Igen, de ne feledjük, hogy a 80MW jelenlegi össz-teljesítmény mellé a 20MW extra teljesítény az függően attól, hogy mennyiszer veszik igénybe, már látványosan megjelenik a fogyasztásban.
A régi, nem-nukleáris, gőzkatapultos hajók esetében a katapult használatának a fűtőolaj készletre (és így a hajó hatátávjára) gyakorolt hatása nem tekinthető itt analógiának, mert azok részben a kazánok, illetve a turbinák munkaközegének tervezett feleslegét használták el. Erre persze mondhatnánk, hogy a hajó kazánjai annyival több üzemanyagot fogyasztottak, mint amennyi a gőzkatapultok gőzellátásához kell, de ez annyiban nem igaz, hogy a katapultokról visszatérő kondenz víznek is volt maradványhője, illetve a kazánokról is lehetett levenni a katapult gőzéhez olyan extra hőmennyiséget, ami a meghajtáshoz amúgy nem lett volna már felhasználható.
Az EMALS egy nukleáris meghajtású hajónál még jóval egyszerűbben beilleszthető, mert a nukleáris fűtőelemek, mint energiahordozó felhasználása szempontjából az, hogy a hajó üzeme során dolgozik-e az EMALS (akár mind a négy) vagy sem, az élettartamukra vetítve nem számottevő.
Akkor sem, ha az EMALS működtetéséhez a szükségszerűen nagyobbra méretezett turbogenerátorok, az itt extraként megjelenő kondenzátorok, akkumulátorok és további nagyáramú elektromos alrendszerek be- és kitárolási, valamint ellenállás vesztesége már nem elhanyagolható.
Viszont egy fosszilis rezsimnél, pláne egy dízel-gázturbinásnál, ahol nincs hőcserélő és külön gőzturbina (HRSG - Heat Recovery Steam Generator), a gépek termikus hatásfoka a legjobb esetben is megáll 43-46 százaléknál.
Azzal, hogy az EMALS-t egy további - hasonló hatásfokú - belsőégésű erőgéppel táplálják meg, a rendszernek csak a nettó fogyasztása nő tovább.
A Queen Elizabeth osztály esetében az EMALS installálásához akkor már egyszerűbb lenne a jelenlegi dízel gépekhez (motor és turbina együttesen) egy HRSG-t és egy gőzturbinás egységet illeszteni, ami a rendszer alkalmi üzeméhez a gépek közel 60 százalákos maradványhőjét alakítaná át extra villamos energiává.
25 csomós csúcsüzemnél a 80MW össz-hőteljesítményre gond nélkül lehetne ráépíteni egy 20MW-os gőzrendszert (kombinált ciklus) és ennek a kis méretű, gyors indítású gőzturbináival előtermelnék akkumulátorokra az EMALS elektromos energiaszükségletét. Egy kombinált ciklusú erőművet alapul véve az egész rendszer hatásfoka már elérheti a 60 százalákot is. Amennyiszer igénybe kell venni az EMALS-t a hajón, ez elvikeben kiadná, hogy a fosszilis energiahordozóra vetítve a fogyasztás így lényegében nem is nőne meg. Hiszen az extra 20MW-ot a rendszer - jelenleg még kiaknázatlan - veszteséghőjéből nyernénk ki.
Az elképzelés egyetlen, ám súlyos hibája az, hogy ez egy plusz rendszer, plusz - komoly - helyigénnyel, karbantartással, alkatrésszel, meghibásodással, miegyébbel. Ezeket tipikusan már a hajó tervezésekor illeszteni kell a koncepcióba, mert utólag már nagyon nehéz.