Attól nem kell tartani, hogy ilyen gépek fognak rozsdásodni Batajnicán, mert szerintem az oroszok ilyet csak pénzért adnak, Szerbiának meg csak szaros gatyája van jelenleg, meg kb. 35 milliárd euró államadóssága, köszönhetően a 9 éve hatalmon lévő Alekszandar Vucsity-nak és a vásárolt diplpmás "szakértőinek". Jelenleg az ország természeti kincseinek eladásából próbálnak zsebpénzt szerezni, semmivel sem törődve... Bocsánat az OFF-ért.
Hungary recorded a Government Debt to GDP of 73.40 percent of the country's Gross Domestic Product in 2023. This page provides - Hungary Government Debt To GDP - actual values, historical data, forecast, chart, statistics, economic calendar and news.
tradingeconomics.com
Serbia recorded a Government Debt to GDP of 52 percent of the country's Gross Domestic Product in 2023. This page provides - Serbia Government Debt To GDP - actual values, historical data, forecast, chart, statistics, economic calendar and news.
tradingeconomics.com
Egyetlen szám nem túl sokat mond. De ha már azt hozzuk fel, hogy "Alex" eladósította az országát és ezért esélye nincs nagyobb szabású haderő reformra, akkor vessük össze egy pillanatra, hogy mi 2010-ben 85%-on álltunk és onnan jöttünk le 2020-ig 65%-ig, ahol a vírus miatt felugrott megint 80%-ig és ez nem bázis hatás lesz, hanem az elkövetkezendő évtizedben vérrel és verejtékkel visszafizetendő hitelfelvétel.
Eközben Szerbia az említett kétbalkezes vezető alatt 43%-ról indult 2010-ben, a csúcsot ők 2015-ben a népvándorlás alatt érték el 70%-kal -ami alatt mi csak pár évig tudtunk lenni, náluk ez a harang fordulópontja- és a járványig lejöttek 52%-ra és ugyan ettől a forrástól nem tudok 2020-as grafikont adni, de egyébként 65%-ot írnak jelenleg több különböző forrásban.
Ha mi 75% felett voltunk, mikor a Z2026-ot elkezdtük, akkor pusztán az adósság mértéke miért is igazolná ezt a tételmondatot? Még ha maga az állítás elég valószínűnek is tűnik, mármint önmagában az, hogy túl hamar nem lesz 5. generációs gépük. De ezt több okkal közül nem gazdaságival indokolnám, hanem első sorban mert kicsivé zsugorodott az ország területe, rengeteg NATO radarral van körül véve. Az utánpótlás megszervezése -mondjuk háborús helyzetben egy motor csere- nagyon beszűkült lehetőségekkel rendelkezne egy NATO blokád esetén. Stb.
A pozitívumok meg jóval szerényebbek lennének. Mondjuk egy század lopakodó nem sokat jelentene egy újabb NATO-légi hadjárat esetén és vereség esetén a technológia ellenség kezébe is kerülhet. Illetve bármikor előállhat egy olyan helyzet, hogy nyugat-barát erő kerül hatalomra, vagy a jelenlegi vezetés is dönthet váratlanul.
Oo. szempontjából meg kevés a jelentőségük, a Balkánról kiszorultak. Hamarabb adnak el nekik légvédelmi eszközöket, mint 5. gen repülőt.
Ennyi erővel akkor azt a kérdést sem lehet értelmezni, hogy melyik nagyhatalomnak van a pl. legütősebb tengó flottája, a legütősebb tüzérsége, a leghatékonyabb szárazföldi hadereje, satöbbi...
Ha itt valóban vannak igazi szakértői ezeknek a témáknak, akkor azok tudnak rövid választ adni ezekre a kérdésekre. Ráadásul tétje sincs a dolognak semmi, ezek csak személyes vélemények és pont.
Nem akarom elhinni, hogy pont Ti, akik éjjel-nappal ebben éltek, nem tudtok rangsorolni.
Nem vagyok szakértő, de én vállalkozom a tippre.
1. Oroszország- Jelentős technológiája van, ami hazai gyártáson alapszik. Koszovó kapcsán bebizonyosodott, hogy nem olyan védtelenek a lopakodó technológiával szemben sem, mint ahogy sokan gondolták volna. Az USA légi fölénye miatt rá voltak kényszerülve mindig, hogy valamivel ellensúlyozzák. Én úgy tudom, hogy Izraellel szemben ők azok, akik interkontinentális rakéták elleni védelemben is kellett gondolkodniuk. Vagyis csapat légvédelemtől kezdve az atomcsapásig elég nagy skálán fel vannak szerelkezve.
Elhangzott a nagy terület és sok elavult rendszer, de úgy tudom, hogy igyekeztek mindig hálózatba kötni ezeket és az együttműködéssel az elavult típusokat is használni/beépíteni képesek ezeket. Egy Sz-400-as mellett egy KUB nem "a gyenge szem a láncban", hanem amint megkapja az integrációs frissítést, egy gyengébb képességű biztonsági tartalék... amolyan olcsó rakétával az olcsó célokat.
2, Izrael- Jelentős technológiája van még mindig, amit Oo-hoz hasonlóan nagy részt hazai gyártásra alapoznak. De sokszor az USA technológia importjára szorulnak egész hadipart nézve, náluk már nem kizárólagos a csúcstech hazai mindent egybe gyártás. Nagyon speciális a veszélyeztetettsége és erre a többi országtól eltérő, speciális választ adnak. De például fix, hogy nem számoltak komolyabban Oo-ból vagy USA-ból érkező több száz atomrakéta kivédésének lehetőségével. Viszont a többi nagy kihívójával szemben a versenyben az ő légvédelme folyamatosan tesztelve van. Többször néztek már szembe sufni rakéták tömege mellett ellenséges drónokkal is és egyéb módon is állandóan próbára teszik az ellenségeik a képességüket. Ez nálam fontos szempont, hogy nem autóskártyázás van az ő esetében szó, hanem gyakorlott kezelő személyzet és saját kihívásaik terén kipróbált rendszer. Magyarország számára különösen érdekes lehet majd az, hogy sokat gondolkodnak a költségeken és az arányszámokon, még ha ez idáig nem is tudták megoldani, hogy olcsóbb legyen lelőni a primitívebb rakétákat, mint amennyiért gyártják őket.
Én a kis méretet legalább annyira hátránynak, mint előnynek sorolnám. Oroszország esetén például nem tudod elérni Moszkvát akkor sem, ha túlterheled a rendszert. Pusztán néhány határszéli város kaphatja az állást hadüzemeknél meg fronton harcoló csapatok. Még egy Kína sem lenne képes egy váratlan csapással megsemmisíteni minden ruszki csapatot vagy kormányzati épületekben kárt tenni. (Kivéve, ha az atomrakéták átjutnak a védelmen.) Egy utolsó vérig háborúban legalább olyan jó védelem a nagy terület és az elrettentő erő a garantált utánpótlás miatt, mint amekkora kihívás megfelelően levédeni egy meglepetésszerű támadással szemben. (Hiába mind a ketten atomhatalmak, az elmúlt 70 évben a nagy terület és nagy mozgósítható tartalék megvédte a muszkát még a támadás megindításától is, a gyakorlat azt mutatja, hogy Izrael kis területen magas szinten szervezett védelmét viszont folyamatosan próbára tették gyakorlatilag évente és az utolsó rossz lépés választja el őt attól, hogy hosszan elnyúló, kis területű államot a tengerbe szoríthassák.)
3, 4, Kína és USA- Gondolom ezt nem kell magyaráznom. Teljesen ingoványos területre tévedtünk. Kína folyamatosan északi szomszédjától tech transzferrel dolgozik hadipar terén. De a Jövőt illetően hiba lenne leírni. És a jelenlegi képességei ismeretlenek. Nem tudunk arról, hogy olyan gyakorlati tapasztalatokat szerzett volna, mint Oroszország Szerbia bombázása vagy Szíria kapcsán a saját fegyvereit illetően és nem hallottunk légvédelmi szakemberekről, akik külföldi országban misszióztak volna.
USA a légi fölény miatt megtehette, hogy atomcsapás kivételével szinte semmire nem készül fel. Ennek ellenére Romániában és Lengyelországban ők kezelik a híres rakétapajzsot és üzemeltetik az egész bázist. Rendelkezik technológiával, de ezek nem mindig kizárólag hazai alkatrészekkel dolgoznak. Én hiszem, hogy messze jobb képességei és gyakorlati tapasztalatai lennének kiépíteni egy akár jobb helyezést érdemlő légelhárítást, de ettől még nem vált prioritássá. Aszem az első öböl-háború idején volt, hogy a Patriotok befürödtek a Scudok ellen, ahogy nem olyan rég iraki bázisokat rakétáztak az irániak.
Ettől függetlenül az USA-t az első négybe sorolnám valahol Kína környékén, hiszen egy tényleges háború nem egyik napról a másikra dőlne el -még Jugo méreteiben sem, de ilyen terület esetén meg pláne legalább egy I. és II. vh idejében kellene gondolkodni- és pusztán a védelmi ipar kapacitása a megteremtésre és az etetésre háborút eldöntő tényező lehet.
Ha más szempontrendszert vonunk be, akkor természetesen más eredményt kapunk, de nekem ezek voltak:
-légvédelmi eszközök terén hadipar (mennyire kitett embargónak, illetve világpiaci hiány esetén képes-e magának gyártani)
-védelmi ipar technológiai fejlettsége (amit nem tudunk hogy működik, azt igazán nem is birtokoljuk; stealth elleni felkészültségtől a legkülönbözőbb veszélyek elleni válaszok)
-az ország területe mennyire teszi ütésállóvá légicsapással szemben (ország mérete és hosszanti kiterjedésének aránya)
-rendszerben álló eszközök (bármilyen andalítónak hangzik, hogy amikor háború lesz végtelen kapacitással rendelkezik az ipar, az első napon mégis mire is lennénk képesek?)