-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
.jpg)
Páncéltörő eszközök 500 éve
Gyalogsági elleni harc eszköze volt, megfelelője napjainkban:
Páncéltörő tömör vasbuzogány-fej a muhi csatatérről egy a leletek jellege alapján besenyő -"határvadász"- katonánk maradványai mellől:
A személy-elleni buzogányok általában szögekkel, erősen kiálló részekkel kivert, gyengébb szerkezető, ugyanakkor nagyobb fejméretű eszközök, míg a páncélzúzó buzogányok kisebb méretű, egyszerű kialakítású, tömör, sokszögű vasöntvények.
R
rejsz felügyelő
Guest
Páncéltörő rakéták és hátrasiklás nélküli lövegek, főleg a hidegháború idejéből.
http://www.pmulcahy.com/rocket_launchers/rocket_launchers_2.html
http://www.pmulcahy.com/rocket_launchers/rocket_launchers_2.html
R
rejsz felügyelő
Guest
Azért ez az ALAS egyáltalán nem rossz holmi. 25km+ hatótávolság... Csak egy jó UAV kell ami felderíti a célokat és semmi sincs biztonságban tőle a fronton. Áhh hol vagyunk mi a szerbektől is... A cseheket ,lengyeleket, szlovákokat meg meg se említsük... Vitorláshajó képesség...
http://www.yugoimport.com/en/proizvodi
http://www.yugoimport.com/en/proizvodi
R
rejsz felügyelő
Guest
http://www.armyrecognition.com/weap...fense_systems_new_spike_missile_82905173.html
Bemutatták a rakétacsalád új tagját, Spike LR II, a súlya 12,7 kg(!!), hatótávolság 5,5 km-re nőtt(az előző verziója 4 km-t tudott), kétféle harci résszel rendelhető.
Bemutatták a rakétacsalád új tagját, Spike LR II, a súlya 12,7 kg(!!), hatótávolság 5,5 km-re nőtt(az előző verziója 4 km-t tudott), kétféle harci résszel rendelhető.
R
rejsz felügyelő
Guest
http://www.armyrecognition.com/weap...fense_systems_new_spike_missile_82905173.html
Bemutatták a rakétacsalád új tagját, Spike LR II, a súlya 12,7 kg(!!), hatótávolság 5,5 km-re nőtt(az előző verziója 4 km-t tudott), kétféle harci résszel rendelhető.
Egy kis kiegészítés.
http://armor-il.blogspot.hu/2017/06/first-anti-aps-weapon-spike-lr-ii.html
Nekünk is kéne pár száz (pár ezer) ilyen, kategóriájában simán a legjobb cucc:
https://htka.hu/2017/06/29/svajc-az-nlaw-mellett-dontott/
https://htka.hu/2017/06/29/svajc-az-nlaw-mellett-dontott/
R
rejsz felügyelő
Guest
Olyasmi. A BILL harci része van benne. Annyiban felülről támad, hogy a megfelelő üzemmódban pár méterrel a célpont felett repül - de vízszintesen.
Ha jól értelmezem az angol szövegeet, az irányítási módja PLOS- predicted line of sight.Vagyis valahogy a sebességadatokból kikalkulálja a célpont körülbelüli jövőbeli tartózkodási helyét, és ott üdvözli azt.
De hogy ezt milyen érzékelőkkel és hogyan teszi, azt nem tudom. Elvileg a BILL2 fején van optikai és mágneses érzékelő is, amiből a fej tudja, hogy mikor robbantson, de ezek közül szerintem legfeljebb az optikai láthat el 800m-ig.
A wikin amúgy 25 ezer Eurót írnak árnak, vagyis szűk 10 millió forint.
R
rejsz felügyelő
Guest
Igen erre voltam kíváncsi. Szerintem ez így baromi drága, a legnagyobb előnye talán hogy zárt térből is indítható.
+ felülről támad, vagyis a legmodernebb MBT-ket is kinyírja, a grillrács sem használ ellene, csak az aktív védelmi rendszer.
Persze, drága, de ha azt veszed, egy rendes modern MBT 2/400-szor annyiba kerül. A Javelin rakéta - csaka rakéta - meg 2002-ben került 80 ezer USD-be. Ma ez úgylehet 200 ezer is megvan. Gondolom a Spike/MBDA MMP is akkörül van. Persze azok nagyobb hatótávúak, de ezzel együtt mutatnak, hogy a hatékonyság bizony drága.
1. Sem a BILL 2-nek sem az NLAW-nak nincs olyan érzékelője, ami a harckocsit 800, vagy akár csak 80 méterről is érzékelné. Mindkét rakétában lévő érzékelők csak arra valók, hogy jelezzék mikor érkezett a rakéta a harckocsi fölé. A Bill 2 egy félautomata vezetékes távirányítású rakéta. Az NLAW pedig semmilyen célt érzékelő, vagy a cél mozgását a valóságban követni képes irányítási móddal nem rendelkezik.
2. Az NLAW valóban nem több, mint elképesztően drága programirányítású RPG. A PLOS tök ugyanarra való és nem is tud többet, mint a mint az előretartás. Az NLAW egy egyszerű tehetetlenségi (giroszkópos) robotpilótával rendelkezik. Ha a katona ráhelyezi a célra a célkeresztet, akkor nem lő azonnal, hanem 3 másodpercig követi a cél mozgását, rajta tartva a célkeresztet. A rakéta irányító rendszere a cél távolságán kívül a rakéta tengelyének szögsebességét méri a követési időtartam alatt. Ez után indítható a rakéta, amely nem egyenes vonalban repül, hanem az említett, előre betáplált szögsebességet fenntartó görbén. Ezzel nem tesz többet, mint hogy nem kell a katonának előretartást becsülnie/számolnia, hanem az előretartást a katona nézőpontjából számítva állandó szögsebességű oldalirányú elmozdulás helyettesíti (értelemszerűen a rakéta oldalirányú szögsebessége folyamatosan nő, ahogy a távolság csökken. Ugyanezt az irányítási módot használja a viszonylag kis számban, rövid ideig gyártott és rendszerben tartott (sikertelen) SRAW is, aminek szintén 600 méter a hatásos lőtávja és szintén olyan drága, hogy sem Izraelnek sem Amerikának nem vált be.
3. Vannak ugye az olcsó rakétagránátok, amikkel a rakéta sebességétől függően legfeljebb 250-300 méterig lehet mozgó célokat jó eséllyel eltalálni (álló célpontokat akár 500-800 méterig is a rakéta megvezetésétől (szórásától) és a célpont méretétől függően. A mozgó célra fix célháló alkalmazásával, szemre becsülnek előretartást, pont ugyanúgy, ahogy a lövészek is teszik a puskáikkal, karabélyaikkal. Ezeket pár száz dollártól legfeljebb pár ezer dollárig terjedő sávban lehet megvenni. Azután vannak ezeknek a rakétagránátoknak a lézer távmérővel, olcsó ballisztikai számítógéppel kombinált változatai (Panzerfaust 3-IT600, RPG-29 célzó számítógéppel kiegészítve, PF-98 célzó számítógéppel kiegészítve, Shipon FCS kiegészítéssel). Ezek a fegyverek már kiszámolják a szükséges előretartást, pont ugyanazzal a távmérés + követés alapján szögsebesség mérés módszerrel, mint az NLAW. Ezekkel a számító egységgel kiegészített rakétagránátok ugyanolyan pontosak, mint az NLAW, azaz mozgó célra 400-600 (a valóságban inkább csak 400-500) méterig lehet velük elfogadható találati valószínűséggel lőni, ha egyébként a célzás tökéletes volt és a cél mozgása állandó marad a követés megkezdésétől egészen a találatig. Az NLAW is mozgó célra kb. 400 méterig jó, álló célra az első gyártási sorozat 600 m-ig, a második már 800 méterig, de ez már nagy kiterjedésű célpont kell legyen. Ugyanilyen nagyobb, álló célok ellen az RPG-29 is lőhető elméletileg 800 méterről. A különbség mindössze annyi, hogy a számító egységgel kiegészített rakétagránátoknál a drága elektronika a katonánál marad és nem semmisül meg a rakétával együtt. Így bár az elektronikai egység ára akár a 10 ezer dollárt is meghaladja, de a rakéták ára továbbra is alacsony, legfeljebb pár ezer dollár, és nem kell minden rakétához egy külön elektronikai egység. Az NLAW-nál minden rakétával elpusztul egy elektronikai egység is.
4. Mind a számító egységgel kiegészített rakétagránátok, mint az NLAW találati valószínűségét csökkenti:
- Ha a katona rosszul céloz. Rossz célzáshoz elég annyi is, hogy bár a célkeresztet a követéskor végig a célon tartja, de nem a cél egy pontján. Ez esetben a célkereszt cél kontúrján belüli vándorlása hozzáadóik a valós keresztirányú célsebességhez, vagy levonódik abból és rakéta nagyobb távolságon el fogja véteni a célt. Egy 12 kg feletti rakétát vállon tartva egy 500-600 méter távolságon lévő harckocsit célba venni és követni közel sem könnyű dolog. Az RPG 29 állványos megoldása stabilabb, pontosabb.
- Ha a cél keresztirányú sebessége, vagy mozgási iránya megváltozik bármikor a követés megkezdésétől a találatig. Ez jó pár másodperc. A rakéta pedig egyik fegyver esetében sem a célt követi, hanem előre meghatározott pályán halad.
5. Az NLAW adatai össze sem hasonlíthatók a valóban irányított páncéltörő rakéták hatótávolságával és nagyobb távolságon produkált találati valószínűségével.
6. Az NLAW valóban felülről, függőlegesen küld le egy fémsugarat, ami átmenet a ütőtányéros (EFP) és a kumulatív fémsugár között. A harckocsik felső páncélja valóban vékonyabb. De azt senki nem tudja hogy például a pont az ilyen felülről támadó eszközök ellen az orosz harckocsik tetejére rakott reaktív téglákkal szemben mennyire hatásos, mert T-90-el, T-72 B3M-el szemben sem az NLAW-t, sem a BILL 2-t nem próbálták ki. A nyugati harckocsik tetejére sem túl nagy kihívás ilyen kiegészítő védelmet szerelni. Ezek a kiegészítők ugyan elsősorban a kisebb kazettás töltetek és gyengébb EFP-k elleni védelemre valók, de az NLAW ellen is lehetnek hatásosak. Biztosan hatásosak a viszonylag lassú, és jó nagy, könnyen észlelhető NLAW ellen az aktív védelmi rendszerek. Ezen kívül kérdéses, hogy a függőeleges fémsugárnak mekkora a célban kifejtett hatása. A harckocsi felülnézeti felületének jelentős részén vagy csak mérsékelt kárt okoz, vagy legalább a küzdőtér megmenekül és a küzdőteret ért találat sem feltétlenül olyan pusztító, mint a nagy teljesítményű hagyományos kumulatív robbanófejeké. Nem véletlen, hogy a TOW-2B-ben két teljes átmérőjű ütőtányéros töltet van egymás mögött, amelyek két különböző ponton ütnek át különböző szögben a megsemmisítési valószínűség növelése érdekében. Tehát a felülről, függőlegesen ható töltet jó dolog, de nem csodaszer.
7. Az NLAW 10 éve volt 25 ezer EUR, azaz akkor 35 ezer USD. Azóta csak drágább lett.
Én az NLAW helyet inkább a nagyságrenddel olcsóbb RPG-ket használnám:
- RPG-28-at, ami reaktív páncél mögött is 900 mm-t üt át. Ezzel Magyarország bármely szomszédjánál rendszeresített bármely jelenlegi harckocsi tornyát elölről is képes átütni . És a világ legkorszerűbb harckocsijainál is csak a tornyot elölről nem, de a tornyot bármely más irányból, vagy a testet bármely irányból viszonylag széles becsapódási szögtartományban átüti. Hátránya hogy a hatásos lőtávolsága kicsi, azaz városi harcban vagy oldal elleni aknaként használható igazán. De elég olcsó ahhoz, hogy a maga alkalmazási területén mesze verje ár/érték arányban az NLAW-t.
- RPG-30-at, aminek megvannak ugyanazok az előnyei és hátrányai, mint az RPG-28-nak csak kisebb, de - oldalról, felülről, vagy a test ellen - továbbra is kielégítő az átütő képessége és aktív védelem ellen is hatásos (szemben az NLAW-val).
- RPG-29-et ballisztikai egységgel kiegészítve. Még így is mesze olcsóbb, mint az NLAW. Egy rakétára vetve nagyságrenddel olcsóbb. A hatásos lőtávja pedig nagyjából ugyanakkora. Átütő képessége az RPG-29-ével azonos, azaz 600-650 mm reaktív páncél mögött és 750 mm összesen.
Vagy valódi irányított rakétákat:
- Metis-M1-et, ami gyakorlatilag annyiba kerül, mint az NLAW. Lényegében ugyanolyan jól hordozható, rejthető is. Viszont valóban irányított rakéta, 2 km hatótávval. A 900-950 mm átütő képesség az RPG-28-éval lényegében azonos, tehát Magyarország bármely szomszédjánál rendszeresített bármely jelenlegi harckocsi tornyát elölről is képes átütni . És a világ legkorszerűbb harckocsijainál is csak a tornyot elölről nem, de a tornyot bármely más irányból, vagy a testet bármely irányból viszonylag széles becsapódási szögtartományban átüti. A találati valószínűsége sokkal jobb, mint az NLAW-nak.
- Kornet-EM-et. A 8 km hatótávolság, lézer vezérsugaras irányítás,1300-1400 mm átütés önmagáért beszél. Nem felülről, függőlegesen hat a robbanófej, cserébe viszont brutális átütőképességgel, nyers erővel oldja meg a problémát. Többe került, mint az NLAW, de nem nagyságrenddel. Viszont bőven nagyságrenddel nagyobb a harcértéke. Tehát ár/érték arányban jobb.
- BILL 2-t, vagy még inkább TOW-2B Aero RF-et. Ezek ugyan drágábbak, mint az NLAW, de nem nagyságrenddel drágábbak. Viszont 2,2-4,5 km-es hatótávolságú irányított rakétaként bőven nagyságrenddel hatékonyabbak. Különösen a TOW-2B a maga félautomata rádió parancsközlő távirányításával, 4,5 km hatótávjával és dupla - nem pedig tandem, mint a BILL 2-nél, hanem teljes értékű dupla - robbanófejével.
Szerintem az NLAW egy zsákutca. Egy nagyon drága, viszont csak mérsékelt többlet tudást felmutatni képes rakétagránát. Holott az RPG-k fő előnye, hogy az irányított rakéták valódi minimális hatótávján (300-500 méteren) belüli harcérintkezésnél az irányított rakétákéhoz képest minimum bő egy, de inkább 2 nagyságrenddel olcsóbb, tömegesen rendelkezésre álló megoldást kínálnak. Ha egy rakétagránát annyiba kerül, mint a legolcsóbb korszerű irányított rakéta, az már régen rossz.
Ezt nevezem minden igényt kielégítő válasznak.
Köszönöm.
Ezzel együtt csak nem lehet olyan rossz cucc, ha még mindig gyártják és olyan, a háborúskodást ténylegesen mívelő országok serege is veszi, mint a britek (+ ugye Svédország, Svájc, Finnország, Indonézia és a szaudiak). És bár drága, de a leküzdeni kívánt célpont 100x olyan drága. Persze drágasága miatt csak nagyvadra érdemes lőni vele.
Ui: érdekelne a hagyományos kumulatív és az ütőtányéros és az EFP robbanófejek közti különbség.
Annyit tudok, hogy
kumulatív:
- a robbanóanyag egy megfelelően formázott fém kúpból alakít ki egy nagy sebességű és hőmérsékletű - egyes források szerint plazma állapotú - fémsugarat.
- a legjobb kumulatív robbnófejek kaliberük 10x-esének megfelelő homogén acélpáncélt is átütnek
- rontja hatékonyságukat, ha a páncélban légrés van ill. ha rétegzett a páncélzat, mert ezek megtörik a fémsugarat.
- ellenrobbantással is drasztiikusan csökkenthető a hatékonyságuk
- bár páncélátütő képességük nagy, a fémsugár vékony volta miatt az átütött páncélzat mögötti pusztítás rendszerint nem túl nagy.
- szintén nem túl jelentős a jármű/célpont közvetlen környezetében véghezvitt pusztító hatás
EFP
- itt elvileg a kirobbantott anyag valahogy a levegőben alakul át egy nagy sebességű, de szilárd "lövedékké", és elsősorban mozgási energiával pusztít.
- ezek arányosan lényegesen vékonyabb páncélátütésre képesek (a TOW2 általam ismert adataiból max 3x os szorzóra tippelek.
- azt olvastam, hogy ne, vagy kevésbé hat rájuk az ERA/NERA/grillrács ill. a légrések és a rétegelt páncélzat sem csökkenti annyira a hatékonyságukat
- ha jól értettem, a páncélt átütve belül nagyobb pusztítást végeznek + a becsapódás közvetlen környezetében is.
Ezekből nekem az jött le, hogy vékonyabb páncélzat esetén az ütőtányéros jobb megoldás lehet a nagyobb belső ill. külső pusztítás miatt, viszont vastag páncélzat ellen a fasorban sincs. Szvsz az ideális páncéltörő rakétánál tandemben alkalmaznák a két fejet. Elől EFP, hátul pedig HEAT.
Jól gondolom?
T
Törölt tag 1586
Guest
Én a felsoroláshoz még nagyon hozzátenném a legújabb 5. generációs Spike rokettát (bár nem tudom hogy Mo.nak egyáltalán eladnának e ilyen high end rendszert?)
nagyon fejlett az érzékelője, az üvegszálas vezetéken keresztüli irányítási mód miatt teljesen fedezékben lévő célok ellen is indítható (pl egy domb vagy fasor mögött dekkolo tank)
70°-nál meredekebb szögben támad úgyhogy kvázi top attack fegyver.
Földröl 5,5 km helikopterről 10 km a hatótávja.
Az orosz rakétákhoz hasonlóan ennek is van duál HEAT harci reszes valtozata tankok ellen es szimpla HE fejes valtozat egyeb celokra.
Hatramy hogy biztos dragabb mint az orosz raketak (amit az embargo miatt amugy sem vehetnenk) Mondjuk ez is viszonylagos. Ha lenne 200 inditonk es 800 raketank megfelelően mobil kis egysegekkel, kellő drón felderítő kapacitassal, nincs az a páncelos támadás amit ne lehetne megállítani.
R
rejsz felügyelő
Guest
Ezt még kiegészíteném: MAPATS és ZT3 Ingwe. Ezek lényegében TOW2 másolatok a Kornetnél is alkalmazott lézeres vezetősugaras irányítással. A Kornet-EM esetében meg kiemelném hogy az már ACLOS vezérlésű, tehát a kereső optikán keresztül kijelöli a kezelő a célpontot és az automatikusan a célon tartja a becsapódásig.
http://wardocumentaryfilms.com/comb...i-military-vehicles-sending-occupants-flying/
De mekkora mákjuk volt.
De mekkora mákjuk volt.
T