Társadalmi folyamatok

[Pogány]

Emlékeztek amikor ez egy biztpol fórum volt?

Halványan. Átmászok vele a következő ütésváltásnál valahová.

 

[Premortem]

Emlékeztek amikor ez egy biztpol fórum volt?

Társadalmi folyamatok című topik. Miért zavar a beszélgetés a témában?

 

[Veér Ispán]

Emlékeztek amikor ez egy biztpol fórum volt?

Akkor kérlek egy kis ontopik példát mutass a [BIZTPOL] Társadalmi folyamatok témába vágó hozzászólással. A fentiek szerintem beleesnek, ha téged nem is érdekelnek.

 

[Septimus]

Kedvem lenne magamra ölteni a klasszikus, 1934-es Hugo Boss kollekciót.

Viccet félretéve, az ünneplő és díszváltozatokat nagyon szépen megtervezte az öreg Hugo Boss. Ha nem volna törvénybeütköző a viselése, esztétikai szempontból a mai napig megállná a helyét az a kollekció.

 

[Törölt tag 008]

Viccet félretéve, az ünneplő és díszváltozatokat nagyon szépen megtervezte az öreg Hugo Boss. Ha nem volna törvénybeütköző a viselése, esztétikai szempontból a mai napig megállná a helyét az a kollekció.

Nem ütközik törvénybe, ha a jelképeket nem teszed rá. Bár páran furán néznek majd rád.

 

[Pogány]

Nem ütközik törvénybe, ha a jelképeket nem teszed rá. Bár páran furán néznek majd rád.

Még a Magyar Gárda miatt hozták anno a félelemkeltő egyenruhákról a törvényt, szóval ha baszogatni akarnak, akkor baszogatni fognak vele.

 

[Molon Labe]

Na akkor nem baloldal. Nézzünk hát bele, hogy miben is különbözik a ható kultúrád tőlük.

"na akkor nem baloldal"

Erre bemásolsz egy szöveget, aminek a fele egy bizonyos I.R Grigulevics /Joszif Romuldovics Grigurevich/ "művéből" táplálkozik, aki szovjetunióban tevékenykedett, mint nkvd ügynök és nem kevés ember meggyilkolásában, megkínzásában részt vett, leginkább a Spanyol polgárháborúban... nem lehet, hogy a saját emlékeit, módszereit vetíti ki az inkvizícióra ? Mindenesetre nem tekintem hiteles forrásnak egy tetves kommunista fércmunkáját, ha nem haragszol.

Inkább ezt tekintem hiteles forrásnak.

http://epa.oszk.hu/00900/00939/00131/keresztenyszo_EPA00939_2011_09_1.html

https://epa.oszk.hu/00900/00939/00133/keresztenyszo_EPA00939_2011_11_5.html és ebben a részben van ami nekünk kell.

A spanyol inkvizíció volt az, ami megérdemli, hogy erőteljes kritikával illessék, ahogy a spanyol cselekedeteket is az új világban.
Csak éppen világi intézményként működött,állami kezekben volt, nem egyháziban, ez a fő különbség.

http://www.ppek.hu/konyvek/Petranyi_Ferenc_Az_inkvizicio_1.pdf

És most álljon itt ezzel kapcsolatban egy témába vágó, objektív idézet:

""Az inkvizíció

Európa történetének és az egyház történelmének fájdalmas ténye az inkvizíció. Az egyház már a II. Vatikáni Zsinaton kijelentette, hogy elítéli az inkvizíció szemléletét, hogy Isten akarta jognak tartja a lelkiismereti- és a vallásszabadságot.
Hogyan jöhetett akkor létre az inkvizíció? S egyáltalán mit is jelentett az?
Ez a kérdés is csak a maga történelmi összefüggéseiben közelíthetô meg.

A mai kor pluralista. A mai ember nagy ideálja a szabadság. Mindenkinek joga van abban hinni, és azt hirdetni, amit ô akar. Ebben sok szépség van: szép, hogy az ember, a gondolkodás, a lelkiismeret szabad. De ennek is vannak veszélyei: mert a szép jelszavak mögött éppen az igazi szabadság sikkadhat el! Tapasztaljuk például, hogy a gazdasági szabadság, a liberális kapitalizmus következtében olyan pénzügyi, hatalmi csoportok jöhetnek létre (valódi világméretű maffiák is), amelyek sok embernek és egész társadalmaknak súlyos kárát okozzák. -- S a szabadság hamis gyümölcsei azok az intézmények is, amelyek egész társadalmakat mérgezhetnek meg büntetlenül, ha pénzügyi vagy egyéb érdekeik ezt kívánják (mint egyes tévé-csatornák, amelyek ismételten az emberiség alapvetô erkölcsi értékeinek -- a hűségnek, a tisztaságnak, a szerénységnek, a becsületességnek -- megtagadására, illetve durva beszédre, erôszakra, rombolásra, gyilkolásra stb. indítják nézôk, köztük gyermekek és fiatalok millióit). S a szellemi és testi mérgezésekbe emberek százezrei pusztulnak bele.

A szabadság következtében létrejöhetnek szellemi maffiák is: működhetnek csillag- és egyéb jósok, boszorkányok, varázslók, sátánista csoportok stb., s létezhetnek a szellemi maffiáknak világméretű összefonódásai is. Természetesen a törvények tiltják az olyan (vallásos színezetű vagy egyéb) csoportok létét, amelyek nyilvánvalóan ártanak az embernek, a társadalomnak. Csakhogy nem könnyű kimutatni, mikor és mi árt. Tilthatnak a törvények bizonyos össztársadalmat (vagy ifjúságot) veszélyeztetô üzelmeket, mint a kábítószer-kereskedést, de tapasztaljuk, hogy a nagy maffiákat kevéssé tudják korlátozni.

A középkor szemlélete nem volt pluralista és nem volt liberális: A középkor, illetve már a Római Birodalom is egységes társadalomban gondolkozott. (A hagyományos zárt, falusias társadalom széthullásával, s a városiasodással párhuzamosan, érthetôen alakult át az egységes-homogén társadalom, pluralista-sokszínű -- az emberi sokféleségnek jóval több teret adó -- társadalommá.)
A római jog, majd a germán és frank jog szerint a társadalom ellen elkövethetô legnagyobb vétek nem a hazaárulás vagy a kémkedés (amely cselekményeket a legutóbbi idôkig világszerte és általánosan elfogadottan halállal büntettek), hanem az állam egységes és működô világnézetével ellentétes tanok hirdetése: hiszen ez az állam és a társadalom alapjait rendítheti meg. A középkor keresztény államai (illetve Európa) átvették ezt a szemléletet: Ez az inkvizíció megjelenésének alapja. E szemlélet az elmúlt két évezred zárt vallási társadalmaiban általánosan elterjedtnek mondható más népek körében is. (A reformátorok: Kálvin, Melanchton is alkalmazták az inkvizíciót, több embert kivégeztettek, mert azok -- az általuk uralt területeken -- más tanokat hirdettek, mint ôk.)

Az inkvizíció ,,felkutatást'' jelent, ti. azoknak a tanításoknak felkutatását, amelyek a kereszténységgel ellentétesek, következôleg -- a középkor felfogásának megfelelôen -- a társadalom egészséges fejlôdésére nézve károsak.

Az inkvizícióval kapcsolatban több tényrôl kell tudnunk:

-- Az elsô nagy inkvizíciós perek olyan szekták ellen kezdôdtek, amelyek erôszakkal léptek fel (donatisták), illetve amelyek a társadalom alapvetô értékeit tagadták. Így a katarok eretneksége a XII-XIII. században tagadta az élet értékét (tagjai nemegyszer egymást is megölték, így kifejezve a lélekvándorlásba vetett hitüket), tagadta a családot, a házasságot, a társadalmi és egyházi tekintélyt, s erôszakkal is szembeszálltak az állami tekintéllyel. Érthetô volt tehát az államhatalom és az egyház tiltakozása ezek ellen. S nem véletlen, hogy az inkvizíció lényegileg a XII. században kezdôdik, a keresztes háborúk korában, amikor az európai hatalmak kemény kézzel meg akarták akadályozni, hogy a külsô ellenség -- a mohamedán -- mellett belsô ellenség (a katar eretnekség) is támadjon rájuk.

 

[Molon Labe]

"na akkor nem baloldal"

-- Az egyházi inkvizítorok, teológusok feladata az volt, hogy ha valahol a hit elleni tanítás (és ezzel a felségsértés) gyanúja merült fel, azt megvizsgálják, és az ,,eretneket'' jobb belátásra -- a hit elfogadására, illetve bűnbánatra hívják. Ha erre nem volt hajlandó, akkor átadták ôt az állami igazságszolgáltatásnak. De az elôírások szerint a vádlottaknak módjuk volt visszavonni tanaikat. A hamis tanítók fizikai büntetését, illetve a kivégzést mindig az államhatalom hajtotta végre.

-- A kivégzettek számáról nincsenek pontos adatok. A megmaradt feljegyzések (jegyzôkönyvek) szerint az áldozatok száma összességében legfeljebb néhány ezerre tehetô. Az egyházellenes áramlatok tetszés szerint felfelé ,,becsült'' adatokra hivatkoznak (olykor néhány tízezer, rosszabb esetben, pl. a szabadkôműves írások, százezer kivégzettrôl beszélnek).

Semmiképp sem hasonlíthatók arányai az újabb kor népirtásaihoz, Örményországban, Kurdisztánban, Afrikában, nem beszélve a fasizmus és a kommunizmus népirtásairól (amelyek ellen sok modern állam nem tett igazán határozott lépést, mert politikai érdekeit ez nem szolgálta volna).

-- Az inkvizíció sajnos több esetben alkalmat adott a kor elöljáróinak vagy felhevült csoportoknak, hogy saját céljaiknak megfelelôen embereket vagy csoportokat pusztítsanak el. (Pl. inkvizíció ítélte halálra, nyilvánvalóan politikai céllal, a késôbb szentté avatott Jeanne d'Arc-ot, szent Johannát is; vagy a domonkos Savonarolát, akinek rehabilitálása ugyancsak megkezdôdött.)

-- Különösen szomorú történet pl. Husz Jánosé, akit a királyi menlevél-útlevél ellenére máglyára küldtek tanai miatt.

-- Fájdalmas tény, hogy voltak boszorkányperek is. Ezek általában ugyan nem mesebeli boszorkányok ellen küzdöttek, hanem félrevezetô ,,varázslással, ráolvasással, elátkozással, spiritiszta praktikákkal'' stb. foglalkozó személyek ellen; de sajnos egy idôszakban megjelent az egyházban is a kor babonás boszorkány-szemlélete, és az ebbôl következô ítéletek. Viszont a boszorkány-üldözés ellen, a közvéleménnyel szembeszállva elsôsorban a jezsuiták küzdöttek.

-- Az inkvizíció legkeményebben Spanyolországban működött. Itt királyi kívánságra jött létre, de egyházi segédlettel (1480). Amikor tevékenysége nagyon véresre fordult, a pápa tiltakozott ellene. -- Az esemény történeti háttere: Az Ibériai-félsziget keresztény lakossága mintegy 700 éven át arab-mohamedán elnyomás alatt élt. E korszakban az itt lakó zsidóság szabadságnak örvendett, s az arab vezetô réteggel együtt nagy hatalomhoz, birtokokhoz jutott. Az arab elnyomás lerázása után a keresztény uralkodók veszélyeztetve érezték államukat a magas állami pozíciókban levô kikeresztelkedett arabok és zsidók részérôl -- akik, valójában nem váltak kereszténnyé, nem követték az ország keresztény elveit, illetve úgy tűnt, a korábbi elnyomó rendszer visszaállítására is törekedtek. Ez a történelmi-politikai feszültség szülte a spanyol inkvizíciót: hogy kiszorítsa az ál-keresztényeket a vezetô állásokból. Egyfajta nemzeti önvédelem volt ez, másrészt a -- mai fülünknek ugyan elfogadhatatlanul hangzó, de Konstantin óta Európában elfogadott ,,egy állam -- egy vallás'' felfogásra épült: vagyis, aki az Ibériai-félszigeten akar élni, az legyen keresztény.

-- A nagy szentek és egyházi tanítók között minden korban voltak, akik tiltakoztak az inkvizíció ellen, s modern értelmében vett ,,lelkiismereti szabadságot'' hirdettek. De a középkor uralkodói és egyházi vezetôi többségükben az egységes világnézet szigorú védelme mellett foglaltak állást -- s az eretnekek (azaz a keresztény hitet meghamisítok) elítélése mellett.

Összefoglalva: Fájdalommal kell arra emlékeznünk, hogy az egyház -- mint emberi társaság -- átvette e téren is a korabeli felfogást, amely ellentétes volt az evangélium szemléletével. Méltó, hogy az egyház bocsánatot kérjen ezért elei nevében, még akkor is, ha történelmi szempontból az inkvizíció nem az egyháztól indult ki, azaz szemlélete beilleszkedett az adott kor általános felfogásába, úgy is, mint az állam önvédelme, úgy is, mint olykor elvadult szélsôséges erôk véres tette. -- Meghívást jelent az inkvizícióra való emlékezés a mai keresztény számára: hogy miközben a kor gyakran eltorzult szemléletével szemben a tiszta keresztény értékek tanújának, prófétájának kell lennie, mégis tudjon irgalmas lenni azok iránt, akik korunk hamis értékítéleteinek hálójában vergôdnek (az abortusz, eutanázia, testkultusz, pénzfüggôség, tévé-függôség stb. terén). (A témához vö. Szántó K., A katolikus egyház története I. 444, 517; Salgó J., Krisztus tanúi a történelemben, 17. lecke; Magyar Katolikus Lexikon V.) ""

Forrás: www.ppek.hu/k338.htm

 

[Molon Labe]

Forrás: www.ppek.hu/k338.htm

""A tévtanítókkal szembeni hivatalos egyházi eljárásnak valóban voltak túlkapásai, de nem mai szemmel kell mérlegelni több száz évvel ezelőtti eseményeket. Ennek megértéséhez nézzük az inkvizíció kialakulását. A hajdani eretnekek (katharok, waldensek, bogumilok, husziták) korántsem voltak jámbor vallási álmodozók. Templomokat, városokat égettek fel vagy fosztottak ki, embereket öltek, abnormális polgári és szexuális éltet éltek ill. propagáltak. Ezek ellen az államnak fel kellett lépnie. Amikor az állam az eretnekség vádját politikai tisztogatásra kezdte használni, az Egyház közbelépett és nem engedte, hogy az állam önkényesen döntse el, hogy ki eretnek és ki nem. így az inkvizíció nagyon sok ember életét megmentette, de erről egy szót sem írnak a történelemkönyvek.
Az inkvizíció méreteiről és módszereiről alkotott kép is igazságtalan. Sokakkal hitették el, hogy az inkvizíció tömegesen és könnyedén égette meg az embereket, s ugyanakkor borzalmas kínvallatásnak vetette őket alá. Igaz ugyan, hogy bizonyos esetben alkalmaztak kínvallatást, de ez a korszellemnek volt köszönhető, és az Egyház itt is irgalmat gyakorolt: Az inkvizíciós bíróság egyféle kínvallatást alkalmazott, a világi bíróság kínzó eszközeinek csak a fantázia szabott határt. Nem véleden, hogy nagyon sok rajtakapott bűnöző a bíróságon kitalált egy vallásos mozzanatot („azt mondták a hangok"; „Isten üzente"), hogy ügye átkerüljön a világi bíróságról az inkvizíciósra, ahol enyhébb büntetésben reménykedhetett. így az inkvizíciós perek túlnyomó részben közönséges bűnvádi eljárások voltak, és korántsem a „lelkiismeret és a hatalom drámai összeütközései." Halálos ítéletek is csak súlyos és köztörvényes ügyekben születtek. Ezek száma nem volt több az évi két - három főnél. A büntetések súlyossága is relatív. A büntetések olyakor valóban kemények voltak. „De a középkori ember bírta is a őket. Kevésbé elpuhult népeknél ma is húsbavágóbb eszközökkel él az igazságszolgáltatás" (Mehrle Tamás O.P.: Szt. Domonkos életének tanítása).
Igazi vallási ítélet ritkán született, és csak nagyon nagy jelentőségű vagy különösen erőszakos eretnekeket végeztek ki (pl. Husz János). Itt azonban két dolog játszik közre. A középkorban Istent tekintették a királyok Királyának. Aki a királyt megsértette, felségsértés bűntettével halálra ítélték. Az eretnek tévedést tanít Istenről vagy szavát meghamisítja - gondolták régen. Ezzel a királyok Királyát sérti, tehát az eretneket is halálra szánták. De ne feledjük, a középkorban a kereszténység volt az állami ideológia, a társadalmi kohézió legfőbb ereje volt. Az ellene irányuló támadás össztársadalmi érdekeket sértett. Az állami ideológia nyílt bírálóit mindig büntették. Ma sincs ez másképpen: És nem kell feltétlenül a Nagy Francia Forradalom tömeges kivégzéseire, a náci koncentrációs táborokra vagy a kommunista gulágokra gondolni. Elég csak a nemzetbiztonsági hivatalok tevékenységét figyelemmel kísérni. Sok nyugati országban, ha valaki olyan mozgalom mozgatója, melyet a hivatalos közeg „eretnekségként" kezel (pl. neonáci), akkor az államhatalom figyeli, esetleg le is állítja. Nem ok nélkül. Λ modern szólásszabadság sem olyan egyértelmű, mint sokan hiszik. Sok európai országban bizonyos nemzetiségek vagy devianciák nyílt vagy akár csak burkolt megsértését börtönnel büntetik. A lényeg nem sokban különbözik az eretneküldözéstől, és a módszerek sem sokban térnek el az inkvizíció módszereitől.
Spanyolország kivételt képez. Nemcsak azért, mert itt működött legkeményebben az inkvizíció, hanem, mert itt az inkvizíció nem egyházi, hanem elsősorban állami kezekben volt. Ez ugyan sok visszaélést és kegyedenkedést eredményezett, de alapjaiban ennek is megvolt az oka. Spanyolország tele volt látszatra megtért mórokkal, akik kereszténynek tettették ugyan magukat, de igazából kémkedtek, és Európát a félhold igájába akarták hajtani. Ezeket az embereket valóban minden eszközzel igyekeztek felkutatni. Azonban látható, hogy az inkvizíció itt is kémelhárítási funkciót töltött be. Neve is ezt tükrözte: Sanctum Offícium Inquisitionis, azaz a Felkutatás Szent Hivatala.
Volt tehát sok árnyoldala az inkvizíciónak, de ezek nem magának az intézménynek, hanem az emberi gyarlóságnak voltak a következményei. Erre pedig áll, hogy az Egyház szentségét nem csökkenti, ha egyes tagjai bűnt követnek el, mert az ilyen botrányok elkerülhetedenek. Ha az inkvizítorok lelkiismeretesen működtek, akkor gáncs nem érheti őket, mert szigorukkal az igazságon és kereszténységen túl a közembereket védték a köztörvényes, vallási bűnözőktől. Szentek is voltak közöttük.""


Ami tény, hogy követtek el bűnöket Krisztus és a keresztnevében... az emberek/egyház/... ezért Krisztus és a kereszt a hibás ? Nem, ezért az emberi gyarlóság a hibás.

 

[milagro]

Mindenkinek jogában áll mesekönyvet írni, azt kiadni és terjeszteni; mindenki előtt nyitva a lehetőség, hogy tanítói, tanári pályára menjen (át) és oktassa a fiatalságot; mindenkinek jogában áll olyan tanulmányokat végeznie, amivel mehet iskolába sexuális tanácsadni, mindenkinek jogába és lehetőségére áll tartalmat gyártani a youtube-ra, tik-tokra stb.-re; vagy bármilyen formában hathat kisebb-nagyobb csoportokra, közösségekre... nem nyeffegni kell, hanem beleállni, felvállalni, konfrontálódni, ott lenni, melózni, közösségeket szervezni, hálózatokat építeni, képződni és képezni, finanszírozókat szerezni, a társadalom, az élet minél több területén hídfőket, bástyákat létrehozni. A recept nem új, nem kell újra kitalálni, csak meg kell főzni.

Ezzel csak részben tudok egyet érteni!
Igen, mindenki úgy rendezi be a saját életét, ahogy akarja. A saját életét!
Azt viszont nem szabad megengedni, hogy gyereket ebbe "bevonjanak"! Minden gyereknek alapvető joga, hogy ép, egészséges környezetben, családban fejlődhessen szerető édesanyával és édesapával, na és erkölcsös nevelést kapjon! Az már nagyon nem fér bele, ha a gyerekedhez elkezdenek bejárogatni az óvodába/iskolába és ott fejtenek ki neki homoszexuális propagandát!
..
És nálam az sem fér bele, hogy gyereknek akármilyen "mesekönyvet" írni lehessen, majd azt kiadni és terjeszteni!
Van egy bizonyos határ! Értem én, hogy kell a friss hús, de a gyerek az vörös vonal!
..
Az a közösség és társadalom meg, amelyik annyira aberrálódik, hogy a fajtalankodás ilyen mértékben elterjedjen, mint ami körvonalazódni látszik a fentebbi felmérésekből, az csupán idő kérdése, de nyilvánvalóan eltűnik a térképről!
Egy olyan populáció, ahol a húsz év körüli lányoknak már 35-40%-a! és a fiúk 15%-ka! homoszexuális, az olyan népességveszteséget fog elszenvedni,
ami az egésznek az elsorvadását fogja maga után vonni! Arról nem is beszélve, hogy ezek a személyiségzavaros, erkölcsileg leépült embertömegek irgalmatlan mennyiségű drogost, alkoholistát, és egyéb emberi roncsot fognak jelenteni, ami szintén további problémákat generál majd!
..
Szerencsére a magyar büntetőjog ismeri a kiskorú veszélyeztetése tényállását. Esetleg ezen kellene szigorítani, megfelelően kidolgozni!
Na meg alkalmazni sűrűn, ha szükséges!
..
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
Kiskorú veszélyeztetése
"208. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy – ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él –, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt
a) bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására rábír vagy rábírni törekszik,
b) bűncselekmény elkövetéséhez felajánl."
..
Ketté fog törni és hasadni az emberiség!
Azok a csoportok, népek, közösségek, akik megmaradnak tisztaságban, azok túlélnek, akik nem, azokat legyőzik!
..
Érdekes hír lenne, ha napvilágra kerülne, hogy van-e a buzipropagandának vajon pl. az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában külföldi finanszírozottsága?
Na az lenne az ütős hibrid hadviselés!
Ezt persze csak viccből írtam, az erkölcsi leépülés sokkal kézenfekvőbb ok!

 

[Pogány]

""A tévtanítókkal szembeni hivatalos egyházi eljárásnak valóban voltak túlkapásai, de nem mai szemmel kell mérlegelni több száz évvel ezelőtti eseményeket. Ennek megértéséhez nézzük az inkvizíció kialakulását. A hajdani eretnekek (katharok, waldensek, bogumilok, husziták) korántsem voltak jámbor vallási álmodozók. Templomokat, városokat égettek fel vagy fosztottak ki, embereket öltek, abnormális polgári és szexuális éltet éltek ill. propagáltak. Ezek ellen az államnak fel kellett lépnie. Amikor az állam az eretnekség vádját politikai tisztogatásra kezdte használni, az Egyház közbelépett és nem engedte, hogy az állam önkényesen döntse el, hogy ki eretnek és ki nem. így az inkvizíció nagyon sok ember életét megmentette, de erről egy szót sem írnak a történelemkönyvek.
Az inkvizíció méreteiről és módszereiről alkotott kép is igazságtalan. Sokakkal hitették el, hogy az inkvizíció tömegesen és könnyedén égette meg az embereket, s ugyanakkor borzalmas kínvallatásnak vetette őket alá. Igaz ugyan, hogy bizonyos esetben alkalmaztak kínvallatást, de ez a korszellemnek volt köszönhető, és az Egyház itt is irgalmat gyakorolt: Az inkvizíciós bíróság egyféle kínvallatást alkalmazott, a világi bíróság kínzó eszközeinek csak a fantázia szabott határt. Nem véleden, hogy nagyon sok rajtakapott bűnöző a bíróságon kitalált egy vallásos mozzanatot („azt mondták a hangok"; „Isten üzente"), hogy ügye átkerüljön a világi bíróságról az inkvizíciósra, ahol enyhébb büntetésben reménykedhetett. így az inkvizíciós perek túlnyomó részben közönséges bűnvádi eljárások voltak, és korántsem a „lelkiismeret és a hatalom drámai összeütközései." Halálos ítéletek is csak súlyos és köztörvényes ügyekben születtek. Ezek száma nem volt több az évi két - három főnél. A büntetések súlyossága is relatív. A büntetések olyakor valóban kemények voltak. „De a középkori ember bírta is a őket. Kevésbé elpuhult népeknél ma is húsbavágóbb eszközökkel él az igazságszolgáltatás" (Mehrle Tamás O.P.: Szt. Domonkos életének tanítása).
Igazi vallási ítélet ritkán született, és csak nagyon nagy jelentőségű vagy különösen erőszakos eretnekeket végeztek ki (pl. Husz János). Itt azonban két dolog játszik közre. A középkorban Istent tekintették a királyok Királyának. Aki a királyt megsértette, felségsértés bűntettével halálra ítélték. Az eretnek tévedést tanít Istenről vagy szavát meghamisítja - gondolták régen. Ezzel a királyok Királyát sérti, tehát az eretneket is halálra szánták. De ne feledjük, a középkorban a kereszténység volt az állami ideológia, a társadalmi kohézió legfőbb ereje volt. Az ellene irányuló támadás össztársadalmi érdekeket sértett. Az állami ideológia nyílt bírálóit mindig büntették. Ma sincs ez másképpen: És nem kell feltétlenül a Nagy Francia Forradalom tömeges kivégzéseire, a náci koncentrációs táborokra vagy a kommunista gulágokra gondolni. Elég csak a nemzetbiztonsági hivatalok tevékenységét figyelemmel kísérni. Sok nyugati országban, ha valaki olyan mozgalom mozgatója, melyet a hivatalos közeg „eretnekségként" kezel (pl. neonáci), akkor az államhatalom figyeli, esetleg le is állítja. Nem ok nélkül. Λ modern szólásszabadság sem olyan egyértelmű, mint sokan hiszik. Sok európai országban bizonyos nemzetiségek vagy devianciák nyílt vagy akár csak burkolt megsértését börtönnel büntetik. A lényeg nem sokban különbözik az eretneküldözéstől, és a módszerek sem sokban térnek el az inkvizíció módszereitől.
Spanyolország kivételt képez. Nemcsak azért, mert itt működött legkeményebben az inkvizíció, hanem, mert itt az inkvizíció nem egyházi, hanem elsősorban állami kezekben volt. Ez ugyan sok visszaélést és kegyedenkedést eredményezett, de alapjaiban ennek is megvolt az oka. Spanyolország tele volt látszatra megtért mórokkal, akik kereszténynek tettették ugyan magukat, de igazából kémkedtek, és Európát a félhold igájába akarták hajtani. Ezeket az embereket valóban minden eszközzel igyekeztek felkutatni. Azonban látható, hogy az inkvizíció itt is kémelhárítási funkciót töltött be. Neve is ezt tükrözte: Sanctum Offícium Inquisitionis, azaz a Felkutatás Szent Hivatala.
Volt tehát sok árnyoldala az inkvizíciónak, de ezek nem magának az intézménynek, hanem az emberi gyarlóságnak voltak a következményei. Erre pedig áll, hogy az Egyház szentségét nem csökkenti, ha egyes tagjai bűnt követnek el, mert az ilyen botrányok elkerülhetedenek. Ha az inkvizítorok lelkiismeretesen működtek, akkor gáncs nem érheti őket, mert szigorukkal az igazságon és kereszténységen túl a közembereket védték a köztörvényes, vallási bűnözőktől. Szentek is voltak közöttük.""


Ami tény, hogy követtek el bűnöket Krisztus és a keresztnevében... az emberek/egyház/... ezért Krisztus és a kereszt a hibás ? Nem, ezért az emberi gyarlóság a hibás.

Pfejj B+. Ezt végigolvastam, hát barátom, ez hányinger. Belinkelsz egy papot megvédeni az anyaszentegyházat. A kommunizmus védelmében ma Kun Béla elvtárs tartja meg pártatlan beszédét. Ezek a személyek nem is rendelkeztek pápai felhatalmazással mi? Gondolom ez azt is kiadná, hogy poroszokat is csak a közvetlenül a pápának alárendelt teuton lovagok közül kizárólag a világiak írtották ki. Biztos nagyon szomorú volt a lelkük, mikor kezeiket mosva átadták a világi kínzókamrákba a tévelygő eretneket. Ezek bolsevik férgek voltak mindig. Az egyház születése óta és most kenetteljesen csitítják a hívek lelkében támadt kétséget. Ők nem is olyanok. Ilyen volt a korszellem(akkor a bolsik is beleférnek nem? ), akiket ők kínoztattak aláztak, öltek, égettek azok nem is úgy szenvedtek, mintha egy csicska világi hóhér tette volna, de aztán kénytelenek voltak mégis átadni a nagyon, nagyon kisszámú eretneket akiket az évezredek alatt találtak mégis és nagyon sajnálták őket. Ez köpedelem.

 

[Pogány]

@Rex meus Deus meus

Európa történetének és a kommunizmus történelmének fájdalmas ténye az Andrássy út 60. Hruscsov már Sztálin halála után kijelentette, hogy elítéli a személyi kultusz szemléletét, hogy a nép akarta jognak tartja a szocialista és jóléti szabadságot.
Hogyan jöhetett akkor létre az ávó? S egyáltalán mit is jelentett az?
Ez a kérdés is csak a maga történelmi összefüggéseiben közelíthetô meg.

A mai kor pluralista. A mai ember nagy ideálja a szabadság. Mindenkinek joga van abban hinni, és azt hirdetni, amit ô akar. Ebben sok szépség van: szép, hogy az ember, a gondolkodás, a lelkiismeret szabad. De ennek is vannak veszélyei: mert a szép jelszavak mögött éppen az igazi szabadság sikkadhat el! Tapasztaljuk például, hogy a gazdasági szabadság, a liberális kapitalizmus következtében olyan pénzügyi, hatalmi csoportok jöhetnek létre (valódi világméretű maffiák is), amelyek sok embernek és egész társadalmaknak súlyos kárát okozzák. -- S a szabadság hamis gyümölcsei azok az intézmények is, amelyek egész társadalmakat mérgezhetnek meg büntetlenül, ha pénzügyi vagy egyéb érdekeik ezt kívánják (mint egyes tévé-csatornák, amelyek ismételten az emberiség alapvetô erkölcsi értékeinek -- a hűségnek, a tisztaságnak, a szerénységnek, a becsületességnek -- megtagadására, illetve durva beszédre, erôszakra, rombolásra, gyilkolásra stb. indítják nézôk, köztük gyermekek és fiatalok millióit). S a szellemi és testi mérgezésekbe emberek százezrei pusztulnak bele.

A szabadság következtében létrejöhetnek szellemi maffiák is: működhetnek kapitalista pénzügyi jósok, spekulánsok, elhajlók, sátánista antimaterialista csoportok stb., s létezhetnek a szellemi maffiáknak világméretű összefonódásai is. Természetesen a törvények tiltják az olyan (kapitalista színezetű vagy egyéb) csoportok létét, amelyek nyilvánvalóan ártanak az embernek, a társadalomnak. Csakhogy nem könnyű kimutatni, mikor és mi árt. Tilthatnak a törvények bizonyos össztársadalmat (vagy ifjúságot) veszélyeztetô üzelmeket, mint a kábítószer-kereskedést, de tapasztaljuk, hogy a nagy maffiákat kevéssé tudják korlátozni.

A XX. század szemlélete nem volt pluralista és nem volt liberális: A kor, illetve már a Cári Birodalom is egységes társadalomban gondolkozott. (A hagyományos zárt, falusias társadalom széthullásával, s a városiasodással párhuzamosan, érthetôen alakult át az egységes-homogén társadalom, pluralista-sokszínű -- az emberi sokféleségnek jóval több teret adó -- társadalommá.)
A római jog, majd a germán és frank jog szerint a társadalom ellen elkövethetô legnagyobb vétek nem a hazaárulás vagy a kémkedés (amely cselekményeket a legutóbbi idôkig világszerte és általánosan elfogadottan halállal büntettek), hanem az államszocializmus egységes és működô világnézetével ellentétes tanok hirdetése: hiszen ez az állam és a társadalom alapjait rendítheti meg. A XX. század államai (illetve Európa) átvették ezt a szemléletet: Ez az ávó megjelenésének alapja. E szemlélet az elmúlt két évezred zárt szocialista társadalmaiban általánosan elterjedtnek mondható más népek körében is. (A reformátorok: Kádár, Gerő is alkalmazták az átszervezett ávh-t, több embert kivégeztettek, mert azok -- az általuk uralt területeken -- más tanokat hirdettek, mint ôk.)

Az ávó ,,felkutatást'' jelent, ti. azoknak a tanításoknak felkutatását, amelyek a szocialista állammal ellentétesek, következôleg -- a kor felfogásának megfelelôen -- a társadalom egészséges fejlôdésére nézve károsak.

Az ávóval kapcsolatban több tényrôl kell tudnunk:

-- Az elsô nagy koncepciós perek olyan reakciósok ellen kezdôdtek, amelyek erôszakkal léptek fel (donatisták), illetve amelyek a társadalom alapvetô értékeit tagadták. Így a Horthysták reakciós támadása a XX. században tagadta a szocialista élet értékét (tagjai nemegyszer egymást is megölték, így kifejezve a nacionalizmusba vetett hitüket), tagadta a családot, a világi házasságot, a társadalmi és kommunista tekintélyt, s erôszakkal is szembeszálltak az állami tekintéllyel. Érthetô volt tehát az államhatalom és a párt tiltakozása ezek ellen. S nem véletlen, hogy az ávó lényegileg a XX. században kezdôdik, az ideológiai háborúk korában, amikor az európai szocialista hatalmak kemény kézzel meg akarták akadályozni, hogy a külsô ellenség -- a kapitalizmus -- mellett belsô ellenség (a reakciós fasizmus ) is támadjon rájuk.

 

[Masztiff]

Akkor amikor a NAT meg a tankönyvek tartalma ellen visongtak, arra is vonatkozik ez?

Azért az jelzésértékű, amikor az egész pedagógus társadalom kikel a vállalhatalan tankönyvek ellen...

 

[Veér Ispán]

Azért az jelzésértékű, amikor az egész pedagógus társadalom kikel a vállalhatalan tankönyvek ellen...

Az (((egész pedagógus társadalom))) kikel... Léccine. A "pedagógus társadalom"-nak sok van a rovásán.

De ebben a szellemben: azért az jelzés értékű, hogy az egész magyar társadalom kiáll a homi mesekönyv ellen!!!!négy!

 

[Törölt tag 008]

Azért az jelzésértékű, amikor az egész pedagógus társadalom kikel a vállalhatalan tankönyvek ellen...

Mármint a ballib szakszervezet meg a hangos kissebbség?

 

[milagro]

Azért az jelzésértékű, amikor az egész pedagógus társadalom kikel a vállalhatalan tankönyvek ellen...

Persze, hogy jelzésértékű!
Jelzés arra, hogy a pedagógusok között (is) komoly vérfrissítésre lenne szükség!
Agilis, magyar gondolkodású, hazafiasságra és erkölcsösségre nevelő tanári gárdára van szükségünk a kozmopolita liberálisok helyett!
(az idő majd megoldja)

 

[Shektor11]

1939 Berlin:

2019 Berlin:

Isten őrizz, hogy a Harmadik Birodalmat mentegessem, de mindenki eldöntheti, hogy melyik az életképesebb civilizáció.
80 év alatt nem semmi, hogy visszafejlődött a társadalom.

 

[Wilson]

Ki hivatkozott a keresztényi szeretetre, keresztény erkölcsi fölényre ? Talán a profilképem irritál ennyire ? Nem fogom levenni, ez nem nyugat-európa, ahol sértheti az igazhitűek érzékenységét és ezért levetetik.

Azért nem kell mindenbe belevinni a hanyatló nyugat sztereotípiáját.Ha figyelmesen elolvastad a korábbi hozzászólásaimat(nem kétlem,hogy így van)akkor biztos emlékszel,hogy azt írtam ,,hogy tisztelem a hitedet",tehát engem abszolúte de nem érdekel a profil képed(másé sem) és az se ha Torquemada lenne a nick neved.Te hivatkoztál közvetve rá hiszen a magyar törzsszövetséget a modern kori terrorizmussal állítottad párhuzamba,hiszen azt állítottad,hogy a vérszomjas magyar törzsek támadtak a keresztény nyugati népekre akik csak elszenvedték ezeket a sorscsapásokat.

Ja a másik nagy humbuk a narratívádban: ezúttal ez a keresztény vs pogány dolog: Bulcsú, Gyula és Tormás is megkeresztelkedett Bizáncban.. Már 50 évvel Géza meg Vajk előtt. A mocskok, elárulták az ősvallást... A bizánci császár /kinek a kereszténység előtti történelmünk nagy részének ismeretét köszönhetjük/ "kedves fiának" nevezte Bulcsút.

Én egy szóval sem állítottam,hogy elárulták az ősvallást,miért lenne humbuk a keresztény vs pogány dolog a források a megkeresztelkedés ellenére sem keresztény testvér népként írnak a magyar vezérekről.Megkeresztelkedtek igen ez tény,de minden jel arra mutat,hogy ebben nagyobb szerepe volt a politikának mint a vallásos áhítatnak ne felejtsd az akkori viszonyoknak megfelelően kell értelmezni a kereszténységet a mindennapokban és ez fokozottan igaz a nyugati keresztény társadalmakra.

Milyen elegánsan figyelmen kívül hagytad a Hóman-Szekfű féle részletet... nem a te álláspontodat támasztja alá.. ezért inkább hagyjuk... ugye ?
Épp az áll benne, hogy a magyarok támadtak a bajorokra, azok meg ezért honvédő háborúra kényszerültek... remélem azért nem vagyok germán bérenc, mert az igazság oldalán állok.

Nem akartam kihagyni de te tudod miről szólt pontosan az Arnulf halála után a magyar törzsek által kezdeményezett megállapodás?És,hogy mi történt az Arnulf halála és a magyar törzsek támadása közötti időszakban?

"tehát semmilyen alapja nincsen a keresztények erkölcsi fölényéről szóló véleményednek."

Na erre kérek valami forrást, hol írtam ilyet.?
Én csak olyanra emlékszem ami a szkíták magasabb rendű erkölcsi fölényéről szól, mindenki alattuk volt ebben a tekintetben - állítólag.

Ezt elismerem ilyet konkrétan nem írtál,de erről szól az egész álláspontod és valamilyen szinten a világlátásod (amit megismétlem tiszteltedben tartok)A kereszténység mint egy "viharlámpa" beragyogta a Kárpát medencét és megmentette a magyarságot a biztos pusztulástól és mint tudjuk az egy korú és későbbi forrásokból az akkori kereszténység jó pár "polccal" magasabbra helyezte magát minden tekintetben (az erkölcs terén is) a "nomád" népeknél.

A szkíta erkölcsről nem csak állítólagos vélemények vannak csak egy példa:

Ephorus: „a szkíták a legigazságosabb erkölcsökben élnek.”

Itt egy rövid leírás Ephorus-l (ha esetleg nem tudnád ki is ő)(csak,hogy én is hozzájáruljak a világnézeted tágításhoz )

Ephorus, ’Εϕορος, az aeolisi Cymében szül. 400-ban Kr. e. Tanítójának Isocratesnek tanácsára ő is valamint kortársa Theopompus a történetirásra adta magát. Strab. 13, 622. Cic. de or. 2, 13, 57. Ő volt az első, ki a görögök egyetemes történetét (ιστοριαι χοινων πραξεων) megirta; 30 könyvre osztott műve a Heraclidák visszatérésével mint első hiteles eseménynyel kezdődött és Perinthus ostormáig (340-ben) terjedt. A szent háborúról szóló utolsó könyvet sokan fiának Demophilusnak tulajdonítják. Diod. Sic. 16, 14. Athen. 6, 232 D. Az anyag összegyüjtésénél E. a legjobb forrásokból merített, nem hanyagolta el a föliratokat és költőket és előzőinek számos hibáit kiajvította. A mythikus kort szándékosan mellőzte a tárgyalásából; annál nagyobb fontosságot tulajdonított a földrajznak, melyet teljesen elválasztott a történeti adatoktól. Irályára fölötte nagy gondot fordított. Diodorus, Strabo, Trogus Pompejus, Plutarchus és Pausanias főleg Ephorusból merítettek. Az egyetemes történetet folytatták és kiegészítették az alexandriai korszak történetírói. Töred. l. Marx, 1815 és Müller, fr. hist. Graec. 1, 234–277. V. ö., 1. SCH. S.

 

[milagro]

Úgy néz ki a Mi Hazánk szépen felgöngyölíti a dolgot!
Nevek, szerzők, minden egyben.
https://kuruc.info/r/2/219076/
..

..
Fel kell állítani egy részleget a gyermekvédelmi hatóságon belül, ami elejét veszi a gyerekmolesztálás ezen fajtájának!

 

[Veér Ispán]

1939 Berlin:

2019 Berlin:

Isten őrizz, hogy a Harmadik Birodalmat mentegessem, de mindenki eldöntheti, hogy melyik az életképesebb civilizáció.
80 év alatt nem semmi, hogy visszafejlődött a társadalom.

Hú az emlékeim szerint a kommentjeidről nem számítottam volna erre tőled.

a) rosszul emlékszem
b) feltolták az akkountod
c) befagyott a pokol?