Akkor betoltam a fordítóba a cikket:
A közvélemény mérésének egyik legmegalapozottabb mintája, hogy minden generáció hajlamos arra, hogy politikáját és általános ideológiáját tekintve egyként mozogjon. Tagjai ugyanazokat a formáló tapasztalatokat osztják meg, egy időben érik el az élet nagy mérföldköveit, és ugyanazokon a tereken keverednek. Hogyan értelmezzük tehát azokat a jelentéseket, amelyek szerint a Z generáció bizonyos kérdésekben hiperprogresszív, más kérdésekben viszont meglepően konzervatív?
A válasz Alice Evans, a Stanford Egyetem vendégkutatója és a téma egyik vezető kutatója szerint az, hogy a mai harminc év alattiak nagy nemi eltérésen mennek keresztül, a fiatal nők az előbbi táborba, a fiatal férfiak pedig az utóbbiba tartoznak. A Z generáció két generáció, nem pedig egy.
Minden kontinens országaiban ideológiai szakadék tátong a fiatal férfiak és nők között. Több tízmillió ember, akik ugyanazokat a városokat, munkahelyeket, osztálytermeket, sőt még az otthonokat is elfoglalják, már nem látják egymást.
Az Egyesült Államokban a Gallup adatai azt mutatják, hogy évtizedek után, amikor a nemek között nagyjából egyenlően oszlottak meg a liberális és konzervatív világnézetek, a 18 és 30 év közötti nők ma 30 százalékponttal liberálisabbak, mint férfi kortársaik. Ennek a szakadéknak mindössze hat év kellett ahhoz, hogy megnyíljon.
Németországban szintén 30 százalékpontos a különbség az egyre konzervatívabb fiatal férfiak és progresszív női kortársaik között, az Egyesült Királyságban pedig 25 százalékpontos. Lengyelországban tavaly a 18-21 éves férfiak majdnem fele támogatta a kemény jobboldali Konföderáció pártot, míg az azonos korú fiatal nőknek csak a hatoda.
Nyugaton kívül még élesebbek a megosztottságok. Dél-Koreában már tátong a szakadék a fiatal férfiak és nők között, és hasonló a helyzet Kínában is. Afrikában Tunézia ugyanezt a mintát mutatja. Figyelemre méltó, hogy ez a drámai megosztottság minden országban vagy kizárólag a fiatalabb generációra jellemző, vagy ott sokkal hangsúlyosabb, mint a harmincas éveikben járó és annál idősebb férfiak és nők körében.
A #MeToo mozgalom volt a legfontosabb kiváltó ok, amely heves feminista értékrendet teremtett a fiatal nők körében, akik felhatalmazást éreztek arra, hogy felszólaljanak a régóta fennálló igazságtalanságok ellen. Ez a szikra különösen száraz taplóra talált Dél-Koreában, ahol a nemek közötti egyenlőtlenség továbbra is kirívó, és a nyílt nőgyűlölet gyakori.
A 2022-es elnökválasztáson az idősebb férfiak és nők egyformán szavaztak, míg a fiatal férfiak a jobboldali People Power párt mögött álltak, a fiatal nők pedig szinte egyenlő és ellentétes arányban támogatták a liberális Demokrata Pártot.
A koreai helyzet szélsőséges, de figyelmeztetésként szolgál más országok számára, hogy mi történhet, ha a fiatal férfiak és nők útjai elválnak. A társadalom kettészakadt. A házasságkötések aránya meredeken zuhant, a születési ráta pedig meredeken csökkent, 2022-re 0,78 születésre esett egy nőre vetítve, ami a legalacsonyabb a világon.
Hét évvel a kezdeti #MeToo-robbanás után a nemek közötti hozzáállásbéli eltérés önállósult. A felmérési adatok azt mutatják, hogy számos országban az ideológiai különbségek már túlmutatnak ezen a kérdésen. Úgy tűnik, hogy a szexuális zaklatással kapcsolatos egyértelmű progresszív-konzervatív ellentétek a fiatal férfiak és nők szélesebb körű átrendeződését okozták - vagy legalábbis annak részét képezik - más kérdésekben a liberális, illetve konzervatív táborokba.
Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Németországban a fiatal nők sokkal liberálisabb álláspontot képviselnek a bevándorlás és a faji igazságosság kérdésében, mint a fiatal férfiak, míg az idősebb korosztályok továbbra is kiegyenlítettek. A legtöbb országban az a tendencia, hogy a nők balra tolódnak, míg a férfiak nem mozdulnak, de vannak arra utaló jelek, hogy a fiatal férfiak aktívan jobbra tolódnak Németországban, ahol a mai 30 év alattiak jobban ellenzik a bevándorlást, mint az idősebbek, és az elmúlt években a szélsőjobboldali AfD felé mozdultak el.
Könnyű lenne azt mondani, hogy mindez csak egy fázis, amely elmúlik, de az ideológiai különbségek csak nőnek, és az adatok azt mutatják, hogy az emberek meghatározó politikai tapasztalatait nehéz lerázni. Mindezt súlyosbítja az a tény, hogy az okostelefonok és a közösségi média elterjedése miatt a fiatal férfiak és nők ma már egyre inkább külön terekben élnek és külön kultúrát élnek meg.
A fiatalok véleményét túl gyakran figyelmen kívül hagyják a politikai részvétel alacsony aránya miatt, de ez a változás generációkon átívelő hullámokat hagyhat maga után, és sokkal nagyobb hatással lehet, mint a szavazatok száma.
[email protected], @jburnmurdoch