Na. Azért tulajdonítok ilyen mondatokat, gondolatokat neked, mert valami tévképzetes pszichológiai maszlagba szeretted volna beilleszteni az őseink tekintetében való nézeteinket.
"Van egy jó cikk, ami leírja ezt a jelenséget... igazándiból ugyanazt vélem felfedezni a soraid és papa sorai közt is.. és nem értem miért van rá szükség.
Mert az, hogy a románok kitalálnak maguknak valami eredet mítoszt azt elfogadom... nagyon fiatal nemzet, nem nézem őket le, valahol értem, hogy kiakarnak tűnni a népek közül, pláne megértem ha kisebbségi komplexusuk van, ha mondjuk a magyarokhoz vagy a görögökhöz hasonlítják magukat,"
Nem hinném hogy érthetetlen dolog reagálni arra amit leírtál.
Belinkelted, ezt úgy meg is rágtuk, hogy mostmár ez a hivatalos, de öt-nyolc-tíz éve még lehurrogtad volna aki belinkeli ezt, mert addig a hivatalos hosszú-hosszú ideje az volt, hogy szétcsaptak minket és a keresztény Európa segedelmével maradtunk csak meg. És a keresztény Európa:
"Azután az ország egységét akarta helyreállítani. Frigyes osztrák herczeg felhasználva az ország védtelen állapotát, közvetlenül a tatárok kitakarodása után Pozsony megyére tört s azt tűzzel-vassal pusztította. Achilles ispán vitézeivel a támadót visszaverte ugyan, de Béla sem hagyhatta betörését megtorlatlanul. Azonnal sereget gyüjtött, s míg ő a Duna jobb partján nyomult elő, bevette Kőszeget s ostrom alá vette Sopront, azalatt Achilles ispán a bal parton betört Ausztriába és Bécsig pusztított. Frigyes herczeg a Lajta mögött foglalt állást, de csatába nem bocsátkozott, hanem visszaadván a zálogba vett három megyét, Bélával békére lépett. (1242.)"
"Úgy látszik, segítséget várt a külföldről, de az óhajtott segítség csak nem érkezett. II. Frigyes császár s a pápa Olaszország birtoka fölött ép ez időben elkeseredett harczot vívtak egymással, s e harcz kimenetele sokkal jobban érdekelte őket Magyarország sorsánál. A pápa megelégedett azzal, hogy Magyarországon s a szomszédos vidékeken a tatárok ellen keresztes hadjáratot hirdetett; a császár pedig fiának, Konrád királynak támogatását helyezte kilátásba, s Bélát felszólítá, hogy övéivel ahhoz csatlakozzék. Németországban tényleg már kora tavaszszal hirdették a keresztet; az ifjú Konrád több német herczeggel és úrral pünkösd napján fel is tűzte s julius első napját jelölte ki, mint a melyen a keresztesek Nürnbergben együtt legyenek. A fejedelmek példáját sokan követték, mindazonáltal miért? miért nem? – a tervezett keresztes hadjárat elmaradt. A németek bizonyos közönynyel nézték a magyarországi eseményeket"
"Ausztriába intéztek becsapást. E tartomány herczege nem hogy a magyarokat segítette volna a tatárok ellen, sőt inkább felhasználta a magyarországi zavarokat, hogy uralmát a határmegyékben megszilárdítsa s ha lehet, még gyarapítsa is. E végből az Ausztriába menekült vagyonosabb magyar lakosoktól pénzt csikart ki, s azután nyomban Béla király távozása után elpusztítá a Duna jobb partján elterülő vidéket s Győr várát is hatalmába keríté"
"Ugyanakkor Zárát kellett megvédelmeznie a velenczeiek ellen. 1243 tavaszán negyven velenczei gálya s másféle hajó jelent meg Zára előtt, Zeno Renier vezérlete alatt, hogy a várost visszafoglalják. A záraiak akkoriban már felépítették volt lerontott falaikat és kikötőjüket lánczczal elzárták."
"A pápa nem szivesen látta volna, ha a császár az osztrák tartományokat is megszerzi s igy még inkább növeli hatalmát. Ily körülmények között Béla király elhatározá, hogy Ausztriát és Stiriát a maga számára foglalja el. A pápához fordult tehát, a ki kész is volt terveit pártolni, föltéve, hogy az a német birodalom s a cseh király sérelme nélkül történhetik. Utóbb azonban a pápa mégis Gertrudot, illetőleg ennek második férjét – első férje már 1247 elején elhalt – Bádeni Hermann grófot támogatta. IV. Béla nem akarván a pápa védenczével összetűzni, egyelőre felhagyott terveivel."
"1250-ben némely osztrák és stájer urak betörtek az országba s annak Ausztriával határos vidékeit pusztították."
https://www.arcanum.hu/hu/online-ki...lo-kiralyok-kora-2A6/13-iv-bela-12351270-60C/
Csupa segítő jobb. Mennyivel jobbak és erkölcsösebbek mint a mongolok. Szerencse, hogy Béla elég komoly arc volt és odacsapott ahol tudott.
Felmutatnád kérlek a vallásodat gyalázó passzusaimat?
Minő boldogság. A győzelem Nándorfehérváron hatalmas, a harangszó szép. És? Hol voltak a segítő szövetségesek?
Az meg, hogy II. Pius beírt az ellenőrzőbe egy ötöst jó magaviseletért meg szorgalomért, hát őszintén remélem, hogy nem függ ennyire az elméd Rómától.
A másik rész, mivel szarabb a világuk mint a miénk? Hiányzik valami a földjükön ami nekünk nincs? Vagy nem tudnak nevetni? Vagy nekik rosszabb a kínai ha az Ujgurokat nézzük, mint nekünk a németesítési próbálkozások voltak? A baltás gyilkosból megítélni minden népet, minden embert? Tessék:
1647-48-ban a némi túlzott adóztatás és visszaélések miatt lázadás tört ki a spanyolok hatalma ellen Nápolyban. Az élére egy Tommaso Aniello (Masaniello) nevezetű halász állt. Nem akarom nyújtani a témát, sikerre vitte a felkelést, átnyújtotta a nép követeléseit a spanyol alkirálynak. Az MEGESKÜDÖTT A SZENTÍRÁSRA, hogy teljesíti ezeket és senkinek nem esik bántódása, majd spanyol katolikus nemesember módjára orgyilkosokkal megölette Masaniellot EGY TEMPLOMBAN, MISE alatt és a levágott fejét vigyorogva vitte el őfelségének. Ezekkel az emelkedett népekkel vállalod a közösséget?
Ítéld meg őket is egy ember teljesítménye és az annak kijáró hősi kitüntetés után. Vagy akkor inkább nem?
Igen. És? Mennyivel okozott több kárt a világban az iszlám mint a kereszténység? Mennyivel kevesebb építészeti, erkölcsi, életviteli témakörben alkalmazott kevesebb erőszakot ezek központosítása érdekében? Mennyivel egységesebb vagy szétesettebb mint a kereszténység központosított ideológiája és a szakadár egyházai? Én egyiket sem pártolom, mindegyiknek elismerem a szépségeit, számontartom a hülyeségét. Istenhez meg nincs szükségem egyikre sem. Sem imám, sem pap nem fogja helyettem lekommunikálni vele azt ami zajlik a lelkemben.