Igazatok van, és ezt tényleg rosszul fogalmaztam meg, hogy a nagyon alapvető tanításokat és történeteket, amik már egyetemes szinten beépültek az emberi kúltúrába (özönvíz, Káin és Ábel története, 10 parancsolat, teremtéstörténet, bábeli torony), azokat talán meg lehetne hagyni egy gyűjteményes jelleggel.
De ha őszinték vagyunk, és ezt katolikusként írom, az Ószövetség teljes egészében nézve zsidó eredettörténetek/mondák/legendák gyűjteménye. Ezek között a történetek között nagyon sok van, amelyik egyetemes szinten, bárki számára értlemezhető, de ez konkrétan bármelyik nép hagyományára igaz lehet.
És az Ószövetségben rengetegszer előjön, hogy a a zsidóságnak, a "választott népnek" miért igazán fontosak.
Nagyon sokszor éreztem úgy az Ószövetségből olvasva/hallgatva, hogy oké, nagyon sok olyan dolgott hallottam, ami megfondolandó és elgondolkodtató, de én, mint magyar ember mégis hogyan azonosuljak olyan történetekkel, amiket ókori zsidók DEDIKÁLTAN, KIZÁRÓLAGOSAN saját maguknak szántak?
Ez konkrétan olyan, mintha azt várnánk el egy norvégtól, hogy pl a magyar mondákat egy egyetemes valláson belül fogadjon el teljes értékű vallási, szent szövegnek. Úgy, hogy biztosan tudnánk találni rengeteg olyan történetet a magyar mondavilágból, ami legalább annyira egytemes, mint az ószövetségi történetek. Például ha Mátyás királyról szóló mondákat raknánk be a Dávid királyról szóló törtéentek helyett, szerintem nagyjából ugyanott lennénk.
Én ezért is gondolom, hogy az Ószövetség ilyen formában ront a Biblia univerzalitásán, ezen felül szerintem nagyon sokáig megalapozhatott a vallási alapú antiszemitizmusnak is, hogy lám-lám, ti milyen rohadékok vagytok, hogy eljött a TI messiásotok, akit ti megtagadtatok, ellentétben velünk.
De nyilván ez csak az én véleményem, nincs abban semmi rossz, ha másként látjátok ezt a dolgot, sőt.
Aztán majd úgyis elvisz az inkvizíció, de semmi baj