Mivel a szerződéseket uralkodók kötötték, az egyik szerződő fél halála a szerződés végét is jelentette, ilyenkor a magyarok elindultak, hogy kipróbálják az új uralkodó vitézségét. Ez történt a Konrád-(Madarász) Henrik váltásnál, majd Ottó hatalomra kerülésekor.
Igaz Arnulf herceg két kisebb ütközetben megszalasztotta a hazafelé tartó hadaink egy-egy csapatát, de Arnulf bajor herceg miután vereséget szenvedett Konrád német királytól a magyarokhoz menekült, itt kapott magának magyar feleséget. Ezután magyar seregek ültették vissza a bajor hercegi trónra. Bajorország a Magyar sztyeppeállam adófizető szövetségese 915-943 között annak minden kötelezettségével és jogával.
Nincs olyan hogy sztyeppei testvérnép??? Nem vagy tisztában a sztyeppei társadalom szerveződés mikéntjével. Átadnám a szót Maszúdi arab polihisztornak, aki
az Aranymezők és drágakőbányák c. művének 17.fejezetében a következőt írja: „A kazárok s az alánok szomszédságában, köztük s a Nyugat között elterülő vidékeken négy török nemzet él, akik leszármazásukat egyetlen őstől eredeztetik. Ezek részben nomádok, részben földművelők; nagy a tekintélyük és bátorságuk; e nemzetek mindegyikének külön királya van. Mindegyikük országának kiterjedése több napi járóföldet tesz ki; egy részüknek az országai a Fekete-tenger mentén terülnek el, támadó hadjárataik egészen Rómáig, sőt a Spanyolországgal szomszédos területekig érnek, diadalmaskodva az ott élő nemzetek fölött. Ezek s a kazárok királya között egyesség van, hasonlóan az alánok fejedelmével. Szállásaik a kazárok vidékeihez csatlakoznak. Közülük az első nemzetség neve yasni (jászok vagy úzok). Ezzel egy másik szomszédos, amelyet úgy hívnak: basdzsird (magyar), ennek közelében más nép lakik, melynek neve badzsanak (besenyő) ez e népek közül a legvitézebb végül ez utóbbi szomszédságában megint másik nemzet lakik, melyet úgy neveznek: unukarda (onogur). Királyaik nomádok.”
Melyik Anacharsis történetre gondolsz? engem érdekelne