Már miért ne lett volna 907-n Pozsonynál is véres fejjel kullogott haza az egyesült német sereg aztán ugye a felperzselt föld taktikáját alkalmazva is sikerült őket hazakuldeni.
Benne van a Pogánynak szánt kommentben, hogy miért...
Nem éltük volna meg az 1200-as éveket sem szerintem, ha úgy alakul, hogy Koppány nyer...
Koppány inkább az erő embere volt, nem az észé.
Géza és István fordítva.
És hamár ilyen fainul rákaptunk az István a Király rockoperára, akkor már én is idézek, magyarázattal együtt.
Részlet elemzés: Nincs más út csak az Isten útja
"De én, István akit nemzettél atyám,
Én most esküszöm, hogy számíthatsz reám.
E sír el nem temet, én őrzöm lelkedet,
Míg élek, folytatom a művedet.
/István őszinte hűségesküt tesz apja holtteste mellet, befejezi amit elkezdett./
KOPPÁNY:
Megállj István!
Mondd csak, mit képzelsz magadról?!
Gyenge vagy még, elfúj minden szél.
Erős kézzel kell az országot vigyázni.
Szállj magadba, Vajk, és légy szerény!
Ősi joggal engem illet Géza trónja,
Árpád vére, hej!
Ősi joggal engem választ most az ország.
Őseink törvényét néked is tisztelned kell.
/Ahogy elhunyt a Fejedelem, Koppány agresszívan azonnal előugrik a hatalomért és neki ront Istvánnak. Sértegeti, inzultálja Istvánt, erőből próbál pozíciót kicsikarni/
ISTVÁN:
Koppány, vigyázz! Esküt tettél jó atyámnak,
Elfogadtad akkor a helyed.
Ősi jogról lemondtál az én javamra,
Gyávaságból tettél volna így?
/"István itt erről beszél: adolescens korba lépett át, tehát 14-15 éves korában -Géza "összehívta Magyarország főembereit a következő renddel", azaz a vitézekkel együtt, és "közös tanácskozás" után lstvánt jelölte utódjául, amire esküt is vett tőlük. Ismerve Géza és Sarolt önkényuralmát, ez főember, maga Koppány sem térhetett ki."/
KOPPÁNY:
Géza meghalt és a trónja engem illet,
Árpád népe, hej!
Ősi törvényt sárba nem tiporhat senki.
Tízezer fegyveres választ meg engem, ha kell.
/Koppány továbbra is erőből nyomja, esküjét semmisnek tekinti, mivel meghalt, akinek tette, tulajdonképpen testvér háborúval fenyeget/
TÖMEG:
||: Koppány, Koppány!
István, István!
Koppány, Koppány!
István, István! :||
/Istvánnak és Koppányak is voltak magyar hívei./
ISTVÁN:
Uram, te ismered a lelkem titkait,
Tudod, hogy engem hatalomvágy nem vakít.
Segíts most Istenem, segítsd meg nemzetem,
Segíts az országot megvédenem!
Nincs más út, csak az Isten útja, bármit hoz reánk.
E földön nála nincs nagyobb erő.
Atyám sírjára esküszöm hogy hozzá hű leszek,
És nem hátrálok meg a harc elől.
/István Istenhez fohászkodik az általa vélt jóügy sikeréért és eldönti, nem hátrál meg./
Részlet az Elkésett Békevágy c. dalból:
RÉKA:
Jó atyám, álmodtam múlt éjszakán:
Fenn láttalak a négy legnagyobb vár fokán,
Az ég elborult és árván maradt sok leány.
Kard által vész mind, ki kardot ragad.
Légy bölcs vezér és űzd el az ős átkokat,
Békét keress, hisz volt már elég áldozat!
/Koppány keresztény leánya próbálja előcsalni apja jobbik énjét, azt amelyik az ország javát akarja azon rossz énje helyett, amelyik a saját hatalomvágyát/
KOPPÁNY:
Nincs visszaút, hisz István már a harcra készül,
Idegeneket hív magyarok ellen segítségül.
Pogánynak tartanak, pedig Bizánc jelét
magamra vettem,
Csak az volt a cél, hogy szabadságunk megőrizzem.
Pogánynak tartanak, mert nem tűröm
a papok hatalmát.
Bűnt kiáltanak, hol szabadságát védi az ország.
Pogánynak tartanak, mert szembeszállok a hódítókkal
Pogány itt mindenki, ha velem van, és nem Istvánnal
Késő most már mindezt újra átgondolni,
Elkésett a békevágy.
Késő már a múltat újra értelmezni,
Kényszerpályán a világ.
/Koppány magyarázkodik és erős kétségek támadtak benne, itt esett le neki, hogy előbb szólott, mielőtt gondolkodott volna. Mentegetőzik, a harc elkerülhető lett volna, de büszkesége és gőgje miatt úgy érezte, nincs visszaút, túl messzire ment és gyávának gondolnák, ha visszakozna, ugyanakkor érezni a megbánást a szavaiban/
ISTVÁN:
Koppány vezér! Ne hidd, hogy én nem szeretlek!
Tiéd a trón, ha vállalod, mit meg kell tenned.
Kezünkben van egy nép és az ország sorsa;
Rómába vezet minden út, vagy a pusztulásba.
/István tesz egy utolsó utáni próbát, ad egy esélyt, hogy Koppány visszakozzon, fogadja el a nyugatot. A magyar nép fennmaradása és az ország ami számít, nem az ősiség, Koppánynak persze a saját gőgje és a hatalom kellett inkább./
KOPPÁNY: Pogánynak tartanak, mert nem tűröm a papok hatalmát.
ISTVÁN: Fogadd el Rómát, és holnap már tiéd az ország.
KOPPÁNY: Pogánynak tartanak, mert szembeszállok a hódítókkal.
ISTVÁN: A békét hoztam el, mert az országnak béke kell.
/Koppány áltatja magát, mantrázza magának, hogy miért lázadt fel, csak magáról beszél, a saját álláspontjáról, saját igazáról, a népre magasról tesz/
KOPPÁNY:
Késő most már mindezt újra átgondolni,
Elkésett a békevágy.
Késő már a múltat újra értelmezni,
Kényszerpályán a világ.
/Megint egy józan pillanat Koppánynál, visszacsinálná ha lehetne, rájött ő is, hogy hiba volt, de már késő, a vonat nem áll meg ....... /
Látjátok még a rockopera sem fekete és fehér.