ezenkívül az analóg mindenben rosszabb (hatótáv, hangminőség stb) és adatkommunikációt sem tesz lehetővé.
Szia,
Termeszetesen elhiszem, ez a konkret esetben igy van, de teljesen altalanosan nem lehetne ezt igy kijelenteni.
Az analog rendszernek lehet jobb a hatotavolsaga (pl. lehet sokkal erosebb adasa), es konkretan a "hifiorultek" mind meg vannak arrol gyozodve, hogy sokkal jobb a hangminosege az analog rendszereknek, mint a digitalisaknak.
3 nagyon nagy kulonbseg van, amik altalaban akkora elonyt jelentenek, hogy ezert ugy tunik, hogy a modern rendszerek (szinte) teljesen lemondanak az analog technikakrol:
-Ugyan elso lepesben, amikor eloall a digitalis jel, akkor a gyakorlatban mindig van egy minosegromlas, utana a feldolgozasi lepesek soran lehet minosegromlas nelkul dolgozni. Ezzel szemben
az analog rendszernel minden egyes lepesben kivedhetetlenul van valamekkora minosegromlas. Mivel elkepzelheto, hogy a digitalis elso lepesben nagyobb a minosegromlas, mint az analog rendszer 1-1 lepeseben, ezert lehetseges, hogy keves feldolgozasi lepes eseten az analog adja a jobb eredmenyt, de sok lepeses feldolgozasnal mindenkeppen a digitalis lesz a jobb, mert a "sok kicsi sokra megy" elv alapjan az analog rendszer sok hibaja osszeadodik. Es manapsag sok lepeses feldolgozast szokas hasznalni. Ezt nagyjabol ugy tudnam szemlelteni, hogy ha van egy darab zsineged, es megmutatod valakinek, hogy ekkorat szeretnel csak erosebbet, o hozzameri a sajat kis spargajahoz es tesz oda egy csomot, amilyen hosszu a zsineged, majd ugy dont, hogy 3 darabot osszefogva kapsz egy jo zsineget, akkor elmegy a boltba, hozzameri az elado zsineghez a kis spargajat egymas utan haromszor, megveszi, majd ezeket osszefogja, akkor volt 4 olyan feldolgozasi lepes, amiben valamekkora tevedes biztos van. Lehet ezek kicsi tevedesek, de minden egyes lepesnel osszeadodnak. Ezzel szemben, ha elso lepesben megmeri a zsinegedet, es azt mondja, hogy az 5 meter hosszu, akkor utana a boltban mar nem 3-szor hozzameri a spargajahoz, hanem azt mondja, hogy 15 meter hosszu kell neki. Vagyis a legelso meres lehet pontatlan, de utana a szamolas mar tokeletesen pontos.
-
hibajavitas: egy digitalis rendszeren nagyon konnyu hibadetektalast es hibajavitast csinalni, analog rendszeren (szinte) lehetetlen.
Konkret pelda hiba detektalasra: van egy szep hosszu szamsor, akkor a vegere oda lehet irni a szamok osszeget. Ha ezt is atkuldjuk, akkor a cimzett szinten elvegzi az osszegzest, es ha neki mas jon ki, akkor detektalta a hibat.
Pelda hibajavitasra: egy tablazatban minden sorban es oszlopban kiszamoljuk az osszegeket. Ha van 1 hiba az adatatvitelben, akkor pontosan az egyik sorban nem fog stimmelni az osszeg, lehet tudni, hogy abban a sorban van hiba, es nem mashol. Ugyanigy pontosan egy oszlopban nem fog stimmelni az ellenorzo osszeg. A megoldas egyszeru: fogjuk az adott sorban az ellenorzo osszeget, es kivonjuk belole az osszes jo elemnek az erteket. Amit kapunk eredmenykent, az a hibas adat eredeti, jo erteke. (Termeszetesen ez a konkret modszer ugy mukodik, hogy 81 szam atvitelehez 100 szamot kell atvinni, es csak akkor mukodik, ha a 100 atvitt szambol 99 jol erkezik meg. Ennel vannak jobb ara'nyban teljesito modszerek a gyakorlatban, de ezt a modszert konnyu megerteni.)
-
programozhato feldolgozas: az analog feldolgozasi lepeseket konkret alkatreszek vegzik, vagyis masik analog muvelethez altalaban masik alkatreszekre van szukseg, legjobb esetben is mas sorrendbe kotott alkatreszek kellenek. Tehat ha valaki kitalal egy uj dolgot, akkor fizikailag oda kell menni minden egyes berendezeshez, es atszerelni. Ezzel szemben Neumann Janos az 1940-es evekben megfogalmazott elvenek megfeleloen a digitalis feldolgozast vegzo programok ugyanolyanok, mint az adatok. Vagyis ha valaki kitalal egy uj dolgot, akkor alig kell tobbet tenni, mint egy uzenetet elkuldeni, es aki megkapja, az mar az uj modszer szerint tud dolgozni. (Csendben megjegyszem, hogy lehet olyan rendszert is csinalni, ahol nem "alig kell tobbet tenni", hanem egyaltalan semmivel sem kell tobbet tenni a programkuldeshez, mint az adatkuldeshez. Csak ennek van egy elkepesztoen nagy hatranya: ez lehetove teszi a szamitogepes virusok terjedeset, ami termeszetesen semmilyen normalis szamitogepes kornyezetben sem elfogadhato.)
Talan latszik a fentiekbol, hogy az analog es a digitalis rendszerek nagyon kulonboznek, extrem ritka, hogy keverheto legyen a ketto (vagyis technikai oka van annak, hogy a 2 szabvany nem osszeegyeztetheto).