Társadalmi folyamatok

[BiancoGasto]

Néger prof egyetemi előadáson: Az űrt kisajátították a fehérek, amúgy nem létezik, mert hazudnak és négert nem engednek föl, hogy megnézze, léteznek-e a csillagok.
diák: de hát 14 néger űrhajós volt fönt.
prof: hazudnak, attól, hogy négerek még résztvehetnek a fehér összeesküvésben.

fantasy? ó nem, Utah Egyetem

Spoiler: 2:58-tól addig csak reklám

És ezt engedik, hogy gyerekeket tanítson. WTF mi van az usával? LOL

Ez nem vitának indult a meggyőzésről,ill. tapasztalat alapú tudásról? Mert egész korrekt és szórakoztató volt,amig pár fekete párduc át nem ment full kreténbe. Szerintem a prof csak oktatni akart, nem úgy jött le,hogy ezek az ő igazi gondolatai,vagy,hogy nem hisz a világűrben. Persze lehet én értem félre,de jó lenne átolcetig hallani.

 

[gonny]

Össze tudnád foglalni?

Mit?

 

[gonny]

Elkezdtem olvasni, de mar az elejen nagyon felrement a koncepcio/elmelet (rossz kiindulasi pont).

Hát ennél egy kicsit részletekbe menőbb kritikát vártam. Ez -ne haragudj- de semmi.

 

[gonny]

Na, vegigolvastam, ez igy komplett tevedesek halmaza. Javaslom a tema tovabbi kutatasat objektiv szemszogbol. Bocs, hogy nem irom be egyenkent a tevedeseket/alatamasztas nelkuli otleteket , de nincs harom napom ezt helyretenni. Sok sikert ettol fuggetlenul.

Nézdd, az egész 16 mondat. Legalább egybe köss bele. Mert ez így semmi. Már bocs.

 

[gonny]

Mi a kérdés?
Azon kívül, hogy amerika kirablása f@sság. Alig volt ott lakosság és az akkori hajókon kirablásról szó sem lehetett, mert alacsony volt a szállítási kapacitás.
Pont ez a különbség az európai és kínai afrika gyarmatosítás között. Az európait alig érezte meg afrika (most nem a retard belgák és franciák gyilkosságairól beszélek, hanem mint erőforrás és környezetszennyezés.)

Az azért nem igaz, hogy alig volt ott lakosság.
1500 és 1600 közt 100 millió (közép és dél-amerikai) indián halt meg
fertőzések által. Akkor mégiscsak voltak ott egypáran.

 

[gonny]

Mi a kérdés?
Azon kívül, hogy amerika kirablása f@sság. Alig volt ott lakosság és az akkori hajókon kirablásról szó sem lehetett, mert alacsony volt a szállítási kapacitás.
Pont ez a különbség az európai és kínai afrika gyarmatosítás között. Az európait alig érezte meg afrika (most nem a retard belgák és franciák gyilkosságairól beszélek, hanem mint erőforrás és környezetszennyezés.)

Egyébként nem kérdeztem semmit. Állítottam valamit.

 

[Laci1970]

Mit?

Azt amiről bepötyögtel vagy 100ezer karaktert. Mert tuti nem olvasom el.

 

[2ndt]

Hát ennél egy kicsit részletekbe menőbb kritikát vártam. Ez -ne haragudj- de semmi.

Tudom, hogy az (igazad van, hogy ez igy nem kritika), de kar pazarolnom ra az idomet (bocs).
Kb. van akvariumod? Ha nincs, akkor b.zi vagy jellegu okfejtes.

 

[gonny]

Azt amiről bepötyögtel vagy 100ezer karaktert. Mert tuti nem olvasom el.

Etz őszintén sajnálom.

 

[gonny]

Na, vegigolvastam, ez igy komplett tevedesek halmaza. Javaslom a tema tovabbi kutatasat objektiv szemszogbol. Bocs, hogy nem irom be egyenkent a tevedeseket/alatamasztas nelkuli otleteket , de nincs harom napom ezt helyretenni. Sok sikert ettol fuggetlenul.

Oké, köszönöm.

 

[Littlejohn]

Össze tudnád foglalni?

Kedves Gonny...
Az a helyzet, hogy
1. Eleink nem foglalkoztak ilyesmivel. Tanultak. Dolgoztak, földet műveltek.
2. Akit kellett és lehetett, azt szerették vagy gyűlölték.
3. Otthont, családot, nemzetet teremtettek.
4. ÉLTEK!
5. Ezt javaslom Néked is! Urunk Áldása legyen Rajtad!

 

[Littlejohn]

Bocs, az előző Gonnynak szól.....

 

[papajoe]

Az azért nem igaz, hogy alig volt ott lakosság.
1500 és 1600 közt 100 millió (közép és dél-amerikai) indián halt meg
fertőzések által. Akkor mégiscsak voltak ott egypáran.

100 millió?
Ez, hogy jött ki?
Kanada,usa,mexikó ma ~ 600 millió, 60 éve mexilóban harmad ennyien voltak,usában 1900ban 76 millióan.
Ha 1600 ra 100millióan már meghaltak,akkor mennyien lehettek előtte,250 millióan?
Azért ez első blikkre is butaság,nem tudom ki írta le.
Elosztanám én azt a 100 milliót néggyel minimum, az is sok,de reálisabb mint a 100.

 

[Törölt tag 1711]

100 millió?
Ez, hogy jött ki?
Kanada,usa,mexikó ma ~ 600 millió, 60 éve mexilóban harmad ennyien voltak,usában 1900ban 76 millióan.
Ha 1600 ra 100millióan már meghaltak,akkor mennyien lehettek előtte,250 millióan?
Azért ez első blikkre is butaság,nem tudom ki írta le.
Elosztanám én azt a 100 milliót néggyel minimum, az is sok,de reálisabb mint a 100.

Legmagasabb becslések szerint volt 100 millió a lakosság, ennek kb. negyede halt meg ~60 év alatt, nagyrészt fertőzésekben, ez még mindig jobb, mint ami Európában történt a pestis járvány alatt.

Ez eltörpül amellett, amit Caesar művelt a gallokkal, őt ma mégis hősként tisztelik.

 

[gonny]

100 millió?
Ez, hogy jött ki?
Kanada,usa,mexikó ma ~ 600 millió, 60 éve mexilóban harmad ennyien voltak,usában 1900ban 76 millióan.
Ha 1600 ra 100millióan már meghaltak,akkor mennyien lehettek előtte,250 millióan?
Azért ez első blikkre is butaság,nem tudom ki írta le.
Elosztanám én azt a 100 milliót néggyel minimum, az is sok,de reálisabb mint a 100.

Oké, megkeresem a forrást arra a 100 millióra. (2-3 nap)
Utoljára.
Egyébként azért kellett a négereket vinni, mert az indiánok elfogytak.

 

[gonny]

Kedves Gonny...
Az a helyzet, hogy
1. Eleink nem foglalkoztak ilyesmivel. Tanultak. Dolgoztak, földet műveltek.
2. Akit kellett és lehetett, azt szerették vagy gyűlölték.
3. Otthont, családot, nemzetet teremtettek.
4. ÉLTEK!
5. Ezt javaslom Néked is! Urunk Áldása legyen Rajtad!

Kedves Littlejohn!
Egy szavadat sem értem.
Urunk Áldása legyen Rajtad is!

 

[krisstoff95]

Legmagasabb becslések szerint volt 100 millió a lakosság, ennek kb. negyede halt meg ~60 év alatt, nagyrészt fertőzésekben, ez még mindig jobb, mint ami Európában történt a pestis járvány alatt.

Ez eltörpül amellett, amit Caesar művelt a gallokkal, őt ma mégis hősként tisztelik.

Helyesen: a gallok egy (azért valóban nem kicsi) részével. De nem minden gall vagy germán (törzs) volt ellenséges a rómaiakkal. Pl. a gall háborúban (i.e.58-50) voltak, akik önként behódoltak, és/vagy szövetségben voltak velük. Caesar későbbi galliai hadjárataiban pl. a római lovasságban egyre fontosabb szerepet játszottak a velük szövetséges gallok. Egyébként nyilván számos szörnyűség történt, te azért a ló túlsó oldalára sem kell átesni. Sokan meghaltak, de sokan túlélték (még ha egy részük sajnos rabszolgaként is). Ezzel eszem ágában sincs felmenteni a rómaiakat (sőt), de ne csináljuk úgy, mint ha ők lettek volna a patás ördögök, és mindenki más szent... Fél évszázaddal később, Augustus idején már az Auxilia lovasságának közel harmadát gall származásúak alkották (jó lovasok voltak)! Ajánlom, hogy nézz utána a gallok egyik kedvenc harctéri szokásához, a fejvadászathoz! Pl. bőszen gyűjtögették a germán és szarmata harcosok fejeit a i.sz. 166-180-as háborúk idején is. Szerintem Caesart kevés ember tekinti hősnek (nekem sem az), de mindegy. Tisztelik a katonai és politikai pályáját, ennyi. Viszont Dzsingisz kánnak tudomásom szerint elég szép szobra van Mongóliában... Hány ember is halt meg az ő uralkodásának háborúi, és a mongol hódítások alatt?! Nem akarok offolni, mert nem ide való téma, csak reagáltam az írásodra. Remélem nem baj.

 

[krisstoff95]

A 100 millió indián (őslakos helyesebben) halottról meg annyit, hogy valószínű soha nem volt annyi... Már számtalanszor láttam, halottam ezt a hülyeséget, de szinte soha egyikőjük sem támasztotta alá tudományosan elfogadható bizonyítékokkal, sőt, egyáltalán nem támasztották alá semmivel sem... Csak benyögik, hogy 100 millió fő, és ennyi.. Az amerikai szuper kontinens teljes népessége volt MAXIMUM 100 millió fő körül, de ezt is a tudósok kis része támogatja. Inkább valószínűbb, hogy a fele, kb. 50 millió fő lehetett a gyarmatosítás előtt közvetlen. Erről papajoe nemsokkal előttem írt is erről. Nyilván, elvitatatlan tény, hogy milliók haltak meg a behurcolt betegségek, és az erőszak miatt (nem mint ha pl. az aztékok szentek lettek volna, és ismeretlen lett volna számukra az erőszak...), sajnálatosan, és sok kárt okoztak a gyarmatosítok, de ki nem állhatom, ha érzelemtől túlfűtve kezdenek el pufogtatni ilyen nagy volumenű állításokat úgy, hogy nem tudnak érvelni mellette megfelelő bizonyítékokkal...

 

[SilvioD]

Egy szép liberális nagyváros.
San Francisco
https://444.hu/2019/11/13/san-francisco-utcain-szetszakadt-a-tarsadalom

"A pékség előtt szakadt ruházatú, zavart tekintetű asszony ácsorgott. Nem szeretném a zombi kifejezéssel feleslegesen borzolni a kedélyeket, ezért csak tényszerűen leírom: rám meredt, és amikor elhaladtam mellette, egy harapó mozdulatot tett felém a levegőbe. Ösztönösen hátrahúzódtam, mire egy kicsit nevetett magában. Ő aztán ott maradt a pékség mellett, én tovább sétáltam a szikrázó kaliforniai napsütésben.
A következő néhány sarkon belül több tucat hajléktalan embert láttam az utcán. Voltak, akik csoportban beszélgettek a holmijukkal telerakott bevásárlókocsijaik mellett, és voltak, akik a betonon feküdtek, láthatóan öntudatlanul. Az egyik mellékutca teljes hosszában sátrak sorakoztak. Amerika egyik legdrágább és leggazdagabb városának belső kerületében jártam ekkor, de ezt csak az adatokból tudtam: ahogy elhaladtam a fényes nappal az utcán vizelő emberek és az út menti injekciós tűk mellett, nem feltétlenül gondoltam volna erre.
Az utam elvitt a világ egyik legbefolyásosabb techcége, a Twitter székháza mellett is. Amiről ebben a székházban döntenek, ez mindannyiunk életére hatással lehet: nemrég például bejelentették, hogy betiltják a politikai reklámokat a platformon, és sokan azóta is azt elemzik, hogyan érinti ez a 2020-as amerikai elnökválasztást. Az épület körül viszont elveszett embereket látni az öntudatvesztés különböző fázisaiban, kezükön az intenzív intravénás szerhasználat tagadhatatlan jeleivel.
Amit még ezen kívül lehetett látni az utcán, az sok-sok emberi ürülék. Ennek szaga pedig olyan szervesen keveredik a matchás croissant-hoz hasonló finomságok kávézókból kiszűrődő illatával, amilyen természetesen ellépkednek a jól öltözött kaliforniaiak a rongyokba csavart emberek felett.
Ilyen ma San Francisco

 

[SilvioD]

Egy szép liberális nagyváros.
San Francisco
https://444.hu/2019/11/13/san-francisco-utcain-szetszakadt-a-tarsadalom

"A pékség előtt szakadt ruházatú, zavart tekintetű asszony ácsorgott. Nem szeretném a zombi kifejezéssel feleslegesen borzolni a kedélyeket, ezért csak tényszerűen leírom: rám meredt, és amikor elhaladtam mellette, egy harapó mozdulatot tett felém a levegőbe. Ösztönösen hátrahúzódtam, mire egy kicsit nevetett magában. Ő aztán ott maradt a pékség mellett, én tovább sétáltam a szikrázó kaliforniai napsütésben.
A következő néhány sarkon belül több tucat hajléktalan embert láttam az utcán. Voltak, akik csoportban beszélgettek a holmijukkal telerakott bevásárlókocsijaik mellett, és voltak, akik a betonon feküdtek, láthatóan öntudatlanul. Az egyik mellékutca teljes hosszában sátrak sorakoztak. Amerika egyik legdrágább és leggazdagabb városának belső kerületében jártam ekkor, de ezt csak az adatokból tudtam: ahogy elhaladtam a fényes nappal az utcán vizelő emberek és az út menti injekciós tűk mellett, nem feltétlenül gondoltam volna erre.
Az utam elvitt a világ egyik legbefolyásosabb techcége, a Twitter székháza mellett is. Amiről ebben a székházban döntenek, ez mindannyiunk életére hatással lehet: nemrég például bejelentették, hogy betiltják a politikai reklámokat a platformon, és sokan azóta is azt elemzik, hogyan érinti ez a 2020-as amerikai elnökválasztást. Az épület körül viszont elveszett embereket látni az öntudatvesztés különböző fázisaiban, kezükön az intenzív intravénás szerhasználat tagadhatatlan jeleivel.
Amit még ezen kívül lehetett látni az utcán, az sok-sok emberi ürülék. Ennek szaga pedig olyan szervesen keveredik a matchás croissant-hoz hasonló finomságok kávézókból kiszűrődő illatával, amilyen természetesen ellépkednek a jól öltözött kaliforniaiak a rongyokba csavart emberek felett.
Ilyen ma San Francisco

Felmérések szerint pedig az itt élő hajléktalanok 39 százalékának vannak mentális problémái, és 42 százalékuk drog- vagy alkoholfüggő. Az opiátok, a fentanyl és a metamfetamin mind pusztítanak itt.

A város közben valóban dollárszázmilliós nagyságrendben költ szociális tételekre, a hajléktalan-politika pedig kifejezetten liberális itt. Hatósági fellépés helyett például tűcsere-program működik. A probléma megoldásához viszont egy új tanulmány szerint sokkal több pénzre, 12,7 milliárd dollárra lenne szükség a teljes Bay Areában.

És ez nem túlzás: London Breed demokrata polgármester, aki egy szegény lakótelepen nőtt fel, mondta azt, hogy soha nem látott annyi emberi ürüléket az utcán, mint most. Az elmúlt tíz évben 400 százalékkal nőtt az ezzel kapcsolatos lakossági panaszok száma, egy riportban pedig egy utcán hagyott, tíz kilós, színültig teli zsákot mutogattak a forgó gyomrú nézőknek.

A helyiek egy részében egyre nő az ellenérzés, egy felmérés szerint az itt lakók harmada tervezi, hogy elköltözik a városból. És arról is érkeznek már hírek, hogy lakosok falakat emelnek az utcáikba.