Szu-27 / Szu-30 / Szu-33 / Szu-35 Flanker (Szuhoj)

"Mr Maliki also said that Iraq had bought a number of used Sukhoi fighter jets from Russia and Belarus.

He said the aircraft could be flying missions in Iraq "within a few days"."

http://www.bbc.com/news/world-middle-east-28033684

Jet delivery fejezet.
 
<blockquote rel="molnibalage">Egy fegyvertelen gép ellen elég tágak a lehetőségeid... Talán még infracsapda sem volt a másik gépen...

Pont most írtad fentebb, hogy az "egyszámjegyes kill ratio" nem jó semmire, akkor most innentől kezdve miről beszélünk? Ilyen alapon ezek a rakéták is indulhattak NEZ-en kívülről.

Nem azt mondtam, hogy az R-73 a legjobb fegyver, de az akkori orosz technika egyik kiemelkedő darabja. </blockquote>

Az AF és ODS esetén ismertek az indítási távolságok magasságok és kb. a sebességekt... Az afrikai esetben nem, de ki az a marha, aki NEZ-en kívül eregetné a rakétát egy fegyvertelen UB ellen...?
 
Én a statikus részre írtam egy példát. mert a repült órák és a leszállások mennyisége korlátozott.
De nem azért, mert a rakéta kettétörne. Ember kapjál már a fejdezhez indítás után a rakéta pillanatoka alatt kapthat 25-35G-t is. A leszálláskor nem tartósan van ekkora terhelés, hanem nagyon pontszerű ütődés.

Hogy egy rakéta hányszor tud leszállni a gép szárnyain, 20x vagy 300x, ahoz az égvilágon semmi köze sem az üveg karcolódásának, se a napsugárzásnak, se annak, hogy lent 50 fent meg -50 fok van, kizárólag ahoz van, hogy mennyire van masszívra összerakva az egész szerkezet.

Wrong... Nem a rakéta lesz strukturálisan öreg. A precízió része nem bírják azt, hogy mondjuk egy hordozóra 3-4 m/s süllyeddésel odacsapják azt megérezi a precíziós mechanika, de kurvára semmi köze a rakétatestnek, mikor az kibír ennél 20-szor nagyobb terhelést tetszőlgesen hosszú ideig..
 
Az x maximális terhelést csökkented a szerkezet gyengítésével, a v sebességet növeled mivel a rakéta a kisebb tömeg miatt jobban kihasználja a rendelkezésre álló tüzelőanyagot. Nem kell hozzá atomfizikusnak lenni, hogy ha ugyanakkora r sugarú íven akarunk fordulni nagyobb sebességgel, akkor bizony a terhelés is több lesz. Az eredmény az, hogy a szerkezet elszállt. Miért? A terhelést növeltük, a teherbírást meg csökkentettük. Korábban egyensúlyban volt a kettő, most meg teljesen hazavágtuk. Kell még magyarázni

Így van. Elég fájdalmasnak tartom, hogy ez magyarázni kell, mert ezek szerint egyeseknek a középiskolás fizika is túl magas...
 
Úgyhogy a kinematikai hatótávolság tekintetében az R-73 nem marad alul.
És én hol mondtam ilyet...? Pontosan azt mondtam, hogy gyakorlatilag azonosnak tekinthető és nagyon nagy magasságban az R-73 sanszosan némi előnnyel bír, de ez adatok hiányában nehezen bizonyíható.
 
@laiki
Te most tényleg nekem magyarázod az aerodinamikát, kinematikát, mikor én tartottam ennél jóval hosszabb kiselőadást n+1 esetben...?

Az sem túl tisztességes az orosz technikával szemben, ha az amcsi technikánál a legtöbb repült órát tartó rekordereket említi meg valaki, míg az orosz technikánál a negatív kirívó eseteket.

Az orosznál semmiféle kirívó példa nem volt. A gyártó szerint az élettartam 20 repült óra/leszállás táján van/volt az R-27 és R-73 esetén. A másik rakétánál több száz óra az átlag... Bocs, de ezen nincs mit szépíteni. Az R-77-ről 2009 táján volt adat, amikor az indiaiak kiakadtak, hogy a tárolt R-77-ek komoly százaléka még a legalapvetőbb teszteken sem ment át, gépre sem lehetett őket tenni, hogy ott derüljön ki, hogy egyáltalán indítható. Abban 50 óra és 50 felszállás volt megadva élettartamnak. 2010 táján az R-77 nem tudja azt, amit az AIM-7/9 L/M szériái tudtak 20+ éve. No comment...

Egyéblént ugyanezen hír az izraeli Popeye fegyverről is elég lesújtó adatokkal szolgált.
 
<blockquote>És akkor ha végsebességnél kell irányba rántani a rakétát akkor szétszakad vagy mi? A szoftver meg feldob egy error ablakot, hogy sajnáljuk a mérnökök spórolási kényszere miatt meghalt.
A legnagyobb erőhatások indításkor keletkeznek, a végsebességen manőverezés ezt valószínűleg meg sem közelíti.</blockquote>

Ez sem igaz, se erőhatás sem igénybevétel szempontjából. A rakéták kb. 5-6 másodperc alatt gyorsulnak fel mondjuk 300 m/s-ról 900 m/s tájára közepes magasságon vagy még ennyire sem. Ez alig 10G-s vízszintes gyorsulás és axiális irányban, ha a kezdetkor nem végez manővereket. Ehhez képest a végfázisban, ha van elég felhajtóerő vagy AIM-9L/M esetén indítás után a normál irányú gyorsulás 20G+ is lehet...

A középiskolás fizika is túl magas neked...
 
Ilyenkor érzem az, hogy mi a fansznak tépem én a számat...? Valaki 4 év után is pont olyan tudatlan... Mintha a falnak beszélnék...
 
Az AF és ODS esetén ismertek az indítási távolságok magasságok és kb. a sebességekt... Az afrikai esetben nem, de ki az a marha, aki NEZ-en kívül eregetné a rakétát egy fegyvertelen UB ellen...?

Ez egy igen jó kérdés, de azt előre tudták, hogy fegyvertelen? Ezt még 1 mérföldön belül sem mindig lehet könnyen megmondani. Mondjuk ha úgy kezdődik hogy beülnek mögé akkor persze más tészta.
 
Molni!

néhány apróbb megjegyzés:

Először is nem vitatom az amerikai légiharcrakéták sokkal magasabb élettartamát a többiekéhez képest, amit írok nem ennek a cáfolatára írom, mielőtt, bárki félreértené.

Továbbra is a körülmények ismerete nélkül, de az hogy egy gép fegyvertelen, az ebben az esetben nem hátrány, hanem előny, hiszen jobban manőverezik szerintem.

Az indiai eset, akkor lenne perdöntő, ha lett volna ott amerikai rakéta is. Pont az izraeli rakéta miatt (ami nyugati alkatrészekből áll) feltételezhető, hogy az indiaiak, nem biztos, hogy betartották a tárolási előírásokat.

Az AIM-7/9 rakéták (ha jól tudom) némileg egyszerűbb szerkezetűek és elektronikájúak, mint az R-77. (Ha ne, akkor előre is köszönöm a javítást).

Természetesen, mint az tudod, ha más területen de ismerem a két technika közötti különbséget, így nem vitatom az alapállítást, a szovjet rakéták sokkal kisebb élettartamát. Csupán csak arra szeretném felhívni a figyelmedet, hogy az általad közölt adatok csak a különbség szemléltetésére, de nem perdöntőek.

TG

Ui. hol történt Afrikában az ez az eset?
 
Továbbra is a körülmények ismerete nélkül, de az hogy egy gép fegyvertelen, az ebben az esetben nem hátrány, hanem előny, hiszen jobban manőverezik szerintem.

Ha mondjuk csak 2-4 R-73 van egy gépen az annyira minimális plusz tömeg és légellenállás, hogy a tüzelőanyag szint eltérésnak keményebb hatása van. Az R-73 szempontjából meg nem számít, mert az orosz fanok és az oroszok szerint - és az elmélet szerint is - amíg a TVC segít a hajómű működése alatt, addig nincs olyan vadászgép, ami képes lenne kimanőverezni a rakétát. A jelek szerint azonban ez vagy sikerült - tehát a rakéta mégsem tudja azt, amit - vagy több műszaki meghibásodás volt, vagy a pilóta szimplán rosszul használta a fegyvert. Sajnos bővebb leírás az esetről nincs.

India és R-77

http://trishulgroup.blogspot.hu/2009/07/r-77-bvraam-handlingstorage-procedures.html
 
Megérkeztek irakba az elso Szuchojok.
Nouri Al Maliki FB oldalán
https://www.facebook.com/nourikamelalmaliki
 
Vlagyimir Michajlov, az orosz légiero volt parancsnoka, jelenleg a harci repulogépek beszerzéséért felelos ma egy rádionak adott nyilatkozatában kijelentette , hogy 2015 -ben 56-64 új SzU-35Sz megrendelésérol írnak alá szerzodést. 2015-ben osszesen 170 drb új repulogép lesz rendelve.

Szavai szerint hamarosan aláírásra kerul Kínával a Szu-35 eladásárol szolo szerzodés.
 
Mekkora a gyártókapacitásuk? Rendben, hogy 170 gép, de azt mennyi idő alatt gyártják le? Gondolom nincs egy évi 100 gépes gyártósor, mint az F-35-nél.