Szu-27 / Szu-30 / Szu-33 / Szu-35 Flanker (Szuhoj)

-h-LUb5WtXA.jpg

2TBBZqPcuR0.jpg
 
Sorry, hogy ide pofátlankodom, de szeretném megkérdezni, hogy ezeken a méretű és kategóriájú vadászbombázókon nem annyira megszokott egy ilyen kategóriájú rakétafegyverzet, ugye?
Ha ez a masina el tud vinni egy Brahmost, akkor egy Kalibr vagy H-101/102 is beleférne elvileg a repertoárba?
Ha igen, akkor egy ilyen gép secperc alatt akár hadászati fegyverzethordozóvá is válhat?
Ez azért számomra elég keménynek tűnik így elsőre.
 
Elvileg....Mivel az indiaiknak nincs stratégiai bombázójuk,így a Szu-30MKI-hoz integrálják a Brhamos-A-t. Az egyik levego-hajó a másik levego-szárazfold verzió . A most tesztelt 2,5t-s verzió szárazfoldi célpontok ellen indítható RR. Tesztje-indítása néhány hónap múlva esedékes. Az oroszok a hajók elleni verziót a Tu-142, Il-38 és Il-76 -ra integrálnák.
A H-101 megmarad a stratégiai bombázóknak-Tu-160, Tu-95.
 
Értem.
Mindenesetre az elvi lehetősége megvan annak, hogy ha az oroszok egyszer gondolnak egyet, akkor képesek akár egy-két tucat SZU-30-ból stratégiai csapásmérő erőt létrehozni.
Azért ezek a gépek a saját hatósugarukon belül jó alacsonyan is tudnak repülni (nehéz észrevenni őket időben), jól manővereznek és ezt kombinálni pl. alacsony észlelhetőségű cirkáló rakétákkal egészen új katonai kihívást jelent – nyilván nem globális, hanem regionális szinten. Gondolok itt Kelet-Európa, a Kaukázus, Közép-Ázsia vagy a Távol-Kelet határmenti régiójában.
Ez kábé olyan lenne, mintha egy lopakodó Tomahawk-ot pakolnának egy F-15-re, nem?
 
Értem.
Mindenesetre az elvi lehetősége megvan annak, hogy ha az oroszok egyszer gondolnak egyet, akkor képesek akár egy-két tucat SZU-30-ból stratégiai csapásmérő erőt létrehozni.
Azért ezek a gépek a saját hatósugarukon belül jó alacsonyan is tudnak repülni (nehéz észrevenni őket időben), jól manővereznek és ezt kombinálni pl. alacsony észlelhetőségű cirkáló rakétákkal egészen új katonai kihívást jelent – nyilván nem globális, hanem regionális szinten. Gondolok itt Kelet-Európa, a Kaukázus, Közép-Ázsia vagy a Távol-Kelet határmenti régiójában.
Ez kábé olyan lenne, mintha egy lopakodó Tomahawk-ot pakolnának egy F-15-re, nem?
Monte szép és jó de SZU-34 orosz szempontból nem tökéletesebb megoldás?
 
Értem.
Mindenesetre az elvi lehetősége megvan annak, hogy ha az oroszok egyszer gondolnak egyet, akkor képesek akár egy-két tucat SZU-30-ból stratégiai csapásmérő erőt létrehozni.
Azért ezek a gépek a saját hatósugarukon belül jó alacsonyan is tudnak repülni (nehéz észrevenni őket időben), jól manővereznek és ezt kombinálni pl. alacsony észlelhetőségű cirkáló rakétákkal egészen új katonai kihívást jelent – nyilván nem globális, hanem regionális szinten. Gondolok itt Kelet-Európa, a Kaukázus, Közép-Ázsia vagy a Távol-Kelet határmenti régiójában.
Ez kábé olyan lenne, mintha egy lopakodó Tomahawk-ot pakolnának egy F-15-re, nem?
Nem, nincs meg a hatósugara hozzá.
 
A Bharamosnak névleg 300km hatótávolságot adtak meg. Véleményem szerint az eredeti orosz változat nagyobb hatótávolságú, de nem reklámozzák. Stratégiai Légierőként aposztrofálni butaság, még utántölthetőséggel is. Az AGM-158-ast aminek -ER változatát például simán hordozhatják a Lengyel Jastrebek 1000+ km hatótávolsággal rendelkeznek, de a sima változat is nagyobb hatótávú, mint az export gyártmány Bhramos. Az orosz verzió P-800 Onix több mint 600km-es hatótávval rendelkezik. Természetesen a 3M-54 Klub (Kalibr) (amely tömegben csaknem megegyezik) természetesen nem eladó, csak az oroszoknál áll hadrendben
 
Természetesen nem a hatósugarukra gondoltam, amikor stratégiainak tituláltam, hanem az elérhető kiemelt pontcélokra – regionális szinten!

A SZU-34 hatósugara 2000 km, ha ennek csak a 60%-át vesszük figyelembe, az is 1200 km. A csökkentett méretű Brahmos az eredeti 300 km hatótávolságának csak a felével is tud 150 km-t, ergo egy SZU30/34 + Brahmos elvileg képes 1350 km-es távolságban lévő célpontra csapást mérni.
India esetében ez Pakisztán, Bangladesh illetve Mianmar szárazföldi-, illetve az Arab-tenger – Indiai-óceán – Bengáli-öböl egy jelentős részén pedig tengeri célpontokat jelenthet. (Mondjuk azt nem tudom, hogy ezek a módosított Brahmos rakéták szárazföldi célpontok ellen is bevethetőek-e, de gondolom, hogy különösebb elvi akadály nincs.)

Az oroszok esetében pedig az 1350 km hatékony csapásmérő távolság akár Kelet-Európa, akár a Kaukázus, akár a Koreai-félsziget – Japán-tenger esetében működhet. Az egy más kérdés, hogy ilyen célokra az Iszkanderek és a Kalibr rakéták mellett hamarabb fognak bevetni TU-22/95/160-as gépeket, már csak abból a megfontolásból is, mert van ilyenjük. Indiának nincs stratégiai csapásmérő légiereje, de korlátozott hatósugárban mégis képesek lesznek ezt megoldani az új kombinációjukkal.

Klasszikus értelemben a stratégiai/hadászati jelzőhöz eleve párosul a nagy hatótávolság/hatósugár is, ugyanakkor a földrajzi helyzettől függően egy relatíve közel lévő célpont is hadászati/stratégiai jelentőségű lehet – lásd a lengyel/ukrán határ és Moszkva távolságát légvonalban.
Moszkva városa mind stratégiai, mind hadászati szempontból kiemelt célpont, viszont lengyel vagy ukrán területről indítva az adott fegyvernek nem szükséges hogy hadászati/stratégiai fegyver legyen, a csapásmérés jelentősége mégis az lesz.
 
Jurij Boriszov látogatóban a KNAAZ-nál.
https://www.youtube.com/watch?time_continue=1&v=ubi2NRsCy5k
https://www.youtube.com/watch?v=VNndva_xKG0
https://www.youtube.com/watch?v=atzHbfIcgRw