Szovjet hadiflotta

Ha HPASP írásait követted, azért láthattad, hogy a SOSUS előtt korántsem volt ennyire zöld a fű a NATO számára. Ráadásul a November-osztály zavarbaejtő gyorsasága miatt közvetlenül is veszélyt jelenthetett az amerikai hordozócsoportokra nukleáris torpedókkal. Szóval szvsz az 1950-es évek vége, 1960-as évek legeleje lehetett az, amikor a szovjet flotta általánosságban tekintve a NATO-hoz képest csúcson volt.

Az akkori kor technikai szintjén nem voltak elmaradva látványosan, sok egységük volt, miközben nyugaton ekkor már sorra szerelték le a II.Vh-s hordozókat, csatahajókat, cirkálókat, mert gazdaságilag nem bírták őket.

De persze ez szubjektív dolog, hogy milyen mérőszámokat és tulajdonságokat hogyan súlyozunk...
Akkor kettő "csúcs" volt szerintem. Az általad említett és 1985/86 tája. Már volt tengernyi ASM platform, de AEGIS még kb. sehol, alig néhány Tico, máskülönben csak a 3-T SAM-ek és F-14-esek.
 
Már bocsi, de a számok csalókák. A szovjet flotta az említett időszakban még az első generációs atommeghajtású tengóinak (November osztály) jó részét üzemben tartotta, sőt, még aktív Whiskey osztályú egységük is volt a hagyományos meghajtásúak közül, ami ekkora már reménytelenül el volt avulva. A felszíni egységek terén ugyanez pepitában, 1985-ben még hadrendben volt a Szverdlov-osztályú ágyús cirkálók közül 11 egység, és noha pár közülük időközben kapott modernizálást, de ezek sem kaptak valóban ütőképes fegyverzetet. Hadrendben voltak még a Kildin-osztályú rombolók vagy a Riga-osztályú fregattok, dettó elavult egységek (a Kildin-osztály modernizációja P-15M robotrepülőgépekkel az 1970-es években történt csak meg).

Szóval hogy "fénykorát" élte, azt én nem a számok terén mérném le.

Nem értem mi köze hozzá, hogy milyen hajók voltak haderndben. 1985-ben annyi hajója volt a szovjet hadiflottának.Ha megnézted mit írtam 1989-hez, ott láthatod, hogy nem egész 200-al már kevesebb hajó volt hadrendben. 4 év alatt kivonták a legöregebb hajókat-megtörtént az optimalizáció.
Egyébként azt írtam, hogy a szovjet flotta az 1980-as évek végén élte fénykorát.:) 1985-ben(80-as évek közepe) volt a legtöbb hajójuk, de így is csak a 2. legnagyobb hadiflottájuk volt a világon(usa mögött).
Mikor van egy ország flottájának fénykora? Akkor amikor érkeznek az új osztályú korszerünek mondható hajók, amikor a flottában a legnagyobb számú és korszerü hajó szolgál, amikor a hajógyárak "ontják" a hajókat, amikor sok pénz megy a flottához és amikor a legtöbb katona szolgál a hadiflottánál. Mikor is érkeztek a Szovremennij, Udaloj, Atlant, Kirov, Kijev-osztályú hajók, DeltaIV,Akula, OscarII-osztályú tengeralattjárók...stb? 80-as években(néhány még a 70-es évek végén)
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Nem értem mi köze hozzá, hogy milyen hajók voltak haderndben.
...
Mikor van egy ország flottájának fénykora? Akkor amikor érkeznek az új osztályú korszerünek mondható hajók, amikor a flottában a legnagyobb számú és korszerü hajó szolgál, amikor a hajógyárak "ontják" a hajókat, amikor sok pénz megy a flottához és amikor a legtöbb katona szolgál a hadiflottánál. Mikor is érkeztek a Szovremennij, Udaloj, Atlant, Kirov, Kijev-osztályú hajók, DeltaIV,Akula, OscarII-osztályú tengeralattjárók...stb? 80-as években(néhány még a 70-es évek végén)

Itt némi ellentmondást vélek felfedezni. Ha nincs köze hozzá, akkor utána miért sorolod fel azt, hogy milyen egységek érkeztek az 1980-as években? ;)

Molni a szovjet / orosz offtopicba rángatta a témát, ott válaszoltam neki, én úgy véltem, hogy az 1950-es évek végén, 60-as évek elején élhette igazán a fénykorát a szovjet flotta. Hatalmas bővülés mennyiség terén, javulás minőség terén, koncepcionális váltások, sikerült valamennyire felnőnie a feladatokhoz, amelyeket kitűztek nekik. Aztán ezen a szinten nagyjából meg is rekedtek - fejlődtek, de nem tudtak továbblépni, komolyabb változásokat elhozni.

Ráadásul a szovjetek menet közben folyamatosan hoztak modern és innovatív egységeket és megoldásokat, lásd a November osztály kijövetelekor a leggyorsabb vadásztengeralattjáró volt, és ezt tartották is folyamatosan. Jöttek a hajóról majd tengóról indítható robotrepülőgépek, jöttek a rakétás gyorsnaszádok (amelyek aztán a harctéren is jól szerepeltek) és így tovább. Folyamatosan.

Amit az 1980-as években összehoztak, nem volt kiugró, ami a Tájfun vagy a Delta IV volt az 1980-as években, az volt a Yankee osztály az 1960-as és 70-es években.

Ami az Oscar II. osztály volt az 1980-as években, az volt a Juliet, Echo I. és Echo II. osztály az 1960-as években vagy a Charlie I., II. és Papa osztály az 1960-as évek végén és az 1970-es években.

Ami a Szovremennij osztály volt az 1980-as években, az volt a Kasin-osztály az 1960-as és 70-es években.

És így tovább...

Szerintem....
 
DrWPGOXWsAAEYm_.jpg
 
1989.április 7-én süllyedt el a Norvég-tengerben tüz következtében a K-278 Komszomolec nukleáris meghajtású szovjet tengeralattjáró-a szovjet flotta büszkesége. A 69 fős személyzetből 42-en életüket vesztették, 27-en túlélték.

Dokumentumfilm

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Az éjjel elsüllyedt Szevasztopol déli kikötőjében a PD-16 úszódokk fedélzetén a már rég kivont B-386 Varsavjanka tengeralattjáróval.

1562407216_0:290:2288:1577_600x0_80_0_0_d0e77591ee30360f93bde70faff80d64.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and gacsat
Ennyi baleset nem lehet véletlen. Lehet,hogy tényleg csak pénzért állnak sorba, vagy most jön ki minden az elmult 2 évtized pénztelensége.
 
Ennyi baleset nem lehet véletlen. Lehet,hogy tényleg csak pénzért állnak sorba, vagy most jön ki minden az elmult 2 évtized pénztelensége.

Már rég szét kellet volna bontani a II.világháborúban átadott PD-16-ot és a rajta lévő B-380-at. Ma reggel a tengeralattjáró egyébként felmerült a felszínre. A pénztelenség a fő ok. A hajójavító üzemeknél meg a hanyagság, gondatlanság okozza a tüzeseteket. A szakember is kevés.így kénytelenel mindenféle szedett-vedett embert alkalmazni. A Kuznyában is huszon évesek okozták a tüzet.
 
AGYREM ! Es hogy miert azt a sorozatos tuzesetek mutatjak. Elobb utobb a havaria meg a raketa talalkozni fognak ha igy folytatjak. Lehet lazan kezelni a dolgokat vagy inkabb felelotlenul de abbol Csernobil lesz.

Volt már olyan is, mondjuk a fej elég jól meg van erősítve mechanikai hatások és hőterhelés ellen (vissza kell térnie az atmoszférába)...

1977 Szeptemberében sikeres gyakorló ballisztikus rakétaindítás után a K-477 Pr667B (Delta I) rakéta tubusába új R-29-est töltöttek.
A darukezelő hibája miatt a betöltött rakéta oldala felhasadt, és a hipergolikus üzemanyagok hatalmas tüzet okoztak.
Mivel a tüzet nem sikerült eloltani, a balesetről értesítették a Csendes óceáni Flotta főparancsnokát, a Hadügyminisztériumot, a Központi Bizottságot, és még a Pentagont is.
A hajót a kapitány kivitte az Avacsinszki öbölbe, és 50m mélyre merült, amikor a rakéta robbanása kidobta a nukleáris fejet a hajóból, amit pár napnyi kutatás után megtaláltak.


meg ugye ez...

1985 augusztusában a K-431 pr675 (Echo-II) szenvedett hajógyári balesetet a Csazsma öbölben, Vlagyivosztok mellett.
Üzemanyag csere közben a szuperkritikussá rudak hatalmas gőzrobbanást okoztak.
Az üzemanyag töltő épület megsemmisült (benne az új üzemanyag rudakkal), tetejének darabjait 80m-re találták meg.
A robbanásban 10-en vesztették életüket, 290 munkás szenvedett 5rem fölötti sugárzást, közülük 10-en mutatták a sugárbetegség jeleit.


2019-10-17-17-48-41-Design-and-properties-of-marine-reactors-27073072-pdf-Adobe-Acrobat-Reader-DC.jpg


meg ez...

1985 szeptemberében egy Etióp (Vörös tengeri Dahlak szigeti) kikötőben vendégeskedő K-175 pr675 (Echo-II) fedélzetén megszűnt az egyik reaktor primer körének tömítettsége, és jelentős radioaktivitás szabadult ki.
Több éven át folytak titokban az Etióp kikötő mentesítésének műveletei.



Szóval nem tudsz újat mondani, már mindent vészhelyzet variációt élesben is kipróbáltak...