Szu-75 / Su-75 Checkmate - Új orosz könnyű vadászgép (Szuhoj)

[Capslock27]

Az USA és az oroszok nem ugyan arra a piacra gyártanak, sok esetben.

.
.
Az USA és az oroszok (egykor szovjetek) ket politikai vilagrendet kepviseltek, es a hozzajuk csatlakozo, vagy hozzajuk eröltetett orszagokat igyekeztek egyforma minösegu fegyverekkel ellatni, hogy felkeszuljenek egymas elleni kisebb-nagyobb haborukra. En eddig nem lattam leirva, hogy az oroszok kijelentik, hogy ök mar csak a masodvonalbeli piacot, a lepattanot celozzak meg eleve. Olyan piacokon, mint pl India, Tajföld, Vietnam, Del-Amerikai orszagok, stb ahol kb versenyez a nyugati es az orosz technika a megrendelesert, ott nem tudom eleg lesz-e ez.
.
(lehet, kicsit csalodott voltam, amikor a Su-75 makettet meglattam, nem oriasi dolgokra gondolok, csak, hogy pl eljutnak az oroszok is egyszer a kabintetö kereteit jobban eltuntetö, es a tetöt egybenyito megoldasokig, stb.)

 

[Capslock27]

A Mig-29-es marha erős ajánlat Afrikában/Dél-Amerikában/Indokínában még mindig, ahol az ellenfélnek J-7/Mig-21-ese vagy F-5-öse, esetleg Mirage-III-a van. Ha nem napjaink szintjére felhúzott AMRAAM-os F-16-osa, akkor sem reménytelen ha nincsenek masszív létszámhátrányban, sőt...

Egy szónak is száz a vége, hasonló méretű haderők közt még ma is több olyan hely van a világon, ahol simán elharcolgatnának egy "szar" Mig-29-el az ellenfél légierővel szemben, a győzelem teljes reményével. Nem véletlenül tartják hadrendben a mai napig pl. a lengyelek is, meg a Beloruszok, Indiaiak, Szírek etc...

.
.
Hat ja, csak az atlag afrikai uzlet egyelöre, hogy fizetnek banannal, palmaolajjal, meg ilyesmi, es gyakran a szerzödest, meg a fizetesi hataridöket is eleg önalloan kezelik.

 

[zsolti]

.
.
Az USA és az oroszok (egykor szovjetek) ket politikai vilagrendet kepviseltek, es a hozzajuk csatlakozo, vagy hozzajuk eröltetett orszagokat igyekeztek egyforma minösegu fegyverekkel ellatni, hogy felkeszuljenek egymas elleni kisebb-nagyobb haborukra. En eddig nem lattam leirva, hogy az oroszok kijelentik, hogy ök mar csak a masodvonalbeli piacot, a lepattanot celozzak meg eleve. Olyan piacokon, mint pl India, Tajföld, Vietnam, Del-Amerikai orszagok, stb ahol kb versenyez a nyugati es az orosz technika a megrendelesert, ott nem tudom eleg lesz-e ez.
.
(lehet, kicsit csalodott voltam, amikor a Su-75 makettet meglattam, nem oriasi dolgokra gondolok, csak, hogy pl eljutnak az oroszok is egyszer a kabintetö kereteit jobban eltuntetö, es a tetöt egybenyito megoldasokig, stb.)

Reálisan az életben maradásukért küzdenek a cégeik, én úgy látom.

 

[zsolti]

.
.
Hat ja, csak az atlag afrikai uzlet egyelöre, hogy fizetnek banannal, palmaolajjal, meg ilyesmi, es gyakran a szerzödest, meg a fizetesi hataridöket is eleg önalloan kezelik.

Szükség van ezekre is, a barter üzletet én nem látom rossz dolognak.

 

[gacsat]

.
.
Az USA és az oroszok (egykor szovjetek) ket politikai vilagrendet kepviseltek, es a hozzajuk csatlakozo, vagy hozzajuk eröltetett orszagokat igyekeztek egyforma minösegu fegyverekkel ellatni, hogy felkeszuljenek egymas elleni kisebb-nagyobb haborukra. En eddig nem lattam leirva, hogy az oroszok kijelentik, hogy ök mar csak a masodvonalbeli piacot, a lepattanot celozzak meg eleve. Olyan piacokon, mint pl India, Tajföld, Vietnam, Del-Amerikai orszagok, stb ahol kb versenyez a nyugati es az orosz technika a megrendelesert, ott nem tudom eleg lesz-e ez.
.
(lehet, kicsit csalodott voltam, amikor a Su-75 makettet meglattam, nem oriasi dolgokra gondolok, csak, hogy pl eljutnak az oroszok is egyszer a kabintetö kereteit jobban eltuntetö, es a tetöt egybenyito megoldasokig, stb.)

Piaci körülmények között annyi esélyük lenne, mint a SzU-S-100asnak. Mármint a Szuperjetnek.

 

[Capslock27]

Piaci körülmények között annyi esélyük lenne, mint a SzU-S-100asnak. Mármint a Szuperjetnek.

,
,
Gacsat, ez egy erdekes szempont. Jo kerdes, miert lett ennyire gyötrelmes a jobb sorsra erdemes Superjet utja, ill ez var-e az MC-21-re is fuggetlenul a gep tudasatol. Uj szereplökent betörni a piacra nagyon nehez, nincs alkatreszellatas, nincs kikepzett szemelyzet, muszakiak, szoval eleve nem könnyu. Viszont a Superjettel mas bajok is lehetnek, mert hiaba tunik teljesen korrekt repulönek, valahogy megis mindenhol megbukott, es ma csak politikai nyomassal lehet elsozni par darabot belföldre. Erdekes, hogy korabban a Tu-204 is igy jart.

 

[zsolti]

,
,
Gacsat, ez egy erdekes szempont. Jo kerdes, miert lett ennyire gyötrelmes a jobb sorsra erdemes Superjet utja, ill ez var-e az MC-21-re is fuggetlenul a gep tudasatol. Uj szereplökent betörni a piacra nagyon nehez, nincs alkatreszellatas, nincs kikepzett szemelyzet, muszakiak, szoval eleve nem könnyu. Viszont a Superjettel mas bajok is lehetnek, mert hiaba tunik teljesen korrekt repulönek, valahogy megis mindenhol megbukott, es ma csak politikai nyomassal lehet elsozni par darabot belföldre. Erdekes, hogy korabban a Tu-204 is igy jart.

Ez a politikai nyomás oda-vissza játszik ám... Ott van példának pl. az orosz földgáz: egy egyszerű termék, világpiacon jó ár/érték aránnyal, és mégis van bőven olyan ország, akikre amerikai politikai nyomás nehezedik, és igazából ez miatt lehet hogy nem vásárolják/fogják vásárolni még akkor sem, ha amivel kiváltják majd(pl. USA LNG) az nem fog többet tudni, csak legalább jóval drágább lesz. Ilyen a világ helyzete 2022-ben, de ilyen volt 1980-ban is, meg megkockáztatom hogy a jövőben is pont ilyen lesz. Nem csak az számít hogy mit kínálnak, hanem az is hogy ki és kinek.

 

[Capslock27]

Egyebkent meg egy kerdes....! Szerintetek az oroszok miert szakitottak azzal a szovjet hagyomannyal, hogy nagyobb hatrany eseten akar egy az egyben megszereznek valamit az amerikaiaktol, es jol-rosszul lemasolva megprobaljak atvenni? Jelenleg a vilag összes 5. gen fejlesztese az F-22, F-35 kialakitasat követi, kinai, török, koreai, japan, mindenki, a gepek elölröl nezve siman akar össze is keverhetök, mondjuk hatul mar jobban adja magat h egy vagy ket hajtomuves, de elsö blikkre mind egyforma.
.
Kiveve a Szu-57, es elvileg a Szu-75 is sajat irany lehet, kerdes, az oroszok miert probalnak sajat utat jarni, plane ha keves a penzuk, es plane ha az eredmeny elmarad a varakozastol. Miert nem a kinai vonalat követik, hekkerek ellopjak az amerikai es egyeb terveket, majd azokat szintetizalva, reszelgetve csinalnak valami sajat verziot, gyorsabb, olcsobban, kevesebb technikai rizikoval?
Lehet, h reszegysegeket lopnak ök is, de a lassu es kuzdelmes fejlesztest latva olyan, mintha öneröböl probalnak megoldani az egeszet.

 

[dudi]

Egyebkent meg egy kerdes....! Szerintetek az oroszok miert szakitottak azzal a szovjet hagyomannyal, hogy nagyobb hatrany eseten akar egy az egyben megszereznek valamit az amerikaiaktol, es jol-rosszul lemasolva megprobaljak atvenni? Jelenleg a vilag összes 5. gen fejlesztese az F-22, F-35 kialakitasat követi, kinai, török, koreai, japan, mindenki, a gepek elölröl nezve siman akar össze is keverhetök, mondjuk hatul mar jobban adja magat h egy vagy ket hajtomuves, de elsö blikkre mind egyforma.
.
Kiveve a Szu-57, es elvileg a Szu-75 is sajat irany lehet, kerdes, az oroszok miert probalnak sajat utat jarni, plane ha keves a penzuk, es plane ha az eredmeny elmarad a varakozastol. Miert nem a kinai vonalat követik, hekkerek ellopjak az amerikai es egyeb terveket, majd azokat szintetizalva, reszelgetve csinalnak valami sajat verziot, gyorsabb, olcsobban, kevesebb technikai rizikoval?
Lehet, h reszegysegeket lopnak ök is, de a lassu es kuzdelmes fejlesztest latva olyan, mintha öneröböl probalnak megoldani az egeszet.

Egy problémának nem csak egy jó megoldása van.

 

[molnibalage]

Egyebkent meg egy kerdes....! Szerintetek az oroszok miert szakitottak azzal a szovjet hagyomannyal, hogy nagyobb hatrany eseten akar egy az egyben megszereznek valamit az amerikaiaktol, es jol-rosszul lemasolva megprobaljak atvenni? Jelenleg a vilag összes 5. gen fejlesztese az F-22, F-35 kialakitasat követi, kinai, török, koreai, japan, mindenki, a gepek elölröl nezve siman akar össze is keverhetök, mondjuk hatul mar jobban adja magat h egy vagy ket hajtomuves, de elsö blikkre mind egyforma.
.
Kiveve a Szu-57, es elvileg a Szu-75 is sajat irany lehet, kerdes, az oroszok miert probalnak sajat utat jarni, plane ha keves a penzuk, es plane ha az eredmeny elmarad a varakozastol. Miert nem a kinai vonalat követik, hekkerek ellopjak az amerikai es egyeb terveket, majd azokat szintetizalva, reszelgetve csinalnak valami sajat verziot, gyorsabb, olcsobban, kevesebb technikai rizikoval?
Lehet, h reszegysegeket lopnak ök is, de a lassu es kuzdelmes fejlesztest latva olyan, mintha öneröböl probalnak megoldani az egeszet.

Soha nem volt ilyen hagyomány. Egyedei esetek voltak.


Az, hogy egyes műszaki megoldásokat átvettek egyes fegyverek esetén (AIM-9B ---> R-3Sz) (AIM-7E ---> R-23R) nem jelent hagyományt.
Ez kényszer volt.

Az MiG-29 és Szu-27 szinte semmiben sem hasonlít az F-15-re koncepcionálisan, nemhogy részleteit nézve.
Mutass F-16-ra hajazó szovjet/orosz gépet.
Az A-10 és Szu-25 hasonlók?
Az R-73 mit másolt? Hát, semmit, úttörő volt...

MiG a két 4. gen szovjet vadász semleges stabil kialakítású volt, amikor a Hornet és F-16 meg nem.
A Szu-27 iszonyatos belső kerő kapacitással lett tervezve, amit aztán azóta miden tizenix tonás gép követ.
Az F-15-ből utólag formáltak CFT-vel egy Szu-27 szerű alapfelállást a kerót nézve. De csak csapásmérésre.
Az izlandi F-15-ök kivételével a jenki vadászok nem használták azokat.

Ezen a gépen való elmékedést és gittrágást nem nagyon értem.
A Szu-57 egy államilag finanszírozott cucc, amire stabil (?) igény van.
Első felszállás 2010, és mai napig nincs belőle az, amit eredetileg célul tűztek ki.

Akkor ezt a mock up-ot megrendelés nélkül ki tudja komolyan venni?
Ha legalább proto felszállt volna. De még az sem.

 

[Capslock27]

Egy problémának nem csak egy jó megoldása van.

.
.
Igen, igen, a Burannal is ez volt a "magyarazat"

Soha nem volt ilyen hagyomány. Egyedei esetek voltak.

.
.
Egyedi esetek voltak a teljes masolasra vagy

Soha nem volt ilyen hagyomány. Egyedei esetek voltak.


Az, hogy egyes műszaki megoldásokat átvettek egyes fegyverek esetén (AIM-9B ---> R-3Sz) (AIM-7E ---> R-23R) nem jelent hagyományt.
Ez kényszer volt.

Az MiG-29 és Szu-27 szinte semmiben sem hasonlít az F-15-re koncepcionálisan, nemhogy részleteit nézve.
Mutass F-16-ra hajazó szovjet/orosz gépet.
Az A-10 és Szu-25 hasonlók?
Az R-73 mit másolt? Hát, semmit, úttörő volt...

MiG a két 4. gen szovjet vadász semleges stabil kialakítású volt, amikor a Hornet és F-16 meg nem.
A Szu-27 iszonyatos belső kerő kapacitással lett tervezve, amit aztán azóta miden tizenix tonás gép követ.
Az F-15-ből utólag formáltak CFT-vel egy Szu-27 szerű alapfelállást a kerót nézve. De csak csapásmérésre.
Az izlandi F-15-ök kivételével a jenki vadászok nem használták azokat.

Ezen a gépen való elmékedést és gittrágást nem nagyon értem.
A Szu-57 egy államilag finanszírozott cucc, amire stabil (?) igény van.
Első felszállás 2010, és mai napig nincs belőle az, amit eredetileg célul tűztek ki.

Akkor ezt a mock up-ot megrendelés nélkül ki tudja komolyan venni?
Ha legalább proto felszállt volna. De még az sem.

.
.
Itt nem a Buran vs Shuttle, Tu-144 vs Concorde, Yak-44 vs E-2, S-13 vs U-2 es hasonlo peldakat akarom soroltatni, inkabb csak arra vonatkozott az altalanos jellegu kerdes, hogy a 90-es orosz gazdasagi visszaesese, es a szamitastechnikaban eleve addig meglevö komoly lemaradasuk miatt elegge logikus lett volna, ha a kinaiak mintajara aktivabban nyulnak a nyugati kesz koncepciokhoz, ahelyett, hogy teljesen sajatot raknak össze, mint a Szu-57 is. Plane annak tukreben, hogy kevesebb a penzuk, kevesbe kellene kiserletezni, egyböl a mar muködö iranyba kene indulni, a leghatekonyabb modon.

 

[Veér Ispán]

.
.
Igen, igen, a Burannal is ez volt a "magyarazat"

.
.
Egyedi esetek voltak a teljes masolasra vagy

.
.
Itt nem a Buran vs Shuttle, Tu-144 vs Concorde, Yak-44 vs E-2, S-13 vs U-2 es hasonlo peldakat akarom soroltatni, inkabb csak arra vonatkozott az altalanos jellegu kerdes, hogy a 90-es orosz gazdasagi visszaesese, es a szamitastechnikaban eleve addig meglevö komoly lemaradasuk miatt elegge logikus lett volna, ha a kinaiak mintajara aktivabban nyulnak a nyugati kesz koncepciokhoz, ahelyett, hogy teljesen sajatot raknak össze, mint a Szu-57 is. Plane annak tukreben, hogy kevesebb a penzuk, kevesbe kellene kiserletezni, egyböl a mar muködö iranyba kene indulni, a leghatekonyabb modon.

A "számítástechnikában lemaradás" amit te érzékelsz, az egész más, mint ami az iparban számít.

Két felé kell szedni: ami pl. irányítástechnikában nem gond, hogy nem tudnak olyan jó CPU-kat gyártani, ott iszonyatos jók voltak a ruszkik, és gyanítom, hogy máig jók. Ott nem annyira a nyers számítási erőn múlik a dolog, hanem a megfelelő szabályozó architektúrán, ami régóta jól ment nekik. Itt, és ipari automatizálásban bőven tudnának villantani a meglévő technológiákkal is (nem tudom, hogy pl orosz PLC gyártó van-e?)

A véges elem modellezéshez viszont már nyers erő kell, abban le voltak maradva, így pl. a CAD/CAM nem tudta az aerodinamikai tervezés ciklusidejét felgyorsítani (valószínűleg több szélcsatorna teszt kellett, drágább és lassabb mintadarab gyártással), de mára nem hiszem, hogy gond lenne, civil piacon is nagyon erős dolgokat lehet beszerezni.

 

[gacsat]

A "számítástechnikában lemaradás" amit te érzékelsz, az egész más, mint ami az iparban számít.

Két felé kell szedni: ami pl. irányítástechnikában nem gond, hogy nem tudnak olyan jó CPU-kat gyártani, ott iszonyatos jók voltak a ruszkik, és gyanítom, hogy máig jók. Ott nem annyira a nyers számítási erőn múlik a dolog, hanem a megfelelő szabályozó architektúrán, ami régóta jól ment nekik. Itt, és ipari automatizálásban bőven tudnának villantani a meglévő technológiákkal is (nem tudom, hogy pl orosz PLC gyártó van-e?)

A véges elem modellezéshez viszont már nyers erő kell, abban le voltak maradva, így pl. a CAD/CAM nem tudta az aerodinamikai tervezés ciklusidejét felgyorsítani (valószínűleg több szélcsatorna teszt kellett, drágább és lassabb mintadarab gyártással), de mára nem hiszem, hogy gond lenne, civil piacon is nagyon erős dolgokat lehet beszerezni.

Mi az a PLC? Mi az a végeselem modellezés?

 

[koppany]

A PLC (programozható logikai vezérlő)

 

[Veér Ispán]

Mi az a PLC? Mi az a végeselem modellezés?

PLC: programozható logikai vezérlő. kis ipari vezérlő számítógép, ami szabványos nyelven programozható jó esetben, és fizikai illesztő van rajta érzékelőkhöz és beavatkozókhoz. Ipari folyamatok automatizálására használják.

Anno a szovjetek lopták a vezérőt valami olajvezetékhez állítólag kanadából,és a cia megbackdoorozta. Az iráni uráncenztrifugákat a siemens plc-k átprogramozásával tették tönkre.

Gyenge lassú processzor van benne tipikusan, nem nagyon nagy sebességű a "program" futása, (vannak kivételek), de többnyire nem is kell. Felhasználóbarát cuccok (a maguk módján), egy villamos technikus tipikusan egyszerűbb vezérléséket meg tud csinálni rajta (egyes típusokon, amiket ismer, bemutanak neki, hogy kel a szabványos műveleteket elérni).

Pl. ez egy siemens PLC IO modulokkal (ki/bemeneti bővítők, érzékelők illetve beavatkozókk ilelsztésére)

Véges elem modellezés:

Van a fizikai valóság, ami jelenlegi ismereteink szerint (illetve a hétköznapi fizikai alkalmazások szerint mindenképp) egy folytonos, végtelen részletes, analóg dolog. A számítógépeink nem tudnak végtelen pontossággal számolni, és pl. egy repülőgép szélcsatornában modellezését nem tudnánk tökéletesenpontosan kiszámolni, ha minden paraméter végtelen pontossággal rendelkezésre is állna. Ezért a végtelen pontosság helyett véges pontossággal számolnuk. Biztos láttal már régi 3D modelleket:

pl. itt egy low-poly teáskanna szemléltetésnek:

Itt a testet kisebb, véges részletességgel modelleztük mint valójában amilyen. Elkezdjük az erre ható fizikai erőket (szintén egy rácsrendszerben mintavételezve) ezzel kölcsönhatásba juttatni, és megnézzük hogy változik a rendszer. Ebből, ha jól választjuk meg a paramétereket, akkor a fizikai valóságra is helytálló következtetéseket tudunk levonni. Tipikusan minél részletesebb a "térháló", annál közelebb áll a fizikai valósághoz a kapott eredmény (feltéve, hogy a bemenő paraméterek, illetve a fizikai modell helyes, ez bizonyos határesetekben, vagy egyes területeken ahol kevés fizikai mérésünk/tapasztalatunk van még, nem mindig adott). Itt már sejthető, hogy ehhez viszont böszme számítógépek kellenek!

Itt van egy egyszerű hídról valami szimuláció vizualizációja.

Láthatod a szimuláció egyszínű szakaszait, azok a véges elemek, amikre felosztották a modellt.

 

[gacsat]

PLC: programozható logikai vezérlő. kis ipari vezérlő számítógép, ami szabványos nyelven programozható jó esetben, és fizikai illesztő van rajta érzékelőkhöz és beavatkozókhoz. Ipari folyamatok automatizálására használják.

Anno a szovjetek lopták a vezérőt valami olajvezetékhez állítólag kanadából,és a cia megbackdoorozta. Az iráni uráncenztrifugákat a siemens plc-k átprogramozásával tették tönkre.

Gyenge lassú processzor van benne tipikusan, nem nagyon nagy sebességű a "program" futása, (vannak kivételek), de többnyire nem is kell. Felhasználóbarát cuccok (a maguk módján), egy villamos technikus tipikusan egyszerűbb vezérléséket meg tud csinálni rajta (egyes típusokon, amiket ismer, bemutanak neki, hogy kel a szabványos műveleteket elérni).

Pl. ez egy siemens PLC IO modulokkal (ki/bemeneti bővítők, érzékelők illetve beavatkozókk ilelsztésére)

Véges elem modellezés:

Van a fizikai valóság, ami jelenlegi ismereteink szerint (illetve a hétköznapi fizikai alkalmazások szerint mindenképp) egy folytonos, végtelen részletes, analóg dolog. A számítógépeink nem tudnak végtelen pontossággal számolni, és pl. egy repülőgép szélcsatornában modellezését nem tudnánk tökéletesenpontosan kiszámolni, ha minden paraméter végtelen pontossággal rendelkezésre is állna. Ezért a végtelen pontosság helyett véges pontossággal számolnuk. Biztos láttal már régi 3D modelleket:

pl. itt egy low-poly teáskanna szemléltetésnek:

Itt a testet kisebb, véges részletességgel modelleztük mint valójában amilyen. Elkezdjük az erre ható fizikai erőket (szintén egy rácsrendszerben mintavételezve) ezzel kölcsönhatásba juttatni, és megnézzük hogy változik a rendszer. Ebből, ha jól választjuk meg a paramétereket, akkor a fizikai valóságra is helytálló következtetéseket tudunk levonni. Tipikusan minél részletesebb a "térháló", annál közelebb áll a fizikai valósághoz a kapott eredmény (feltéve, hogy a bemenő paraméterek, illetve a fizikai modell helyes, ez bizonyos határesetekben, vagy egyes területeken ahol kevés fizikai mérésünk/tapasztalatunk van még, nem mindig adott). Itt már sejthető, hogy ehhez viszont böszme számítógépek kellenek!

Itt van egy egyszerű hídról valami szimuláció vizualizációja.

Láthatod a szimuláció egyszínű szakaszait, azok a véges elemek, amikre felosztották a modellt.

Többet mondtál el most, mint a fiam 10 év alatt. Ha jól sejtem, pont ez a szakmája. Programokat tesztel Siemens gépekhez.
Hanem én is segítek neked valamit. Valójában a világ nem folyamatos. Pixeles. Bizonyos méretnél kisebb kört nem lehet rajzolni. Ha jól tévedek ez valahol 10 a minusz 38.on m körül van.

 

[gacsat]

Többet mondtál el most, mint a fiam 10 év alatt. Ha jól sejtem, pont ez a szakmája. Programokat tesztel Siemens gépekhez.
Hanem én is segítek neked valamit. Valójában a világ nem folyamatos. Pixeles. Bizonyos méretnél kisebb kört nem lehet rajzolni. Ha jól tévedek ez valahol 10 a minusz 38.on m körül van.

Valahol itt van: https://www.youtube.com/playlist?list=PL50C9C5AB0104A6CF&app=desktop

 

[molnibalage]

Többet mondtál el most, mint a fiam 10 év alatt. Ha jól sejtem, pont ez a szakmája. Programokat tesztel Siemens gépekhez.
Hanem én is segítek neked valamit. Valójában a világ nem folyamatos. Pixeles. Bizonyos méretnél kisebb kört nem lehet rajzolni. Ha jól tévedek ez valahol 10 a minusz 38.on m körül van.

Műszaki szempontból ez a méret diszkertizáció lényegtelen.

 

[Capslock27]

A "számítástechnikában lemaradás" amit te érzékelsz, az egész más, mint ami az iparban számít.

.
Egyszerűbb ez a kérdés. 1990-ben járunk, és benézel a kabinba, szovjeteknél MiG-29, amerikaiaknál F-16, melyikben találtál már MFD képernyőkkel is felszerelt műszerfalat? Melyikben értékeltél magasabb elektronikai, számitástechnikai szinvonalat? Hadrendben álló, létező tipusokról beszélünk.

 

[Roni]

Egyszerűbb ez a kérdés. 1990-ben járunk, és benézel a kabinba, szovjeteknél MiG-29, amerikaiaknál F-16, melyikben találtál már MFD képernyőkkel is felszerelt műszerfalat?

A legjobb rész molni militavia gripen vs mig-29 bemutatóján hogy molni hozzá teszi a mig-29-nél hogy : a mig-29 műszerfala a " 70 évek végi amerikai színvonalat sem éri el " .