Kretén populizmust tolsz, kb semmi értelemmel.
A magyar jog itt elég szigorú, elvégre a magzat élethez vló joga ütközik az anya önrendelkezési jogával, több lépcsős rendszer, kivéve a nemi erőszak esete, de itt is tájékoztatni kell az anyát az örökbefogadás lehetőségéről.
Ennek IS köszöhetően, a tehességmegszakítások száma meredeken eset. 1969-ben érte el maximumát, amikor egy év alatt több mint 206 ezer magzatelhajtást hajtottak végre. A művi vetélések széles körű engedélyezésével párhuzamosan a születések száma „mélyrepülésbe” kezdett, aminek eredményeként az 1960-as évek elejére világviszonylatban is hazánkban volt a legalacsonyabb a születési ráta a második világháborút követő időszakban. Az 1959 és 1973 közötti 15 év mindegyikében több terhességmegszakítás történt, mint amennyi gyermek ezekben az években világra jött. Lényeges változást e téren az 1974. évi népesedési célú intézkedések eredményeztek, amelyek a gyermekvállalás ösztönzése mellett bizonyos szigorításokat vezettek be a terhességmegszakítások engedélyezése területén. Ezzel együtt bővült a korszerű fogamzásgátlási eszközök kínálata és elérhetősége. Az 1974. évtől kezdve változó mértékben ugyan, de a születések száma minden évben felülmúlta a terhességmegszakításokét. Az 1970-es évek közepének „baby boom”-ját részben az abortuszengedélyezési eljárás szigorítása eredményezte, de a születésszám emelkedéséhez a 20 évvel korábban született nagy létszámú nemzedékek szülőképes korba lépése és fokozott gyermekvállalása is hozzájárult. 1. ábra A terhességmegszakítások és az élveszületések száma 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 1950 1953 1956 1959 1962 1965 1968 1971 1974 1977 1980 1983 1986 1989 1992 1995 1998 2001 2004 2007 2010 2013 2016 Ezer főre Művi vetélések Élveszületések A művi vetélések számának jelentős visszaesése, majd mérsékeltebb ütemű csökkenése az 1980-as évek elejéig tartott, majd ismét emelkedett. Az 1981. évi 78,4 ezer műtéttel szemben az évtized végére már 90 ezer fölé emelkedett a magzatelhajtások száma. Az 1990-es évek elejétől megindult, ingadozásokkal tarkított, de hosszabb távon tartós és folyamatos csökkenésben fontos szerepet játszott az 1992. évi magzatvédelmi törvény3 , amely újraszabályozta az engedélyezések indítékait, de lényegét tekintve nem jelentett szigorítást a korábbi gyakorlathoz képest. A törvényt megelőző alkotmánybírósági döntés, az előkészítéssel kapcsolatos szakmai, politikai és társadalmi viták, az érvek és ellenérvek felsora2 A kiadványban a terhességmegszakítás, a művi vetélés, a magzatelhajtás, illetve a művi abortusz kifejezéseket szinonimaként használjuk. 3 Az 1992. évi LXXIX törvény a magzati élet védelméről. 6 Terhességmegszakítások
www.ksh.hu koztatása széles körű publicitást kaptak, és ezek lélektani hatásának tulajdonítható, hogy már az 1993. évi hatályba lépés előtt megindult a csökkenés. A korábbi részletes engedélyezési indokokat (mint pl. a nő nem házas családi állapota, az önálló lakás hiánya, 35 év feletti életkor vagy két élő gyermek) felváltotta a nő súlyos válsághelyzete indok, ami ezt követően az összes engedélyezés döntő többségét tette, illetve teszi ki. Az 1990-es évek közepén mért csaknem 79 ezer művi vetélés száma az ezt követő két évtizedben kevesebb mint felére, 30,4 ezerre esett 2016-ig
na. a legnagyobb arány a nyolc osztáylt nem végzettek közül keröl ki, érhető módon.
A 2016. évi mikrocenzus eredményei ugyancsak lehetővé teszik a művi vetélések iskolai végzettség szerinti különbségeinek feltárását. Miközben 2011 és 2016 között a művi vetélések száma mintegy 20%-kal csökkent, az iskolai végzettség szerinti különbségek tovább növekedtek. Ebben elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettségű (8 vagy ennél kevesebb osztályt végzett) nők növekvő, az ennél magasabb végzettségűek csökkenő abortuszgyakorisága játszik meghatározó szerepet. Ennek eredményeként a 8 osztályt sem végzett nők 48,8 ezrelékes és a felsőfokú végzettségű nők 4,3 ezrelékes abortuszgyakorisága között tizenegyszeres a különbség, de a 8 osztályt végzettek körében is hét és félszer gyakoribb volt a művi vetélés, mint az egyetemi, főiskolai végzettségű nőknél
tehát a gyerekvállaláshoz: oktatás, stabil anyagi háttért javasol.t. teljes írás itt:
Az a amit leírtál férfitársadalom stb ...pedig olyan ..... hogy nem is érdemes foglalkozni vele. mert ez max a sarki talponállóban érvelés, két liter ukrán csempészkonyak után. ilyesmiit időnként feldob nekem a net, ,általában incelektől, bekattanás előtt.
Lehet évszámok szerint nem jól emlékeztem, akkor évi 206 000 gyerek leoltásával kellene kezdenünk, hogy aztán a hatékony lélektani hatásoknak hála már csak évi 30 400-at ölessünk le orvosokkal? Az már fasza dolog? Vagy arra próbáltál utalni, hogy nem nők mennek abortuszra? Vagy mire gondolsz, amikor talponállós érvelést emlegetsz? Fáj, hogy ellentmondó társadalmi hatásokra hívom fel a figyelmet egy egészen egyszerű példázattal? Ha képes lennél gondolkodni is, értetted volna, de sajnos a gondolkodásra képtelen vagy. Mások gondolkodnak helyetted és világszerte rengeteg ilyen egyszerű buta függvény tolja a hülyeségről a tutit és amikor gondolkodnivalóval találkoztok, akkor leanyázzátok a dolog létezésének a lehetőségét is, mert inkább valóságot tagadtok. Úgy szeretnélek látni egy vulkán mellett élve, ahogy megideologizáljátok, hogyha kitörne, az fasiszta erőszak lenne úgyhogy nem törhet ki. 
