T
Törölt tag
Guest
Azért a távol keleti (Japán, Ausztrál, Új-Zélandi, stb) szövetségesek még mindig lelkesen kergethetik vele a zajos kínai vasakat.
Szonárok
- Téma indítója Törölt tag 1945
- Indítva
-
- Címkék
- szonár szonárbója
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Azért a távol keleti (Japán, Ausztrál, Új-Zélandi, stb) szövetségesek még mindig lelkesen kergethetik vele a zajos kínai vasakat.
Azért a távol keleti (Japán, Ausztrál, Új-Zélandi, stb) szövetségesek még mindig lelkesen kergethetik vele a zajos kínai vasakat.
És mi lesz,ha ez ténylegessen úszni fog,és hozza is amit várnak tőle?Fejvakarás?
T
Törölt tag
Guest
Az AN/SSQ-47 aktív bóját a 70-es évek második felében leváltották, mivel túl egyszerű volt ellen-tevékenységet folytatni vele szemben.
A cél tengeralattjáró az első aktív bója vízbeérkezése után annak hangjeleit észlelve reagálhatott (például megállt), és ezáltal a második, később dobott bója doppler szűrője immár kiszelektálta azt mint állócélt.
AN/SSQ-62 DICASS (Directional Command Activated Sonobuoy System - parancsra aktiválódó aktív szonárbója)
A nevében minden benne van.
Két (vagy több) DICASS bója dobása után az Orion parancsára azok egyszerre aktiválódnak (maximum 4db egy időben), és 200dB feletti hangimpulzusaikkal 4km-en belül észlelhetnek egy Delta méretű célt.
mérete; "A" (91.4cm x 12.4cm)
hidrofon merülési mélysége; 60 vagy 1500 láb
üzemidő; maximum 1 óra
tömege; 19kg
max dobási sebesség; 250kts
max dobási magasság; 10kft
AN/SSQ-62A DICASS
az előző változathoz képest változott...
hidrofon merülési mélysége; 90 vagy 450 láb
üzemidő várakozó üzemmódban; 3.5 óra
üzemidő aktív üzemmódban; 30 perc
max dobási sebesség; 300kts
max dobási magasság; 20kft
AN/SSQ-62B DICASS
az előző változathoz képest változott...
hidrofon merülési mélysége; 90 vagy 400 vagy 1500 láb
üzemidő várakozó üzemmódban; 3 óra
üzemidő aktív üzemmódban; 30 perc
max dobási sebesség; 370kts
max dobási magasság; 25kft
Korlátozott számban gyártás alatt áll.
AN/SSQ-62D/E DICASS
az előző változathoz képest változott...
hidrofon merülési mélysége; 50 vagy 90 vagy 150 vagy 300 vagy 400 vagy 1500 láb
tömege; 16kg
üzemidő aktív üzemmódban; 1 óra
Az E változat jelenleg gyártás alatt áll.
A cél tengeralattjáró az első aktív bója vízbeérkezése után annak hangjeleit észlelve reagálhatott (például megállt), és ezáltal a második, később dobott bója doppler szűrője immár kiszelektálta azt mint állócélt.
AN/SSQ-62 DICASS (Directional Command Activated Sonobuoy System - parancsra aktiválódó aktív szonárbója)
A nevében minden benne van.
Két (vagy több) DICASS bója dobása után az Orion parancsára azok egyszerre aktiválódnak (maximum 4db egy időben), és 200dB feletti hangimpulzusaikkal 4km-en belül észlelhetnek egy Delta méretű célt.
mérete; "A" (91.4cm x 12.4cm)
hidrofon merülési mélysége; 60 vagy 1500 láb
üzemidő; maximum 1 óra
tömege; 19kg
max dobási sebesség; 250kts
max dobási magasság; 10kft
AN/SSQ-62A DICASS
az előző változathoz képest változott...
hidrofon merülési mélysége; 90 vagy 450 láb
üzemidő várakozó üzemmódban; 3.5 óra
üzemidő aktív üzemmódban; 30 perc
max dobási sebesség; 300kts
max dobási magasság; 20kft
AN/SSQ-62B DICASS
az előző változathoz képest változott...
hidrofon merülési mélysége; 90 vagy 400 vagy 1500 láb
üzemidő várakozó üzemmódban; 3 óra
üzemidő aktív üzemmódban; 30 perc
max dobási sebesség; 370kts
max dobási magasság; 25kft
Korlátozott számban gyártás alatt áll.
AN/SSQ-62D/E DICASS
az előző változathoz képest változott...
hidrofon merülési mélysége; 50 vagy 90 vagy 150 vagy 300 vagy 400 vagy 1500 láb
tömege; 16kg
üzemidő aktív üzemmódban; 1 óra
Az E változat jelenleg gyártás alatt áll.
És mi lesz,ha ez ténylegessen úszni fog,és hozza is amit várnak tőle?Fejvakarás?
Azonnal ugrani 3 generációt?Kizárt.
T
Törölt tag
Guest
És mi lesz,ha ez ténylegessen úszni fog,és hozza is amit várnak tőle?Fejvakarás?
Nem szívesem lőném le előre a poént, mivel jelenleg még csak a '70-es évek végén járunk, de a rövid válasz AN/SSQ-101 ADAR, és AN/SSQ-110 EER.
Annyira nem.Nemtudni,mennyire férnek hozzá az orosz eredményekhez,szerintem elég jol,,és elég jol hozzáférnek a nyugati tecchnológiához.
És a J20 is nagy ugrás,miközben 20éve még a Mig21t reszelgették...
T
Törölt tag
Guest
Franco tábornok 1975-ös halála után az USA-nak 1979-ig fel kellett számolni a Spanyolországi Rota-ban állomásozó Polaris-A3 típusú és 4600km hatótávolságú ballisztikus rakétákkal felszerelt tengeralattjárói bázisát.
A fenti ok miatt a hidegháború végéig rendszerben álló Trident C-4 rakéták 7400km hatótávolsággal, és hordozóik immáron Rota helyett a Georgia Kings Bay bázisról őr-járatoztak az Atlanti Óceánon, valahol Újfundlandi partjaitól keletre.
1969-ben a Szovjetunió Minisztertanácsa kiadta az utasítását, a Korsun komplexummal felszerelt Tu-142M nagy hatótávolságú tengeralattjáró elhárító létrehozására.
1978 és 1986 között 44db új Tu-142M készült, és került a 76 ОПЛАП ДД (76. önálló nagy hatótávolságú tengeralattjáró elhárító ezred) Északi Flotta állományába, és további 8db Tu-142ME az indiai haditengerészet kötelékébe.
1977-ben alakult meg a 310 ОПЛАП ДД (310. önálló nagy hatótávolságú tengeralattjáró elhárító ezred) a Csendes Óceáni Flotta kötelékében. Ide kerültek a 76 ОПЛАП ДД által leadott öreg Tu-142 gépek.
A Tu-142M gépbe immáron beépítésre került a mágneses anomália detektor, a függőleges vezérsík tetejébe.
Az Argon-15 fedélzeti számítógép immár 24kb memóriával rendelkezett.
Ugyanez a digitális számítógép került a korabeli KUB (SA-6), BUK (SA-11) légvédelmi komplexumokba, a MiG-31 vadászgépbe, illetve a Tocska (SS-21), és Oka (SS-23) ballisztikus rakéta komplexumokba.
Négy kijelzőn (két szonárkezelő, navigátor,és a pilóta) az Argon kijelezte a T-142M helyzetét, irányát, sebességvektorát, a bóják helyzetét, és a cél mozgásparamétereit.
A szonár operátor fényceruzával választhatta ki az ábrázolt digitális helyzetképen a pozíciót, ahová a Tu-142M robotpilóta vezette a gépet.
A Korsun komplexumhoz négy új bójatípus tartozott (RGB-75/15/25/55), bár a korábbi RGB-1/2/3 típusok is bevethetőek voltak.
A Tu-142M alap fegyverzete;
3 kazettányi 3x22db RGB-75, összesen 66db
3 kazettányi 3x16db RGB-15, összesen 48db
1 kazettányi 1x10db RGB-25, összesen 10db
1 kazettányi 1x10db RGB-55, összesen 10db
3 torpedó
240db MGB töltet
RGB-75 infraszonikus omnidirekcionális passzív szonárbója (Jezebel oroszul?)
Az infra hangtartományban (2 .. 60Hz) üzemelő szonárbója váltotta a korábbi RGB-1 -est.
egy kazetta tartalma; 22db
üzemidő; 5 óra
Becsüljük meg az RGB-75 infraszonikus szonárbója maximális felderítési távolságát egy korabeli SSBN-726 USS Ohio ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáróval szemben.
szonárbója közép frekvenciája - fo
fmin - hidrofon minimális frekvenciája; 2Hz
fmax - hidrofon maximális frekvenciája; 60Hz
fo = √(fmin * fmax) = √(2Hz * 60Hz) = 11Hz*
*Mivel egy cél hangja csak 100Hz-ig növekszik, és onnan lefelé állandónak tekinthető, így az RGB-75 középfrekvenciáját (ami amúgy 11Hz) 100Hz-nek vehetjük.
szonárbója nyeresége 1kHz frekvencián - DI1kHz
N - hidrofonok száma; 1 darab
fo - közép frekvencia; 100Hz*
DI1kHz = 10 * log (N) - 20log (fo) = 10*log(1db) - 20log (0.1kHz) = 0dB + 20dB = 20dB
TL - Transmission Loss (hang terjedési vesztesége 1kHz-en); <- ezt keressük
SL - Source Level (az Ohio cél által kibocsájtott zajszint 1kHz-en); ~105dB
NLs - Noise Level (tenger alapzaja 1kHz-en); ~90dB
DI - receiver Directivity Index (szonár erősítési tényezője 1kHz-en); 20dB
TL = SL + DI - NLs = 105dB + 20dB - 90dB = 35dB
A terjedési veszteségből már becsülhető a lemerült cél felderítési távolsága...
TL = 10 log R
R = 10^ (TL / 10) = 10^ (35dB / 10) ≈ 3'000m
Az RGB-75 bójákat egymás után, egymástól öt kilométerre, egy hosszú sorban helyezték el így egyetlen Tu-142M is 300 kilométer hosszú, az Ohio tengeralattjárók által észrevétlenül áthatolhatatlan észlelési sávot tudott a tengeren kialakítani.
RGB-15 (Julie oroszul?)
Az RGB-15 omnidirekcionális passzív szonárbója akkor került bevetésre, ha az RGB-75 infraszonikus szonárbója sor egy tagja észlelte az Ohio célt.
Az RGB-15 bója vetése után egy MGAB-OZ 800g robbanótöltetet tartalmazó bombát is dobtak, és ezáltal határozták meg a cél távolságát. (Julie módszer)
Számítsuk ki az RGB-15 bójának és az MGAB-OZ töltetnek az effektív felderítési távolságát, egy Ohio típusú nukleáris ballisztikus rakéta hordozó tengeralattjáróval szemben.
Az Ohio hossza 170.7m, testének átmérője 12.8m.
2 * TL = SL + TS + DI - RL aktív szonár egyenletet használjuk.
2 * TL - Transmission Loss (hang terjedési vesztesége oda-vissza); <- ezt keressük
SL - Source Level (az MGAB robbanása által kibocsájtott hangimpulzus szintje)
Számítása...
a MGAB robbanóanyag töltete: 0.8kg
SL = 236.6dB + 6.66 log (m)
...ahol m a robbanótöltet tömege t-ban.
SL = 236.6dB + 6.66 log (m) = 236.6dB + 6.66 log (0.0008) = 216dB
TS - Target Strength (cél hang-keresztmetszete)
TSs = 10 * log ((D * L²) / 4)
... ahol D a cél átmérője, L cél hossza.
TSs = 10 * log ((D * L²) / 4) = 10 * log ((12.8m * 170.7m²) / 4) = 10 * log (93'243) = 49.7dB
DI - Directivity Index (bója nyeresége)
Mivel az RGB-15 egyetlen hidrofonnal rendelkezett, igy
DI = 10 log (N) = 10 log (1) = 0dB
... ahol N a hidrofonok száma.
RL - Reverberation Level (hang szóródása)
A pesszimista RL = -105dB értékkel számolunk.
Nos mindenünk megvan hogy megbecsüljük az RGB-15 maximális felderítési távolságát egy Ohio célra.
2 * TL = SL + TS + DI - RL = 216dB + 49.7dB + 0dB - 105dB = 160.7dB
TL = 80.35dB
TL = 20 log₁₀ r
r = 10^ (TL / 20) = 10^ (80.35dB / 20) = 10^ (4.02) ≈ 10'400m
Látható, hogy az RGB-15 és az MGAB az Ohio cél pontos helyét ~10km távolságból tudta meghatározni.
A helyi hidrológiai viszonyokhoz többféle ВИЗ (Взрывными Источниками Звука / hangtöltet) robbanótöltetet fejlesztettek ki.
МГАБ-ОЗ (Малокалиберные Глубинные АвиаБомбы-Одиночным Зарядом / kiskaliberű vízi bomba - normál töltet) 200 vagy 800 g robbanóanyagot tartalmazhatott
МГАБ-ЛЗ (Малокалиберные Глубинные АвиаБомбы-Линейным Зарядом /- kiskaliberű vízi bomba - lineáris töltet) 100g robbanótöltet egy 2 hosszú kábelben helyezkedett el, így sekély vízben minimalizálta a fenéki visszaverődést
МГАБ-СЗ (Малокалиберные Глубинные АвиаБомбы-Спиральным Зарядом/- kiskaliberű vízi bomba - spirál töltet) bomyolult hidrológiai viszonyok között alakalmazták, a 40 fordulatú spirált alkotó 200g-os robbanótöltetet, ami 4Hz-es robbanási impulzus sorozatot képezett.
RGB-25K (DIFAR oroszul?)
Passzív irányérzékeny bója, az RGB-2 utódja.
tömege; 45kg
egy kazetta tartalma; 10db
mérete; (185cm x 23cm)
hidrofon merülési mélysége; 20m vagy 200m (választható)
üzemidő; 30 perc
Az RGB-25K zajosabb célok felderítésére, és alapvetően indiai exportra készült, az RGB-2-től csak a hidrofon választható merülési mélységében különbözik.
RGB-55 (DICASS oroszul?)
Aktív, távolságot mérő bója, az RGB-3 utódja.
Aktiválása a Tu-142M fedélzetén kiadott rádióparancsra történik, egy időben négy bója üzemelhet aktív módban, egymást nem zavarva.
Aktív hidrofonjuk négy külön frekvencián működött, így egy időben négy RGB-3 is működhetett a vízben anélkül hogy egymást zavarták volna.
hidrofon merülési mélysége; 20 vagy 200m (választható)
tömege; 55kg
egy kazetta tartalma; 10db
üzemidő; 1 óra
Felderítési távolsága egy korabeli SSBN-616 USS Lafayette ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáróval szemben; 3~4km
Mivel az amerikai ballisztikus rakéta hordozók visszahúzódtak az Atlanti óceán nyugati végébe, így szükségessé vált a Tu-142M állomásoztatása Kuba szigetén.
1983 Március 14-én érkezett az első Tu-142M a Havannai reptérre.
A Kings Bay bázis előtt őrjáratozó szovjet felderítő hajók információival, több bevetést is teljesítettek a Sargasso tenger fölött a kifutó rakétahordozók bemérésére.
Egy bevetésen általában 12'000km² területet ellenőriztek, 30~40km-ként dobtak egy-egy RGB-75-öst azzal a feltételezéssel, hogy az áthaladó Ohio-k nem ismerve a mezőben lévő bóják pozícióját előbb-utóbb bele fogank futni a mezőt alkotó valamelyik RGB-75 5~6km átmérőjű észlelési zónájába.
Hat célt sikeresen észleltek (ebből négy SSBN-t) az RGB-75-el, és követtek RGB-55 alkalmazásával, összesen 11 óra és 40 perc időtartamban.
Egy idő után az amcsik elkezdték zavarni a műveleteket egy-egy Ohio kifutásakor, amit nem lehetett titokban tartani.
Ilyenkor egy P-3C Orion szegődött a Kubából felszálló Tu-142M mellé, és minden RGB-75-ös passzív bója mellé ők is dobtak egy DICASS aktív bóját, aminek a zaja egy órán át, az Ohio kihajózása alatt elfedte annak a zaját.
A fenti ok miatt a hidegháború végéig rendszerben álló Trident C-4 rakéták 7400km hatótávolsággal, és hordozóik immáron Rota helyett a Georgia Kings Bay bázisról őr-járatoztak az Atlanti Óceánon, valahol Újfundlandi partjaitól keletre.
1969-ben a Szovjetunió Minisztertanácsa kiadta az utasítását, a Korsun komplexummal felszerelt Tu-142M nagy hatótávolságú tengeralattjáró elhárító létrehozására.
1978 és 1986 között 44db új Tu-142M készült, és került a 76 ОПЛАП ДД (76. önálló nagy hatótávolságú tengeralattjáró elhárító ezred) Északi Flotta állományába, és további 8db Tu-142ME az indiai haditengerészet kötelékébe.
1977-ben alakult meg a 310 ОПЛАП ДД (310. önálló nagy hatótávolságú tengeralattjáró elhárító ezred) a Csendes Óceáni Flotta kötelékében. Ide kerültek a 76 ОПЛАП ДД által leadott öreg Tu-142 gépek.
A Tu-142M gépbe immáron beépítésre került a mágneses anomália detektor, a függőleges vezérsík tetejébe.
Az Argon-15 fedélzeti számítógép immár 24kb memóriával rendelkezett.
Ugyanez a digitális számítógép került a korabeli KUB (SA-6), BUK (SA-11) légvédelmi komplexumokba, a MiG-31 vadászgépbe, illetve a Tocska (SS-21), és Oka (SS-23) ballisztikus rakéta komplexumokba.
Négy kijelzőn (két szonárkezelő, navigátor,és a pilóta) az Argon kijelezte a T-142M helyzetét, irányát, sebességvektorát, a bóják helyzetét, és a cél mozgásparamétereit.
A szonár operátor fényceruzával választhatta ki az ábrázolt digitális helyzetképen a pozíciót, ahová a Tu-142M robotpilóta vezette a gépet.
A Korsun komplexumhoz négy új bójatípus tartozott (RGB-75/15/25/55), bár a korábbi RGB-1/2/3 típusok is bevethetőek voltak.
A Tu-142M alap fegyverzete;
3 kazettányi 3x22db RGB-75, összesen 66db
3 kazettányi 3x16db RGB-15, összesen 48db
1 kazettányi 1x10db RGB-25, összesen 10db
1 kazettányi 1x10db RGB-55, összesen 10db
3 torpedó
240db MGB töltet
RGB-75 infraszonikus omnidirekcionális passzív szonárbója (Jezebel oroszul?)
Az infra hangtartományban (2 .. 60Hz) üzemelő szonárbója váltotta a korábbi RGB-1 -est.
egy kazetta tartalma; 22db
üzemidő; 5 óra
Becsüljük meg az RGB-75 infraszonikus szonárbója maximális felderítési távolságát egy korabeli SSBN-726 USS Ohio ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáróval szemben.
szonárbója közép frekvenciája - fo
fmin - hidrofon minimális frekvenciája; 2Hz
fmax - hidrofon maximális frekvenciája; 60Hz
fo = √(fmin * fmax) = √(2Hz * 60Hz) = 11Hz*
*Mivel egy cél hangja csak 100Hz-ig növekszik, és onnan lefelé állandónak tekinthető, így az RGB-75 középfrekvenciáját (ami amúgy 11Hz) 100Hz-nek vehetjük.
szonárbója nyeresége 1kHz frekvencián - DI1kHz
N - hidrofonok száma; 1 darab
fo - közép frekvencia; 100Hz*
DI1kHz = 10 * log (N) - 20log (fo) = 10*log(1db) - 20log (0.1kHz) = 0dB + 20dB = 20dB
TL - Transmission Loss (hang terjedési vesztesége 1kHz-en); <- ezt keressük
SL - Source Level (az Ohio cél által kibocsájtott zajszint 1kHz-en); ~105dB
NLs - Noise Level (tenger alapzaja 1kHz-en); ~90dB
DI - receiver Directivity Index (szonár erősítési tényezője 1kHz-en); 20dB
TL = SL + DI - NLs = 105dB + 20dB - 90dB = 35dB
A terjedési veszteségből már becsülhető a lemerült cél felderítési távolsága...
TL = 10 log R
R = 10^ (TL / 10) = 10^ (35dB / 10) ≈ 3'000m
Az RGB-75 bójákat egymás után, egymástól öt kilométerre, egy hosszú sorban helyezték el így egyetlen Tu-142M is 300 kilométer hosszú, az Ohio tengeralattjárók által észrevétlenül áthatolhatatlan észlelési sávot tudott a tengeren kialakítani.
RGB-15 (Julie oroszul?)
Az RGB-15 omnidirekcionális passzív szonárbója akkor került bevetésre, ha az RGB-75 infraszonikus szonárbója sor egy tagja észlelte az Ohio célt.
Az RGB-15 bója vetése után egy MGAB-OZ 800g robbanótöltetet tartalmazó bombát is dobtak, és ezáltal határozták meg a cél távolságát. (Julie módszer)
Számítsuk ki az RGB-15 bójának és az MGAB-OZ töltetnek az effektív felderítési távolságát, egy Ohio típusú nukleáris ballisztikus rakéta hordozó tengeralattjáróval szemben.
Az Ohio hossza 170.7m, testének átmérője 12.8m.
2 * TL = SL + TS + DI - RL aktív szonár egyenletet használjuk.
2 * TL - Transmission Loss (hang terjedési vesztesége oda-vissza); <- ezt keressük
SL - Source Level (az MGAB robbanása által kibocsájtott hangimpulzus szintje)
Számítása...
a MGAB robbanóanyag töltete: 0.8kg
SL = 236.6dB + 6.66 log (m)
...ahol m a robbanótöltet tömege t-ban.
SL = 236.6dB + 6.66 log (m) = 236.6dB + 6.66 log (0.0008) = 216dB
TS - Target Strength (cél hang-keresztmetszete)
TSs = 10 * log ((D * L²) / 4)
... ahol D a cél átmérője, L cél hossza.
TSs = 10 * log ((D * L²) / 4) = 10 * log ((12.8m * 170.7m²) / 4) = 10 * log (93'243) = 49.7dB
DI - Directivity Index (bója nyeresége)
Mivel az RGB-15 egyetlen hidrofonnal rendelkezett, igy
DI = 10 log (N) = 10 log (1) = 0dB
... ahol N a hidrofonok száma.
RL - Reverberation Level (hang szóródása)
A pesszimista RL = -105dB értékkel számolunk.
Nos mindenünk megvan hogy megbecsüljük az RGB-15 maximális felderítési távolságát egy Ohio célra.
2 * TL = SL + TS + DI - RL = 216dB + 49.7dB + 0dB - 105dB = 160.7dB
TL = 80.35dB
TL = 20 log₁₀ r
r = 10^ (TL / 20) = 10^ (80.35dB / 20) = 10^ (4.02) ≈ 10'400m
Látható, hogy az RGB-15 és az MGAB az Ohio cél pontos helyét ~10km távolságból tudta meghatározni.
A helyi hidrológiai viszonyokhoz többféle ВИЗ (Взрывными Источниками Звука / hangtöltet) robbanótöltetet fejlesztettek ki.
МГАБ-ОЗ (Малокалиберные Глубинные АвиаБомбы-Одиночным Зарядом / kiskaliberű vízi bomba - normál töltet) 200 vagy 800 g robbanóanyagot tartalmazhatott
МГАБ-ЛЗ (Малокалиберные Глубинные АвиаБомбы-Линейным Зарядом /- kiskaliberű vízi bomba - lineáris töltet) 100g robbanótöltet egy 2 hosszú kábelben helyezkedett el, így sekély vízben minimalizálta a fenéki visszaverődést
МГАБ-СЗ (Малокалиберные Глубинные АвиаБомбы-Спиральным Зарядом/- kiskaliberű vízi bomba - spirál töltet) bomyolult hidrológiai viszonyok között alakalmazták, a 40 fordulatú spirált alkotó 200g-os robbanótöltetet, ami 4Hz-es robbanási impulzus sorozatot képezett.
RGB-25K (DIFAR oroszul?)
Passzív irányérzékeny bója, az RGB-2 utódja.
tömege; 45kg
egy kazetta tartalma; 10db
mérete; (185cm x 23cm)
hidrofon merülési mélysége; 20m vagy 200m (választható)
üzemidő; 30 perc
Az RGB-25K zajosabb célok felderítésére, és alapvetően indiai exportra készült, az RGB-2-től csak a hidrofon választható merülési mélységében különbözik.
RGB-55 (DICASS oroszul?)
Aktív, távolságot mérő bója, az RGB-3 utódja.
Aktiválása a Tu-142M fedélzetén kiadott rádióparancsra történik, egy időben négy bója üzemelhet aktív módban, egymást nem zavarva.
Aktív hidrofonjuk négy külön frekvencián működött, így egy időben négy RGB-3 is működhetett a vízben anélkül hogy egymást zavarták volna.
hidrofon merülési mélysége; 20 vagy 200m (választható)
tömege; 55kg
egy kazetta tartalma; 10db
üzemidő; 1 óra
Felderítési távolsága egy korabeli SSBN-616 USS Lafayette ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáróval szemben; 3~4km
Mivel az amerikai ballisztikus rakéta hordozók visszahúzódtak az Atlanti óceán nyugati végébe, így szükségessé vált a Tu-142M állomásoztatása Kuba szigetén.
1983 Március 14-én érkezett az első Tu-142M a Havannai reptérre.
A Kings Bay bázis előtt őrjáratozó szovjet felderítő hajók információival, több bevetést is teljesítettek a Sargasso tenger fölött a kifutó rakétahordozók bemérésére.
Egy bevetésen általában 12'000km² területet ellenőriztek, 30~40km-ként dobtak egy-egy RGB-75-öst azzal a feltételezéssel, hogy az áthaladó Ohio-k nem ismerve a mezőben lévő bóják pozícióját előbb-utóbb bele fogank futni a mezőt alkotó valamelyik RGB-75 5~6km átmérőjű észlelési zónájába.
Hat célt sikeresen észleltek (ebből négy SSBN-t) az RGB-75-el, és követtek RGB-55 alkalmazásával, összesen 11 óra és 40 perc időtartamban.
Egy idő után az amcsik elkezdték zavarni a műveleteket egy-egy Ohio kifutásakor, amit nem lehetett titokban tartani.
Ilyenkor egy P-3C Orion szegődött a Kubából felszálló Tu-142M mellé, és minden RGB-75-ös passzív bója mellé ők is dobtak egy DICASS aktív bóját, aminek a zaja egy órán át, az Ohio kihajózása alatt elfedte annak a zaját.
T
Törölt tag
Guest
Walker árulása után a csendes szovjet tengeralattjárótól való félelem a tetőfokára hágott, és 1981-ben rendszeresítésre került a DIFAR utódja...
... ezt a bóját a US NAVY a saját Ohio tengeralattjáró felderítésére fejlesztették ki, feltételezve hogy a szovjet rakétahordozók is rövidesen ahhoz mérhető a zajszinten fognak üzemelni.
AN/SSQ-77 VLAD (Vertical Line Array DIFAR - függőleges sor irány érzékelő)
A VLAD bója összesen 14db passzív (10..2400Hz) DIFAR irányérzékelő elemet tartalmaz, amik függőleges elektronikus nyalábkitérítést tesznek lehetővé.
AN/SSQ-77A VLAD
mérete; "A" (91.4cm x 12.4cm)
hidrofon merülési mélysége; 1000 láb
üzemidő; 1 vagy 4 vagy 8 óra
tömege; 13kg
max dobási sebesség; 370kts
max dobási magasság; 25kft
1981-től gyártották.
AN/SSQ-77B VLAD
az előző változathoz képest változott...
hidrofon merülési mélysége; 500 vagy 1000 láb (választható)
1994-ig gyártották.
AN/SSQ-77C VLAD
az előző változathoz képest változott...
tömege; 10kg
üzemidő; 0.5 vagy 1 vagy 2 vagy 4 vagy 8 óra
hidrofon merülési mélysége; 200 vagy 500 vagy 1000 láb (választható)
1994-től gyártják.
Becsüljük meg az AN/SSQ-77 VLAD szonárbója maximális felderítési távolságát egy korabeli Ohio ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáróval szemben.
szonárbója közép frekvenciája - fo
fmin - hidrofon minimális frekvenciája; 10Hz
fmax - hidrofon maximális frekvenciája; 2400Hz
fo = √(fmin * fmax) = √(10Hz * 2400Hz) = 155Hz
szonárbója nyeresége 1kHz frekvencián - DI1kHz
N - hidrofonok száma; 14 darab
fo - közép frekvencia; 155Hz
DI1kHz = 10 * log (N) - 20log (fo) = 10*log(14db) - 20log (0.155kHz) = 11.5dB + 16.2dB = 27.7dB
TL - Transmission Loss (hang terjedési vesztesége 1kHz-en); <- ezt keressük
SL - Source Level (cél által kibocsájtott zajszint 1kHz-en); 105dB
NLs - Noise Level (tenger alapzaja 1kHz-en); 90dB
DI - receiver Directivity Index (szonár erősítési tényezője 1kHz-en); 27.7dB
TL = SL + DI - NLs = 105dB + 27.7dB - 90dB = 42.7dB
A terjedési veszteségből már becsülhető a lemerült cél felderítési távolsága...
TL = 10 log R
R = 10^ (TL / 10) = 10^ (42.7dB / 10) ≈ 18'600m
Látható, hogy a VLAD bója a 80-as évek legcsendesebb Ohio tengeralattjáróját is több mint 18km távolságból tudta észlelni, így érthető hogy exportra miért nem került.
... ezt a bóját a US NAVY a saját Ohio tengeralattjáró felderítésére fejlesztették ki, feltételezve hogy a szovjet rakétahordozók is rövidesen ahhoz mérhető a zajszinten fognak üzemelni.
AN/SSQ-77 VLAD (Vertical Line Array DIFAR - függőleges sor irány érzékelő)
A VLAD bója összesen 14db passzív (10..2400Hz) DIFAR irányérzékelő elemet tartalmaz, amik függőleges elektronikus nyalábkitérítést tesznek lehetővé.
AN/SSQ-77A VLAD
mérete; "A" (91.4cm x 12.4cm)
hidrofon merülési mélysége; 1000 láb
üzemidő; 1 vagy 4 vagy 8 óra
tömege; 13kg
max dobási sebesség; 370kts
max dobási magasság; 25kft
1981-től gyártották.
AN/SSQ-77B VLAD
az előző változathoz képest változott...
hidrofon merülési mélysége; 500 vagy 1000 láb (választható)
1994-ig gyártották.
AN/SSQ-77C VLAD
az előző változathoz képest változott...
tömege; 10kg
üzemidő; 0.5 vagy 1 vagy 2 vagy 4 vagy 8 óra
hidrofon merülési mélysége; 200 vagy 500 vagy 1000 láb (választható)
1994-től gyártják.
Becsüljük meg az AN/SSQ-77 VLAD szonárbója maximális felderítési távolságát egy korabeli Ohio ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáróval szemben.
szonárbója közép frekvenciája - fo
fmin - hidrofon minimális frekvenciája; 10Hz
fmax - hidrofon maximális frekvenciája; 2400Hz
fo = √(fmin * fmax) = √(10Hz * 2400Hz) = 155Hz
szonárbója nyeresége 1kHz frekvencián - DI1kHz
N - hidrofonok száma; 14 darab
fo - közép frekvencia; 155Hz
DI1kHz = 10 * log (N) - 20log (fo) = 10*log(14db) - 20log (0.155kHz) = 11.5dB + 16.2dB = 27.7dB
TL - Transmission Loss (hang terjedési vesztesége 1kHz-en); <- ezt keressük
SL - Source Level (cél által kibocsájtott zajszint 1kHz-en); 105dB
NLs - Noise Level (tenger alapzaja 1kHz-en); 90dB
DI - receiver Directivity Index (szonár erősítési tényezője 1kHz-en); 27.7dB
TL = SL + DI - NLs = 105dB + 27.7dB - 90dB = 42.7dB
A terjedési veszteségből már becsülhető a lemerült cél felderítési távolsága...
TL = 10 log R
R = 10^ (TL / 10) = 10^ (42.7dB / 10) ≈ 18'600m
Látható, hogy a VLAD bója a 80-as évek legcsendesebb Ohio tengeralattjáróját is több mint 18km távolságból tudta észlelni, így érthető hogy exportra miért nem került.
M
molnibalage
Guest
T
Törölt tag
Guest
Általában választható volt, például a AN/SSQ-77C VLAD esetén 0.5 vagy 1 vagy 2 vagy 4 vagy 8 óra.
A választást a harcászati helyzet adta, általában az hogy mennyi ideig tud a járőrgép az adott távolságon őr-járatozni.
Limitálni meg a fedélzeti akkumulátor üzemideje limitálta. (8 óra)
A beállított idő eltelte után a bója (gondolom) törölte a programját, és elsüllyedt. (hogy nehezebb legyen kihalászni)
M
molnibalage
Guest
T
Törölt tag
Guest
Passzív bójában van erősítő, ami folyamatosan üzemel, és egy rádióadó ami felsugározza a vett jelet az őrjáratozó gép fedélzetére.
(ugye kivétel az RGB-1, de ott meg a többi különféle üzemmód fogyaszt sokat)
Ez ugye meg meríti az akkut aminek mérete és súlya erősen limitált.
Ráadásul ha például 8 óránál tovább nem tud a tengeralattjáróvadász őrjáratozni, akkor amikor elrepül, jobb ha a bójái is elmerülnek.
T
Törölt tag
Guest
P-3C Update-II.5 Orion
A kezelők színes plazma panelokat kaptak, illetve digitális hangrögzítő magnót.
1983-ban 36db készült a US NAVY 3 VP százada számára, illetve nagyszabású upgrade program indult a korábbi változatokon.
3 VP századnyi P-3A-t tartottak meg azok a modernizáció után P-3A MOD néven repültek 1989-ig.
12 VP századnyi P-3B és P-3B DIFAR modernizáltak, így P-3B MOD néven repültek 2006-ig.
4 VP századnyi P-3C-t modernizáltak, így P-3C MOD néven repültek 1990-ig.
Ez a változat nagy számban készült exportra:
10db Ausztrália
13db Hollandia
3db Pakisztán
3db Japán számára készült
5db Japánban került összeszerelésre
61db Japánban gyártotta a Kawasaki
80-as évek közepén a US NAVY így...
3 VP század P-3C Update-II.5 Orion
4 VP század P-3C MOD Orion
12 VP század P-3B MOD Orion
3 VP század P-3A MOD Orion
6 VP század P-3C Update-II Orion
3 VP század P-3C Update-I Orion
8 VP század P-3C Orion
... összesen 39 VP századdal rendelkezett.
A Szovjet haditengerészet eközben mindössze 11 századdal rendelkezett, de modernnek egyedül csak a Tu-142M-el szerelt egyetlen ezred számított.
Északi Flotta
2 század Il-38
3 század Tu-142M
Csendes Óceáni Flotta
2 század Il-38
3 század Tu-142
Balti Tengeri Flotta
1 század Il-38
A kezelők színes plazma panelokat kaptak, illetve digitális hangrögzítő magnót.
1983-ban 36db készült a US NAVY 3 VP százada számára, illetve nagyszabású upgrade program indult a korábbi változatokon.
3 VP századnyi P-3A-t tartottak meg azok a modernizáció után P-3A MOD néven repültek 1989-ig.
12 VP századnyi P-3B és P-3B DIFAR modernizáltak, így P-3B MOD néven repültek 2006-ig.
4 VP századnyi P-3C-t modernizáltak, így P-3C MOD néven repültek 1990-ig.
Ez a változat nagy számban készült exportra:
10db Ausztrália
13db Hollandia
3db Pakisztán
3db Japán számára készült
5db Japánban került összeszerelésre
61db Japánban gyártotta a Kawasaki
80-as évek közepén a US NAVY így...
3 VP század P-3C Update-II.5 Orion
4 VP század P-3C MOD Orion
12 VP század P-3B MOD Orion
3 VP század P-3A MOD Orion
6 VP század P-3C Update-II Orion
3 VP század P-3C Update-I Orion
8 VP század P-3C Orion
... összesen 39 VP századdal rendelkezett.
A Szovjet haditengerészet eközben mindössze 11 századdal rendelkezett, de modernnek egyedül csak a Tu-142M-el szerelt egyetlen ezred számított.
Északi Flotta
2 század Il-38
3 század Tu-142M
Csendes Óceáni Flotta
2 század Il-38
3 század Tu-142
Balti Tengeri Flotta
1 század Il-38
M
molnibalage
Guest
Ebből nekem az állt össze, hogy repcsis ASW terén a minimális Tu-142M-et leszámítva úgy majdnem 20 év eltérés volt a két oldal szintje között minőségben és ez szorozva még mennyiséggel. Erre már nem volt zsé...P-3C Update-II.5 Orion
A kezelők színes plazma panelokat kaptak, illetve digitális hangrögzítő magnót.
1983-ban 36db készült a US NAVY 3 VP százada számára, illetve nagyszabású upgrade program indult a korábbi változatokon.
3 VP századnyi P-3A-t tartottak meg azok a modernizáció után P-3A MOD néven repültek 1989-ig.
12 VP századnyi P-3B és P-3B DIFAR modernizáltak, így P-3B MOD néven repültek 2006-ig.
4 VP századnyi P-3C-t modernizáltak, így P-3C MOD néven repültek 1990-ig.
Ez a változat nagy számban készült exportra:
10db Ausztrália
13db Hollandia
3db Pakisztán
3db Japán számára készült
5db Japánban került összeszerelésre
61db Japánban gyártotta a Kawasaki
80-as évek közepén a US NAVY így...
3 VP század P-3C Update-II.5 Orion
4 VP század P-3C MOD Orion
12 VP század P-3B MOD Orion
3 VP század P-3A MOD Orion
6 VP század P-3C Update-II Orion
3 VP század P-3C Update-I Orion
8 VP század P-3C Orion
... összesen 39 VP századdal rendelkezett.
A Szovjet haditengerészet eközben mindössze 11 századdal rendelkezett, de modernnek egyedül csak a Tu-142M-el szerelt egyetlen ezred számított.
Északi Flotta
2 század Il-38
3 század Tu-142M
Csendes Óceáni Flotta
2 század Il-38
3 század Tu-142
Balti Tengeri Flotta
1 század Il-38
Gyakran felteszed a kérdést,hogy mi értelme volt a nukleáris triád bombázó ágának a 70/80as években.Szerintem kifejezetten az,hogy a gatyájukat is kénytelenek legyenek elkölteni az oroszok az elháritó eszközkre,és az ellentételező saját bombázóikra.
Ami lejön nekem,hogy gyakorlatilag a "csendes" tengók elterjedésével az abszorut ultime racio fegyverek lettek az SSBN hajók,de a CM szinrelépésével az SSN is besorolt ebbe a kategóriába.Hamár kilógtak a fészekböl,gyakorlatilag csak véletlenszerüen lehet őket megtalálni,és eggyetlen Ohio is olyan ccsapásmérő erőt képvisel(de más korszerű SSBN is),hogy szinte teljessen felesleges minden más stratégiai elrettentő fegyver mellettük.A szárazfldi ICBMek,és a bombázók is inkább csak arra szolgáltak,hogy csontra kiüritettsék az oroszokkal a pénzesládát.
5-15km-es felderitési távolság gyakorlatilag elenyésző,mikor köbkm-k milióit kellene folyamatos ellenőrzés alatt tartani.
T
Törölt tag
Guest
Azt hiszem ide tartozik ez a videó is arról hogy is megy mostanában ez a sonar bójázgatás (szerintem ez addig mehet így amíg a tengó megunja és lelövi az alacsonyan röpködő helit vagy ASW repülőgépet. Talán a Poseidon is ezért dolgozik több ezer méter magasról...)
T
Törölt tag
Guest
Jó kis videó, ez már a hidegháború utáni az AN/SSQ-101 ADAR amiről lesz majd szó csak még a 80-as évek közepén tartok...
... a hidegháború végéig viszont jön még egy Orion, és egy Tu-142 generáció.
Ha figyeltél, akkor láthattad hogy a DIFAR óta, megjelent az amcsi bójáknál a dobási sebesség/magasság is mint tényező..
... nem azért jó ha egy bója magasról dobható, mert akkor nem lövi le a tengeralattjáró, hanem mert a járőrgép spórol az üzemanyagával, és tovább maradhat az őrjáratozási zónában.
T
Törölt tag
Guest
Lehet, de akkor a torpedókra miért szerelnek szárnyakat?
Ha csak takarékos üzemről lenne szó elég lenne az ejtőernyő. A szárnyakkal jóval távolabbról indítható a torpedó.
Amúgy én legalább három tengóról indítható légvédelmi rakéta fejlesztésről tudok:
- Mistral,
- Mica,
- IDAS (a Német Diehl cég fejlesztése)
Szerintem ha egy tengó meghallja hogy elkezdenek körülötte potyogni a bóják és egy chopper zakatol a feje fölött komolyan számításba fogja venni hogy inkább lelövi az őt keresgélő helit mielőtt az pottyant a vízbe egy torpedót.