Szu-27 / Szu-30 / Szu-33 / Szu-35 Flanker (Szuhoj)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 431
84 346
113
Sem katonai eszközökben sem rádiókommunikacióban nem vagyok (sajnos) kompetens, de úgy gondolom, hogy nem technikai akadálya van annak hogy analóg és digitális rádió egymással kommunikálhasson, inkább valamilyen belső stratégia a jelek értelmezésére.
Na ezt sem tudom, a híradó katoná értenek hozzá ilyen mélységeiben.
 

bel

Well-Known Member
2020. augusztus 24.
1 906
4 662
113
ezenkívül az analóg mindenben rosszabb (hatótáv, hangminőség stb) és adatkommunikációt sem tesz lehetővé.
Szia,

Termeszetesen elhiszem, ez a konkret esetben igy van, de teljesen altalanosan nem lehetne ezt igy kijelenteni.

Az analog rendszernek lehet jobb a hatotavolsaga (pl. lehet sokkal erosebb adasa), es konkretan a "hifiorultek" mind meg vannak arrol gyozodve, hogy sokkal jobb a hangminosege az analog rendszereknek, mint a digitalisaknak.

3 nagyon nagy kulonbseg van, amik altalaban akkora elonyt jelentenek, hogy ezert ugy tunik, hogy a modern rendszerek (szinte) teljesen lemondanak az analog technikakrol:
-Ugyan elso lepesben, amikor eloall a digitalis jel, akkor a gyakorlatban mindig van egy minosegromlas, utana a feldolgozasi lepesek soran lehet minosegromlas nelkul dolgozni. Ezzel szemben az analog rendszernel minden egyes lepesben kivedhetetlenul van valamekkora minosegromlas. Mivel elkepzelheto, hogy a digitalis elso lepesben nagyobb a minosegromlas, mint az analog rendszer 1-1 lepeseben, ezert lehetseges, hogy keves feldolgozasi lepes eseten az analog adja a jobb eredmenyt, de sok lepeses feldolgozasnal mindenkeppen a digitalis lesz a jobb, mert a "sok kicsi sokra megy" elv alapjan az analog rendszer sok hibaja osszeadodik. Es manapsag sok lepeses feldolgozast szokas hasznalni. Ezt nagyjabol ugy tudnam szemlelteni, hogy ha van egy darab zsineged, es megmutatod valakinek, hogy ekkorat szeretnel csak erosebbet, o hozzameri a sajat kis spargajahoz es tesz oda egy csomot, amilyen hosszu a zsineged, majd ugy dont, hogy 3 darabot osszefogva kapsz egy jo zsineget, akkor elmegy a boltba, hozzameri az elado zsineghez a kis spargajat egymas utan haromszor, megveszi, majd ezeket osszefogja, akkor volt 4 olyan feldolgozasi lepes, amiben valamekkora tevedes biztos van. Lehet ezek kicsi tevedesek, de minden egyes lepesnel osszeadodnak. Ezzel szemben, ha elso lepesben megmeri a zsinegedet, es azt mondja, hogy az 5 meter hosszu, akkor utana a boltban mar nem 3-szor hozzameri a spargajahoz, hanem azt mondja, hogy 15 meter hosszu kell neki. Vagyis a legelso meres lehet pontatlan, de utana a szamolas mar tokeletesen pontos.
-hibajavitas: egy digitalis rendszeren nagyon konnyu hibadetektalast es hibajavitast csinalni, analog rendszeren (szinte) lehetetlen.
Konkret pelda hiba detektalasra: van egy szep hosszu szamsor, akkor a vegere oda lehet irni a szamok osszeget. Ha ezt is atkuldjuk, akkor a cimzett szinten elvegzi az osszegzest, es ha neki mas jon ki, akkor detektalta a hibat.
Pelda hibajavitasra: egy tablazatban minden sorban es oszlopban kiszamoljuk az osszegeket. Ha van 1 hiba az adatatvitelben, akkor pontosan az egyik sorban nem fog stimmelni az osszeg, lehet tudni, hogy abban a sorban van hiba, es nem mashol. Ugyanigy pontosan egy oszlopban nem fog stimmelni az ellenorzo osszeg. A megoldas egyszeru: fogjuk az adott sorban az ellenorzo osszeget, es kivonjuk belole az osszes jo elemnek az erteket. Amit kapunk eredmenykent, az a hibas adat eredeti, jo erteke. (Termeszetesen ez a konkret modszer ugy mukodik, hogy 81 szam atvitelehez 100 szamot kell atvinni, es csak akkor mukodik, ha a 100 atvitt szambol 99 jol erkezik meg. Ennel vannak jobb ara'nyban teljesito modszerek a gyakorlatban, de ezt a modszert konnyu megerteni.)
-programozhato feldolgozas: az analog feldolgozasi lepeseket konkret alkatreszek vegzik, vagyis masik analog muvelethez altalaban masik alkatreszekre van szukseg, legjobb esetben is mas sorrendbe kotott alkatreszek kellenek. Tehat ha valaki kitalal egy uj dolgot, akkor fizikailag oda kell menni minden egyes berendezeshez, es atszerelni. Ezzel szemben Neumann Janos az 1940-es evekben megfogalmazott elvenek megfeleloen a digitalis feldolgozast vegzo programok ugyanolyanok, mint az adatok. Vagyis ha valaki kitalal egy uj dolgot, akkor alig kell tobbet tenni, mint egy uzenetet elkuldeni, es aki megkapja, az mar az uj modszer szerint tud dolgozni. (Csendben megjegyszem, hogy lehet olyan rendszert is csinalni, ahol nem "alig kell tobbet tenni", hanem egyaltalan semmivel sem kell tobbet tenni a programkuldeshez, mint az adatkuldeshez. Csak ennek van egy elkepesztoen nagy hatranya: ez lehetove teszi a szamitogepes virusok terjedeset, ami termeszetesen semmilyen normalis szamitogepes kornyezetben sem elfogadhato.)

Talan latszik a fentiekbol, hogy az analog es a digitalis rendszerek nagyon kulonboznek, extrem ritka, hogy keverheto legyen a ketto (vagyis technikai oka van annak, hogy a 2 szabvany nem osszeegyeztetheto).
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 431
84 346
113
Szia,

Termeszetesen elhiszem, ez a konkret esetben igy van, de teljesen altalanosan nem lehetne ezt igy kijelenteni.

Az analog rendszernek lehet jobb a hatotavolsaga (pl. lehet sokkal erosebb adasa), es konkretan a "hifiorultek" mind meg vannak arrol gyozodve, hogy sokkal jobb a hangminosege az analog rendszereknek, mint a digitalisaknak.

3 nagyon nagy kulonbseg van, amik altalaban akkora elonyt jelentenek, hogy ezert ugy tunik, hogy a modern rendszerek (szinte) teljesen lemondanak az analog technikakrol:
-Ugyan elso lepesben, amikor eloall a digitalis jel, akkor a gyakorlatban mindig van egy minosegromlas, utana a feldolgozasi lepesek soran lehet minosegromlas nelkul dolgozni. Ezzel szemben az analog rendszernel minden egyes lepesben kivedhetetlenul van valamekkora minosegromlas. Mivel elkepzelheto, hogy a digitalis elso lepesben nagyobb a minosegromlas, mint az analog rendszer 1-1 lepeseben, ezert lehetseges, hogy keves feldolgozasi lepes eseten az analog adja a jobb eredmenyt, de sok lepeses feldolgozasnal mindenkeppen a digitalis lesz a jobb, mert a "sok kicsi sokra megy" elv alapjan az analog rendszer sok hibaja osszeadodik. Es manapsag sok lepeses feldolgozast szokas hasznalni. Ezt nagyjabol ugy tudnam szemlelteni, hogy ha van egy darab zsineged, es megmutatod valakinek, hogy ekkorat szeretnel csak erosebbet, o hozzameri a sajat kis spargajahoz es tesz oda egy csomot, amilyen hosszu a zsineged, majd ugy dont, hogy 3 darabot osszefogva kapsz egy jo zsineget, akkor elmegy a boltba, hozzameri az elado zsineghez a kis spargajat egymas utan haromszor, megveszi, majd ezeket osszefogja, akkor volt 4 olyan feldolgozasi lepes, amiben valamekkora tevedes biztos van. Lehet ezek kicsi tevedesek, de minden egyes lepesnel osszeadodnak. Ezzel szemben, ha elso lepesben megmeri a zsinegedet, es azt mondja, hogy az 5 meter hosszu, akkor utana a boltban mar nem 3-szor hozzameri a spargajahoz, hanem azt mondja, hogy 15 meter hosszu kell neki. Vagyis a legelso meres lehet pontatlan, de utana a szamolas mar tokeletesen pontos.
-hibajavitas: egy digitalis rendszeren nagyon konnyu hibadetektalast es hibajavitast csinalni, analog rendszeren (szinte) lehetetlen.
Konkret pelda hiba detektalasra: van egy szep hosszu szamsor, akkor a vegere oda lehet irni a szamok osszeget. Ha ezt is atkuldjuk, akkor a cimzett szinten elvegzi az osszegzest, es ha neki mas jon ki, akkor detektalta a hibat.
Pelda hibajavitasra: egy tablazatban minden sorban es oszlopban kiszamoljuk az osszegeket. Ha van 1 hiba az adatatvitelben, akkor pontosan az egyik sorban nem fog stimmelni az osszeg, lehet tudni, hogy abban a sorban van hiba, es nem mashol. Ugyanigy pontosan egy oszlopban nem fog stimmelni az ellenorzo osszeg. A megoldas egyszeru: fogjuk az adott sorban az ellenorzo osszeget, es kivonjuk belole az osszes jo elemnek az erteket. Amit kapunk eredmenykent, az a hibas adat eredeti, jo erteke. (Termeszetesen ez a konkret modszer ugy mukodik, hogy 81 szam atvitelehez 100 szamot kell atvinni, es csak akkor mukodik, ha a 100 atvitt szambol 99 jol erkezik meg. Ennel vannak jobb ara'nyban teljesito modszerek a gyakorlatban, de ezt a modszert konnyu megerteni.)
-programozhato feldolgozas: az analog feldolgozasi lepeseket konkret alkatreszek vegzik, vagyis masik analog muvelethez altalaban masik alkatreszekre van szukseg, legjobb esetben is mas sorrendbe kotott alkatreszek kellenek. Tehat ha valaki kitalal egy uj dolgot, akkor fizikailag oda kell menni minden egyes berendezeshez, es atszerelni. Ezzel szemben Neumann Janos az 1940-es evekben megfogalmazott elvenek megfeleloen a digitalis feldolgozast vegzo programok ugyanolyanok, mint az adatok. Vagyis ha valaki kitalal egy uj dolgot, akkor alig kell tobbet tenni, mint egy uzenetet elkuldeni, es aki megkapja, az mar az uj modszer szerint tud dolgozni. (Csendben megjegyszem, hogy lehet olyan rendszert is csinalni, ahol nem "alig kell tobbet tenni", hanem egyaltalan semmivel sem kell tobbet tenni a programkuldeshez, mint az adatkuldeshez. Csak ennek van egy elkepesztoen nagy hatranya: ez lehetove teszi a szamitogepes virusok terjedeset, ami termeszetesen semmilyen normalis szamitogepes kornyezetben sem elfogadhato.)

Talan latszik a fentiekbol, hogy az analog es a digitalis rendszerek nagyon kulonboznek, extrem ritka, hogy keverheto legyen a ketto (vagyis technikai oka van annak, hogy a 2 szabvany nem osszeegyeztetheto).
Hát köszi. Nekem annyit kell erről tudni amit leírtam, de érdekes volt elolvasni!
 
  • Tetszik
Reactions: bel

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 559
84 992
113
"Az Irkutszki Repülőgépgyártó Üzem 2021-ben először gyártott négy modernizált szupermanőverezhető, többfunkciós, kétüléses Szu-30SzM2 vadászgépet a haditengerészeti légierő számára”
78,79,80,81
272664004_4801802216582849_36292194565306069_n.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and gacsat

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 746
66 439
113
Megérkezett egy adag Szu-30SzM2-es Kalinyingrádba, meg lehet őket szemlélni közelebbről is:


A hajtómű még biztos nem az AL-41F-1Sz, de ami újítást látok ( már korábban tárgyalt HUD-on túl), az a Szu-35Sz gépek belépőélének az átvétele. MAWS ugyan továbbra sincs, de a 35-ösök "rejtélyes" AESA radaros belépőéle mintha itt is meglenne. Ezek a radarok valószínűleg az EW rendszer vevőantennái és nem képesek önmagukban célfelderítésre, vagy célok befogására.

Véleményem szerint, ahogy a Szu-30SzM is egy felemás technika volt, úgy ez az első szériás SzM2-es is csak egy óvatos lépés a Szu-35Sz gépek komplexitása felé. A program futtatása érdekében az első pár gép csak részleges integráción ment keresztül és majd idővel kisakkozzák, hogy mi legyen velük.
Elviekben célszerűbb lenne a teljes Szu-35Sz architektúrát átmenteni ebbe a típusba, Irbisz radarostól, MAWS-ostúl, hajtóművestől, szenzorostúl, kabinostúl.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Megérkezett egy adag Szu-30SzM2-es Kalinyingrádba, meg lehet őket szemlélni közelebbről is:


A hajtómű még biztos nem az AL-41F-1Sz, de ami újítást látok ( már korábban tárgyalt HUD-on túl), az a Szu-35Sz gépek belépőélének az átvétele. MAWS ugyan továbbra sincs, de a 35-ösök "rejtélyes" AESA radaros belépőéle mintha itt is meglenne. Ezek a radarok valószínűleg az EW rendszer vevőantennái és nem képesek önmagukban célfelderítésre, vagy célok befogására.

Véleményem szerint, ahogy a Szu-30SzM is egy felemás technika volt, úgy ez az első szériás SzM2-es is csak egy óvatos lépés a Szu-35Sz gépek komplexitása felé. A program futtatása érdekében az első pár gép csak részleges integráción ment keresztül és majd idővel kisakkozzák, hogy mi legyen velük.
Elviekben célszerűbb lenne a teljes Szu-35Sz architektúrát átmenteni ebbe a típusba, Irbisz radarostól, MAWS-ostúl, hajtóművestől, szenzorostúl, kabinostúl.
Megint egy harmadik vonalas cucc, ami jobb híján az első vonalba kerül.
 
  • Vicces
Reactions: ghostrider

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 559
84 992
113
Megérkezett egy adag Szu-30SzM2-es Kalinyingrádba, meg lehet őket szemlélni közelebbről is:


A hajtómű még biztos nem az AL-41F-1Sz, de ami újítást látok ( már korábban tárgyalt HUD-on túl), az a Szu-35Sz gépek belépőélének az átvétele. MAWS ugyan továbbra sincs, de a 35-ösök "rejtélyes" AESA radaros belépőéle mintha itt is meglenne. Ezek a radarok valószínűleg az EW rendszer vevőantennái és nem képesek önmagukban célfelderítésre, vagy célok befogására.

Véleményem szerint, ahogy a Szu-30SzM is egy felemás technika volt, úgy ez az első szériás SzM2-es is csak egy óvatos lépés a Szu-35Sz gépek komplexitása felé. A program futtatása érdekében az első pár gép csak részleges integráción ment keresztül és majd idővel kisakkozzák, hogy mi legyen velük.
Elviekben célszerűbb lenne a teljes Szu-35Sz architektúrát átmenteni ebbe a típusba, Irbisz radarostól, MAWS-ostúl, hajtóművestől, szenzorostúl, kabinostúl.
Megérkeztek Kalinyingrádba a Csernyahovszk légibázisra(Balti flotta) a 4 új még nem teljesen Szu-30SzM2 verzió. A Szu-35Sz -re optimalizált Szu-30SzM2 verzió, tehát Irbis radarral és 117Sz hajtómüvel még teszteleés alatt. 2023-ra igérik az új gépet, de addig ez a köztes megoldás a Balti-flotta haditengerészeti légierő megerősítésére. 21 gépet rendeltek és ezekkel váltják a Szu-24M/MR gépeket.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 746
66 439
113
Megint egy harmadik vonalas cucc, ami jobb híján az első vonalba kerül.
Minden relatív. Ha a kidolgozott forgatókönyv lépcsős modernizációt ír elő, akkor a teljeskörű upgrade-re felkészített sárkányok előbb kerülnek leszállításra és menet közben hozzák fel őket a tervezett végső szintre.
Csak így tudják megcsinálni azt, hogy a fejlesztés és a gyártás egy időben, átfedéssel történjen, amely révén az egész folyamat szempontjából kulcsfontosságú beszállítói láncnak sem kell tétlenül malmoznia. Mert amúgy ez a legdrágább egy gyártásban.
Ugyanis azt lehet látni, hogy a most átadott Szu-30SzM2-esekből pont azok a komponensek hiányoznak, amelyeket a még mindig gyártásban levő Szu-35Sz program is be tud fogadni.
Az tehát a terv, hogy amint leáll az utolsó Szu-35Sz gyártása is a KnAAZ-nál, azonnal folytatódhasson a Szu-30SzM2-esek átépítése az Irkut-nál, ahogy azt már kommunikálták korábban is. Tehát az Irkut-nak és a Szuhoj irodának annyi ideje van az integrációs munkálatokra, ameddig a Szu-35Sz gyártás kitart.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Minden relatív. Ha a kidolgozott forgatókönyv lépcsős modernizációt ír elő, akkor a teljeskörű upgrade-re felkészített sárkányok előbb kerülnek leszállításra és menet közben hozzák fel őket a tervezett végső szintre.
Csak így tudják megcsinálni azt, hogy a fejlesztés és a gyártás egy időben, átfedéssel történjen, amely révén az egész folyamat szempontjából kulcsfontosságú beszállítói láncnak sem kell tétlenül malmoznia. Mert amúgy ez a legdrágább egy gyártásban.
Ugyanis azt lehet látni, hogy a most átadott Szu-30SzM2-esekből pont azok a komponensek hiányoznak, amelyeket a még mindig gyártásban levő Szu-35Sz program is be tud fogadni.
Az tehát a terv, hogy amint leáll az utolsó Szu-35Sz gyártása is a KnAAZ-nál, azonnal folytatódhasson a Szu-30SzM2-esek átépítése az Irkut-nál, ahogy azt már kommunikálták korábban is. Tehát az Irkut-nak és a Szuhoj irodának annyi ideje van az integrációs munkálatokra, ameddig a Szu-35Sz gyártás kitart.
Nem éppen erre gondoltam. Az első vonalnak vagy tíz éve a Szu-57eseknek kéne lenni. 70 dbnak. Második vonalnak a Szu-35ösöknek.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 746
66 439
113
Nem éppen erre gondoltam. Az első vonalnak vagy tíz éve a Szu-57eseknek kéne lenni. 70 dbnak. Második vonalnak a Szu-35ösöknek.
Tíz éve 2012 volt. A Szu-35-ös és a Szu-57-es program is egyaránt 2003-ban kezdődött. A Szu-35-ösből, a sárkány miatt előbb lett száriagyártás, hiszen az már 2012-ben megindult.
A Szu-57-es fejlesztése a legsoványabb tíz éves periódussal számolva is 2013 után érhetett volna végett, de az ötödik generáció mindenhol legalább húsz évet igényelt.
Az oroszokat 2014 óta szankciók sújtják. Az is csoda, hogy idáig eljutottak.

Szankciók nélkül a Szu-57-esből kb mostanra kellene lennie 70 darabnak, de szigorúan csak a technológiailag kevésbé rizikós első változatból.

Ez most két dolgot jelent:
  • Reálisan, a Szu-57-es fejlesztési programja a szankciók miatt legalább 25 évet fog igénybe venni - jobb esetben
  • Ahhoz képest, hogy ez reálisan 2027-2028 körüli gyártásfelfutást jelenthetne a végleges dizájnt illetően, a mostani alacsony ütemű előállítás tulajdonképpen idejében zajlik
A baj csak az, hogy nem ez a világszínvonal.
Te úgy érted, hogy aki az USA-val akar konkurálni, annak az USA szintjét kell tartania.
Akkor ez azt is feltételezné, hogy amíg az USA az ATF és később a JSF tenderrel volt elfoglalva, akkor az oroszoknak is hasonló gazdasági-technológiai szinten kellett volna állni. Tudjuk, hogy ez nem így volt. Az oroszok is tudják ezt. Ők bő tíz évvel később kezdték meg a maguk ötödik generációs harcászati repülőgép fejlesztését és még erre jött rá a nyolc éve tartó embargó is.

Többek között ezért van prioritása a nukleáris fegyverzetnek és a harctéri ballisztikus rakétafegyverzetnek, mint amilyen az Iszkander is. Továbbá, ezért fontos az Sz-400-as projekt is.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Tíz éve 2012 volt. A Szu-35-ös és a Szu-57-es program is egyaránt 2003-ban kezdődött. A Szu-35-ösből, a sárkány miatt előbb lett száriagyártás, hiszen az már 2012-ben megindult.
A Szu-57-es fejlesztése a legsoványabb tíz éves periódussal számolva is 2013 után érhetett volna végett, de az ötödik generáció mindenhol legalább húsz évet igényelt.
Az oroszokat 2014 óta szankciók sújtják. Az is csoda, hogy idáig eljutottak.

Szankciók nélkül a Szu-57-esből kb mostanra kellene lennie 70 darabnak, de szigorúan csak a technológiailag kevésbé rizikós első változatból.

Ez most két dolgot jelent:
  • Reálisan, a Szu-57-es fejlesztési programja a szankciók miatt legalább 25 évet fog igénybe venni - jobb esetben
  • Ahhoz képest, hogy ez reálisan 2027-2028 körüli gyártásfelfutást jelenthetne a végleges dizájnt illetően, a mostani alacsony ütemű előállítás tulajdonképpen idejében zajlik
A baj csak az, hogy nem ez a világszínvonal.
Te úgy érted, hogy aki az USA-val akar konkurálni, annak az USA szintjét kell tartania.
Akkor ez azt is feltételezné, hogy amíg az USA az ATF és később a JSF tenderrel volt elfoglalva, akkor az oroszoknak is hasonló gazdasági-technológiai szinten kellett volna állni. Tudjuk, hogy ez nem így volt. Az oroszok is tudják ezt. Ők bő tíz évvel később kezdték meg a maguk ötödik generációs harcászati repülőgép fejlesztését és még erre jött rá a nyolc éve tartó embargó is.

Többek között ezért van prioritása a nukleáris fegyverzetnek és a harctéri ballisztikus rakétafegyverzetnek, mint amilyen az Iszkander is. Továbbá, ezért fontos az Sz-400-as projekt is.
Ebből egy szót sem vitatok. Hanem az oroszok csak az USÁhoz mérik magukat. Látod, Ny-Eut nem is tekintik tárgyalópartnernek
Most is szívóskodnak velük, mert azt hiszik, Putyi úgysem vet be atomot, mása meg nincs.
Másrészt szerintem Oroszország még a jelenlegi vacak állapotában is túléli az USÁt. Úgy, hogy nekik sincs már száz évük.
 

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
16 495
59 958
113
Az oroszok hasonlitgatása az US-hez azèrt egy règi reflex és nevetseges. Nem a SZU idejét éljük már régóta.
Az orosz cuccokat annak fényében kell kizárólag nézni, hogy megfelelnek-e az orosz céloknak. A közelmúlt azt mutatja, hogy igen.
Pl. A buta bombákkal is jõl boldogultak Sziriâban stb.
Az US fejlesztèsek sok területen inkâbb öncélúnak nevezhetöek, mint szükségesnek.
 

therob

Well-Known Member
2012. december 26.
925
256
63
Ezek az SzM2-k új gyártásúak? A sötétszürke színről többen mondtátok itt, hogy nem lesz több ilyen gép. Ezzel szemben a tengerészeti MiG-29-esek és a Szu-30-asok mind ilyen színűek felül, alul pedig kék-szürke foltosak.
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 559
84 992
113
Ezek az SzM2-k új gyártásúak? A sötétszürke színről többen mondtátok itt, hogy nem lesz több ilyen gép. Ezzel szemben a tengerészeti MiG-29-esek és a Szu-30-asok mind ilyen színűek felül, alul pedig kék-szürke foltosak.
Még 2020-ban rendelt az orosz VM 21 új Szu-30SzM(2) gépet a haditengerészeti légierő számára. A Balti-flotta Szu-24M/MR cseréje zajlik jelenleg az új gyártású gépekkel. A légierőnél már nem használnak fekete festéket.
 
  • Tetszik
Reactions: ghostrider

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Az oroszok hasonlitgatása az US-hez azèrt egy règi reflex és nevetseges. Nem a SZU idejét éljük már régóta.
Az orosz cuccokat annak fényében kell kizárólag nézni, hogy megfelelnek-e az orosz céloknak. A közelmúlt azt mutatja, hogy igen.
Pl. A buta bombákkal is jõl boldogultak Sziriâban stb.
Az US fejlesztèsek sok területen inkâbb öncélúnak nevezhetöek, mint szükségesnek.
És hogy nem boldogultak Grúziában.
Úgy kellett már nekik Szíria, mint egy falat kenyér. Nem is a fegyverek miatt, hanem vezetési gyakorlat miatt.
 
  • Tetszik
Reactions: aquarell