmi hardveres akadálya nem lehet. Ha digitális a hunter-killer rendszer, akkor tulajdonképpen mindegy, hogy honnan kapja a cél adatokat a rendszer, a parancsnok EO rendszeréből, vagy külső forrásból. Magát a célkövetést már sima optikával megoldhatják.
A behatároló tényező tulajdonképpen már csak a löveg mozgatási sebessége. De 3-4km - IFV esetén 2-3km - távolságból már szerintem egészen gyors célokat is le lehet követni.
Adatátviteli szempontból minimális az igény. Koordináták, és irányvektorokat kell viszonylag kis időközönként átküldeni. Nem 4k-s videókat küldözget a rendszer.
Még csak nem is kell real-time helymeghatározásnak lennie, mivel a céladatokat a befogás után már az EO rendszer biztosítja.
De ha megnézed a IdZ-t, ott akár több célpont is real time kerül fel a rendszerbe. Tagelve. A Link 16 is erre lett kitalálva.
Valamint az is előnye, hogy mivel minden jármű rajta van a rendszeren, így az alegység parancsnoka tudja kiosztani a célpontokat. Ez pedig utasításképp jelenik meg az utasított jármű BMS-én.
Ez nem igényel extra rákészülést.
Az IFV-k esetén a Mauser-t csak át kell kattintani az ABM lőszert töltő oldalra. Harckocsi esetén meg bepattintani a dedikált lőszert.
Tehát ehhez nem kell semmiféle dedikált alegység, vagy előre a harcrendszerből kivont jármű.
Célpont van, amit kioszt az alegység parancsnok. Csak a megfelelő lőszert kell betölteni, és leküzdeni.
A saját elektrooptikai rendszerei kizárt,hogy kövessenek egy ilyen kis célt ekkora tavolsagról.Egesz egyszerűen nem erre találták ki.Mindent ami az irányzáshoz kell az adatatviteli rendszeten kell megkapnia a harckicsinak.
T
Törölt tag
Guest
Nem hittel ebben a skyranger esetében sem, de megmutattam, hogy működik a dolog csupán EO alapon is.
Az EO célkövetés különben nem túl bonyolult dolog. Szoftveresen megoldható az egész. A befogott cél képét folyamatosan elemzi a computer. Ráhúz a képre egy mátrixot. Az ágyút aszerint mozgatja, hogy a kép középpontjából melyik szomszédos mátrix kockába mozdul el a célpont képe. A sebességet meg aszerint határozhatja meg, hogy hány kockával mozdul arrébb. A közeledést, távolodást meg azzal, hogy növekszik, vagy csökken a célpont képének nagysága. Ez egy egyszerű képelemzés semmi több.
De persze ez lehet bonyolultabb is. Mehet akár radar nélkül is...
Gondolj csak arra, hogy erre egy Brimstone rakéta fejébe épített optika képes. Ugyebár tud optikailag képes követni mozgó célt.
Az meg, hogy milyen kis célokat milyen távolságból képes követni, az csupán az optikán múlik. Ha az optika képes akkora nagyításra, hogy már 1 pixelnek látszik a célpont, akkor onnantól megvalósítható az optikai célkövetés. A cél helyét, ugyebár az elején a befogásnál a hálózatból a radaros járműtől kapja meg x/y/z koordinátákkal, egészen pontosan.
Mondok egy másik triviális példát.
A telefonod picsa kis optikája képes célkövetésre. Ráadásul nem csak 1 pontot képes követni, hanem egyszerre többet.
Mutatom:
K
kamm
Guest
Ja, ez teny, husz eve indult a CMOS forradalom, ma mar elkepeszto, mit tudnak a mostani (Sony) IMX sensorok, a szamitasi kapacitast meg mindannyian tudjatok, mi fer ma mar el egy SoC modulon, semmi akadalya nincs az ilyesmit akar egy biciklire integralni is.Nem hittel ebben a skyranger esetében sem, de megmutattam, hogy működik a dolog csupán EO alapon is.
Az EO célkövetés különben nem túl bonyolult dolog. Szoftveresen megoldható az egész. A befogott cél képét folyamatosan elemzi a computer. Ráhúz a képre egy mátrixot. Az ágyút aszerint mozgatja, hogy a kép középpontjából melyik szomszédos mátrix kockába mozdul el a célpont képe. A sebességet meg aszerint határozhatja meg, hogy hány kockával mozdul arrébb. A közeledést, távolodást meg azzal, hogy növekszik, vagy csökken a célpont képének nagysága. Ez egy egyszerű képelemzés semmi több.
De persze ez lehet bonyolultabb is. Mehet akár radar nélkül is...
Gondolj csak arra, hogy erre egy Brimstone rakéta fejébe épített optika képes. Ugyebár tud optikailag képes követni mozgó célt.
Az meg, hogy milyen kis célokat milyen távolságból képes követni, az csupán az optikán múlik. Ha az optika képes akkora nagyításra, hogy már 1 pixelnek látszik a célpont, akkor onnantól megvalósítható az optikai célkövetés. A cél helyét, ugyebár az elején a befogásnál a hálózatból a radaros járműtől kapja meg x/y/z koordinátákkal, egészen pontosan.
Mondok egy másik triviális példát.
A telefonod picsa kis optikája képes célkövetésre. Ráadásul nem csak 1 pontot képes követni, hanem egyszerre többet.
Mutatom:
Egesz egyszeruen nagyon messze tart mar a technologia, a katonai ipar van igazabol lemaradva es a nemetek, ha lassan is indultak meg lassuak is, de halistennek,alaposak es az ilyesmi integracioban nagyon jok.
Nem hittel ebben a skyranger esetében sem, de megmutattam, hogy működik a dolog csupán EO alapon is.
Az EO célkövetés különben nem túl bonyolult dolog. Szoftveresen megoldható az egész. A befogott cél képét folyamatosan elemzi a computer. Ráhúz a képre egy mátrixot. Az ágyút aszerint mozgatja, hogy a kép középpontjából melyik szomszédos mátrix kockába mozdul el a célpont képe. A sebességet meg aszerint határozhatja meg, hogy hány kockával mozdul arrébb. A közeledést, távolodást meg azzal, hogy növekszik, vagy csökken a célpont képének nagysága. Ez egy egyszerű képelemzés semmi több.
De persze ez lehet bonyolultabb is. Mehet akár radar nélkül is...
Gondolj csak arra, hogy erre egy Brimstone rakéta fejébe épített optika képes. Ugyebár tud optikailag képes követni mozgó célt.
Az meg, hogy milyen kis célokat milyen távolságból képes követni, az csupán az optikán múlik. Ha az optika képes akkora nagyításra, hogy már 1 pixelnek látszik a célpont, akkor onnantól megvalósítható az optikai célkövetés. A cél helyét, ugyebár az elején a befogásnál a hálózatból a radaros járműtől kapja meg x/y/z koordinátákkal, egészen pontosan.
Mondok egy másik triviális példát.
A telefonod picsa kis optikája képes célkövetésre. Ráadásul nem csak 1 pontot képes követni, hanem egyszerre többet.
Mutatom:
Oké de a harckocsi optikája nem 10km-re levő kisméretű célok ellen van.A hőkamerák latótávolsága pl ennek max a fele így éjszaka mar bukott a mutatvány.A leó optikai zoomja 24×-es nappali üzemmódban is,azzal te lófaszt se látsz 10 km-re nemhogy egy kismeretű drónt.
A T-14 Armata harckocsi AESA lokátort kapott (vajon véletlenül), annak alapján több harckocsinak a harcát is tudja vezetni.
T
Törölt tag
Guest
Ki beszélt 10km-ről?
Ráadásul a drónok ugyan ezen az elven működő optikával rendelkeznek. Azaz, ha a harckocsi korlátozottan tudja használni az optikáját, akkor a drón is.
Az összes modern APS (mint a Trophy vagy az Iron Fist) AESA radart használ, mivel fix antennáról beszélünk, vagy PESA, vagy AESA jöhet szóba.
Afelől azért vannak kétségeim, hogy másik harckocsinak is tudna megbízható céladatokat biztosítani a T-14, vagy bármilyen hasonló rendszer. A saját helyzetét mondjuk tudhatja 1-2 méteres pontossággal, ehhez képest tud egy céladatot nyújtani egy másik harckocsinak, amely megint csak 1-2 méter pontossággal tudja a saját helyzetét.
M
molnibalage
Guest
Nah sikerüllt kiderítenem,hogy ATTICA GL hőkamera (a WBG-X-et váltotta) van a legújabb Leopard 2-esekben.Viszont vagy én vagyok béna vagy nem tudom, de semmit nem találtam az ATTICA GL-ről csak az ATTICA M-ER-ről de ez a nevéből adódóan is kifejezetten nagy hatótávú és nem is ez van beépítva az EMES-15-be.
T
Törölt tag
Guest
Sziasztok,
Azert csinalni egy olyan tuzvezeto rendszert, ami kepes arra, hogy a tuzvezeto rendszertol jelentos tavolsagban levo loveg szamara kiszamolja mind a ballisztikai roppalyat, mind az eloretartast, es persze a tuzvezeto rendszertol valo tavolsagot is figyelembe vegye, mar sikerult egyszer csinalni.
Igaz, nem volt konnyu, vilagszinvonalat kellett hozza elerni, de nem csak rendszeresitettek hazankban 34/38.M loelemkepzo neven, de Magyarorszagon terveztek es gyartottak is ezeket a Juhasz-Gamma loelemkepzoket.
Szerintem most is sikerulne.
T
Törölt tag
Guest
Még talán csak annyi hogy az ATTICA (Advanced Thermal imager with Two-dimensional IR CMOS) márkanév csak magát a szenzort takarja.
Ezt
ezt épitik utána be kül. rendszerekbe.
Ez a pk optikája nem az iranyzóé.
Még talán csak annyi hogy az ATTICA (Advanced Thermal imager with Two-dimensional IR CMOS) márkanév csak magát a szenzort takarja.
Ezt
ezt épitik utána be kül. rendszerekbe.
Molni a szenzorra kérdezett,ennek van FOV-ja...
