Ezt értem, de ugye annak idején az volt a mondás hogy azért nem tudnak túl nagy g manővert a nagysebességű rekettyék mert nem bírja a test a terhelést. Itt az első 1-2 manővert túl élte. Ha ezt a végfázisban csinálja nincs az az interceptor ami elcsapja és még túl messzire sem kerül a céltól
Na akkor tisztázzuk pár dolgot..
Bár nem ismerni a pontos adatokat, de a korábbi hasonló indításból és a tervezett célból következtethetünk a pályaivre.
A felső ív egy cirkáló rakéta volt, minket az alsó Plesetskből (Arhangelszki régió) indított pálya érdekel. Jelölve vannak a vissza hulló fokozatok területei is.
A cél pedig a 5700km-re fekvő Kura missile range volt. Ez kb a fele a Yars maximális hatótávolságának, tehat a pálya ív is magasabb az ideálisnál.
Mivel a ICBM gyorsító fázisa végét láttuk, (szilárd fokozatot nem lehet leállitani). A tipikus kiégési sebesség 4 km/s legfeljebb 7,8 km/s, A magassága ennek a fázisnak a végén általában 150-400 km. A "közelebbi" cél miatt ez szerintem valahol 6km/s és 250 km lehetett ezúttal.
Vagyis bőven a ritka felső atmoszférábán volt a szerkezet. Na most ilyenkor már jelentős a mozgási energia, így valódi manőverehez is jelentősebb energia kell. Amit láttunk az inkább a hibás működés okozta kibillenés, és mivel szinte nincsenek már aerodinamikai terhelés abban a magassagban ezért nem esett szét a fokozat, csak imbolygott. A fokozat leállás után pedig súlytalanság állapotába került így megint nem érték jelentős G erők. (ekkor)
A tárgyalt végfokozat ráadásul már rövid, és a szilárd tüzelőanyag miatt eleve erős oldalfalú szerkezet. Lényegében egy szigetelt acèlcső egy fúvókával.
Vagyis ez nem is igazán nevezhető manővernek, hiszen nem változott érdemben a ballisztikus ív. A hiba jelentkezése és az égés rövidsege miatt nem keletkezett jelentős más irányú energia leadás. Persze ez így is elég volt a kibillenésre.
