1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

R-36M (SS-18 "Satan")

Diskurzus a(z) 'Ballisztikus és taktikai nukleáris, biológiai és v' témában - Jeno által indítva @ 2013. január 6..

  1. Jeno

    Jeno Member

  2. boki

    boki Well-Known Member

    Ma váratlan-elore be nem jelentett hadgyakorlatot rendelt el Putyin elnok a nukleáris elrettento eroknél, melyben részt vettek a stratégia rakétás erok, távolsági légiero, hadiflotta , légvédelem és rakétavédelem egységei.
    A hadgyakorlat során Orenburgi teruletrol kilottek egy SS-18 Satan és Pleszeckbol egy RS-12MTopol ballisztikus rakétát. Mindkét rakéta sikeresen eltalálta a Kamcsatkai Kura tesztmezon a célpontot . Ezenkívul 1-1 Szinyeva rakétát rakétát lottek ki víz alol a stratégiai nukleáris TA, a Barenc tengerrol a BRJANSZK -Kura tesztmezo (Kamcsatka) és ellenkezo irányba az Ochot-tengerrol a Szvjatij Georgij Pobedonoszec az Északí Csizsa tesztmezore. Mindkét rakéta sikeresen célba talált.
    A kozmikus erok S-300, S-400 légvédelmi rendszer rakétáival hajtottak végre gyakorlo lovéseket az Asztrachani terulet loteren(Asuluk)

    SS-18
    https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=O2UmS4u1Jes
     
  3. boki

    boki Well-Known Member

    Osszefoglalo a hadgyakorlatrol: Tocska-U,Iszkander-M, S-400, S-300, SS-18
    http://tvzvezda.ru/news/forces/content/201310302241-b6da.htm
     
  4. boki

    boki Well-Known Member

    Legutóbbi ( október 30) hadgyakorlat a stratégiai rakétaeroknél.
    http://www.youtube.com/watch?feature=player_profilepage&v=mumQ5a4tDSg
     
  5. gacsat

    gacsat Well-Known Member

    De szivesen olvasnék erről írásos kiértékelést!
     
  6. ijasz

    ijasz Well-Known Member

    2018-tól szeretnék rendszerbe állítani az R-36M (SS-18 Satan) utódját, a Sarmat-ot. Az új rakéta képes lesz ellentevékenységeket folytatni, valamint a folyamatos kontroll miatt előre nem kiszámítható röppályán mozogni a rakéta-elhárító rendszerek hatékonyságának csökkentése érdekében. Így azt várják tőle, hogy képes lesz azokon áthatolni.

    Gondolom, az Iszkanderhez hasonlóan a rakéta már a "semi-ballistic" kategóriába lesz sorolandó.

    http://en.ria.ru/military_news/20131217/185648744/Russian-Missile-Forces-to-Field-New-Heavy-Missile-by-2020-.html

    http://www.theguardian.com/world/2013/dec/17/russia-develops-ballistic-missile-sarmat
     
  7. joker

    joker Well-Known Member

    Az első linken az eső képen a rakéta tolósugara körül mik azok a kébelek?
     
  8. boki

    boki Well-Known Member

    SS-18 Satan/Dnyepr
    [​IMG]
     
  9. antigonosz

    antigonosz Well-Known Member

    Köszi boki,lett egy jó háttérképem.
     
  10. Tcat

    Tcat Well-Known Member Szerkesztőségi tag Moderátor

    A Sarmat kapcsán a hadrendbe állítási dátum a 2018-2020 sávról 2020-ra lett módosítva nemrégiben.
     
  11. nyugger

    nyugger Well-Known Member

  12. ghostrider

    ghostrider Well-Known Member

  13. papajoe

    papajoe Well-Known Member

    Ha jól értelmezem,akkor ez most a legnagyobb hatótávú ICBM-je az Oroszoknak,és legnagyobb hatóerejű is.
    Van a R36M verzió,ami 8,az R-36MUTTKh 10,és a R-36M2 verzió szintén 10 robbanó fejjel van szerelve.A kérdésem,hogy a több fejjel szerelt verziók mit is jelentenek,csak szőnyeg bombáznak,mint a nehéz bombázók,hoigy ki nyílik az ajtó,és kiszórja a bombákat,vagy minden fejnek van még irányító rendszere,és x körön belül 8-10 különböző célra lehet velük csapni?
    Pl x katonai körzet az usában,és 500km-en belül van légibázis,meg gyalogsági bázis,esetleg kikötő,akkor el lehet őket osztani,hogy 2 ide,3 oda,és így tovább?
    Nem találok infót,hogy milyen magasságon megy,a 23+ M sebesség az feltételezi,hogy bőven a szokásos repülőgépek feletti magasságon megy,esetleg kimegy az űrbe?
    A 23+ M sebbességet azt végig tudja,vagy csak a végén gyorsul be,használva a gravitációt?
    Mi volt a yenkiknek a 70-es években ami le bírta volna szedni?
    Még olyan kérdésem van,hogy milyen magasságon detonál,esetleg a felszínen,becsapódáskor?
    Felvetődik a kérdés,hogy amennyiben ellenséges silókat támadnak vele,akkor a silókban tárolt rakétákon rajta van e az atomtöltet,és az beindul e,ha bekapja a bázis a nukit?
    Az ilyen nukit indító bázisokon csak a silókban lévő rekéták vannak,vagy azokhoz van tartalék rakéta is?
    Azokat hol,hogyan tárolják,védve lehetnek a nuki támadástól?
    Mennyi idő lehet egy silót újra tölteni,és indítani a következő rakétát?
    Azért az csöcskös lehet,ha betalál egy nuki a bázisra,és még ott eldurran 8-10-akármennyi ott tárolt atom töltet is.
     
  14. Python

    Python Well-Known Member


    Már csak 46db R-36M2 van hadrendben, abból is az RS-20B/15A18 GRAU kódú, azaz a SS-18 Sátán Mod 5 verzió.

    Az R-36MUTTKh (RS-20B/15A18 - SS-18 Satan Mod 4) 2005 -ben vonták ki a hadrendből, az R-36M2 (RS-20V/15A18M - SS-18 Satan Mod 6) 2009 -ben vonták ki.

    A még üzemben lévő példányok se lesznek már sokáig hadrendben, jön az RS-28 Sarmat/Szarmata nehéz ICBM.
     
  15. rudi

    rudi Well-Known Member

    Igen, pontosan ezt jelenti. Minden robbanófej külön-külön célpontra van beprogramozva.

    ld.: kerbal programban lemoddellezve
    Code:
    https://www.youtube.com/watch?v=TMb4nBNqciI
    A különbség a valósághoz képest hogy az orosz ICBM-ek, azért hogy megnehezítsék az ellenséges rakétavédelem dolgát, már a gyorsítási fázisban is határozottan manővereznek és - a gyorsítást befejezve- csali célpontokat szórnak, valamint maguk a robbanófejek sem tisztán ballisztikus pályán repülnek a célpont felé, hanem komoly manővereket végeznek.

    Ez attól függ mi a célpont. Ha mondjuk a NORAD - ami mélyen a föld alatt van - akkor föld alatti lesz a robbanás (szeimikus hullámok), ha meg mondjuk NY környékét szeretnék pár ezer évre elcsendesíteni, akkor egy magaslégköri robbantás az ideális (hőhatás).

    Nem, nem indul be. Egy nukit elpukkantani egyáltalán nem olyan egyszerű dolog és még szándékolt robbantás esetén is elég sok dolog jöhet közbe, ami azt eredményezi, hogy nem lesz nukleáris robbanás (vagy nem akkora lesz mint várták)
    Amúgy a silókban álló harckész rakétákon rajta van a robbanófej/fejek és az indítási parancs vételét követően pár percen belül indíthatók.
    Ha egy bázist úgy ér csapás hogy a rakéták még a silókban vannak (nem valószínű...) akkor - feltételezve hogy felszíni illetve felszín alatti volt a robbnás - a szeizmikus hullámok úgy megrongálják a silókat illetve az abban tárolt rakétákat, hogy azokból többet indítani valószínűleg már nem lehet.
     
  16. laiki

    laiki Well-Known Member

    Mind különböző célra, de az persze korlátozott, hogy egymástól milyen távolságra. Az adat értelemszerűen titkos, de valószínűleg pár 100 km hosszú ellipszisen belül.

    A repülőgépek csúcsmagasságánál nagyságrenddel magasabban. Az elérendő hatótávtól és a választott repülési profiltól függ. Lehet kicsivel 1000 km alatt, de lehet bőven felette is. A hatótáv és energia felhasználás szempontjából optimális csúcsmagasság kb. 1200 km, ha a lőtáv 10000 km körül alakul.

    Rakéta lévén a kiégésig gyorsul. A gyorsító fokozat az elérendő távolságtól függően 150-400 km magasságon 4 és 7,7 km/s közti sebességnél áll le. Ekkor még csak 3-5 perce repül.

    Ezután többé-kevésbé tartja a sebességét, mert az űrben légellenállás nincs. Csak a gravitáció befolyásolja a sebességet, de az csak a függőleges vektort csökkenti a csúcsmagasság elérésééig, utána pedig növeli. A felszínnel párhuzamos vektor a pálya csúcspontján is megvan (míg a felszínre merőleges ekkor nulla). Az utazó szakasz 10000 km lőtávnál, optimális pályán a kiégéskor kb 25 perc. De lehet lapos is a pálya. Ugyanezen a távolságon lapos szögű pályán kicsivel 20 perc feletti az utazó szakasz. Valamint lehet emelt is a pálya és akkor a 35 percet is meghaladhatja.

    A visszatérő szakaszt a valamelyest komolyan vehető sűrűségű légkörbe való belépéstől számítják, ami kb. 100 km magasság. Innentől lassul, mert a levegő fékezi. A belépési szögtől függően kb. 1-2 perc alatt leér.

    Igazából semmi.

    Az amcsiknak a Spartan/Sprint rakéta párosból álló ellenrakéta rendszere hivatalosan 1975-re készült el. Azonban 1972-ben az anti ABM egyezménnyel 2-re, majd egy kiegészítéssel 1974-ben 1-re korlátozták az USA és a szovjetek telepítési pontjainak számát. Azon az egy ponton is csak legfeljebb 100 db rakéta lehetett. Tehát a potenciális célpontok túlnyomó részét már csak ezért sem védhette. A rendszer ugyan hadrendbe állt, de iszonyúan költséges volt és a hatékonysága minimum erősen kétséges. Tömeges csapás, vagy nagy számú csali célpont, vagy manőverező robbanófejek, vagy egy robbanófej feláldozásával, elektromágneses impulzussal való kiütés esetén még elméletileg sem ért semmit. Hagyták is a fenébe.

    A 80-as években jött a csillagháborús program, az űrbe telepítendő röntgen lézeres elhárító műholdakkal. De az elméleti számítgatásokban és animációs kisfilmekben nagyjából ki is merült. Soha még csak el sem kezdték a megvalósítását, mert nem is voltak meg hozzá az alapok. Viszont az amcsik megpróbálták beadagolni a ruszkiknak, csak a csillagok háborúja nem egy film, hanem meg lehet csinálni. Sokak szerint csak ügyes blöff volt.


    A többire válaszol Python és rudi.
     
  17. ghostrider

    ghostrider Well-Known Member

    Laiki-t kiegészítve, részletesebben
    A több robbanófejes rakétáknál
    [​IMG]
    az első generáció az MRV "multiple reentry vehicle", több visszatérő robbanófej (jármű), amikor minden robbanófej egy célpontot támad. Ebben az esetben egyszerre oldják a robbanó fejeket.
    A második generáció a MIRV "multiple independently targetable reentry vehicle" függetlenül több célra indított robbanófej (jármű),
    [​IMG]
    amikor a robbanófejek a hatótávolság függvényében, bizonyos távolságon (200-300 km) belül több célt támadhatnak egymástól függetlenül. Itt már a cél távolság függvényében sorban oldják a robbanófejeket.
    A harmadik generációs a MARV, vagy MaRV "maneuverable reentry vehicle" manőverező visszatérő robbanófej (jármű),
    [​IMG]
    amikor már a robbanófejek manővereznek is a szétválás után.
    A korszerűsített AMARV vagy AMaRV "Advanced maneuverable reentry vehicle",
    [​IMG]
    már ráadásul rengeteg csali célt is hordoz az ellenrakéta rendszerek ellen, amik ugyanúgy viselkednek, mint az aktív robbanófejek.

    A ballisztikus rakéták maximális (égésvégi) sebességének az első kozmikus sebesség alatt kell maradnia, mert csak ekkor tér vissza a földre, különben földkörüli pályára áll.
    [​IMG]
    Viszont léteztek orbitális rakéták (SS-11 (az SS-18 Sátán elődje) egyik változata volt), amelyek tiltó listán vannak. A veszélyeztetett időszak előtt lövik fel őket. Alacsony orbitális pályán (kb. 200 km magasan) keringve<b> V</b>bo. 7,8-11,3 km/s között (az előre tervezett célok irányában, pályagörbén) folyamatosan keringenek és egy adott parancsra indítják a manőverező robbanó fejeket a célokra. Ezek előnye, hogy az ellenük való védekezésre olyan rövid idő áll rendelkezésre, ami már semmire sem elég. Általában 5 perc az indítástól a becsapódásig eltelt idő.
    [​IMG]
     
  18. panoz

    panoz Well-Known Member

    Ambiciózus rakéta volt.
    Sajnos már a múlt az R-36 meg a hordozórakétává épített változatai is. A Ciklon kivonva a Dnyeper készletek meg marginálisak ha csak el nem fogytak. (remélem még 1 maradt a magyar műholdhoz)

    Mivel ukrán rakéta, megpecsételődött a sorsa, Ukrajna megtámadásával elásták magukat az oroszok nyugati szomszédjaiknál.
    Az legyártott R-36 mind lassan elöregszik és ki kell vonni vagy oroszra cserélni.
     
  19. panoz

    panoz Well-Known Member

    Nem hiszem hogy valóban létezett, vagy egyáltalán tesztelve lett volna orbitális rakéta. Az SS-18 elődjeként inkább az SS-9-re gondolnék. Az SS-11 az UR-100 alapú nem R-36 alapú.
    A FOBS rendszer az R-36 alapú volt. De az nem tekinthető hirtelen támadásnak, mint pl ha valóban föld körüli pályán indítanák a célra.

    A FOBS rendszernek majd 90 perc kell a célbaérésig, és bár gyenge a déli védelme a kontinentális USA-nak, a korai előrejelző műholdak és az útba eső Diego Garcia csak észrevette volna a gyanús pályát..
     
  20. ghostrider

    ghostrider Well-Known Member

    Panoz
    Igazad van, az NATO kódú SS-9 Scarp, Grau kód: 8K67, típus R-36 rakéta
    [​IMG]
    volt a Sátán elődje. Az SS-11 UR-100 sokkal kisebb rakéta volt.
    [​IMG]
    és a ciklon mint fehér ló.
    [​IMG]
    Az, hogy lett volna tesztelve az orbitális változat, vagy csak terv maradt nem igazán van róla információm, de számoltak vele a '70 években, mint kidolgozott terv meg volt. A lehetőség meg lett volna technikailag, de a világűr demilitarizálásáról kötött moratórium, vagy szerződés megpecsételte eleve a megvalósulását (gondolom nem véletlenül kötötték).
    Ennek ellenére a lehetőség meg van, hogy ha kell megcsinálják, a taktikai alkalmazás meg ki van dolgozva. Az, hogy jelenleg ki, mit tudna elkészíteni, az egy másik dolog. Különben meg ki tudja, hogy mi minden kering a föld körül és milyen céllal.
    Az orbitális pályáról való támadás nem FOBS rendszer, ezért teljesen más vonatkozik rá. Itt a lényeg, hogy nem lehet tudni melyik fordulónál aktiválják és nem a világ túlsó végéről, hanem a célhoz nagyon is közel indítanak. (A 90 perc itt már nagyon bukik). A másik, hogy nem 1-2 darabról van szó, igazából álcázhatják a feladata szerint másnak. Most is vannak ilyen pályán műholdak, mondjuk méretükben biztosan sokkal kisebbek.
    Az oroszoknak mindent saját maguknak kell megcsinálniuk, egyik országban sem bízhatnak, főleg katonai - ipari téren. Jó lecke volt nekik egy az ukrán csiki-csuki, al'á USA módra. Ilyen szempontból a nyugati szomszédokkal való viszony nem lehet hosszabb távon releváns számukra katonailag.
    Az ukrán dolgokat meg hagyjuk, egyáltalán nem értek veled egyet, sőt..., ettől sokkal bonyolultabb a háttér és az egész dolog, ami ott és a világban zajlik. De az egy másik topic, igaz kapcsolat van ehhez a topichoz is, hogy mit hoz a jövő a rakéta fejlesztésnél. Különben szerintem az ukrán rakéta fejlesztő, karbantartó állomány már régen Oo.-ban lehet, mert Ukrajnában nem sok jóra számíthatnak munka ügyben.

    Mindenesetre én általánosságban beszéltem az orbitális rakétáról, mint lehetőségről, egyáltalán nem ország függően, csak utaltam rá, hogy voltak ez irányú konkrét elképzelések a Szovjetunióban. Az USA-ét nem tudom, de biztosan ők is foglalkoztak vele.
     

Ezen oldal megosztása