Nem csak az indoklás a gyomorforgató, hanem a mögötte húzódó folyamat is, sőt, leginkább az. Ahogy itthon is óvodától végig lehet nézni a különbségeket gyerek és gyerek közt, úgy amerikában is megvan ez. Akárhogy is nézzük, itthon a cigó gyerekek, kint a fekete gyerekek azok, akik állandóan emlegetve vannak, mint hátrányos helyzetből indulók és ezt a hátrányos helyzetet, bár tömeges jellemzőjük, már tilos elméletben is összekötni a 'kultúrájukkal'. A fehér gyerekek nagy általánosságban, mégha nyomorból is érkeznek, már óvodás szinten is képesen felfogni a helyzetüket és önállóan törekedni arra, hogy valamivel kitűnjenek ami javítja a helyzetüket. Van bennük szégyenérzet, van bennük javítási vágy. Az ellenpéldánál ez vagy erőszakkal és a hibák még erősebb odadörgölésével jár együtt, vagy a kultúra oldja meg a javító intézkedések semmissé tételét, amikor apáék bemennek megverni a random pedagógust. Amikor iskolába mennek és meghallgatják azt a mondatot, hogy "tanulj és akkor lesz belőled valaki", ami szerintem elég rendszeresen elhangzik, akkor a fehér gyerek, még a lerohadt helyzetből érkező fehér gyerek is képes nagy általánosságban figyelmet fordítani a dologra, igyekezni jobbnak lenni, feldolgozni a hibákat. Mégha renitens is a fehér gyerek(én az voltam, eléggé), közben képes jó tanuló is lenni(én az voltam, eléggé), azzal szemben ami az eltérő kultúrából árad, hogy há fáter asszonta áz iskola hülyesíg... . És így, bár a kis gombszemeikkel ezek a gyerekek is próbálkoznak, általában ez a korai pubertásukig tartó döcögés az otthoni foglalkozás hiánya, a figyelem hiánya, de legfőképpen az érdeklődés hiánya miatt, aztán kezdődhet a há' a khácit se' érdekel ez a hülye matek, helyesírás, szövegértés, rohadék atomok, fizikai képletek, stb..
Itt megalpozódva a jövőre, esnek ki többségében a rendszerből, mert fater péz't keres és iszik és ők is rápörögnek. A fehér gyerekek is legkésőbb a ballagási bulijukon kaptak először inni, aztán elmentek az oktatási rendszer jövőre felkészítő teljes hiányának tudatával pályaválasztásra, hogy letolják a következő sulit. (És persze, közben tömegek bizonyítják, hogy az élet elvan természettudományi ismeretek híján is, ahogy a helyesírás hiányában is lehet kommunikálni, csak akkor készüljünk fel az infrastruktúra leszerelésére, mert hamarosan nem fognak érteni hozzá.) Végigdöcögik mind akik valamilyen középiskolába mentek vagy nem és kibuknak. Itt is megfigyelhető a tendenciája annak mégis, hogy aki ki is esik, ha fehér ember, fehér kultúrával, akkor törekszik, ha más nem később, felnőtt korban, akár középkorúan pótolni a hiányt, amit az életében, annak a minőségében okoz a tanulás papírjának a hiánya, ugyanakkor esélyesen vannak alapismeretei. A végigcsinálóknak viszont az eddigiek alapján a legnagyobb százaléka fehér gyerek, akik közül szelektálódnak a legjobbak szerint az értékelési rendszeren belül és mennek még tovább tanulni. És itt jön az a képbe, hogy az életen eddig átivelő társadalmi folyamataik és a belső lelki folyamataik miatt minimális számú kiváló színes gyerek megy velük tovább, vannak a szintet nem ütő és vannak a kegyelemből levizsgázott tagok. Fordított piramisként egymásal szemben a jó és gyenge tagjai mennyiségében a kultúráiknak.
És erre lett bevezetve a kvótaszínes egyetemista, fősikolás, aki a származása okán(egyszerűen a színe miatt, éljen az antirasszizmus) már kap pontokat a felvételhez. Innen indul a tébolya ennek a folyamatnak, ami miatt írunk. Mert egyetemi szinten az így beerőszakolt, kiemelt hímestojásként meg nem sérthető, de emiatt önérzetes lényegében még senkik továbbra is ugyanolyan teljesítményt mutatnak a kívánalmakkal szemben. Óriási tömegben esnek ki idő előtt, mert egyszerűen a valóság szembejön és vannak követelményei, amikre a fehér gyerek, ha kell, ha nem az élethez, képes nagy arányban választ adni. És mivel a háttérben ügyködő, akár jószándékú segíteni akarásból a színeseket toló erőket ez idegesíti, mert ideológai, szellemi, társadalmi síkon pont azt támasztja alá, amiről eddig írtam és egy csomóan pusztán ezt gyűlölködésnek tekintik pedig csak valóság, ezért kezdték el rasszistának kikiáltani már magát a követelményrendszert. A fehérek óvodától az egyetemig aztán a munkájukban, legyen bármilyen szinten, bármilyen munka, intelligensen képesek végezni a szükséges dolgokat, vagy legalább fegyelmezetten. Képesek kezdeni valamit egy jól meghatározott követelményrendszerrel, míg a színes tömegeknek még ez is nehezére esik és ehhez akarják formálni a követelményrendszert. És mindezt kizárólag csak azért, mert mutogatni akarják, hogy lám-lám, milyen nagy arányban végeznek színes bőrűek a fehér privilegista szakokon. Igaz, ehhez a matektól a fizikáig, a nyelvtantól a szöveg felfogásának az elvárásáig ki kellett kiáltani rasszistának magával a tudománnyal és oktatással és főleg a magától fegyelmezettebb fehér emberrel szemben már azt is, hogy bármiféle követelmény támassza alá az előremenetelét az eddig is a bőrszíne miatt bejutott fiatalság tömegének.
Ez a gyomorforgató.